Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 116. napján

·2022.06.20

Az orosz rakétatámadások elsősorban a közlekedési és az üzemanyag-ellátó infrastruktúrát érik, az ukrán veszteségekről szóló ellentmondásos bejelentések információs káoszt okoztak. Közben az ukránok egyre intenzívebben lépnek fel az orosz nyelvű kultúra ellen. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 116. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Jadwiga Rogoża, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • Az orosz rakétatámadások elsősorban a közlekedési és az üzemanyag-ellátó infrastruktúrát érik
  • Ugyan sporadikus ukrán sikerek születtek, de a kezdeményezés az oroszoknál maradt
  • Az ukránok saját veszteségeiről szóló, általuk nyilvánosságra hozott adatok információs káoszt okoztak
  • Az eloroszosítási lépésekre válaszul az ukránok egyre intenzívebben lépnek fel az orosz nyelvű kultúra ellen

Részletes helyzetkép:

forrás: Institute for the Study of War

Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén folytatja a támadásokat a védők állásai és háta ellen. A Donbaszon kívül a fő célok Harkiv és Mikolajiv, illetve ezek környező települései, Dnyipropetrovszk megye Krivij Rihtől délre (főleg Velika Kosztromszka [Велика Костромка]), illetve Zaporizzsjától délkeletre (Huljajpole [Гуляйполе]) eső járásai. Az oroszok Donyeck megyében, illetve Mikolajiv és Herszon megyék közös határterületén korlátozott visszatámadással találkoznak – utóbbi területen az orosz állásokat az ukrán légierő is támadja. Továbbra is tűz alatt vannak Szumi és Csernyihiv megye államhatár menti járásai (előbbit állandóan, utóbbit sporadikusan lövik). Az orosz rakétatámadások célpontjai a Dnyipropetrovszk, Poltava, Kijev, Mikolajiv és Odessza megyében lévő infrastrukturális létesítmények voltak (fenti sorrendben: Novomoszkovszkban [Новомосковськ] üzemanyag-raktárak semmisültek meg; a Kremencsukban [Кременчук] található finomítót újfent rakétatámadás érte; Mikolajivot és Ocsakivot [Очаків] is támadták, illetve Odesszát, Dnyeszterfehérvár [Білгород-Дністровський] térségét és az arcizi [Арциз] repülőteret). A védők a rakéták egy részének lelövéséről tájékoztattak, illetve a Kígyó-sziget térségében a fekete-tengeri flotta „Vaszilij Beh” vontatóhajójának elsüllyesztéséről (ezt eddig nem erősítették meg).

Az orosz erők kiszorították a védőket a Szjevjerodoneck délkeleti agglomerációjában található Metolkinéből [Метьолкіне], és Liszicsanszktól délre, Toskivkában [Тошківка] előrehaladást értek el – ez a Hirszke–Zolote [Гірське–Золоте] térségében található ukrán összevonást bekerítéssel fenyegeti. Az ukrán erők visszaverték egyrészt a Zolote ellen keletről és délről, másrészt a Donyeck és Luhanszk megyék határa mentén (a Liszicsanszk–Bahmut országúton fekvő Beresztovénél [Берестове] és Mikolajivkánál [Миколаївка]) indított támadást. A védők az ellenséget Szlavjanszktól északra, Krasznopilljánál [Краснопілля], illetve Harkivtól északkeletre, Rubizsnénél [Рубіжне] is megállították. Herszon megye Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyékkel közös határterületén, illetve Zaporizzsja megyében az oroszok nem hajtottak végre támadótevékenységet, védállásaikat erősítették és erősítést csoportosítottak át. Az ukrán tájékoztatásban olyan hírek szerepeltek, hogy itt ellentámadásra került sor, és kiszorították az orosz egységeket Herszon és Melitopol oldaláról – ezeket azonban nem erősítették meg.

Denisz Sarapov, a beszerzésekért felelős ukrán védelmi miniszter-helyettes, illetve a Szárazföldi Erők logisztikai parancsnoka, Volodimir Karpenko arról tájékoztattak, hogy a Nyugatról érkező fegyverszállítmányok az igények 10–15 százalékát fedezik. A harctevékenységek során az ukrán hadsereg a nehézfelszerelése körülbelül 50 százalékát is elveszthette – 1300 gyalogsági harcjárművet, 400 harckocsit és 700 tüzérségi rendszert. Karpenko szerint az aktív harctevékenység folytatásához 40 dandár szükséges (egy negyven kilométer széles védekezési sáv szélességében) – s ezek mindegyikébe 100 gyalogsági harcjármű, 30 harckocsi és 54 tüzérségi rendszer.

Ukrajnába érkezett az első négy darab M113AS4 lánctalpas szállítójármű az Ausztrália által átadott tizennégyből (az eszközöket kiegészítő páncélzattal látták el, mely a bennülőket 14,5 mm-es karabélyból leadott tűzig védi). Szlovénia védelmi minisztériuma 35 szovjet eredetű gyalogsági harcjármű, karabélyok, sisakok és golyóálló mellények átadásáról adott ki tájékoztatást. Az Egyesült Államok Ukrajnának 11 Mi-17-es helikoptert adott át – ez a korábbi kötelezettségvállalások folytatását jelenti (áprilisban az ukrán hadsereg öt ilyen típusú helikoptert kapott). Négy MQ-1C Grey Eagle UAV eladását azért blokkolhatták, mert félnek, hogy Oroszország érzékeny technológiához juthat. A Politico portál szerint a következő támogatási csomagba a Pentagon 4 HIMARS rakétasorozatvető-rendszer betételét tervezi. A német Bild információi szerint Berlin eddig az Ukrajnának ígért 192 millió euró katonai segély 35 százalékát adta át. Június 7-ével bezárólag Németország 542 millió euró összértékben tervezett adományokat – ezzel a donorok között az USA, Lengyelország és Nagy-Britannia mögött a negyedik helyen áll. Washington azonban eddig a bejelentett támogatás 48 százalékát adhatta át (a 4,14 milliárd euróból 1,97 milliárd értékben).

Olekszij Danilov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára szerint az amerikai lend-lease segélyprogram végrehajtása a nyár közepén kezdődhet el, s bevallotta, hogy kimerülőben vannak a szovjet típusú tüzérséghez használt lőszertartalékok. Belarusz kapcsán kiemelte, hogy jelenleg nem lehetséges az orosz támadás
újraindításaa az ország területéről, mivel az ellenség egységeit Kelet-Ukrajnába és a Donbasz térségébe vezényelték át. Danilov kritikusan értékelte Mihajlo Podoljak, Ukrajna elnöki tanácsadójának kijelentését, aki szerint az orosz erők feletti előny eléréséhez mindössze 1000 155 mm-es tarack, 300 rakéta-sorozatvető és 500 harckocsi szükséges: szerinte Podoljak túllépte hatáskörét, s az ilyen típusú információkat az ukrán erők főparancsnokságának kellene biztosítania. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna elnöke szerint egy teljeskörű ellentámadáshoz az oroszok feletti minimum tízszeres technológiai fölény szükséges, s David Arahamiját, a „Nép Szolgája” parlamenti frakcióvezetőjét is kritizálta amiatt, mert nem megerősített adatokat adott az ukrán hadsereg nagy személyi veszteségeiről.

Az ukrán SzBU közleménye szerint a szervezet nagy kiterjedésű különleges műveletet hajtott végre, mely során az FSzB ügynökhálózatát semlegesítették. Kijevben, Harkivban, Odesszában, Zaporizzsjában, Dnyiproban és Vinnicjában összesen 19 főt vettek őrizetbe, akik az ukrán városok elleni rakétatámadásokat segítették, az ukrán Fegyveres Erők állásait derítették fel, illetve adatokat gyűjtöttek azon helyekről, ahol orosz hadifoglyokat tartottak fogva. Ezen túlmenően adatokat gyűjtöttek az ukrán ellenállás tagjairól, akik Ukrajna déli, megszállt területein folytatnak aktivitást.

A megszállt területeken folyik a történelmi emlékezet eloroszosítására irányuló, illetve a dezinformációs tevékenység. Herszonban felállíthatják II. Katalin cárnő szobrát – rá a város megalapítójaként emlékeznek. Melitopolban olyan újságokat árulnak, melyekben Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán Fegyveres Erők főparancsnokának tulajdonított, valótlan állítások olvashatók Zaporizzsja állítólagos feladásáról, illetve az ukrán hadseregben uralkodó katasztrofális légkörről. A kollaboráns hatóságokban folyik a személyzet átszervezése. Az ukrán titkosszolgálatok szerint a régió Oroszországhoz történő csatolásáról szóló tervekkel szembeni társadalmi ellenállás letörésének sikertelensége aláásta a megszállók a helyi kollaboránsokkal szembeni bizalmát. Őket folyamatosan cserélik le olyan személyekre, akik vagy az önhatalmúlag kikiáltott köztársaságokból érkeznek, vagy orosz állampolgárok.

Volodimir Zelenszkij elnök odesszai látogatása alatt az ottani megyei katonai adminisztráció vezetője bejelentette: 14 ország 39 hajója még mindig Odessza megye kikötőiben tartózkodik, elvágva a tengertől. A találkozó alatt megvitatták, milyen módon lehetne folyosókat kijelölni annak érdekében, hogy a hajókon lévő mezőgazdasági és ipari termékeket exportálni lehessen. Az ukrán Külügyminisztérium szerint az ukrán kikötők blokádjának megtöréséhez egy nemzetközi tengeri katonai misszió felállítása szükséges, melynek a biztonságos hajózás megzavarására irányuló potenciális orosz provokációkkal is számolnia kell.

Június 17-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke azt nyilatkozta: az Ukrajnának biztosítandó EU-tagjelölti státusz kérdésében adott pozitív ajánlás ellenére a csatlakozási folyamat tempója főleg Kijeven fog múlni (a döntést június 23–24-én hozzák meg). Zelenszkij elnök viszont azt emelte ki: az EU-csúcson várt döntés miatt a most kezdődő hét történelmi lesz. Június 17-én másodjára látogatott Kijevbe Boris Johnson brit miniszterelnök (először áprilisban járt az ukrán fővárosban). A Zelenszkijjel folytatott megbeszélések során az Ukrajna számára szükséges nehézfegyverzetről és légvédelmi rendszerekről beszélt, illetve tárgyaltak az Ukrajnának biztosítandó biztonsági garanciákról, gazdasági támogatásról, az Oroszországgal szembeni szankciók megerősítéséről, és a jövőbeni jóvátételről is.

Az ukrán Igazságügyi Minisztérium nemzetközi megállapodás megkötését javasolja az orosz agresszió által okozott veszteségek kompenzálására felállítandó mechanizmusok vonatkozásában – beleértve ebbe egy, a kártérítési igények elbírálásával foglalkozó állandó bizottság felállítását. A megállapodás keretében az aláíró államok blokkolhatnak és lefoglalhatnak orosz vagyontárgyakat, vagy azokat egy különleges vagyonalapnak adhatják át.

Az ukrán parlament olyan törvényt fogadott el, mely megtiltja az orosz nyelvű irodalom behozatalát az országba. A korlátozások az Oroszországból és Belaruszból származó könyvekre vonatkoznak, valamint az olyan kiadványokra is, melyek szerzői az Oroszországi Föderáció állampolgárai. 2023. január 1-jétől Ukrajnában kizárólag ukrán, az ukrán történelmi kisebbségek, illetve az EU hivatalos nyelvein lehet könyvet kiadni és forgalomba hozni. A törvény lehetővé teszi, hogy személyes használatra maximum 10 példányig orosz nyelvű irodalmat hozzanak be (az Ukrán Könyvintézet szerint az egész országban a könyvtárak állományából több mint százmillió példány propagandaanyagot kell majd kivonni). Az ukrán parlament szintén szavazott az orosz zene médiában és a nyilvánosság előtt történő sugárzását, illetve az orosz agressziót támogató fellépők nyilvános fellépéseit és videoklipjeit betiltó törvényről. A korlátozások addig maradnak hatályban, míg a háború véget nem ér, és minden megszállt területet fel nem szabadítanak.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • Az oroszok időről-időre megismétlik a korábban már támadott célok (különösen az üzemanyag- és közlekedési infrastruktúra létesítményei) elleni rakétatámadásokat. Az ukrán fél korábban megerősítette, hogy az ezekben keletkezett kár lehetetlenné teszi felhasználásukat, azonban megpróbálkoztak azzal, hogy legalább részlegesen helyreállítsák őket. Különleges eset a kremencsuki finomító, mely ellen március óta három nagy támadást (mindegyikben körülbelül 10-10 rakétát kilőve), illetve pár kisebbet hajtottak végre. Feltételeznünk kell, hogy a finomító működésének helyreállítása a háborús körülmények között nem lesz lehetséges. Jelenleg, a javítások elvégzése után, a létesítmény mint üzemanyag-raktár funkcionál. Az üzemanyag-infrastruktúra nagy részének elpusztulása után az ukrán hadsereg számára (a nehézfegyverzet-hiánnyal egyetemben) az egyik legnagyobb fejfájást az állandó üzem- és kenőanyag-utánpótlás biztosítása jelenti. Abban az esetben, ha a nyugati államok továbbra is tartózkodnak a légvédelmi rendszerek átadásától Kijev számára, ez a probléma tovább fog mélyülni.

  • A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárának nyilatkozata azt jelzi, hogy az elnök közvetlen környezetében az információs politikában zavarok keletkeztek. Ukrán tisztviselők annak érdekében, hogy a fegyverszállítások folytatása és növelése céljából a nyugati államokra nyomást helyezzenek, kolosszális ukrán veszteségekről kezdtek beszámolni, s a „háborús cenzúra” elveivel szembemenve kijelentéseiket nem egyeztették a hadsereg vezérkarával. A front aktuális helyzetéről szóló kommentárokkal kapcsolatos fegyelem hiánya információs káoszt okozhat, és a hatóságokkal szembeni társadalmi bizalmat csökkentheti.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: ARIS MESSINIS / AFP

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW