Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 161. napján
Kijev elrendelte a polgári lakosság evakuálását a Donbaszból. Oroszországban kimondták: paramilitáris terrorszervezet az Azov ezred. Lengyel közösségi gyűjtés eredményeként drónok érkeznek Ukrajnába, de közben belefáradni látszanak az ukránok a háborúba. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 161. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Lengyel közösségi gyűjtés eredményeként drónok érkeznek Ukrajnába.
- Kijev elrendelte a polgári lakosság evakuálását a Donbaszból – a feladatot a fűtési szezon kezdetéig kívánják végrehajtani.
- Az orosz Legfelsőbb Bíróság az Azov ezredet paramilitáris terrorszervezetként ismerte el.
- A megszállt területeken lassul az eloroszosítás.
- Nő az ukrán társadalom belefáradása a háborúba.
Részletes helyzetkép:
Az orosz erők Donyecktől északra és nyugatra fokozták a támadásokat. Avdijivka [Авдіївка] határában harcok folynak – a megszállók Kramatorszk irányában próbálkoznak az ukrán védelem áttörésével. A Donyeckből Dnyipróba tartó M04-es autópálya kijáratánál fekvő Piszki [Піски] feletti ellenőrzésért, illetve Marjinka [Мар’їнка] külvárosában szintén összecsapások zajlanak. Az oroszok folytatják a támadást Bahmut, illetve a várostól észak- és délkeletre fekvő települések irányába: Szoledar [Соледар] és Versina [Вершина], illetve a Horlivkától [Горлівка] északra fekvő Kodema [Кодема] és Travneve [Травневе] vált a harcok fő színhelyévé. A védők Harkivtól északra és északkeletre az orosz támadásokat megállították. Harcok folynak Balaklijától [Балаклія] délre, Harkiv és Donyeck megyék közös közigazgatási határa mentén azonban csökkent a támadások intenzitása (az elmúlt napokban a védők a Jaremivka–Dolina [Яремівка–Долина] szakaszon visszaverték a támadásokat) – itt az oroszok diverzáns–felderítőtevékenységre váltottak. A megszállók sikertelenül támadhatták Herszon megye északnyugati részében, a Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyékkel közös közigazgatási határ mentén található ukrán állásokat.
Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén folytatja a tüzérségi támadásokat és bombázásokat az ukrán állások és azok háta ellen, illetve Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban. Harkivot, Csuhujivet, Mikolajivot, Nikopolt, illetve a Krivij Rihtől délre fekvő településeket szisztematikusan (rakéták bevetésével is) rombolják. A rakétatámadások céljai ezeken kívül Zaporizzsja déli és keleti külvárosa, a Dnyipropetrovszk megyében található Szinelnikove [Синельникове], illetve a Lemberg megyében [ford. kieg.: a lengyel határtól kb. 10 kilométerre található] Cservonohrad [Червоноград] térségében állomásozó katonai egység volt. A legutolsó támadás során a védők a nyolc orosz manőverező robotrepülőgép közül hetet lelőhettek. Az ukrán tüzérség tüzét főleg a Donbaszban lévő orosz állásokra koncentrálták (elsősorban Donyeckre és környékére). A védők újfent eltalálták az Antonov vasúti hidat. Az oroszok az Antonov (közúti) hidat ideiglenesen kijavították: ez lehetővé teszi a járműforgalmat, azonban Herszon megye jobbpartjára [ford. kieg.: ez a nyugati oldalt jelenti] új erőket ideiglenes átkelők segítségével telepítik.
Augusztus 1-jén Washington bejelentette a tizenhetedik, 550 millió dollár értékű, Ukrajnának szánt katonai segélycsomagot – ez 75 ezer darab 155 mm-es tüzérségi lőszert, illetve a HIMARS és MLRS rakétaindítókhoz tartozó GMLRS irányított rakétát tartalmazhat. Ugyanezen a napon Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter arról tájékoztatott, hogy Ukrajnába érkezett négy, korábban bejelentett HIMARS rakétaindító. Szintén megérkezett Ukrajnába azon első négy Fly Eye drón és a hozzájuk tartozó irányítóállás, melyet a „Drónhadsereg” elnevezésű lengyel közösségi adománygyűjtés keretében vásároltak meg. (A projekt keretében az ukrán hadsereg 20 lengyel Fly Eye drónt a hozzájuk tartozó két irányítóállomással, illetve 20 Warmate öngyilkos drónt és az ezekhez tartozó két irányítóállomást kap.)
Augusztus 2-án az orosz Legfelsőbb Bíróság a Legfőbb Ügyészség indítványára az ukrán Azov ezredet paramilitáris terrorszervezetként ismerte el. A döntés az egység katonáit megfosztja a hadifoglyoknak kijáró jogoktól, és megkönnyíti várható bíróság elé állításukat (mint a polgári lakosság elleni bűncselekményekért felelős terroristákét). Zelenszkij elnök a döntést kommentálva jelezte: az el akarja terelni a figyelmet arról, hogy Oroszország a terroristaállam; s felszólította az Egyesült Államok hatóságait e tény megerősítésére. Az ukrán oldal azt hangsúlyozza, hogy az Azov ezred a Nemzeti Gárda 12. dandárjának állományába tartozó reguláris egység – s katonáinak jogai nem csorbíthatók.
Ukrajna új főügyésze, Andrij Kosztin az Olenivkában [Оленівка] fogva tatott 53 ukrán hadifogoly halálának ügyében lefolytatott vizsgálat előzetes eredményéről tájékoztatott: a tragédia okaként egyértelműen kizárták a rakétatámadást. Kosztin véleménye szerint sok minden mutat arra, hogy a foglyok halálát termobárikus fegyver szándékos használata okozta. Ukrajna hatóságai számára az elsődleges feladat azon orosz propagandaüzenet aláásása, mely az ukrán erőket a foglyok megölésével vádolja (a kiváltó ukrán lépés egy HIMARS-rendszerrel elkövetett támadás). Ígéreteikkel szemben az oroszok még mindig nem engedték meg a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek, hogy a tragédia helyszínét megvizsgálják.
A megszállt területeken késéseket figyelnek meg az Oroszországgal történő integráció felgyorsításával kapcsolatos feladatok végrehajtásában. Az orosz útlevelek kiadásának üteme alacsony: eddig körülbelül tízezer fő kapta ezeket meg – ez a szám Kijev szerint a megszállt területeken élő lakosság 1 százalékát teszi ki. A rubel bevezetésének felgyorsítása céljából a megszálló hatóságok erőszakkal próbálják a lakosságot arra rávenni, hogy rezsijüket és a közszolgáltatásokat az orosz valutában fizessék ki. Ezt a tevékenységet bojkottálják, a pénzforgalomban továbbra is megtalálható a hrivnya – különösen a magánszektor elszámolásaiban. Az FSZB és az orosz Nemzeti Gárda által támogatott orosz hadsereg a megszállt Herszon megyében fokozta a szűrőtevékenységet. Az ukrán hatóságok értékelésében ez azt bizonyítja, hogy a dél-ukrajnai harcokra felkészülő orosz erők hátát többek között az ukrán diverzánscsoportokban való részvétellel gyanúsított személyek deportálásával biztosítják. A herszoni kollaboráns hatóságok bevallották, hogy az oroszok által elfoglalt területek jogi státuszát az orosz hadsereg puszta jelenléte határozza meg. Ez lehetővé teszi, hogy a helyi hatóságokat az állami hovatartozás meghatározása nélkül szervezzék meg, illetve azt is, hogy a katonai adminisztráción keresztül az orosz jogot alkalmazzák. Arról is tájékoztattak, hogy még nem született döntés az ún. népszavazás időpontjának kitűzéséről.
A Zaporizzsja megye déli részén található településeken egy művelet keretében olyan személyek kiválasztása zajlik, akik a megszállt területek Oroszországba történő beolvasztását támogató „spontán” demonstrációkban vehetnek részt. Melitopolba egy orosz propagandacsoport érkezett azért, hogy a médiában a városban lévő helyzetről pozitív képet alkosson. Bergyanszkban olyan toborzóközpont működik, amely a megszálló hatóságokkal való együttműködésre vesz fel embereket: a komoly anyagi ösztönzők ellenére alig van valaki, aki erre hajlandó. A helyi lakosság megnyerésében elért rossz eredmények az oroszokat arra kényszerítették, hogy a Krímből hozzanak át „aktivistákat”, akiket herszoni és Zaporizzsja megyei lakosként mutatnak be. A megszállás kezdete óta a pénzügyi vagy élelmiszertámogatás folyósítása az annexiós népszavazás támogatásáról szóló nyilatkozattól, illetve az orosz útlevél elfogadásától függ. Megkezdte tevékenységét az Együtt Oroszországgal ál-társadalmi mozgalom, melynek feladata fizetett támogatói gyűlések megszervezése.
Az ukrán határőrség információi szerint az orosz agresszió kezdete óta a határ illegális átlépésének megkísérlése miatt kb. 6400, a mozgósítás alól kibújó férfit vettek őrizetbe. Több mint négyezer fő a „zöldhatárt” próbálta meg átlépni, a többiek meghamisított dokumentumokkal akarták elhagyni az országot. Az Állami Nyomozó Iroda őrizetbe vette a kramatorszki hadkiegészítő parancsnokság vezetőjét illetve egy rendvédelmi szerv munkatársát, akik 2000 dollár kenőpénzt követeltek katonai szolgálatra való alkalmatlanságról kiállított igazolásért cserébe. Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője kritizálta azon személyeket, akik kibújnak a mozgósítás alól. Nyilatkozata reakció volt egy újabb nyilvános petícióra: ez a hadköteles, katonai tapasztalattal nem rendelkező, illetve korlátozott szolgálati képességű férfiak Ukrajnából való kilépési tilalmának feloldásáról szól. (A kérvényt több mint 25 ezren írták alá – elegendően ahhoz, hogy azt tárgyalják.) A petíció elindítói azzal érvelnek, hogy február 24-e után Ukrajnába több mint 110 ezer férfi tért vissza, a Területvédő Erőkhöz több mint százezer önkéntes csatlakozott, a Nemzetközi Légióba húszezer – így a Fegyveres Erőkkel és a Belügyminisztériummal együtt több mint 625 ezer főt képeztek ki harcra.
Augusztus 2-án megkezdődött a polgári lakosság kötelező evakuációja a Donbaszból – ezt Kijev a fűtési szezon elindulása előtt tervezi befejezni, egyértelművé téve, hogy a régióban a téli időszakban lehetetlen lesz a fűtés biztosítása. Az evakuációt elutasító személyek akkor maradhatnak, ha aláírnak egy olyan nyilatkozatot, amely szerint tisztában vannak a területen maradás következményeivel. Augusztus 2-án Pokrovszkból [Покровськ] elindult az első kitelepítővonat. Pavel Kirilenko, a Donyeck megyei katonai közigazgatás vezetője szerint az orosz invázió elindulása óta Donyeck megye lakosságának kétharmada hagyta el lakóhelyét, de még mindig kb. 350 ezer fő maradt.
Szerhij Skarlet ukrán oktatási és tudományos miniszter arról tájékoztatott, hogy Ukrajnába 30 ezer olyan iskolaköteles gyerek tért vissza, akik az invázió kezdete után külföldre távoztak. A tárca becslései szerint jelenleg a határokon kívül még 641 ezer gyerek tartózkodik (az agresszió elindulásának pillanatában kb. 4,2 millió gyerek tanult oktatási intézményekben). A miniszter biztosított arról, hogy a nagymértékű áttelepítések ellenére az új iskolaévben elégséges számú oktatási intézményt biztosítanak, illetve lehetővé teszik a távoktatást. A jelenléti oktatást kizárólag olyan iskolákban lehet majd bevezetni, amely óvóhellyel rendelkezik. Azon iskolákban, amelyekben az óvóhely nem lesz olyan állapotban, hogy az összes tanulót és tanárt befogadja, a tanórákat két turnusban biztosítják majd. Kijevben az iskolák majd’ 70 százaléka felszerelt óvóhellyel.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Donyecktől északra és nyugatra az orosz tevékenység intenzívebbé válása, illetve a Donbasznak még a védők ellenőrzése alatt lévő részéből a lakosság erőszakos kitelepítéséről szóló kijevi döntés megerősíti, hogy a régió vált a fegyveres összecsapás fő helyszínévé – ez mindkét oldalról a totális háború jegyeit viseli magán (az ukrán fél is úgy döntött, hogy a felperzselt föld taktikáját fogja alkalmazni). Donyeck megye északnyugati részének elfoglalása, vagy legalábbis az ukrán hadsereg Donyeckből való kiverése (mely a város tüzérséggel történő lövetését lehetetlenítette el vagy legalábbis nehezítette meg) február 24-ét követően nem vált a műveleti tervezés prioritásává. (2014 óta a védők állásai éppen átnyúlnak a város határán.) Feltételeznünk kell, hogy Oroszország tudatosan hagyta Donyecket a frontvonal közvetlen szomszédságában azért, hogy a város (és a közeli Horlivka) elleni ukrán tüzérségi támadásokat később az információs hadviselésben használja ki – egyfajta ellensúlyként, amely a nemzetközi színtéren igyekezett kiegyenlíteni az agresszor erői által pusztított városokról szóló kijevi jelentéseket.
- A megszálló erők jelenlegi átcsoportosításai (főleg Herszon, Zaporizzsja, Harkiv megyék elfoglalt részeibe) nem jelentik azt, hogy az agresszor nézőpontjából a Donbaszért folyó harcok jellege megváltozna. Az összecsapások térségében a fő terhet továbbra is az ún. donyecki és luhanszki népi milícia viseli – őket az orosz tüzérség és légierő támogatja. Kijev nézőpontjából a lakosság erőszakos kitelepítéséről szóló döntésre úgy lehet tekinteni, mint felkészülésre a régióból történő esetleges teljes visszavonulásra. Ebben az esetben a döntést úgy kell nézni, mint a további lakosságvesztés megelőzésének elemére – különösen abban a helyzetben, amikor az agresszor az elfoglalt területek lakosságát Oroszországba deportálja.
- Az ukrán fél jelzése, hogy délen készek támadótevékenységet folytatni, a megszálló hatékonyságát Herszon és Zaporizzsja megyében negatívan befolyásolják. Az orosz hadsereg fokozott aktivitása azt bizonyítja, hogy az oroszok ebben a régióban intenzív harcokra számítanak. Az ukrán katonai tevékenység (többek között a hidak elleni támadások) a megszállt területeket közvetlen fronttá alakítja. A folyamatos összecsapások késleltetik az eloroszosítást, illetve késleltethetik ezen területek Oroszországhoz csatolását is. A támadás végrehajtásáról szóló kijevi bejelentések számottevően hatással voltak a helyi lakosság oroszellenes hozzáállásának növekedésére.
- Az Azov ezred oroszok általi terrorszervezetként való elismerése példa arra a jogi nihilizmusra, amely egy reguláris katonai egységet törvényen kívül helyez – már maga a tény is jelentősen megnehezíti a fogva tartott katonák szabadon engedéséről vagy cseréjéről szóló tárgyalásokat. A bíróság döntését bosszúként lehet értékelni azon embereken, akik hosszú ideig álltak ellen az agresszor erőinek, s akiket az orosz propaganda az „ukrán nácizmus” termékének állított be. A hadifoglyoknak kijáró jogoktól való megfosztásuk megnyitja annak a lehetőségét, hogy az állítólag „a polgári lakosságot gyilkoló” „terroristák” kirakatperét rendezzék meg. A lépés elterelheti a figyelmet a megszálló hadsereg által ukrán civilek ellen elkövetett bűncselekményekről.
- Az ukránok soraiban nyílt jelei mutatkoznak az általános mozgósítással, illetve a hadköteles korú férfiak külföldre távozásának tilalmával szembeni elégedetlenségnek és ezen lépések ellenzésének. A rendvédelmi szervek folyamatosan derítik fel a férfiak katonai szolgálat alóli kibújásának, illetve a határon keresztüli illegális kicsempészésük eseteit. Ugyanakkor az elnökhöz újabb petíciók érkeznek, ezekben a társadalom a férfiak külföldre távozásával kapcsolatos korlátozások liberalizálását követeli. Habár a katonai szolgálat alóli kibújás és az ország illegális elhagyásának mértéke kicsi, a mozgósítás elleni egyre gyakoribb tüntetések azt mutatják, hogy nőni kezdett mind a háborús belefáradás, mind a harcokban való közvetlen részvételtől való félelem – s ezek nyílt kifejezése megszűnt tabutéma lenni.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Az OSW a 2022. július 11-ével kezdődő héttől nyári működésre állt át, ami a Hadinaplók közlésére is hatással van: ettől kezdve heti két alkalommal jelentetnek meg összefoglalót. Mi is folytatjuk – azokon a napokon, amikor van lengyel nyelvű anyag, a fordítást továbbra is megtalálják a Válasz Online-on.
Nyitókép: ukrán fiú játékpuskával a kezében köszönti a BM-21 Grad rakéta-sorozatvető rendszert szállító ukrán katonákat a kelet-ukrajnai Harkivi területen húzódó orosz front közelében 2022. augusztus 2-án (fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)
