Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 102. napján

·2022.06.06

Ellentmondó ukrán információk érkeznek Szjevjerodoneckből, a helyzet ukrán szempontból kritikus. Az oroszok folyamatosan támadnak a Donbaszban, a megszállt területeken pedig egyre brutálisabbak a helyi lakossággal. Újabb nyugati nehézfegyverzet érkezhet az ukránoknak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 102. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • Ellentmondó ukrán információk érkeznek Szjevjerodoneckkel kapcsolatban, a helyzet ukrán szempontból kritikus.
  • Az oroszok folyamatosan támadnak a Donbaszban.
  • Újabb nyugati nehézfegyverzet érkezhet az ukránoknak.
  • Az oroszok egyes kérdésekben tárgyalási alapnak tekintik az ukrán gabona kiengedését Ukrajnából.

A Donbasz június 5-én (forrás: Military Land)

Részletes helyzetkép:

Az ukrán fél ellentmondásos információkat közöl a szjevjerodonecki helyzetről. A hivatalos adatok szerint a hétvégén ellentámadásra került sor, melynek eredményeként az orosz erőket kiverték a térség egy részéből, s a város területének közel fele felett megszerezték az ellenőrzést. A sajtó egy része által közölt, helyi forrásokból (többek között a város védőitől) származó hírek azonban az ukrán támadótevékenység hiányát, folyamatos orosz nyomást jeleztek, illetve azt, hogy a védők saját magukat csak az ún. ipari negyedben és az azzal határos, Szjevjerodoneck nyugati részén található egyik negyedben tartják (június 6-án reggel ezt az ukrán vezérkar is megerősítette, jelezve, hogy a helyzet „némileg romlott”). Szerhij Hajdaj, a Luhanszk megye katonai–polgári közigazgatásának vezetője szerint az ukrán hadsereg vissza tudná foglalni Szjevjerodonecket, azonban a városnak nincs stratégiai jelentősége – ellentétben az azzal szomszédos Liszicsanszkkal. Arról is tájékoztatott, hogy az oroszok feladatul kaphatták Szjevjerodoneck, illetve a Liszicsanszk–Bahmut országút (az ún. „köldökzsinór”-út) elfoglalását június 10-ig.

Az orosz erők folytatják Luhanszk megyében a Donyeck megye határa mentén összevont ukrán erők körbezárását (a Donyec folyó mentén fekvő Bilohorivkát, illetve a Liszicsanszktól délnyugatra lévő Mikolajivkát támadva), illetve (Donyeck megyében Beresztove és Bilohorivka között) a Liszicsanszk–Bahmut országút feletti ellenőrzés kialakítását. A harcok ezen régiókban folytatódnak, az ukrán állásokat naponta többször is lerohanhatják. A Szlavjanszk felé északról, Izjum irányából előretörő csapatösszevonást Donyeck megyében Bohorodicsne és Dolina [Богородичне, Долина] térségében, Harkiv megyében Dovhenykénél [Довгеньке], illetve Liman oldaláról keletről, Scsurove–Sztarij Karavan [Щурове–Старий Караван] térségében megállították – utóbbiban az ellenséges egységek arra törekednek, hogy a védőket rányomják a Donyec folyó vonalára. A Harkiv megyei orosz csapatösszevonás újabb kísérletet tett a Barvinkovétől [Барвінкове] északra, Virnopillja és Brazskivka [Вірнопілля, Бражківка] térségében található ukrán védelem áttörésére, s Szvjatohirszket [Святогірськ] Liman irányából is támadja. Az orosz erők eredménytelenül támadhatták a Mikolajiv megye Herszon megyével közös közigazgatási határán fekvő Bila Krinicját [Біла Криниця] – ez azon területtől található északra, melyet az ukrán hadsereg májusban foglalt el. Kijev Roman Kutuzov tábornok, az 1. Hadtest (az ún. Donyecki Népköztársaság Népi Milíciája) parancsnokának kiiktatásáról tájékoztatott, részleteket azonban nem közölt.

Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonalon folytatja az ukrán állások, az ukrán hadsereg közvetlen háta (utóbbiba beleértve Harkivot, Mikolajivot, Szlavjanszkot és Kramatorszkot), illetve Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásai elleni támadásait. Mikolajiv és Herszon között tüzérségi párbajra került sor. Június 4-én Donyeck központját többször érte tüzérségi támadás, mely az ukrán fél szerint orosz provokáció volt, s azt volt hivatott sugallni, mintha a védők polgári létesítményeket támadtak volna. Az orosz rakétatámadások célpontjai Kijev Darnickiji és Dnyiprovszkiji kerületében a vasúti és ipari infrastruktúra, a Harkiv nyugati agglomerációjában lévő koroticsi [Коротич] repülőtér, illetve mikolajivi gabonatárolók voltak. (Az ukrán fél tagadta azokat a jelentéseket, melyek szerint a Kijev elleni támadásban a Nyugatról leszállított fegyverzet, a többi között T–72-es harckocsik semmisültek volna meg.) Hiányoznak a részletek az Odessza térségében, illetve a Poltava megyében található célok elleni támadásokról. Zelenszkij elnök szerint február 24. és június 4. között az ellenség 2503 ballisztikus rakétát és manőverező robotrepülőgépet használhatott fel támadásra.

A harcoló egységekhez eljutott a Norvégia által küldött, 155 mm űrméretű М109А3 önjáró tarack, Spanyolország állítólag véglegesíti az Ukrajnának szánt, Shorad Aspide típusú rövidhatótávolságú légvédelmi rendszer átadását. A spanyol média arról is tájékoztat, hogy vizsgálják nem használt Leopard 2-es harckocsik átadásának lehetőségét – renoválás után ezekből körülbelül 40 darab lenne bevethető. A Lettországba telepített kontingensére támaszkodva Madrid a Leopard 2-es harckocsikra kiképzést ajánl az ukrán katonáknak. Svédország engedélyezte 5000 darab 84 mm-es AT4 páncéltörő gránát, illetve 12,7 mm űrméretű AG90 rombolópuska átadását. A britek az ukrán hadsereget rakéta-sorozatvető rendszerekkel (MLRS) szerelhetik fel (három darab M270 kilövővel). Svájc beleegyezett abba, hogy Németországon és Olaszországon keresztül Ukrajnának Svájcban vagy svájci licenc alatt gyártott fegyver-cserealkatrészek vagy Leopard 2-es harckocsik – 42 darab – érkezzenek (utóbbiak a svájci hadseregből való kivonásukat követően a német gyártóhoz kerültek vissza). Bern azonban nem engedélyezte 22 darab Piranha III kerekes páncélozott jármű Ukrajnának Dánián, illetve (a Gepard légvédelmi rendszerhez tartozó) 12 400 darab 35 mm-es lőszer Németországon keresztüli leszállítását. Németországban befejeződött hét PzH 2000 önjáró löveg személyzetének elméleti kiképzése, egyben elkezdődött gyakorlati képzésük. Viktor Karacsun és Jevhen Jermakov, az ATB ukrán kereskedelmi lánc társtulajdonosai az ukrán hadsereg számára 290 Mitsubishi L200-as kishaszonjárművet vásároltak, 90 személygépjárművet (köztük 25 darab Mitsubishi L200-t) pedig az Egyesült Államok adott át.

A megszálló erők egyre brutálisabbak a helyi lakossággal, Mariupol térségében elnyomják azon embereket, akik elutasítják a kollaboráns hatóságokkal való együttműködést – őket az ún. Donyecki Népköztársaság bíróságai több-, akár tízéves szabadságvesztésre ítélik. A Donyeck megye megszállt területein felállított börtönök túlzsúfoltak, az ukrán rabokat ott embertelen körülmények között tartják.

A kollaboráns hatóságok szerint az oroszok a Zaporizzsja megye kb. 70 százalékát ellenőrzik, itt körülbelül egymillió fő tartózkodik – az ukránok 60 százalékról beszélnek. A megszállt területeken tart az elfoglalt tulajdon „államosítása”. Zaporizzsja megye kollaboráns hatóságai bejelentették Ihor Kolomojszkij és Rinat Ahmetov oligarchák tulajdonának lefoglalását azzal az ürüggyel, hogy ők „a kijevi nacionalista hatóságokat” finanszírozzák. Herszon megyében az SzBU azon tisztségviselőinek tulajdonát kobozzák el, akik az ukrán erők által ellenőrzött területre távoztak, illetve azon bírákét, akik nem egyeztek bele a megszállóval való együttműködésbe.

Június 2-án a Zaporizzsja megyei fronton sor került 160-160 elhunyt katona földi maradványainak kicserélésére. A műveletet ukrán részről az Ideiglenesen Megszállt Területek Reintegrálásáért felelős Minisztérium, a Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága, az SzBU, illetve az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara koordinálta. Az orosz fél az erről szóló hírt titokban tartotta, hogy elkerülje az orosz társadalom negatív reakcióit – mely elől elrejti saját veszteségeinek nagyságát.

Vlagyimir Putyin kinyilvánította, hogy Oroszország készen áll az ukrán gabona exportját biztosítani Bergyanszk és Mariupol megszállt kikötőin keresztül, s kész biztosítani a gabonát szállító, az ellenség által ellenőrzött kikötőiből távozó hajók biztonságát. Megjegyezte azt is, hogy Ukrajna Románián, Magyarországon vagy Lengyelországon keresztül is exportálhat gabonát. Putyin a Belaruszon keresztüli szállítást tartotta a legolcsóbb és a legegyszerűbb opciónak – ezzel kéz a kézben kellene, hogy járjon a Nyugat által a két országra kiszabott gazdasági szankciók enyhítése.

Június 5-én Zelenszkij elnök megtekintette az ukrán hadsereg állásait – Donyeck megyében Zaporizzsja és Bahmut közelében, Luhanszk megyében pedig Liszicsanszk térségében. Megismerkedett a műveleti és logisztikai helyzettel, katonai kitüntetéseket adományozott, illetve a megszállt területekről (főleg Mariupolból) elmenekültekkel találkozott. Zelenszkij kinyilvánította: biztos abban, hogy minden, ideiglenesen megszállt várost felszabadítanak. Az invázió kezdete óta ez volt az elnök második, a Kijev megyén kívüli látogatása (május 29-én a Harkiv megyében tekintette meg a hadsereg állásait).

Rakétatémadás eredményeként pusztán Donyeck megyében az oroszok minimum 43 templomot romboltak le, melyek többsége a Moszkvai Patriarchátus alá tartozó Ukrán Ortodox Egyházhoz tartozik. Június 5-én a Szvjatohirszk [Святогірськ] elleni támadás eredményeként teljesen leégett az ottani Mindenszentek sziklatemplom [Свято-Успенська Святогірська Лавра]. A városban szintén romba döntöttek egy történeti múzeumot, illetve a templom két remetelakját és celláját (négy szerzetes meghalt). Zelenszkij elnök kiemelte: a megszállók teljesen tisztában vannak azzal, milyen létesítményekre lőnek, és tudták, hogy a sziklatemplom területén nincs katonai célpont – míg jelenleg ott 300 civil, köztük 60 gyerek keresett menedéket. Május 31-én az ukrán parlament az ENSZ-hez és az UNESCO-hoz fordult azért, hogy Oroszországot – mint terrorista, műemlékeket és társadalmi infrastruktúrát pusztító államot – fosszák meg szervezeti tagságától.


Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • A szjevjerodonecki helyzet ugyan arányosan kisebb léptékben, de hasonló a Mariupolban tapasztaltakhoz, és nagy valószínűséggel az ukrán hadsereg visszavonul (már ha a bekerítésükre nem kerül azt megelőzően sor). Ezt a mariupoli negatív tapasztalatok támasztják alá – a legjobb katonák elvesztése, akik az Azovsztál üzem kapitulációja óta fogságban vannak, s legnagyobb valószínűség szerint fogolycsere keretében nem fogják őket szabadon engedni. A visszavonulás perspektívájára a Hajdaj által kimondott álláspont megváltozása is utal – az ő szavai szerint Szjevjerodoneck Liszicsanszkkal szemben elvesztette jelenlegi stratégiai jelentőségét. Az ukrán fél által biztosított információt (miszerint az ellenséges erők olyan parancsot kaptak, hogy június 10-ig foglalják el a várost és a Liszicsanszk–Bahmut országutat) úgy kell tekinteni, mint Kijev azon bejelentésének igazolását, miszerint mindkét helyszínen legalábbis rövidtávú sikert értek el a védekezésben. Feltételeznünk kell, hogy az ukrán hatóságok minimum a következő napokban az ellenség támadásainak hatékony visszaverésére számítanak, s hosszabb távon beletörődtek abba, hogy fel kell hagyniuk a Luhanszk megye utolsó négyzetmétereit is. Kétségesnek kell tekinteni, hogy a következő napokban (vagy akár hetekben) az ország olyan erősítéshez jut, amely képes megállítani az ellenség offenzíváját Szjevjerodoneck térségében.
  • Putyin nyilatkozata, amelyben biztosította, hogy Oroszország kész az ukrán gabonaexport lehetőségét garantálni, illetve az, hogy a Belaruszon keresztüli útvonalat jelölte meg a szállítás legelőnyösebb útvonalaként, csupán politikai trükk. Ennek célja egy többoldalú, az élelmiszerválság megoldásának szentelt tárgyalássorozat elindítása. A Kreml további lépései két feltétel teljesülésétől függenek: (1) a Nyugat lemond-e az Oroszország és Belarusz ellen hozott gazdasági szankciók egy részéről, illetve (2) a Fekete-tengeri orosz flotta tudja-e ellenőrizni az Ukrajna által ellenőrzött tengeri (odesszai, mikolajivi, illetve pivdennyiji) kikötőkből távozó hajókat. Az orosz fél ezt az ukránok saját felségvizeik aknamentesítéséhez köti – ez a fekete-tengeri orosz erők elleni ukrán katonai tevékenység leállítását jelentené.
  • A megszállók által elpusztított infrastrukturális létesítmények között sok olyan templom van, amelyek az ország keleti részén domináló, a moszkvai patriarchátus alá tartozó Ukrán Ortodox Egyházhoz (OUE MP) tartozik. Paradox módon ezek az Egyház azon templomai, amelyek egészen a közelmúltig szoros kapcsolatban álltak Oroszországgal, s Moszkva eszközei voltak a megtámadott országban lévő helyzet alakításában. Az invázió brutalitása, amely a legnagyobb mértékben pont az ország keleti részén élő oroszajkú lakosságot és az OUE MP templomait érinti, száznyolcvan fokos fordulatot eredményezett az Orosz Ortodox Egyházzal szembeni társadalmi attitűdökben, és az azzal való kapcsolatok megszakításában csúcsosodott ki. Az erről szóló döntést Onufrij metropolita, az OUE MP vezetője a május 27-i egyházi tanácson hozta meg.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: ukrán katona egy közelebbről meg nem nevezett kelet-ukrajnai lövészárokban 2022. június 6-án (fotó: AFP/Aris Messinis)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: OSW