Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 77. napján
„Hullámzó” front a Donbaszban, nehézségek Herszon megye Oroszországba olvasztásával. Az ukránok nem zárják ki Kijev újabb ostromát. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 77. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- A Donbaszban az előző napok „mintája” ismétlődik: orosz előrenyomulás a keleti részen, áttörő siker nélkül, a térség nyugati részen visszaszorulás.
- Az oroszoknak politikai problémát is jelentenek az ukrán ellentámadások. Az ukrán fél ellentmondásos adatokat közöl a harcokkal összefüggésben.
- Az ukránok szerint még mindig elképzelhető, hogy az orosz tervek között Kijev elfoglalása és egy rezsimváltás végrehajtása is szerepel.
- Nézeteltérés lehet a herszoni kollaboráns közigazgatás vezetője és a Kreml között azzal kapcsolatban, milyen feltételek teljesítése után lehetne a megyét Oroszországhoz csatolni.
Részletes helyzetkép:
Tegnap az orosz erők Szjevjerodoneck környékén részleges sikert értek el (többek között a város határáig előretörve), azonban – megismételve a korábbi mintát – a Donbaszban az ukrán védelem áttörésére tett kísérletek számukra sikertelen módon fejeződtek be, s súlyos veszteségeket szenvedtek el. A Donbaszban a harcok a teljes harcérintkezési vonalon folynak (az ukrán fél tájékoztatása szerint), a többi irányban az oroszok védekezésre állhattak át, illetve saját tevékenységüket az ukrán állások tüzérségi lövetésére és bombázására korlátozhatták – főleg Zaporizzsja irányában Komisuvaha [Комишуваха]–Orihiv [Оріхів] térségében, illetve Krivij Rih felé Zelenodolszk [Зеленодольськ]–Velika Kosztromka [Велика Костромка] környékén. Az ukrán katonai források ellentmondó információt közölnek az ellenség aktivitásáról Harkiv és Donyeck megyék találkozásánál, az Izjum–Barvinkove–Szlavjanszk háromszögben. A védők elfoglalták a Harkiv északi agglomerációjában fekvő Pitomnikot [Питомник], melynek környékéről az oroszok folyamatosan vonulhatnak vissza. Az orosz légierő rakétatámadásokat hajthatott végre a Poltava megyében található Karlivka [Карлівка], Zaporizzsja, a Csernyihiv megyében fekvő Novhorod-Sziverszkij [Новгород-Сіверський], illetve Odessza térségében található célok ellen.
Az ukrán fél arra törekszik, hogy megoldja a mariupoli Azovsztal kombinát területén rekedt védők ügyét, egyúttal megpróbálja megindokolni, miért nem lehetséges őket fegyveres erővel kihozni. A felmentéshez számottevő katonai erőre van szükség, az ukrán hadsereg alegységei Mariupoltól 150–200 kilométer távolságra állomásoznak – az ukrán vezérkar szerint az ukrán állások a várostól kb. 100 kilométerre, Huljajpole [Гуляйполе] térségében futnak. Ezen túlmenően az orosz erők szerteágazó, megerősített védelmi hálózatot és védvonalat építhettek ki, melynek áttörésére tett kísérlet az ukrán fél számára számottevő veszteségekkel járna. Hanna Malar ukrán védelmi miniszter-helyettes azt állította, hogy amennyiben létezne bármilyen esélye a kimenekítésnek, az ukrán hatóságok azt azonnal kihasználnák. Május 11-én Irina Verescsuk reintegrációs miniszter arról tájékoztatott, hogy Ukrajna javaslatot tett Oroszországnak: cseréljék ki Mariupol védőit ukrán fogságban lévő orosz hadifoglyokra. Az Azov ezred parancsnokhelyettese arról tájékoztatott, hogy az oroszok által tüzérséggel lőtt létesítményben már nincsenek civilek.
Ukrajna vezérkara úgy véli, hogy az orosz harctevékenység maximális célja Odessza és Mikolajiv megyék, illetve Zaporizzsja megye részbeni ellenőrzés alá vonása, szárazföldi folyosó nyitása Transznisztria felé, illetve Ukrajna központi részének elfoglalása. Kijev elfoglalása után az oroszok a törvényhozói és a végrehajtói hatalmi ágat illetően új választások lefolytatását – illetve egy új állami entitás létrehozását, s annak hosszabb távon az Oroszországhoz történő hozzácsatolását tervezik. Kijev főpolgármestere, Vitalij Klicsko azt állította, hogy Oroszország bármelyik pillanatban újrakezdheti az ukrán főváros elleni támadást: szerinte Kijev elfoglalása Oroszország fő célja marad, s figyelmeztetett, nem zárja ki, hogy az oroszok taktikai atomfegyvert vetnek be. A politikus felszólította a főváros lakosságát, hogy gondolják át, Kijevben kell-e maradniuk, s azt javasolta: azok, akik már elhagyták a várost, tartózkodjanak a visszatéréstől.
Az ukrán Nemzeti Gárda nyilvánosságra hozta a háború kezdete óta elszenvedett személyi veszteségeit: a harctevékenységek során 501 katona vesztette életét, s 1697-en sebesültek meg. Április derekán Volodimir Zelenszkij elnök arról tájékoztatott, hogy a háború alatt kb. 3000 ukrán katona halt meg.
Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara Műveleti Főigazgatósága szerint a háború 76 napja alatt az orosz hadsereg Ukrajnában 487 rakétatámadást hajtott végre, 788 ballisztikus rakétát és manőverező robotrepülőgépet felhasználva (beleértve ebbe a május kezdete óta 74 rakéta felhasználásával végrehajtott 49 támadást). Az ellenséges légierő ebben az időszakban 4917 berepülő műveletet hajtott végre. Ez az információ ellentmond Zelenszkij elnök május 5-i bejelentésétnek, mely szerint február 24-e óta az orosz hadsereg Ukrajna ellen 2014 rakétát használhatott fel, s annak légiereje a becslések szerint 2682 alkalommal emelkedett a levegőbe. A Pentagon periodikusan nyilvánosságra hozott adatainak május 2-i közlése alapján az oroszok 2125 alkalommal használtak ballisztikus rakétákat és manőverező robotrepülőgépeket a háború kezdete óta.
Kirilo Sztremouszov [Кирило Стремоусов], a herszoni kollaboráns „közigazgatás” vezetője elmondta, hogy Vlagyimir Putyint arra kérte: a régiót csatolja hozzá Oroszországhoz – ez azonban csak az „integrációs folyamat” befejezése után következik be, mely kiterjed az orosz jogrend bevezetésére, rubelalapú gazdasági övezet felállítására, illetve a megye területén a végrehajtó hatóságok részlegeinek megszervezésére.
Sztremouszov aláhúzta, nem gondolkodnak egy ezeket a lépéseket megelőző népszavazásban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a műveletnek ugyanúgy kell lezajlania, mint ahogy 2014-ben a Krím Oroszországhoz csatolásának – ám a lakosoknak kell a megye jövőjéről dönteniük.
Valdis Dombrovskis, az Európai Tanács elnökhelyettese úgy értékelte, hogy Ukrajnának a harctevékenységek eredményeként elpusztult infrastruktúra újjáépítésére 500–600 milliárd euróra lesz szüksége. Szerinte ez a folyamat a nemzetközi donorok között koordinációt igényel, s az Unió kész ezt a szerepet vállalni. Májusban az EiT bemutathatja azt a tervet, mely egy Ukrajnának szánt különalapról szól.
Május 11-én a cseh felsőház elfogadta azt a határozatot, amely az orosz hadsereg háborús bűncselekményeit az ukrán nemzet ellen elkövetett népirtásként ismeri el. Ezen túlmenően a dokumentum Kijev további megsegítésére szólít fel a fegyverszállításokon, illetve Ukrajna EU-tagállamjelöltté válásának támogatásán keresztül. Korábban hasonló határozatot fogadott el Észtország, Lettország és Litvánia parlamentje.
Az ukrán külügyminisztérium figyelmeztette az orosz gabona vevőit, hogy a szállítmányok vagy részben, vagy teljes egészükben a megszállt területekről illegálisan elszállított gabonából állhatnak – ez különösen a Szevasztopolból kihajózó hajókra vonatkozik. Kijev úgy értékeli, hogy a megszállók az országból 400–500 ezer tonna gabonát szállítottak el, melynek értéke kb. százmillió dollár.
Az Ukrán Nemzeti Bank arról tájékoztatott, hogy az áprilisi infláció 16,4 százalékra nőtt (a márciusi adatokkal összehasonlítva ez 2,7 százalékos növekedés). Legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak (19,3 százalékkal; különösen a tej- és hústermékek), illetve az üzemanyag (29,6 százalékkal).
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) úgy becsüli, hogy Ukrajna az invázió kezdete óta 4,8 millió munkahelyet veszített. Amennyiben a harctevékenységek folytatódnak, ez a szám hétmillióra is nőhet, míg egy fegyvernyugvás és az újjáépítés esetében lehetségessé válik 3,4 millió új munkahely létrehozása.
A lengyel határőrség információi szerint a háború kitörése óta Ukrajnából Lengyelországba 3,32 millió fő távozott. Május 11-én ez a szám 21 200 volt (17 százalékos növekedés az előző naphoz képest), az ellenkező irányban 27 500 személyt engedtek át. Február 24-e óta Lengyelországból Ukrajnába 1,19 millió fő lépett át.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A felek erőfeszítéseinek értékelése (beleértve az általuk elszenvedett veszteségeket) továbbra is jelentős nehézségekkel jár vagy akár lehetetlen abból kifolyólag, hogy hiteles információk megszerzése objektív nehézségekbe ütközik – ráadásul mindkét ország a nyilvánosságra hozott adatokat az információs háborúban fegyverként használja. Az ukrán tájékoztatást felhasználva azonban következtetéseket lehet levonni az orosz részvételről, illetve Kijev nézőpontjából a saját légvédelmének hatékonyságáról. Ezt ugyanakkor nagyban megnehezíti a Zelenszkij elnök, illetve a vezérkar által közölt adatok közötti eltérés. A mindkét adatsorra vonatkozó számítások azt mutatják, hogy a rakétatámadások és a légi műveletek által keltett hatás nem találkozik olyan ellenállással, mely azok sikertelenségét nagymértékben befolyásolni tudná. Ukrán célpontokat az ellenség átlagosan naponta 10,4 vagy 28,8 rakétával támadta; a lelőtt rakétákra vonatkozó ukrán közlésből feltételezhető, hogy a légvédelmük hatékonysága 4,1 százalékról 11,5 százalékra emelkedett. Az ukránok által lelőtt repülőgépek (199 eszköz) napi átlaga 2,6-ra emelkedett – ez azt jelenti, hogy az agresszor napi veszteségei a védők szerint az ukrán légtérben tevékenykedő gépek 4–7 százalékát teszi ki.
- Az ukrán fél még mindig azzal számol, hogy az ellenség folytatja azt a műveletét, melynek célja Kijev elfoglalása és az ország részleges felosztása – ez azt erősíti meg, hogy nem számolnak a háború gyors lezárásával. Oroszország továbbra is folytatni fog olyan tevékenységet, mely az ukrán erők helyi szinten végrehajtandó ellentámadásait nehezíti meg (ezen ellentámadások nagymértékben akadályozzák az ország egy részének annektálását célul kitűző politikai megoldás gyors végrehajtását). Erre bizonyíték a többi között a Herszon megyei „integrációs” folyamat elhúzódása – a kollaboránsok az új hatóságok megszervezésének és a helyi gazdaság ellenőrzés alá vonásának nehézségeire hivatkoznak. Az Ukrajna részleges felosztását jelentő terv végrehajtása Moszkvának lehetővé tenné a „különleges katonai művelet” sikerének bejelentését.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ágyúzásban megrongálódott lakóépület törmelékeit takarítják a Donyeck megyei Cserkaszke faluban 2022. május 11-én (fotó: AFP/Yasuyoshi Chiba)
