Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 64. napján

·2022.04.29

Folytatódó harcok Kelet-Ukrajnában, 30 ezer mariupoli deportált, lengyel-amerikai ármánykodásról szóló orosz dezinformációs művelet. Közben a Biden-adminisztráció megkapta a kongresszusi felhatalmazást az ukrajnai fegyverszállításokhoz. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 64. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Krzysztof Nieczypor. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

  • Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék maradtak a harcoknak leginkább kitett országrészek.
  • Az elmúlt egy hét alatt majdnem 10 százalékkal nőhetett az Ukrajnában tevékenykedő orosz BTG-k* száma.
  • Az oroszok dezinformációs műveletet indítottak, ennek célja annak bizonygatása, hogy Ukrajna területi felosztásában (történelmi alapon) Lengyelország, és más NATO-tagállamok is érdekeltek.
  • Lengyelország vált az ukrán hadsereg legnagyobb, posztszovjet eredetű nehézfegyverzet-szállítójává.
  • A növekvő politikai és katonai segély azzal járhat, hogy az ukránok egyre keményebben tárgyalnak.

Részletes helyzetkép:

A legintenzívebb harcok továbbra is Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék találkozásánál zajlanak, azonban a felek állásaiban nem állt be számottevő változás. Az ellenséges haderő megkezdte Velika Komisuvaha (Велика Комишуваха) lerohanását az Izjumból nyugatra, illetve Barvinkovéből [Барвінкове] északra vezető utak találkozásánál, a védők a városban a fontos létesítményeket tartják. Az ukrán katonák Harkiv külvárosában további két település [Ruszka Lozova (Руська Лозова) és Kutuzivka (Кутузівка)] felett szerezték vissza az ellenőrzést, ezen kívül Donyeck megyében manőverező védelemre, illetve helyben végrehajtott (nem átfogó) ellentámadásokra állhattak át.

A harccselekmények második legintenzívebb területévé Zaporizzsja megye északi része, illetve Donyeck megye ezzel határos részei váltak. A Pentagon szerint az oroszok a Zaporizzsja irányában működő csapatösszevonást a Mariupolból kivont egységeikkel erősíthetik meg (Mariupolban ottmaradtak a védők által ellenőrzött Azovsztal kombinátot körbezáró orosz erők). Az Ukrajnában bevetett orosz BTG-k száma az eltelt egy hét alatt 85-ről 92-re nőhetett. Párnapos szünet után a Csernyihiv megye határmenti részét Oroszország területéről újfent lőtték tüzérséggel. Rakétatámadások érték Kijevet, Odesszát, illetve a Hmelnickij megyében fekvő Sepetivka [Шепетівка] járást.

*Mi az a BTG?

Zászlóalj-harccsoport (battalion tactical group). Mintegy 800–900 főből álló, több fegyvernem (pl. haditengerészet tengerészgyalogosai, tüzérség, páncélos erők stb.) állományából összeállított alakulat, alkalmi kötelék (task force) jelleggel.

Az ukrán médiában olyan információk keringenek, melyek szerint Lengyelországból Ukrajnába jelentős mennyiségű nehézfegyverzet érkezett. A több mint kétszáz T–72 harckocsi két harckocsidandár felszerelését teheti lehetővé. A lengyel hadsereg felszereléséből az ukrán hadsereg többtucat BMP–1 páncélozott gyalogsági harcjárművet, 2Sz1 „Gvozgyika” önjáró löveget, BM–21 „Grad” rakéta-sorozatvetőket, illetve MiG-29 és Szu-27 vadászgépekhez való levegő-levegő rakétákat kapott. Ezeken felül a WB Electronics lengyel magánvállalat Ukrajnának drónokat szállíthat le.

Az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat [SzVR] folytatja a Lengyelország és az Egyesült Államok ellen végrehajtott dezinformációs- és propagandaműveletet. Április 18-án az SzVR vezetője, Szergej Nariskin azt állította, hogy Washington és Varsó közösen dolgozik „az Ukrajnában található lengyel történelmi birtokok” feletti gyors katonai-politikai ellenőrzés felállításának tervén. Nariskin szerint a hadművelet első fázisa az lesz, hogy lengyel hadsereg a nyugat-ukrajnai megyék orosz agressziótól való megvédésének jelszava alatt azokba behatol. Az SzVR szerint Varsó jelenleg a Biden-adminisztrációval folytat megbeszéléseket a megvalósítandó hadművelet feltételeiről, melybe állítólag érdekelt NATO-országok is bekapcsolódhatnak.

Az ukrán hatóságok újabb fogolycserét hajtottak végre: orosz fogságból 45 fő (13 tiszt, 20 katona és 12 civil) tért vissza – ez volt a hatodik, „egyet egyért” formában megvalósított fogolycsere. A civileket az orosz féllel folytatott különtárgyalások eredményeként engedik szabadon; március vége óta összesen 175 embert szabadítottak így ki.

Az ukrán hatóságok szerint az oroszok Mariupolból több mint harmincezer embert deportáltak erőszakkal. Azon személyeket távolítják el, akik vonakodók vagy ellenségesek az orosz erőkkel szemben. A lakosokat a környező falvakban felállított szűrőtáborokba szállítják, ahol a deportálandókat életkori és nemi szempontok alapján választják szét, elveszik tőlük állampolgárságukat bizonyító dokumentumaikat, és a személyazonosságukat igazoló ideiglenes dokumentumok kiállítása után Oroszországba deportálják őket.

Herszonban a megszállóknak továbbra is nehézségei vannak az ún. „Herszoni Népköztársaság” kikiáltásáról szóló „népszavazás” előkészítésével összefüggésben. Az oroszokat a lakosság nem támogatja, nem tudják elkezdeni a szavazókörök felállítását, s szintén problémáik vannak a választói névjegyzék összeállításával. Az ukrán hatóságok szerint nem kizárható forgatókönyv, hogy „fake” népszavazást szerveznek meg Herszon megye területén kívül, annak eljátszását politikai tényként tálalva. A megszállók az orosz valutát a pénzforgalomba csak nagy nehézségek árán tudják bevezetni, ezzel együtt Zaporizzsja megye településeit is be akarják vonni a „rubelzónába”. Melitopol környékén az orosz katonai hatóságok a boltok, kávézók, illetve rekreációs- és pihenőhelyek kinyitását követelik a tulajdonosoktól. Az Ukrajnából származó árut levetetik a boltok polcairól, a megszállt Krímből származó áruknak reklámkampányt indítottak – ezeket kizárólag rubellel lehet megvásárolni.

„40,05 hrivnya=80,10 rubel.” A rubelre való átállás időszaka egy donyecki italboltban 2015. április 23-án (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)

A kijevi városi hatóságok újfent felszólítottak arra, hogy a további rakétatámadások által jelentett veszély miatt a gyermekes nők, illetve az idősek egyelőre még ne térjenek vissza a fővárosba. Az orosz erők nem mondtak le a város további lövetéséről – António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtöki látogatása alatt is történt rakétatámadás. A főtitkár és Zelenszkij elnök találkozóján a mariupoli Azovsztalban tartózkodó ukrán katonák és lakosok számára nyitandó humanitárius folyosóról esett szó: Guterres elmondta, hogy ebben a témában intenzív megbeszélések zajlanak. Egy nappal korábban, a Putyin elnökkel történt találkozó után Guterres arról tájékoztatott, hogy Oroszország elvileg egyetért azzal, hogy a polgári lakosságot a mariupoli kombinátból az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével menekítsék ki, Dmitrij Pjeszkov, a Kreml szóvivője azonban tagadta, hogy bármifajta konkrét megállapodásra jutottak volna a kérdésben.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének szóvivője szerint két okból állt be szünet az orosz féllel folytatandó tárgyalásokban. Az első az orosz háborús bűncselekmények, melyek alapvetően befolyásolták a megbeszélések légkörét. A második Oroszország katonai ereje, mely lehetővé teszi a harctevékenység folytatását Ukrajna keleti felén. Podoljak szerint

Oroszország taktikai győzelem elérésére törekszik abból a célból, hogy meggyőzze a nemzetközi közvéleményt az orosz hadsereg hatékonyságáról.

Az Egyesült Államok Képviselőháza elfogadta a II. világháborús Lend–Lease program újraindításáról szóló törvényjavaslatot, mely megengedi amerikai katonai eszközök Ukrajnába szállítását. A törvény életbe lépése lehetővé teszi, hogy Kijev számára a lehető legrövidebb idő alatt úgy juttassanak felszerelést, hogy e szállításokért később fizessenek. Ugyanezen a napon Biden elnök a Kongresszushoz fordult egy Ukrajnának szánt 33 milliárd dollárra rúgó segély jóváhagyása érdekében, melyből több mint 20 milliárdot katonai célokra lehetne fordítani.

Az ukrajnai hadi helyzet 2022. április 28-án (forrás: Institute for the Study of War)

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• A szünet nélkül, minden irányban tartó harctevékenység még mindig nem hozott számottevő eredményt. Habár amerikai értékelés szerint az agresszor levonta a tanulságot a háború első szakaszából és hatékonyabban végzi tevékenységét, a védők erői pedig még mindig lassítják ebben. Az Ukrajnába érkező nehézfegyverzet pótlása olyan mennyiséget ért el, amely lehetővé teszi, hogy a harcoló alegységeket érezhetően megerősítsék. Ezen a területen Lengyelország vált az ukrán hadsereg jelenlegi legnagyobb adományozójává.

• Az orosz titkosszolgálat által kezdeményezett dezinformációs művelet, mely az Ukrajna nyugati része békeműveletnek álcázott, állítólagos lengyel–amerikai megszállásának gondolatát propagálja, azt a célt szolgálhatja, hogy megnyugtassa az orosz társadalmat: a Nyugat célja Ukrajna ellenőrzés alá vonása. A lépés kísérlet tesz az ukrán társadalom megosztására is, hiszen előrevetíti, hogy az Amerikával és más nyugati államokkal folytatandó további együttműködésnek milyen következményei lehetnek az Oroszországgal zajló konfliktusban. Az orosz dezinformációs művelet sikerének esélye csekély. Az orosz szolgálatok bár rámutatnak arra, hogy Lengyelország érdekelt Ukrajna felosztásában és a „történelmi területek” megszerzésében, nem látnak anakronizmust a lengyelek állítólagos területi sérelmeire utaló üzenetben, s azt a tényt sem veszik figyelembe, hogy az ukránok pozitívan, baráti államként tekintenek Lengyelországra, mely semmilyen fenyegetést nem jelent Ukrajna szuverenitására és területi integritására.

• A „Lend–Lease” program képviselőházi elfogadása, illetve a nyugati országok oldaláról egyre intenzívebbé váló katonai és politikai segítségnyújtás nem kizárólag az ukrán fegyveres erők megerősítését jelenti: óriási hatása van az Oroszországgal folytatott tárgyalások során tanúsított kijevi álláspontra is. A további nyugati politikusok (az utolsó pár napban többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottságának elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Boris Johnson brit miniszterelnök) által kinyilvánított támogatás, illetve az Ukrajna háborús győzelmébe vetett hit megerősíti a kijevi hatóságokat abban, hogy nő Oroszország legyőzésének esélye, s arra ösztönzi őket, hogy a megszállóval szemben kérlelhetetlen, merev tárgyalási álláspontot vegyenek fel. Ukrajna arra fog törekedni, hogy az orosz hadsereg támadóképességét kimerítse, a Kremlt pedig lemondassa politikai követeléseinek jelentős részéről.


Nyitókép: ukrajnai belső menekültek érkeznek Zaporizzsjába a megye orosz megszállás alatt lévő területeiről 2022. április 29-én (fotó: AFP/Ed Jones)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

hirdetés

Kategória: OSW