Ha nincs elég természettudományos tanár, nem biztos, hogy legközelebb lesz az országban olyan tudáscentrum, ami egy járvány idején képes a szükséges gyógyszerek gyártására – hangzik el a figyelmeztetés hármas interjúnkban.
Elolvasom
Az elmúlt öt évben nagyjából megfeleződött a potenciális matematikaszakos pedagógusok létszáma. A gimnáziumokban már súlyos tanárhiány mutatkozik, ráadásul sokan elhagyják a pályát. Hogy állunk az utánpótlással? Miért volt sokkoló látni a csütörtökön nyilvánosságra hozott ponthatárokat? Interjú Keleti Tamással, az ELTE matematikatanár-képzés szakfelelősével.
Elolvasom
Egy lapunk birtokába került, tavaly nyári tanulmány szerint veszélyben van a 160 éves Budai Campus, a hazai kertész- és tájépítészképzés 160 éves fellegvára. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem nagyszabású fejlesztést tervez Gödöllőn, az itteni oktatást pedig megszüntetnék. Az egyetem tagadja, hogy bármi ilyesmit tervezne, de a kerület vezetése és a helyi civilek is aggódnak. Amennyiben a campusnak végül mennie kell, a rendkívül értékes Budai Arborétum és a műemlék épületek jövője is kérdésessé válik.
Elolvasom
„Tényleg drámai a helyzet, akad olyan város, ahol kiürült a természettudományos tanárképzés” – mondja a Válasz Online-nak Weiszburg Tamás, az ELTE TTK tanára, a Z-szakok létrehozásának egyik motorja. Ugyanakkor szerinte most kegyelmi pillanatban vannak, mert „pártállástól, pozíciótól, hangulattól függetlenül” mindenki elfogadja, hogy lépni kellett, és igazi esély kínálkozik, hogy több és jobb tanárt képezzenek. Csak az alacsony bér a baj? Hogy jutottunk el a szövegértési bajokkal küzdő egyetemistákig? Milyen megoldást ajánl a Z-szak? Interjú.
Elolvasom
„Az egyetemi közéleti szerepvállalás a karakán, szuverén személyiségeknek egyre kevésbé vonzó, és mind gyakrabban ifjúkorom KISZ-titkár zsánereivel találkozom” – írja lapunknak küldött cikkében Farkas Beáta közgazdász.
Elolvasom
Mi az észszerű és mi az erkölcsös stratégia a szabadelvű, polgári, jobbközép gondolkodású értelmiségi számára? Kilépni a rendszerből, vagy belülről javítani próbálni? Navracsics és Pálinkás vitájában nem csak ezt járjuk körül, hanem azt is, van-e értelme az egyetemek éppen zajló, hirtelen magánosításának.
Elolvasom
A magánosítás azt is biztosítja, hogy az Európai Uniótól lehívható, a következő években növekvő nagyságrendű kutatás-fejlesztési források elköltéséről is a fideszes politikai-gazdasági holdudvar dönthet. Bemutatjuk a felsőoktatás átszervezésének teljes folyamatát.
Elolvasom
