Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 85. napján
Eredményes volt az ukrán állások orosz felőrlése a Donbasz keleti részén. Újabb nyugati fegyverek érkezhetnek Ukrajnába, közben Amerika és az EU közösen próbálkozik a világot fenyegető élelmiszerválság kezelésével. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 85. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- A Donbasz keleti részén az ukrán állások orosz felőrlése eredményre vezetett.
- A többi területen az oroszok, az eddig megszokottak szerint, tüzérséggel támadnak és bombáznak.
- Újabb nyugati fegyverek érkezhetnek Ukrajnába – most először hajók elleni rakéták.
- Az Európai Bizottság közzétette Ukrajna újjáépítésének tervét.
- Az USA és az EU közösen próbálkozik a világot fenyegető élelmiszerválság kezelésével.
Részletes helyzetkép:
A Popasznától nyugatra tevékenykedő orosz erők átlépték Donyeck megye határát – őket a védők a Liszicsanszkot Bahmuttal [Бахмут] összekötő úttól néhány kilométerre, Volodimirivka [Володимирівка]–Vaszilivka [Василівка] térségében állították meg. Ez az utolsó olyan, ukrán ellenőrzés alatt lévő fontos közút, amely Szjevjerodoneck térségét a Donbasz ellenség által el nem foglalt részével köti össze, s amelyet – megakadályozva a kimenekítést és a humanitárius segély szállítását – az ellenség tűz alatt tart. A védők ezen kívül még a Zolotarivka [Золотарівка] és Sziverszk [Сіверськ] közötti keskeny, alacsonyabb rendű utat tudják használni. A helyi hatóságok szerint a Szjevjerodonecktől északra található, 60 ezres Rubizsne teljesen elpusztult, a térség két nagyvárosát (Szjevjerodoneck és Liszicsanszk) illetve a védők ellenőrzése alatt lévő egyéb településeket folyamatosan lövik, bombázzák és lerohanják. Az oroszok ugyanígy folytatják a Szjevjerodoneck elvágására irányuló tevékenységüket Harkiv megye oldaláról is, a Limantól [Лиман] délkeletre fekvő településeket támadva a Liman–Bahmut útvonal mellett.
Donyeck megye további részein, illetve Harkiv megye déli területén nincs jelentős változás, az ukrán erők a teljes harcérintkezési vonalon hatékonyan verik vissza az ellenséges támadásokat. Az oroszok a Harkiv környéki ukrán állásokat támadják, Zaporizzsja megyében illetve Herszon megye Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyékkel közös határterületén az ukrán állások tüzérségi lövetésére és bombázására korlátozzák magukat. Az ukrán állások elleni egyik támadást a Zaporizzsja megye délkeleti részén található Novodarivka [Новодарівка] településen jegyezték fel. Folyik Csernyihiv és Szumi megye orosz–ukrán államhatár menti járásainak lövetése és bombázása (utóbbiban a Kijev–Moszkva autópályától délre), s az orosz hadsereg Észak-Ukrajnából történt visszavonulását követően először vált célponttá Zsitomir megye.
Ausztrália és az Egyesült Államok arról tájékoztatott, hogy Ukrajnának újabb hadfelszerelést adtak át. Canberra tizennégy M113-as lánctalpas páncélozott gyalogsági szállítójármű, illetve további húsz Bushmaster kerekes gyalogsági szállítójármű leszállítására készül, Washington pedig tizennyolc M777-es vontatott tarackéra (eddig az amerikaiak ebből 90-et biztosítottak). A britek bejelentették, hogy nagy hatótávolságú tüzérségi eszközöket, hajó elleni rakétákat, illetve drónokat adnak át. A Pentagon szintén mérlegelheti hajó elleni rakéták biztosítását Ukrajnának – a lehetséges típusok között van a Boeing által gyártott Harpoon vagy a Raytheon Technologies és a norvég Kongsberg együttműködésében készülő NSM (Naval Strike Missile) rakéta is (ez utóbbit a lengyel Fegyveres Erők is használják).
Az ukrán SzBU folytatja kémelhárító műveleteit, melyek célja az orosz titkosszolgálatokkal együttműködő személyek semlegesítése. Dnyipróban őrizetbe vették Mihajlo Carjovot, Oleh Carjov – az oroszbarát Régiók Pártjának az ún. Novorosszija felállítását szorgalmazó politikusának – testvérét. Az SzBU szerint Mihajlo Carjov szóba került, mint a megyei kollaboráns közigazgatás vezetője. A Dnyipro elfoglalását célzó művelet sikertelensége miatt Carjovot FSzB-s megbízói arra utasították, hogy diverzánscsoportot szervezzen meg, mely a Dnyipropetrovszk megyében bombamerényleteket követhetett volna el.
A Kreml még nem hozta meg a végleges döntést a megszállt területek sorsáról. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy bármilyen döntés meghozatalának alapja az elfoglalt területek lakosságának „kinyilvánított akarata”.
Hozzátette, hogy ezeken a területeken a lakosság igényeit kielégítő infrastruktúra működtetésének fenntartására, a víz- és energiaellátás garantálására kell koncentrálni. Az ún. népköztársaságok létrehozását lehetővé tevő forgatókönyvek életbe léptetésének elhúzódása azt mutatja, hogy az elfoglalt területek annektálásának valószínűsége növekszik. Andrej Klisasz, az orosz parlament felsőháza Alkotmányjogi Bizottságának elnöke kijelentette, hogy az Oroszországhoz való csatlakozás meghozatalának joga Ukrajna minden, az Orosz Föderáció által elfoglalt területének lakosát megilleti.
Az ukrán hatóságok szerint a Zaporizzsja megyében az orosz erők soraiban egyre növekvő demoralizáltság és frusztráció figyelhető meg, melynek oka a zsold késő kifizetése. Az orosz katonák a polgári lakosságot félemlítik meg, magántulajdont fosztanak ki, illetve megtiltják a szabad mozgást a Kijev által ellenőrzött területre.
Az ukrán vezérkar közölte, hogy az Azovsztal üzem védőinek evakuálása még nem fejeződött be. A közlemény elismerte, hogy az orosz fél az, amelyik teljes mértékben kontrollálja a katonák távozását a gyárból, de a Nemzetközi Vöröskereszt közülük mindenkit regisztrál. Hanna Malar védelmi miniszterhelyettes megerősítette, hogy folyik a védők kimenekítésének művelete, illetve a tárgyalások Oroszországgal a katonák további sorsáról. Annak érdekében azonban, hogy ne zavarják meg ezeket, a tárgyalások információs embargó alá esnek.
Az orosz egységek Észak-Ukrajnából történt visszavonulása után a helyi hatóságok az ország északi határán a biztonságot erősítik. Zsitomir megyében olyan műszaki létesítmények kiépítése kezdődött, melyek egy Belaruszból eredő, potenciális szárazföldi támadást tesznek nehezebbé. A közüzemi vállalatok által támogatott, a területvédő erők kötelékébe tartozó egységek folytatják a betonakadályok felállítását és Zsitomir megyében, a határ mellett 250 kilométeres erődített vonal kiépítését.
Az Európai Bizottság bejelentette a „Rebuild Ukraine” koncepciót, Ukrajna a háború lezárása utáni újjáépítésének eszközét. A nyilvánosságra hozott dokumentum még nem végleges formában létezik, s elismeri, hogy az újjáépítés költségeit és igényeit csak az agresszió lezárulta után lehet teljesen meghatározni. Az EB úgy becsüli, hogy ezen igények többszáz milliárd eurót tesznek ki, a teljes újjáépítés akár tíz évet is igénybe vehet. Ursula von der Leyen, az EB elnöke támogatta, hogy Ukrajna újjáépítését reformokkal kapcsolják össze, rámutatva: Ukrajna nagyon motivált ezen reformok végrehajtására. Von der Leyen arról is tájékoztatott: az Unió keresi a lehetőséget arra, hogy az orosz oligarchák befagyasztott vagyontárgyait Ukrajna újjáépítésének finanszírozására tudják fordítani.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter azzal vádolta meg Oroszországot, hogy az élelmiszert fegyverként használja fel, s a világot zsarolja az ukrán mezőgazdasági termékek exportjának leállításával. Az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulva Blinken arra szólította fel Oroszországot, hogy szüntesse meg az ukrán kikötők blokádját, s kiemelte: Ukrajna körülbelül 20 millió tonna gabonát nem képes exportálni. Az amerikai média arról számolt be, hogy Washington féléves időtartamban megfontolja a belarusz műtrágya ellen hozott szankciók felfüggesztését – cserébe azért, hogy lehetővé teszik az ukrán gabona Belarusz területén keresztül a litvániai Klaipeda kikötőjébe szállítását. Korábban az Egyesült Államok arról tájékoztatott, hogy hároméves, 11 milliárd dollár értékű csomagot készít elő a világszintű élelmezési válsággal fenyegető veszélyek elhárítására.
A polgári és katonai infrastruktúra megsemmisülésének és megsérülésének következtében az ukrán gazdaság veszteségei az eltelt hét folyamán 97,4 milliárd dollárra nőttek. Az invázió kezdete óta 38,6 millió négyzetméter lakóingatlan, 216 üzem, gyár és vállalkozás, 1067 oktatási intézmény és 95 ezer személygépjármű semmisült vagy sérült meg. Volodimir Zelenszkij elnök szerint a központi költségvetés hiánya havonta ötmilliárd dollárra rúg.
Az elnök további pénzügyi segítség biztosítására szólított fel, s aláhúzta, hogy az nem adomány – hanem befektetés egyrészt a Nyugat biztonságába, másrészt olyan új háborúk és válságok megakadályozásába, melyeket Oroszország Ukrajna legyőzése esetén okozhat. Május 19-én Kijev a Világbanktól 504 millió euró támogatást kapott a kiemelten fontos szociális és humanitárius kiadások fedezésére. A G7 és nemzetközi pénzügyi intézmények megállapodtak, hogy Ukrajnának 18,4 milliárd dollárt adnak a költségvetés egyensúlyának biztosítására a következő három hónapban.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Miután az ukrán hadsereg két hét alatt Harkivtól északra és északkeletre állásokat szerzett (összesen 23 települést foglalt vissza), az utolsó napokban az orosz erők megpróbálkoztak a védők Harkiv megyei megállításával (a helyi közigazgatás szerint a megye területének egynegyede áll orosz ellenőrzés alatt). Az oroszoknak Harkiv agglomerációjában még mindig vannak állásaik, a város a tüzérségük hatótávolságán belül található. Az agresszor a megyeszékhelytől délre és keletre végrehajtott tevékenységét elsősorban műveleti szükségletekkel kell magyarázni: míg Harkiv és az orosz–ukrán határ között az ukrán hadsereg által elfoglalt településeknek nem volt katonai jelentősége, az ukrán egységek áttelepítése a megyeszékhelytől délre perspektivikusan veszélyeztetheti az orosz közlekedési és utánpótlási vonalakat. (A Csuhujiv környékén lévő ukrán állások a Valujki–Kupjanszk–Izjum [Валуйки–Куп’янськ–Ізюм] fő közlekedési-utánpótlási vonaltól jelenleg 70 kilométerre találhatóak.)
- Az ukrán gabona-, kukorica-, zab-, napraforgó- és repceexport drasztikus beszűkülésének lehetősége miatt nő a nyugati világ nyugtalansága az élelmezési válság réme miatt (a világ gabonaellátásának egyharmada érkezik Ukrajnából és Oroszországból). A háború már most a gabona, műtrágya, üzemanyag és energia árának világszintű emelkedésével járt, a helyzet éhínséggel fenyeget például Afrika országaiban – ez erősebb migrációs hullámot eredményezhet. Az EU Amerikával közösen azzal próbálkozik, hogy helyettesítő szárazföldi exportútvonalakat hozzon létre az ukrán mezőgazdasági termékeknek – azonban még létrehozásuk esetén is megnő az élelmiszerek exportköltsége, az invázió pedig az export mennyiségét korlátozza.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: orosz légicsapásban megsemmisült épület romjait locsolja egy tűzoltó a kelet-ukrajnai Derhacsiban 2022. május 15-én (fotó: MTI/AP/Bernat Armangue)
