Egy viharos házasság vége: ma a németek is elengedték a Fidesz kezét
Habár az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójából való mai kilépés nem jelenti automatikusan a Fidesz felfüggesztett néppárti tagságának végét is, a szakítás immár visszavonhatatlan. Az EU legnagyobb, jobbközép pártcsaládja és a magyar kormánypárt útjai ideológiai és személyes okok miatt váltak el végleg.
hirdetés
„A Fidesz–Néppárt-kapcsolatot helyrehozni szinte lehetetlen, és csak az a kérdés, hogy milyen körülmények között ér majd véget a magyar kormánypárt EPP-tagsága” – írtuk több mint egy éve, 2020 februárjában, miután brüsszeli terepszemlén vettük szemügyre a magyar kormánypárt és a jobbközép európai ernyőszervezet viszonyát.
Ma délelőtt eldőlt: a magyar kormánypárt és a jobbközép pártszövetség közötti, évek óta tányércsapkodással színesített házasság – ideológiai és személyes okok miatt – válással végződik. Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójában ugyanis nagy többséggel elfogadták a képviselőcsoport belső szabályzatának módosítását. Ennek értelmében az EPP-ben felfüggesztett formációk tagságát szavazásra kell bocsátani a Néppárt európai parlamenti frakciójában. Bár a néppárti vezetők lanyhán tagadtak, a módosítás egyértelműen a Fideszt célozta: bár tagságát majd’ két éve, 2019 márciusában felfüggesztették, politikusai továbbra is teljes jogú tagok maradtak az Európai Parlament néppárti frakciójában.
Ez pedig – igaz, idővel egyre gyengülő – befolyást jelentett, hiszen a Néppárté a legnagyobb csoport az Európai Parlamentben.
Nem véletlen, hogy a Fidesz ragaszkodott a pozícióhoz, közben pedig egyre durvább verbális háborút vívott a távozását kívánó néppárti politikusokkal. (Ennek egyik mélypontján Deutsch Tamás Manfred Weber néppárti frakcióvezető érvelését a Gestapo és az ÁVH módszereihez hasonlította – kijelentéséért később bocsánatot kért.)
Ma délelőtt végül a frakciószabályzat-módosítást a nagy többség támogatta: 148-an igennel voksoltak, 28-an (köztük a 12 Fidesz- és az egy KDNP-képviselő) ellene szavaztak és négyen tartózkodtak. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz szempontjából az utolsó védelmi vonal is elesett: a gazdasági, geopolitikai okok miatt a magyar kormánypártot a már évek óta kizárni akaró tagpártokkal szemben védelmező német CDU–CSU-páros is elengedte a Fidesz kezét. (A német delegáció a legbefolyásosabb és a legnagyobb, összesen 29 képviselője ül a néppárti frakcióban.)
Nem sokkal a szavazás után Novák Katalin Fidesz-alelnök Twitter-oldalán közzétette Orbán Viktor Manfred Webernek címzett nyílt levelét, amelyben a magyar miniszterelnök bejelentette pártja távozását a néppárti frakcióból. Azt írta: „A szabályzat módosításai egyértelműen a Fidesz és szavazói ellen szólnak. Ez antidemokratikus, igazságtalan és elfogadhatatlan.”
A Fidesz néppárti pozíciója tehát órákon belül a feje tetejére állt. Míg eddig a pártcsaládban tagsága fel volt függesztve, de politikusai az európai parlamenti frakció teljes jogú tagjai voltak, ma utóbbi egy tollvonással megszűnt. A döntés ugyan formálisan nem érinti az Európai Néppártban immár kétéves felfüggesztést, de ezek után elképzelhetetlen a visszaút. Donald Tusk EPP-elnök és a Fideszt régóta házon kívül tudni kívánó többi néppárti vezető ezután azzal érvelhet, hogy az ernyőszervezetben nincs keresnivalója a frakcióból önként kilépőnek. A Néppárt vezetése már jelezte is szándékait: mai közleményük alapján a frakcióból való kilépése után a Fidesz alapszabály szerinti kizárási eljárással néz szembe. A kérdésben akkor döntenek, amikor a járványhelyzet lehetővé teszi az illetékes testület összehívását. Nyilván a magyar kormánypártnak sincs nagy kedve abban a klubban maradni, amelynek legfontosabb terméből mennie kellett.
Ahogyan ma még nem világos, pontosan hogyan távozik a pártcsaládból is a Fidesz, úgy még az sem tudható, melyik európai parlamenti frakcióba ülnek majd be képviselői. Szűkös a választék, nem véletlen, hogy a magyar kormánypárt eddig minden fénykardozás ellenére ragaszkodott a néppárti frakcióhoz. Az egyik szóba jöhető csoport a radikális jobboldal Identitás és Demokráciája: itt székel az olasz Matteo Salvini Legája, a francia Marine Le Pen pártja és a német AfD. Ez a negyedik legnagyobb létszámú csoport (az Európai Parlamentben a pozíciókat mindig a frakció mérete alapján osztják el), ugyanakkor magyar szempontból erősen problémás.
Orbán Viktor többször kijelentette: sem a francia, sem a német radikálisokkal nem akar közösködni.
Az utóbbival való összebútorozás például a Budapesten mindig kiemelten kezelt német kormányzattal fenntartott viszony gyors befagyásával járhatna. Ráadásul az Identitás és Demokrácia súlya tovább csökkenhet, amennyiben Orbán Viktor korábbi harcostársa, Matteo Salvini folytatja a római centrista kormányba való belépéssel elkezdett fordulatát, és idővel kérné felvételét az Európai Néppártba – vannak ugyanis erre utaló jelek.
A másik szóba jöhető csoport, az Európai Konzervatívok és Reformisták, jelenleg a második legkisebb az Európai Parlamentben, csak a Fidesz csatlakozásával előzné meg a zöldeket. Velük viszont az a probléma, hogy ezt a frakciót a lengyel PiS kivételével általában súlytalan, a kormányzás közelébe alig jutó pártok alkotják, egy-két képviselővel. Márpedig tetszik-nem tetszik,
a szürkeöltönyös szürke egyéniségektől hemzsegő Európai Parlamentben az uniós jogalkotás befolyásolása mellett a potens politikai szereplőkkel való kapcsolat kialakítása a legfontosabb – a Fidesz most ettől is elesik.
„Akinek tehát valóban fontos az, hogy Európa versenyképessége, gazdasági ellenállóképessége, pénzügyi stabilitása biztosítva legyen, aki valóban hisz abban, hogy a civilizációs küzdelmekben a keresztény értékekre, kultúrára épülő együttélési normák nélkülözhetetlenek ezen a kontinensen, annak ez a kompromisszumkeresés egyik oldalon sem lehet ellenére” – írta 2019-ben Vissza a Néppártba! című publicisztikájában Prőhle Gergely, a korábbi Orbán-kormányok államtitkára és berlini nagykövete.
Az Európai Néppárt és a Fidesz közötti kompromisszum keresése a mai döntéssel végérvényesen lezárult. Amiképpen a 2000-ben elindult történet is: abban az évben lépett át a Liberális Internacionáléból Orbán Viktor az EPP-be.
Nyitókép: Orbán Viktor és Manfred Weber az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2018. szeptember 11-én. Fotó: Európai Parlament/Fred Marvaux
