Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 82. napján

·2022.05.17

Használatban az Ukrajnának szállított amerikai tüzérségi eszközök. „Tanúvallomásokkal” vennék rá a lakókat az ukrán hadsereg megvádolására Mariupolban, ahonnan sebesült védőket evakuáltak. Ellentmondásos a katonai helyzet amerikai és brit–ukrán értékelése. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 82. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • Az oroszok hetek óta először bombázták erősebben az orosz–ukrán határ túloldalát Csernyihiv és Szumi megyékben.
  • Az ukránok már aktívan használhatták az amerikaiaktól kapott tüzérségi felszerelés nagyobb részét is.
  • Bejelentést tett az Azov ezred parancsnoksága.
  • Mariupol elpusztítását az oroszok az ukránokra akarják fogni.
  • Nem kizárható, hogy a keleti ukrán megyék azért is elnéptelenednek, mert a korábban ott lakó, nyugatra menekült ukránok máshol akarnak majd letelepedni.
  • Ellentmondások a katonai helyzet amerikai és brit–ukrán értékelése között.

Részletes helyzetkép:

Az orosz erők jelentéktelen előrehaladást értek el Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék közös határterületén (az ukrán egységeket a Luhanszk megyében található Popasznától nyugatra, a Donyeck megye határán fekvő településekig nyomták vissza, illetve Liman és Szjevjerodoneck felé szorították őket vissza). A Harkiv déli agglomerációjában fekvő Ternovában [Тернова] összecsapásokra került sor, azzal összefüggésben, hogy a Harkiv megye déli részén fekvő műveleti területet az oroszok biztosítják. Az eltelt hetekben az ukrán fél a Harkiv körül északra és északkeletre, a megyeszékhely és az orosz–ukrán államhatár között fekvő településeket foglalta el. Az elmúlt nap során a Donbaszban végrehajtott, az ukrán védelem áttörésére tett orosz kísérletek az esetek többségében sikertelenséggel és veszteségek elszenvedésével zárultak. A többi irányban az oroszok tevékenysége tüzérségi támadásokra és bombázásokra korlátozódott; a támadások intenzitása megnőtt Csernyihiv és Szumi megyék orosz–ukrán államhatár menti területein (március-április fordulója után először történt az meg, hogy az orosz rakétatüzérség azt az Ohtirkát [Охтирка] vette célba, mely települést a háború első heteiben rendszeresen pusztított).

A donbaszi front május 16-án (forrás: Military Land)

Újabb nap folyamán váltak orosz rakétatámadás célpontjává a Lviv megyében fekvő Javoriv környékén található katonai és vasúti létesítmények, de támadták a Csernyihiv megyei Deszna katonai kiképzőközpontot is. Mindkét esetben olyan létesítményekre hullottak a rakéták, amelyeken keresztülmegy az ukrán hadseregnek szánt nyugati támogatás.

A harkivi front május 16-án (forrás: Military Land)

Az amerikai védelmi minisztérium szerint az orosz hadsereg megtartotta annak a 140 – 800-900 fős – zászlóalj-harccsoportnak (BTG) a többségét, melyeket a katonai műveletben való részvételre szánt. Ukrajnában jelenleg 106 BTG lehet jelen, ennek legnagyobb összevonása az 50 BTG-re rúgó déli, amely Herszon és a Donyeck megye nyugati részén található Velika Novoszilka [Велика Новосілка] település között, főleg Zaporizzsja irányában tevékenykedik. A Harkiv megye déli részében, illetve a Donyeck és Luhanszk megyék közös határa mentén tevékenykedő keleti összevonás állományában több mint 20 BTG található, a Donyeck megyében lévő központi összevonásban pedig nem egész 20 BTG. A nyugati összevonás (mely legnagyobb valószínűség szerint Herszon megye nyugati felében található) mintegy öt BTG-t tehet ki. Az amerikaiak úgy becsülik, hogy az orosz légierő naponta 250 berepülést hajt végre. Az ukrán hadsereg különböző irányokban használhatja a 74 darab Amerikától kapott M777-es vontatott tarackot (ezekből összesen 90 darabot szállítnak majd), illetve az átvett első három Mi-17 helikoptert is – az ukránok összesen tizenegy ilyen típusú szovjet járművet kaphatnak.

Május 16-án az orosz féllel kötött megállapodás eredményeként az ostromlott mariupoli Azovsztal üzemből 264 sebesültet evakuáltak. Az ukrán hatóságok arról tájékoztattak, hogy ezzel egyidőben orosz hadifoglyok csoportját engedték szabadon. Kétséges, hogy az oroszok beleegyeznek-e az ukrán katonák további kimenekítésébe. Az ukrán vezérkar kiemelte, hogy a mariupoli helyőrség teljesítette katonai küldetését, mely a Zaporizzsja gyors bevételét célzó terv megvalósításának megakadályozása volt, illetve az, hogy az oroszok kijussanak Donyeck és Zaporizzsja megyék közigazgatási határára. Az Azovsztalt védő egységek parancsnokai parancsot adtak a katonák életének megmentésére – ezt úgy is lehet értelmezni, mint ösztönzőt arra, hogy az orosz erőkkel tárgyaljanak a város elhagyásáról. Becslések szerint az Azovsztal területén még mintegy 600 katona tartózkodik.

Dnyipróban az ukrán SzBU megakadályozta, hogy egy olyan üzemben induljon újra a termelés, mely az ukrán szankciók alá tartozik. Egy olyan üzemről van szó, mely egy orosz katonai-ipari konglomerátumnak adhatott el terméket: a gyár csúcstechnológiás, különleges ötvözetből készült csöveket gyártott, melyeket az orosz védelmi ipar vállalkozásai használnak fel. 2021-ben ebből a termékből 340 tonnányit állítottak elő összesen 15 milliárd dollár értékben. Az SzBU azt tervezi, hogy kezdeményezi a tulajdon és az eszközök államosítását.

Az orosz megszállók olyan műveletet készítenek elő, melynek célja Mariupol lakosaitól írásos „tanúvallomások” összegyűjtése arról, hogy a várost állítólagosan Ukrajna Fegyveres Erői rombolták le. Ebből a célból megkezdték a kérelmek nyilvántartásba vételét, mely eredményeként

az elpusztult lakásokért legfeljebb 500 000 rubel (kb. 2,8 millió forint), egy családtag elvesztéséért pedig 3 millió rubel (kb. 16,8 millió forint) kártérítést fizetnek. A kártérítés iránt érdeklődőknek muszáj azt állítaniuk, hogy tulajdonukat „az ukrán hadsereg rombolta le”, illetve azt: családtagjukat „az ukrán hadsereg ölte meg”.

Az oroszok szándéka szerint ezen kézzel írt „tanúvallomásokat” az „ukrán hadsereg atrocitásairól” a nemzetközi közvélemény befolyásolására lehet majd felhasználni. Kijev aláhúzta, hogy a kártérítés kifizetése kétséges: az oroszoknak minimum 2,5 milliárd dollárt kellene kifizetniük annak érdekében, hogy ezeket az ígéreteket teljesítsék.

Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arról tájékoztatott, hogy Brüsszel támogatni tervezi az ukrán gabona EU-n keresztüli exportját. Ebből a célból az ukrán áruk exportjára zöld folyosók hálózatát állíthatják fel. Május 16-án Lengyelország és Ukrajna mezőgazdasági szektorban megvalósítandó együttműködési nyilatkozatot írt alá, mely többek között az állatorvosi vizsgálatok egyszerűsítéséről, illetve a Lengyelországon keresztül történő gabonaszállításról szól. Kanada bejelentette, hogy saját áruszállító hajóit küldi azért, hogy segítsen az ukrán búza külpiacokra juttatásában.

A Razumkov Központ nyilvánosságra hozta annak a kutatásának az eredményét, amelyet az Ukrajnába Szlovákiából és Magyarországról április 11. és május 6. között visszatértek körében végeztek. A válaszadók nagy többsége, 69 százaléka volt a központi megyék (főleg Kijev – 35 százalék – és Kijev megye – 17 százalék) lakosa, 12 százalék az ország keleti részéről származott, 9 százalékuk délről, s 10,5 százalékuk nyugatról. A válaszadók 73 százaléka tervezi, hogy saját szűkebb pátriárkájába tér vissza, s 26 százalékuk akar más megyében letelepedni – ez utóbbi elsősorban az ország keleti részének lakosaira vonatkozik. A megkérdezettek 87 százaléka volt nő.

A lengyel határőrség szerint a háború kezdete óta Ukrajnából Lengyelországba 3,42 millió fő távozott, közülük május 16-án 19 200 (az előző nappal összehasonlítva ez 2,9 százalékos csökkenés). Február 24-e óta a határt az ellenkező irányban 1,33 millió fő lépte át, tegnap 26 800-an.


Az OSW szakértőinek kommentárja:

  • Az Ukrajnában lévő orosz erők tevékenységéről szóló Pentagon-jelentések azt mutatják, hogy a nyugati közösség nem dolgozott ki egységes információs álláspontot az agresszor részvételének és potenciáljának értékelésére. Akkor, amikor direkt kérdeznek rá a brit hírszerzés által publikált adatokban meglévő ellentmondásokra (a londoni információs csatorna áll a leginkább közel a Kijev által követettel) – többek között arra, hogy egy közelmúltbeli közlés alapján az oroszok szárazföldi erőik egyharmadát veszítették el –, az amerikai védelmi tárca tisztségviselője azt mondta: ilyen adatokkal az amerikai titkosszolgálat nem rendelkezik. Az eltérés különösen látványos az ellenséges légierő bevonásának értékelése kapcsán: ukrán becslések szerint az orosz erők naponta 38-65 berepülést végezhetnek, míg az amerikai adatok szerint 250-et. Az amerikaiak arra mutatnak rá, hogy az ellenséges gépek az ukránok által ellenőrzött légtérben rövid ideig, csak a feladat elvégzésének idejére tartózkodnak (az ukrán parancsnokság azt állítja, hogy az orosz pilóták a lelövéstől való félelem miatt nem lépnek be ukrán területre). Relatív egyetértés van a két forrás között az orosz támadás előrehaladásával kapcsolatban: „nem jelentős”. A Pentagon jelentéséből azonban az derül ki, hogy a leghevesebb harctérségek nem ugyanazok a területek, ahol az agresszor a legnagyobb erőket vonta össze (azt, hogy az Ukrajnában állomásozó orosz erők egy része nem vesz részt a harcokban, helyi források erősítik meg). Az amerikaiak szintén kiemelik, hogy a védők a Harkiv és az orosz–ukrán államhatár közötti települések egy része felett visszaszerezték az ellenőrzést.
  • Mariupol sebesült védőinek evakuálása nem jelenti azt, hogy a településen véget érnének a harcok. Azok az oroszok, akik az elfoglalt területről 264 személy kimenekítéséhez járultak hozzá, nem adtak végleges hozzájárulást ahhoz, hogy őket a Kijev által ellenőrzött területre szállítsák. Az ukrán vezérkar a kimenekítettek orosz hadifoglyokra való kicseréléséről szóló közleményét egyelőre hivatalosan nem erősítették meg. Ez azt jelenti, hogy az Azovsztal védőinek további sorsa további tárgyalásoktól függ majd, melyeken az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői is részt vesznek. Az Azov ezred parancsnoka – kinyilvánítva készségét, hogy saját katonáit megmentse és az ukrán parancsnokság utasítását teljesítse – azt jelezte, hogy az üzem védelmének folytatása katonailag értelmetlen. A védők 82 nap harc után teljesítették feladatukat: jópár héten át védték a stratégiai helyen fekvő várost, illetve lekötötték a túlerőben lévő ellenséges erőket, mely a Donbaszban késleltette az orosz előrehaladást.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: ukrán katonák viszik sebesült társukat a mariupoli Azovsztal acélmű területén 2022. május 17-én (fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

hirdetés

Kategória: OSW