Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 179. napján
A legsúlyosabb harcok továbbra is Bahmut térségében zajlanak, miközben orosz erősítés érkezett a Dnyeper jobbpartjára is. Az Egyesült Államok újabb jelentős katonai támogatási csomagot jelentett be. Tagadja az ukrán vezetés, hogy ők állnak a merénylet mögött, amelyben életét vesztette Putyin elnök főideológusának lánya. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 179. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- A legsúlyosabb harcok Bahmut térségében zajlanak
- Újabb orosz BTG-k érkezhettek a Dnyeper jobbpartjára
- Az ukránok a korábbihoz képest csökkenő hatékonysággal, de folytatják az ellenség hátában lévő raktárak és létesítmények elleni támadásokat
- A britek offenzív kiberképességeket is készek bevetni az oroszok ellen
- Még mindig nincs döntés az ún. annexiós „népszavazások” konkrét időpontjáról
Részletes helyzetkép:
Donyeck megyében hat irányban folynak harcok – ezek közül a legsúlyosabb összecsapások Bahmut térségében (Horlivkától nyugatra, Donyeck városától északnyugatra) vannak. A védők a Bahmutot Sziverszkkel és Horlivkával összekötő közúttól keletre, illetve a várostól észak- és délkeletre fekvő településekben foglalnak el állásokat. A Bahmut elleni, keletről végrehajtott közvetlen támadás miatt döntést hoztak a város maradék lakosságának evakuálásáról.
Az orosz erők Horlivkától északra, illetve a településtől nyugatra támadnak – itt a fő céljuk a két irányból támadott Nju Jork [Нью-Йорк] elfoglalása. A védők az Avdijivka elleni, északról indított, illetve a település déli külvárosában végrehajtott támadásokat visszaverték, s ugyanez történik az északabbra fekvő Krasznohorivkánál is. Donyeck városától északnyugatra az ukránok a Pervomajszke–Neveljszke [Первомайське–Невельське] vonal elleni támadásokat megállították. A megszálló erők sikertelenül próbálkoztak Marjinka [Мар’їнка], illetve Vuhledar [Вугледар] északkeleti külvárosának lerohanásával is.
Az orosz erők Mikolajiv irányában felélesztették tevékenységüket, a védők a várostól délre (a Herszon megyében fekvő Tavrijszkénél [Таврійське]) és nyugatra (a Mikolajiv megyében lévő Blahodatnénél [Благодатне]) lévő állásait támadva. Kétnapos harc után az oroszok ideiglenes sikert érhettek, el és állásokat foglalhattak el Blahodatnében. Korábban az oroszok a Dnyeper folyó jobbpartján [olv.: a folyó nyugati oldalán] csapatösszevonásukat erősíthették meg maximum két BTG-vel [BTG: zászlóalj-harccsoport; kb. 800–900 főből álló, több fegyvernem (pl. tüzérség, páncélos erők,
haditengerészet tengerészgyalogosai stb.) állományából „task force” jelleggel összeállított alakulat – a ford.].
Az ukrán „Dél” Műveleti Parancsnokság fentieken kívül azt közölte, hogy Herszon és Dnyipropetrovszk megyék közigazgatási határán harcok folynak. Az oroszok aktivitása szintén növekedett Harkiv megyében, ahova újabb BTG-ket, illetve további rádióelektronikai harceszközöket telepítettek. Az orosz erők a védők (1) Harkiv központjától 20 km-re északra fekvő, Pitomniknál és Borscsokvánál [Питомник; Борщова] található, (2) Velika Komisuvaha [Велика Комишуваха] irányában lévő, (3) az Izjum–Barvinkove úttól nyugatra fekvő, illetve (4) Barvinkovétől [Барвінкове] északkeletre fekvő állásait támadták. Az oroszok a Szlavjanszk irányában, Harkiv és Donyeck megyék határterületén található ukrán állásokat is lerohanták.
Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén folytatta az ukrán hadsereg állásai és háta elleni támadásokat. A fő harctérségeken kívül a tüzérségi támadások és bombázások fő célpontjai továbbra is
- Mikolajiv megyében Harkiv, Mikolajiv, illetve a bastankai járás [Баштанський район];
- Dnyipropetrovszk megyében a Krivij Rij-i járás [Криворізький район], a nikopoli járás Nikopollal együtt, illetve a szinelnikoveli járás [Синельниківський район];
- a Zaporizzsjától délre és délkeletre található települések;
- Kramatorszk;
- illetve Szumi és (kisebb mértékben) Csernyihiv megyék államhatár menti járásai voltak.
Fentieken kívül a rakétatámadások célpontjai Dnyipro városának környéke, illetve Odessza környéke voltak (utóbbit kétszer támadták; a védők hozzátették, hogy Dnyipro esetében négy ellenséges „Kalibr” rakétát pusztán négy saját, Sz–300-as légvédelmi rendszerből kilőtt rakétával lőttek le). Augusztus 21-én az ukrán „Dél” Műveleti Parancsnokság tájékoztatása szerint a Fekete-tenger medencéjében tevékenykedő, „Kalibr” rakétákat hordozó eszközök száma kettőről ötre növekedett.
Az ukrán tüzérség és légierő elsősorban a Herszon megyében található orosz állásokat és azok hátát támadta – itt a fő cél továbbra is Nova Kahovka maradt (tisztázatlan hírek szerint a támadás célja újfent a Dnyipro gátján átívelő híd volt), s szintén támadhatták a (Herszon külvárosában lévő) csornobajivkai repülőtéren és Melitopolban található lőszerraktárakat (utóbbi településen ukrán diverzánsok tevékenykedhettek). A védők erői a Donyeck városában található orosz lőszerraktárat, illetve a Luhanszk megyében fekvő Alcsevszk [Алчевськ] közelében lévő javítóbázist is elpusztíthatták.
Az ukrán erők a megszállt Krímben folytatják a diverzáns akciókat – ezek intenzitása különösen erőssé vált az utolsó két nap során. Összesen nyolc incidensre kerülhetett sor Kercsben, Szevasztopolban (itt a fekete-tengeri flotta parancsnoksága közelében), illetve a város közelében található belbeki [Бельбек], jevpatorijai [Євпаторія] és bahcsiszaraji [Бахчисарай] repülőtereken (vagy ezen települések környékén). Nem erősítették meg, hogy a végrehajtott tevékenység eredményeként az orosz megszálló erők bármifajta veszteséget szenvedtek volna, legnagyobb valószínűség szerint mindegyik, az ukrán fél által használt UAV-t lelőtték. Ukrán szabotázsnak tulajdonítják a fentieken kívül a[z oroszországi] belgorodi oblasztyban fekvő Sztarij Oszkolban [Старый Оскол] található lőszerraktárban keletkezett tüzet, mely augusztus 18-án lobbant fel.
Washington új, 775 millió dollár értékű, Ukrajnának szánt katonai támogatási csomagot jelentett be, melyben a HIMARS rakétakilövőkhöz való további GMLRS rakéták; 16 darab 105 mm űrméretű vontatott löveg és a hozzájuk való 36000 lőszer; a haditengerészet számára 15 darab Sky Eagle felderítő UAV; további HARM (High-Speed Anti-Radiation Missile) rádiólokátor elleni rakéták; a Javelin kilövőhöz ezer rakéta; a TOW kilövőhöz [páncéltörő fegyver indítójához] 1500 rakéta; egyéb páncéltörő kilövőhöz (így a svéd Carl Gustaf-hoz) kétezer irányított rakéta; 50 Humvee terepjáró és 40 darab, megerősített akna elleni védelemmel ellátott MaxxPro MRAP (Mine-Resistant Ambush Protected) páncélozott harcjármű található. Németország Ukrajnának három „Gepárd” önjáró légvédelmi tüzérségi rendszert, tizenegy M113 lánctalpas szállítójárművet és ezer ételcsomagot [sic!] szállított le; a Welt am Sonntag újság szerint 255 irányított, Vulcano típusú, a PzH 2000 önjáró löveghez való 155 mm-es tüzérségi lőszert is áthadhatnak (ezek hatótávja 70–80 km). Észtország kormánya döntést hozott aknavetők és meg nem nevezett páncéltörő eszközök átadásáról, illetve arról is: belépnek a Nagy-Britanniában zajló, ukrán katonákat kiképző programba. Az United24 ukrán kormányzati, az ország számára anyagi forrásokat összegyűjtő platform az ukrán hadseregnek Mi–2 AM1 helikoptert adott át, míg Szerhij Pritula támogatást nyújtó alapítványa az ukrán erők számára a finn ICEYE cég SAR mikroműholdjait vette több mint hatszázmillió hrivnya (16 millió USD) értékben.
Mihajlo Podoljak, Ukrajna elnöki hivatala vezetőjének tanácsadója kategorikusan visszautasította azon vádakat, melyek szerint az ukrán fél készítette elő azt a támadást, melyben meghalt az orosz Eurázsia-eszme ideológusának [Alekszander Duginnak a] lánya, Darija Dugina. Kiemelte: Oroszországgal ellentétben Ukrajna nem bűnöző- s még kevésbé terroristaállam, véleménye szerint Dugina halálát az orosz eliten belüli politikai leszámolások okozták.
Kijev városi katonai közigazgatása augusztus 22. és 25-e között megtiltotta a fővárosban tömegrendezvények szervezését – a függetlenség elnyerésének 31. évfordulója [augusztus 24-e], illetve az Országzászló Napja [augusztus 23-a] kapcsán a várost nagy valószínűséggel érhetik orosz rakétatámadások. A kormányzati intézmények dolgozóinak azt javasolták, hogy távmunkában dolgozzanak. Zelenszkij elnök meg van arról győződve: ezen a héten Oroszország törekedni fog arra, hogy Ukrajnának különösen súlyos veszteségeket okozzon, s az ukránok megalázása mellett félelmet keltsen és konfliktust szítson köztük.
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) azt állítja: a szolgálatot önkéntesen vállalók hiánya miatt az oroszok nem tudnak új katonai egységeket felállítani. Nyizsnyij Novgorodban a harckocsi-zászlóalj személyi állományának július eleje óta tartó feltöltését nem tudják befejezni: új szerződést pusztán 30 katona írhatott alá – a terv 160 fő felvételéről szólt. A HUR közlése szerinnt Belorusz az orosz légierőt támogatja azzal, hogy részt vesz a repülőgépek és helikopterek helyrepofozásában és nagyjavításában. A belarusz és orosz védelmi tárcák nemrég szerződést írtak alá, mely alapján [a Beloruszban lévő] baranovicsi repülőgép-javító 558 dolgozóját a Moszkva alatti Kubinkában lévő javítóbázison végzendő munkára delegálják. A belarusz szakemberek a korábban az orosz légierő tartalékában található eszközök újbóli használatra felkészítésében is részt vehetnek.
Dél-Ukrajnában a megszálló hatóságok újabb személyi döntései mutatják, hogy Oroszország belső területeiről kell hivatalnokokat átirányítani a területek működtetéséhez. Herszonban a megszálló közigazgatás biztonságért felelős első vezetőhelyettese Alekszej Katerinicsev, az Oroszországi Föderáció Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma Mentőműveleti Központja korábbi vezetőhelyettese lett. Herszoni munkavégzésre vezényelték át Szemen Maskancát (az orosz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hivatalnokát) is – Jevgenyij Nyemtinov, a megszállt Krím Pénzügyminisztériumának könyvelésért és pénzügyi jelentéseként felelős főosztályának korábbi vezetője pedig a pénzügypolitikáért felelhet. Zaporizzsja megyében az ún. „infrastrukturális fejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettesi” titulust Alekszej Liszov, korábban az oroszországi Vologdában [Вологда] munkát vállaló személy kapta, az új „munka- és társadalompolitikai miniszterelnök-helyettes” pedig az a Jevgenyij Markjelov lett, akit a krasznodari hatóságok delegáltak. Andrij Alekszejenkot, a város polgármesterét Harkiv megye ún. katonai–polgári közigazgatása első vezetőhelyettesévé nevezték ki. Az ukrán titkosszolgálat szerint Oroszország a szóban forgó ukrán régió területe kb. 30 százalékának annektálását tervezi.
A Kreml még mindig nem hozott döntést az annexiós népszavazásokról, habár továbbra is vizsgálják a szeptember 11-i lefolytatást (ezen a napon Oroszországban helyi választásokat tartanak). Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megyék [teljes] elfoglalásának fiaskója miatt felmerül az az elképzelés, hogy ezen területek későbbi, teljes elfoglalása esetén azokat „kapásból” Oroszországhoz csatolják. Abban az esetben, ha elállnak az őszi referendumtól, ennek időpontja télre csúszhat át.
Jeremy Fleming, a brit titkosszolgálatok vezetője kijelentette, hogy az információs térben folytatott orosz tevékenység az agresszió kezdete óta hatástalannak bizonyult, s a dezinformációs műveleteket gyorsan felfedték. Véleménye szerint egy hónappal az Ukrajna elleni támadást megelőzően az orosz katonai hírszerzés „WhisperGate” malware-t telepített az ukrán kormányzati rendszerek elpusztítására és megbénítására, s az invázió előtt nem egész egy órával az oroszok a katonaság, a kormányzat és civilek által használt Viasat műholdas rendszereket támadták. Fleming hozzátette, hogy a brit hírszerzés lépéseket tett az internetes orosz tevékenység ellen, s jelezte: Ukrajna a digitális térben jól felkészült a harcra. A részletekbe nem belemenve bejelentette, hogy London kész az Oroszország elleni tevékenységbe bevonni egy olyan egységet, mely offenzív kibereszközöket használ.
Augusztus 18-án Lembergben Zelenszkij elnök Recep Tayyip Erdoğan elnökkel és António Guterres ENSZ-főtitkárral találkozott. A találkozó során többek között az orosz féllel folytatandó megbeszélések kilátásairól és az ukrán gabonaexport bővítéséről volt szó. Erdoğan a diplomáciai megoldásra való törekvés és a tárgyalásokhoz való visszatérés szükségességét hangsúlyozta, és Zelenszkijnek felajánlotta: Törökország kész megszervezni egy találkozót az ukrán elnök és Putyin között. A megbeszélések után az ukrán elnök kijelentette, az Oroszországgal folytatott tárgyalások kizárólag akkor lehetségesek, ha az orosz hadsereg elhagyja a megszállt területeket. Mihajlo Podoljak úgy értékelte: Putyinnal tárgyalni veszélyes játék, mely nem vezet a háború lezárásához. Törökország részt vehet az ukrán infrastruktúra háború utáni újjáépítésében a két ország infrastrukturális minisztere által aláírt, erre vonatkozó megállapodás értelmében. Zelenszkij az ENSZ-főtitkárral többek között arról egyeztetett, milyen feltételek között juthatnak el a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrei az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőműbe. Szó esett az ukrán hadifoglyok szabadon bocsátásának kilátásairól is.
Olha Sztefanisina [ukrán] miniszterelnök-helyettes, európai integrációért felelős miniszter elmondta: Ukrajna az év végéig az EU vezetőitől világos üzenetet akar kapni a tagsághoz vezető út következő lépéseivel kapcsolatban. Kiemelte, hogy az ukrán állam a társulási szerződésből eredő kötelezettségeinek 70 százalékát teljesítette, így nem kell a nulláról elkezdeni az értékelését. A csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez az Európai Bizottság (a tagjelölt országok értékelési folyamatának keretében) az év végig köteles egy Ukrajnáról szóló pozitív jelentést elfogadni. Matti Maasikas, a kijevi EU-képviselet vezetője megjegyezte, hogy Ukrajna az EB ajánlásai közül egyet teljesített: kinevezte a Különleges Korrupcióellenes Ügynökség vezetőjét.
Augusztus 19-én Zelenszkij elnök aláírta azt a törvényt, mely áremelést tiltó moratóriumot vezet be a lakossági fűtésszámlákra (a kormány által előkészített tervezetet az ukrán parlament július 29-én fogadta el). A dokumentum kimondja, hogy az árstop a hadiállapot idején, illetve annak végezte után még hat hónapig lesz érvényben, a törvény a gázelosztás, a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás tarifájának emelését tiltja meg. Az ukrán parlament az állami költségvetésből 111,1 milliárd hrivnyát (hárommilliárd dollárt) különített el a Naftohaz számára, hogy kompenzálja a törvényből eredő kiadásokért.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A krími ukrán diverzánsakciók lefolyása azt mutatja, hogy a szaki repülőtéren augusztus 9-én lezajlott akció (az ottani katonai lőszerraktár felrobbantása) és az annak következtében elszenvedett veszteségek mozgósító hatást gyakoroltak az agresszor hátországának biztonságáért felelős szolgálatokra. A további támadások már nem értek el ennyire látványos hatást (egy katonai komplexum melletti lőszerraktár semmisülhetett meg, s tűz üthetett ki egy reptér melletti laktanyaépületben is), s az elmúlt napokban végrehajtott támadások nagy valószínűség szerint nem hoztak kézzelfogható eredményeket. Azt kell feltételezni, hogy az oroszok diverzánselleni tevékenysége számottevően megnehezítette a Krímben tevékenykedő ukrán csoportoknak a támadások megfelelő előkészítését és a különösen fontos létesítmények megközelítését (ennek eredménye, hogy valószínűleg csak drónok felhasználásával tudták a támadásokat végrehajtani). A katonai következmények hiánya ellenére a diverzánsakció számottevő pszichológiai siker, mivel a Krímben már az ukrán aktivitás demonstrálása nevetségessé teszi a megszálló biztonsági struktúráit, egyben mutatja: a félszigetet Oroszország nem teljes mértékben ellenőrzi.
- Az ukrán titkosszogálatok részvétele az Alekszander Dugin lánya elleni bombatámadásban alacsony valószínűségű. Az orosz propangandista megölésének megszervezése vagy az arra való felbujtás az ukrán fél számára nem hozott kézzelfogható előnyöket, s lehetővé teszi a Kremlnek, hogy Kijevet állami terrorizmussal vádolja. Dugint Ukrajnában alig ismerik, ukránellenes tevékenysége nem olyan téma, mellyel foglalkozik a média. Az, hogy az FSZB hivatalosan is megvádolta az ukrán szolgálatokat a merénylet elkövetésével, azt mutatja, hogy az állítólagos „ukrán szálat” Ukrajna negatív képe erősítésére fogják kihasználni, és egyik eleme lesz annak a dezinformációs műveletnek, mely a nyugati közönséget is célozza.
- Az invázió kezdete óta először Ukrajnába látogató Erdoğan arra törekszik, hogy a fő közvetítő szerepét biztosítsa magának egy Ukrajna és Oroszország elnökei közötti béketárgyalás során (az ukrán és orosz delegációk közötti első tárgyalási fordulóra külügyminiszteri szinten ez év márciusában került sor Isztambulban) – ez annak köszönhető, hogy Erdoğan mind Oroszországgal, mind Ukrajnával szorosan együttműködik. Ankara erőfeszítései azonban Kijev megalkuvást nem tűrő álláspontjába ütköznek: Zelenszkij és környezete elutasítja bármifajta, Moszkvával folytatandó tárgyalás lehetőségét Ukrajna megszállásának végeztéig – még közvetítőn keresztül is.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Az oroszok által hátrahagyott, kiégett tankok és tüzérségi fegyverek kiállítása Kijevben (fotó: Metin Aktas / Anadolu Agency via AFP)
