Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 147. napján

·2022.07.21

Újabb nyugati rakétatüzérségi eszközök érkeznek Ukrajnába – újabb orosz fenyegetőzések közepette. Ukrajna kérte adósságtörlesztése átütemezését. Az idei évi exportkapacitás-hiány miatt problémák lehetnek a következő évi ukrán vetéssel. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 147. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Krzysztof Nieczypor, Jadwiga Rogoża, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • A fő orosz cél változatlan: Sziverszk és Bahmut elfoglalása.
  • Az ukránok tüzérséggel lőtték a Herszon melletti Antonov hidat.
  • Újabb nyugati rakétatüzérségi eszközök érkeznek Ukrajnába – ezekre válaszul megérkeztek az orosz fenyegetőzések is.
  • Mikolajiv városát lezárhatják, hogy megszabaduljanak az oroszokkal együttműködő diverzánsoktól.
  • Ukrajna kérte adósságtörlesztése átütemezését. 
  • Az idei évi exportkapacitás-hiány miatt problémák lehetnek a következő évi ukrán vetéssel.

Részletes helyzetkép:

Az orosz hadsereg folytatja Csernyihiv, Szumi és Harkiv megye határmenti térségei (Mikolajivka [Миколаївка]; többek között Eszmany [Есмань], Zarucke, Pavlivka [Павлівка], Volfine, Jasztrubine [Яструбине], Zsuravka [Журавка]; Harkiv és az attól északra, keletre és északkeletre fekvő települések) elleni tüzérségi támadásokat és megkísérli azok ellenőrzés alá vonását. Intenzív harcok folynak a Pitomnik–Udi [Питомник–Уди] vonalon: ezek célja az Oroszországi Föderáció területéről Harkivba, a város északi részébe tartó közutak feletti ellenőrzés megszerzése. Az orosz hadsereg Izjumtól nyugatra szintén támad (harcok folynak Huszarivka [Гусарівка], Dmitrivka [Дмитрівка] és Brazskivka [Бражківка] térségében), illetve a Balaklija–Velika Komisuvaha [Балаклія–Велика Комишуваха] vonal teljes hosszán szünet nélkül hajt végre tüzérségi támadásokat. Az oroszok Barvinkove [Барвінкове] irányába haladnak előre, s megpróbálják az M03 (Izjum–Szlavjanszk) autóút északnyugati oldaláról a Szlavjanszkig hátralévő szakaszt védő ukrán erőket körbezárni.

Az agresszor arra is összpontosította erőfeszítéseit, hogy a Szlavjanszk elleni támadáshoz a várostól keletre és délkeletre előnyös állásokat foglaljon el. A műveletek fő célja továbbra is Sziverszk és Bahmut elfoglalása. Ehhez hasonlóan az orosz hadsereg a Donyecktől nyugatra lévő területen megpróbálkozik az előretöréssel: harcok folynak Novoszelivka Druha [Новоселівка Друга], Novomihajlivka [Новомихайлівка] és Mikiljszke [Микільське] térségében. A támadás teljes kiterjedése (a Luhanszk és Donyeck megye északi határától az Izjumig tartó harcérintkezési vonal mentén Szlavjanszkon, Kramatorszkon, Bahmuton, Torecken, Avdijivkán, Kurahovén és Vuhledáron keresztül) intenzív tüzérségi, rakéta- és légitámadásnak kitett. Hasonló helyzet áll fenn a front déli szakaszán (Herszon, Mikolajiv, Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyékben), ahol az ukrán állásokat és a nagyvárosokat szünet nélkül lövik, míg az orosz hadsereg saját tevékenységét védekező és felderítő tevékenységre korlátozza.

Az ukrán hadsereg tüzérségi támadást hajtott végre az Aleskit [Олешки] a megszállt Herszonnal összekötő Antonov híd [Антонівський міст] ellen. A híd stratégiai fontosságú közlekedési-utánpótlási létesítmény, mely a déli fronton, a Herszon, Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyékben tevékenykedő orosz hadsereg számára lehetővé teszi a Dnyeper folyón való átkelést. A híd maradandó károsodása jelentősen nehezíti az orosz hadsereg logisztikai lehetőségeit, mely így arra kényszerül, hogy az attól 60 kilométerre fekvő Nova Kahovka-i vízi erőmű gátját használja – utóbbi az elmúlt napokban szintén ki volt téve az ukrán tüzérség támadásának. Ebben a térségben az ukránok folytatják a hatékony rakétatámadásokat az ellenség vezetési pontjai, illetve üzemanyag- és lőszerraktárai ellen.

Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnöke az amerikai vezérkari főnökkel, Mark Milley-vel történt beszélgetés során arról tájékoztatott, hogy az ukrán félnek sikerült a fronton lévő helyzetet ellenőrzése alá vonni. Véleménye szerint Ukrajna teljes mértékben kontrollálja a katonai tevékenységek lefolyását, ami a nyugati katonai felszerelés (mindenekelőtt a HIMARS rakétatüzérségi rendszerek) kihasználásának köszönhető. Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium sajtószóvivője bejelentette, hogy e rendszereknek köszönhetően sikerült az orosz hadsereg több mint 30 létesítményét és logisztikai központját elpusztítani, s ez számottevően csökkentette az orosz támadóképességet.

Az Ukrajnát támogató kontaktcsoport (ún. Ramstein-csoport) július 20-i találkozójának eredményeként a résztvevők megállapodtak a katonai segély biztosításának folytatásában és kiterjesztésében. A támogatás vonatkozhat fegyverzet- és lőszerszállításra, illetve katonai kiképzés megszervezésére. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint a nyugati fegyverzetszállítások a szárazföldön, a tengeren és a levegőben használandó fegyverekre vonatkoznak, azonban azok konkrét típusát elsőként „az ellenség katonái a csatamezőn fogják megtapasztalni”. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy a nyugati szövetségesek minden rendelkezésre álló katonai segítséget megadnak, amely az orosz agresszió megállítását és az ukrán területek visszafoglalását szolgálja. Arról is tájékoztatott, hogy négy újabb HIMARS-rendszert fognak leszállítani (ezt beleszámítva az ukrán hadsereg már tizenhattal fog rendelkezni), illetve azt a két NASAMS légvédelmi üteget is, melyet már korábban bejelentettek.

Szergej Lavrov külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Moszkva az ukrajnai háború „földrajzi céljait” ki fogja terjeszteni, ha a nyugat Kijevnek rakétarendszereket, köztük HIMARS-okat fog szállítani. Megjegyezte, hogy az orosz tervek nem korlátozódnak a Donbasz elfoglalására, hanem Herszon, Zaporizzsja és számos más terület annektálását is magukban foglalják. Lavrov kijelentette, Oroszország nem engedi, hogy „Ukrajna azon részében, melyet Zelenszkij vagy az, aki az utódja lesz, ellenőriz” olyan fegyver legyen, amely Oroszországot vagy a függetlenségüket bejelentett „köztársaságokat” fenyegeti. Válaszul Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az Oroszország elleni szankciók szigorítását kérte, illetve a Kijevnek szánt fegyverszállítások felgyorsítását. Annalena Baerbock német külügyminiszter Lavrov szavait propagandának minősítette, és biztosított arról, hogy a nyár végéig Németország és Hollandia Ukrajnának leszállítja a Panzerhaubitze 2000 önjáró lövegeket és a légvédelmi rakétarendszereket.

Vitalij Kim, Mikolajiv megye katonai közigazgatásának vezetője bejelentette Mikolajiv lezárását; ezzel azokat a kollaboránsokat szeretnék semlegesíteni, akik a többi között a rakétatámadások pontosításához szükséges adatokat adnak át az agresszornak. Arról tájékoztatott, hogy a közigazgatásba a diverzánsok tevékenységéről szóló információk folytak be – ezek ellenőrzése vagy az aratás vége után (egy-két héten belül) a várost lezárják. A lakosokat minderről korábban tájékoztatják, így ők élelmiszert tudnak felhalmozni és otthon tudnak maradni. Az oroszoknak segítő, a rakétatámadásokat pontosító kollaboránsok elfogását segítő információért a megyei hatóságok 100 dollár értékben ajánlanak fel jutalmat.

Július 19-én az ukrán kormány az ukrán eurókötvények tulajdonosaihoz fordult azzal a kéréssel, hogy a kifizetésük (egyben a kamatfizetés) időpontját halasszák el két évvel – megjegyezve azonban, hogy a kérés visszautasítása esetén Ukrajna az adósságát az ütemterv szerint fogja visszafizetni. Egy nappal később a német pénzügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy Ukrajna hitelezőinek csoportja (melybe az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Japán, Németország, Franciaország és Kanada tartozik) beleegyezett abba, hogy az ukrán adósság érvényesítésétől eltekint augusztus 1-jétől 2023 végéig – fenntartva egy további 12 hónapos meghosszabbítás lehetőségét. Jelenleg összesen 17 milliárd dollár értékű ukrán eurókötvény van forgalomban, ebből Kijevnek négymilliárdot másfél év alatt kell visszafizetnie.

Július 21-én az Ukrán Nemzeti Bank (UNB) a hrivnya–dollár hivatalos valutakurzust 25 százalékkal, 36,6 UAH/USD-ra emelte – a háború kitörése óta (amikor az árfolyamot 29,25 UAH/USD magasságban befagyasztották) ez az első emelés. A bank saját döntését többek között az ukrán termelők versenyképességének növelésének szükségességével indokolta. Ez azt jelenti, hogy a hivatalos árfolyam kiegyenlítődik a feketepiacival, amely az utolsó hetekben 37 UAH/USD körül ingadozott.

A földművelési minisztérium úgy becsüli, hogy ősszel a gazdák és a mezőgazdasági vállalkozások az előző évvel összehasonlítva 30–60 százalékkal kevesebb őszi fajtát tudnak vetni, ha nem sikerül megszüntetni az ukrán kikötők blokádját. A fő ok a gabona-, üzemanyag- és műtrágyavásárláshoz szükséges források hiánya – ez az idei termény eladhatatlanságának következménye. A minisztérium szerint jelenleg nincsenek problémák a gabonatárolással, továbbá Ukrajna a következő hetekben olyan mobil tárolókat kaphat, melyek lehetővé teszik további 10-15 millió tonna 12–17 hónapos tárolását.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • A herszoni Antonov híd elleni kétszeri tüzérségi támadás nem eredményezte annak maradandó károsodását (ideiglenesen lezárták a nehézgépjárművek elől). A tüzérségi támadás legnagyobb valószínűség szerint jelzés volt az orosz hadsereg számára, hogy lehetséges a pár héttel korábban bejelentett ukrán ellentámadás végrehajtása. Ugyanekkor ebben a fázisban az ukrán ellentámadás végrehajtásának valószínűségét alacsonyra kell becsülni. Az ukrán hadsereg a Donyeck megyében lévő állások védelmére koncentrál, a déli ellentámadás végrehajtása szükségessé tenné azt, hogy egyfelől megakadályozzák az orosz egységek átdobását a Krím félszigetről, másfelől azt, hogy az orosz flotta oldaláról jelentkező veszélyt semlegesítsék. Reznyikov miniszter bevallotta, hogy egy sikeres ellentámadás végrehajtásához kb. 100 HIMARS-rendszer lenne szükséges – továbbá a katonai tevékenység megnövekedése szintén negatívan érintheti a Fekete-tengeri ukrán kikötők blokádjának feloldásával kapcsolatos, jelenleg is zajló tárgyalások menetét, és az orosz fél számára kifogást biztosítana azok megszakítására.
  • Oroszország élesen reagált az Ukrajnának biztosított nyugati katonai segélyre, különösen a rakétatüzérségi rendszerekre. Idegességet keltenek mind a Donbaszba telepített orosz erők előrehaladását lassító rakétatámadások, mind azon ismétlődő szabotázsakciók, amelyeket az ukrán határhoz közeli orosz városokban (többek között Belgorodban vagy Kurszkban) követnek el ukrán diverzánscsoportok. A Kreml irritációja abból az egyszerű tényből is fakad, hogy az ukrán hadsereget nyugati fegyverekkel szerelik fel, illetve hogy az ukrán katonákat a nyugati országokban NATO-standardok szerint képzik ki. A Kreml ezek elől fenyegetésekbe menekül, amelyek azt a benyomást kelthetik, hogy az Ukrajnával kapcsolatos terveit Kijev és a Nyugat magatartásától teszi függővé. A valóságban az orosz erők változatlan stratégiai célja az ukrán hadsereg ellenállásának letörése, illetve a jelenleg elfoglalt területeken túli expanzió.
  • Az agresszorral együttműködő diverzánsok elleni rajtaütések miatti lezárásáról szóló mikolajivi bejelentés azt mutatja: valós az a probléma, hogy a kollaboránsok az oroszoknak stratégiai információt adnak át és segítenek a rakétatámadások pontosításában. A mikolajivi közigazgatás vezetőjének lépései arra is lehet reakció, hogy nemrég felmentették az SZBU és a Főügyészség vezetőségét (őket azzal vádolják, hogy nem végeztek kielégítő munkát az orosz kollaboránsok semlegesítése érdekében). Ebben az összefüggésben Vitalij Kim a diverzánsok és a szabotőrök elleni fokozott harc demonstrálásával igyekszik bizonyítani a helyi közigazgatás hatékonyságát.
  • Nagyságát tekintve az adósság-visszafizetés és -átütemezés (a fegyveres erők kiadásai és a nyugdíjak után) a harmadik legnagyobb tétel az ukrán költségvetésben, az év eleje óta erre a célra kb. kétmilliárd dollárt különítettek el. Az adósságtörlesztés felmondásának lehetőségéről minimum pár hete folynak találgatások, azonban ezt eddig a Pénzügyminisztérium ellenezte – tartván a pénzpiacok negatív reakciójától. A fő hitelezők gyors reakciója azt mutatja, hogy a törlesztés felfüggesztéséről szóló ukrán kormánykérést korábban velük egyeztették. Ukrajna 2023 végéig (az UNB új valutakurzusával számolva) 6,6 milliárd dollárt törleszthetett. A követelések és az utánuk fizetendő kamatok kifizetésének elhalasztása Kijevnek lehetővé teszi közel ötmilliárd dollár megtakarítását.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Az OSW a 2022. július 11-ével kezdődő héttől nyári működésre állt át, ami a Hadinaplók közlésére is hatással van: ettől kezdve heti két alkalommal jelentetnek meg összefoglalót. Mi is folytatjuk – azokon a napokon, amikor van lengyel nyelvű anyag, a fordítást továbbra is megtalálják a Válasz Online-on.


Nyitókép: az ukrajnai oroszbarát szakadár Donyecki Népköztársaság milíciájának tagja egy útszakaszon őrködik a Donyeck megyei Avdijivka környékén 2022. július 20-án (fotó: MTI/EPA/Alessandro Guerra)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW