Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 195. napján

·2022.09.07

Továbbra is a Donbasz a fő hadszíntér – az OSW kijózanítóan értékeli a déli fronton folyó katonai eseményeket. Vlagyimir Putyin orosz elnök utalt rá: lehetséges, hogy nem fogják meghosszabbítani az ukrán gabonaszállításról szóló megállapodást. Elkészült a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése a Zaporizzsjai biztonságáról. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 195. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • Továbbra is a Donbasz a fő hadszíntér – az OSW kijózanítóan értékeli a déli fronton folyó katonai eseményeket.
  • Vlagyimir Putyin orosz elnök utalt rá: lehetséges, hogy nem fogják meghosszabbítani az ukrán gabonaszállításról szóló megállapodást.
  • Kijev tovább közeledik az Európai Unióhoz.
  • Elkészült a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése a Zaporizzsjai biztonságáról.
A háború állása a 195. napon. (forrás: Militaryland.net)

Részletes helyzetkép:

Az ukrán hadsereg jelentéseiből az tűnik ki, hogy a katonai helyzet relatíve stabil maradt. A fő harctérség továbbra is a Donbasz – itt a védők a visszaverhetik a Bahmut elleni szisztematikus támadásokat a várostól észak- és délkeletre, Donyeck városától északra, illetve Marjinka és Sziverszk környékén. Az orosz erők ezen felül újabb sikertelen támadást hajthattak végre a Harkiv megyéből átlépve Szlavjanszk irányába, illetve sikertelenül próbálhattak az ukrán hadsereg hátába kerülni Sznihurikvánál [Снігурівка], Mikolajiv és Herszon megyék közös közigazgatási határa térségében. Meg nem nevezett, a kramatorszki irányként meghatározott helyen (a Donyec folyótól délre, Donyeck megye keleti (sic!) részén) az ukrán erőknek szeptember 5-én sikerülhetett taktikai sikert elérniük azzal, hogy kiszorították az ellenséget az általa korábban elfoglalt állásokból. Sajtóértesülések szerint az ukránok újabb két települést foglalhattak el a Herszon megyében, illetve sikerrel folytathattak támadótevékenységet Harkiv megyében, Balaklija [Балаклія] térségében.

A fő hadszintér továbbra is a Donbasz. (forrás: Militaryland.net)

Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén, Szumi megye, illetve – kisebb mértékben – Csernyihiv megye államhatár menti járásaiban folytatja az ukrán hadsereg állásai és azok háta elleni támadásokat. Harkivot, Nikolpolt, Szlavjanszkot és Kramatorszkot, illetve ezen városok környékét szisztematikusan lövik tüzérséggel és bombázzák – ugyanúgy, mint a Krivij Rihtől délre és a Zaporizzsjától délkeletre fekvő településeket. Az eltelt napokban azonban nem jegyeztek fel Mikolajiv elleni jelentős támadást.

A napi hat–hét orosz rakétatámadás célpontja többek között Vinnicja, illetve a Krivij Rihben lévő üzemanyagbázis volt. A védők tüzérsége és légiereje főleg az ellenség Herszon megyében található állásait és azok hátát támadta. Az ukrán fél szerint relatív egyensúly van a légierő bevetésében: szeptember 5-én az oroszok harmincöt támadást hajthattak végre, a védők harmincat – szeptember 6-án a megszálló légiereje huszonötször, az ukránoké pedig huszonhétszer csaphatott le.

Németország további öt „Gepárd” önjáró légvédelmi löveget, illetve „Kobra” tüzérségi radart adott át Ukrajnának (Kijev eddig összesen a harminc megígért „Gepárd” járműből húszat kapott meg). Mint arról a Der Spiegel hetilap beszámolt, a NATO-tagállamok az ukrán hadsereg igényének felét biztosíthatják a téli egyenruha és ruházat vonatkozásában (ez kétszázezer készletet jelent), illetve sátrakat is szállítanak.

Szeptember 7-én a Vlagyivosztokban megrendezett Keleti Gazdasági Fórumon megtartott beszédében Vlagyimir Putyin orosz elnök kritizálta a júliusban Isztambulban aláírt, az ukrán gabona fekete-tengeri szállításáról szóló megállapodás gyakorlati megvalósulását, s azt is bejelentette: megbeszélést folytat a török elnökkel a nyugatra szállítandó mennyiség korlátozásáról.

Putyin elégedetlenségének oka az a helyzet, melyben „nem a világ legszegényebb országaiba szállítják a gabonát, hanem az EU országaiba”, s „a nyolcvanhét hajóból pusztán kettőt” rakodtak meg az ENSZ Világélelmezési Programja keretében. Oroszország ENSZ melletti állandó képviselője, Vaszilij Nebenzia pedig nem zárta ki, hogy novemberben (amikor a jelenlegi megállapodás lejár), esetlegesen nem kerül sor annak meghosszabbítására.

Az Ukrajna déli részén tevékenykedő orosz erők hátában folytatódik a diverzánstevékenység. Szeptember 5-én az ukrán katonai titkosszolgálat (HUR) különleges egységei műveletet hajtottak végre a Zaporizzsja megyében [Nikopollal szemben, a Dnyeper túlpartján] fekvő Kamjanka-Dnyiprovszkában [Кам’янка-Дніпровська]. A művelet során az FSZB munkatársai által használt épület semmisült meg, ahol az ún. annexiós népszavazás idején használt szavazólapokat tárolták. Kijev nem adta meg az orosz áldozatok számát, pusztán annyit közölt: a sebesülteket a Krímbe evakuálják, a megszálló erők pedig kijárási tilalmat vezettek be. Szeptember 6-án Bergyanszkban a város „parancsnoka” súlyosan megsebesült a gépjárműbe rejtett robbanószerkezet felrobbanásának következményeként. Az ismételt diverzánsakciók az oroszok éles reakcióját váltják ki. A HUR információi szerint a megszállt Enerhodarban a biztonsági erők fokozzák a helyi lakosság elleni szűrőtevékenységet és elnyomást. A városba az orosz Nemzeti Gárda (Roszgvardija) újabb egysége érkezhetett, mely a megszálló erők számára veszélyesnek ítélt személyeket (leszerelt katonákat, rendvédelmi szervek munkatársait, aktivistákat, illetve ukránbarát megnyilvánulásokat tevő állampolgárokat) tartóztatott le. Ezen személyeket a kollaboráns belügyminisztérium illetve a városi bíróság székhelyén tartják fogva (az épületeket ideiglenes börtönként használják), s teljes lakhelyelhagyási tilalmat is bevezettek.

Umanyba [Умань] több mint ezer haszid zsidó érkezett, hogy részt vegyenek a ros hásánán [zsidó újév] – a helyi hatóságok úgy becsülik, hogy szeptember 18-ig több mint tízezren gyűlnek össze. Emlékeztettek arra, hogy a hívőket előre figyelmeztették: ne jöjjenek Ukrajnába, mivel fennáll az orosz provokáció és rakétatámadások veszélye. A biztonság garantálásának érdekében további korlátozásokat (kijárási tilalmat) vezetnek be, a megérkező haszid hívőket pedig alapos ellenőrzésnek vetik alá.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter arról tájékoztatott, hogy az elmúlt hónap során Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja és Harkiv megyékből több mint hatvanezer ukránt evakuáltak. Abból a célból, hogy a megszállónak megnehezítsék a „népszavazások” lefolytatását, Verescsuk az elfoglalt területeken maradt lakosságot is távozásra szólította fel.

Szeptember 5-én Brüsszelben, Josep Borrell EU-s külügyi főképviselő és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök elnökletével került sor az EU–Ukrajna Társulási Tanács nyolcadik ülésére. Megállapodást írtak alá Ukrajna költségvetési támogatásáról (500 millió EUR értékben); megvitatták a csatlakozási tárgyalások megkezdését lehetővé tevő lépéseket és az EU katonai missziójának kérdését, az Oroszországgal szembeni nyolcadik szankciós csomagot, illetve annak lehetőségét, hogy Ukrajnát az uniós roamingövezethez csatolják. Fentieken kívül Kijev csatlakozott a „Digitális Európa” uniós programhoz – ez az ország számára lehetővé teszi, hogy finanszírozást szerezzen többek között nagy teljesítményű számítógépek beszerzésére és digitális technológiák bevezetésére. Szintén aláírták azt a megállapodást, mely nyomán Ukrajna részt vesz az uniós vám- és adóprogramokban: ez elmélyíti a vámhatóságok közötti együttműködést, lehetővé teszi az európai elektronikus rendszerek bevezetését, az információ-cserét, illetve kiterjeszti a hozzáférést az európai adatbázisokhoz. A találkozó után Smihal bejelentette: Ukrajna azt tervezi, hogy az év végéig hét uniós, a csatlakozással összefüggő ajánlást tervez végrehajtani. Az ukrán politikus megköszönte az Energiaközösségi Alap létrehozását, és kiemelte: Kijev azzal számol, hogy nő az EU-ba irányuló villamos energia volumene.

Szeptember 6-án a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) missziója – mely látogatást tett a Zaporizzsjai Atomerőműben (ZAE) – bemutatta a létesítmény nukleáris biztonságával kapcsolatos jelentést, melyben kiemelték: a helyzet precedens nélküli, mivel először fordul elő egy ilyen típusú erőmű területén az, hogy fegyveres konfliktus zajlik. A jelentés egyfelől megjegyzi: a létesítmény területén orosz [katonai] felszerelés és katonaság, illetve a Roszatom technikai személyzete van jelen; másfelől rámutat arra: mindez negatívan befolyásolja az ukrán dolgozókat, akik saját feladataikat „szélsőségesen stresszes körülmények” közepette látják el, illetve arra is, hogy ez az operatív munka megzavarásához vezethet vagy problémákat okozhat a döntéshozatali folyamatokban. Ajánlásaiban a NAÜ arra szólít fel, hogy azonnal állítsák le az erőmű lövetését – habár nem pontosítja, ki folytatja a tüzérségi támadást. A jelentés többek között az alkalmazottak számára megfelelő működési körülmények megteremtését, illetve az erőmű körül egy nukleáris védelmi zóna kijelölését tekinti alapul.

A Zaporizzsjai Atomerőműbe megszervezett NAÜ-látogatás aggályokat keltett Kijevben, s kritizálták azt – magát a jelentést azonban kedvezőbben értékelték. Volodimir Zelenszkij elnök helyeselte az objektum orosz megszállásáról, a létesítmény területén jelen lévő orosz katonai felszerelésről, illetve az ukrán munkásokra nehezedő nyomásról szóló jelentéseket. Ugyanakkor kiemelte: a NAÜ általános javaslatát az erőmű környezetében létrehozandó védőövezetről a valóságban ennek a területnek a demilitarizálását kellene jelentse – a nemzetközi szervezeteknek ebből a célból széleskörű mandátumot kellene szerezniük. Mihajlo Podoljak, az [ukrán] elnöki hivatal tanácsadója élesebb szavakkal válaszolt: ő a NAÜ tűzszünetről szóló, a támadó felet meg nem nevező javaslatát károsnak nevezte.

Az erőmű helyzetének szentelt ENSZ–BT-ülésen António Guterres ENSZ-főtitkár mindkét harcoló felet felszólította arra: egyfelől vállaljanak kötelezettséget, hogy nem folytatnak harctevékenységet a ZAE területén, másfelől arra: hozzanak létre demilitarizált zónát az erőmű körül. A javaslatot Oroszország elutasította.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • A védők helyi sikereiről szóló jelentések lehetővé teszik a folyamatban lévő ellentámadásról szóló tézisek fennmaradását – annak ellenére, hogy az ukrán hadsereg és a hatóságok egyes képviselői [mindenkit] arra szólítanak fel: tartózkodjanak a téma kommentálásától. Még ha hihetőnek is tekintünk minden nemhivatalos jelentést (augusztus 29-étől kezdve, amikor az ukrán média egy része beszámolt az ellentámadás kezdetéről), ez a tézis a katonai terminológiát alapul véve a terminológiával való visszaélés – s a kifejezés [olv.: ellentámadás] használatát nem lehet indokoltnak tekinteni. Az [ukrán] aktivitás növekedése nem jár sem az agresszor állásainak áttörésével, sem azzal, hogy egy adott irányban [az ukránok] sikert érnek el – hanem főleg az [orosz] védvonal ellenállóképességének különböző településeken történő teszteléséből áll. Az ukrán hadsereg ebben a tekintetben az orosz erők tavasz óta alkalmazott megoldásait másolja. A két fél tevékenysége nem terjed túl a taktikai szinten – ez lehetővé teszi, hogy helyi támadásokról, ellentámadásokról és harcfelderítésről beszéljünk. [Ford. megjegyzés: a harcfelderítés célja, hogy az ellenséges tűz alapján pl. az ellenség állásainak helyét, reagálásának hevességét és idejét stb. meg tudják határozni.] Azt kell feltételeznünk, hogy a fronton lévő ukrán aktivitás növekedése mindenekelőtt az információs hadviselés eszköze – ennek köszönhetően a védőknek azonban sikerült azt a képet kelteni, hogy viszonylagos egyensúlyt értek el az oroszokkal folytatott katonai összecsapásban.
  • Putyin jelzése, hogy lehetséges az Ukrajnából származó gabona a Fekete-tengeren keresztüli szállításáról szóló megállapodás felrúgása, arról tanúskodik: Oroszország fontolgatja a „gabonával való zsarolás” taktikájához való visszatérés lehetőségét. Az új blokáddal való fenyegetést a Kreml arra fogja kihasználni, hogy nyomást gyakoroljon a nyugati országokra – ezen nyomás várhatóan a szankciós rezsim [a nyugat által történő] enyhítésével, illetve az orosz gabonaexport megkönnyítésével kapcsolatos zsarolással járhat. Az ukrán termés szállításának esetleges megbénítása mellett az az érv fog szólni, hogy azt nem az éhínség által sújtott országoknak szánják humanitárius segélyként.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: Egy tűzoltó megpihen, miután eloltott egy orosz rakétacsapás okozta lakástüzet Harkivban 2022. szeptember 6-án (Sergey Bobok / AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW