Így váltunk járványkezelési mintaországból halálozási csúcstartóvá
Magyarországon regisztrálták vasárnap az egymillió lakosra jutó legtöbb igazolt koronavírusos halálesetet a világon. Hogyan beszélhet eközben járványplatóról az országos tisztifőorvos? Mit jelez, ha a halottak száma nő, a lélegeztetőgépen levők száma viszont csökken? Miért emelkedett jobban az összhalálozás, mint a koronavírusban elhunytak száma? És miért csak vidéken? Egyes megyékben miért van idén feltűnően sok halott? S végül, mi következik ebből a karácsonyi ünnepekre? Rengeteg kérdés – és a válaszok.
hirdetés
Amikor Magyarország megelőzte az egymillió főre eső halálozásban Svédországot, már lehetett érezni, mekkora a baj. A 10,2 millió lakosú, nyolcezer halottnál járó svédek voltak ugyanis halálozás tekintetében Európa fekete bárányai, mivel fő járványügyi szakértőjük hosszú ideig sem a maszkviselést, sem a karantént nem tartotta hatékony eszköznek, így gyakorlatilag védtelenül hagyták a legsérülékenyebb időseket. Magyarország helyzete ma már rosszabb a svédekénél: 9,7 millió lakossal hétfőn már 8100 koronavírusos halálesetnél tartottunk.
Vasárnap pedig – a törpeállamokat leszámítva – a világ a legrosszabb napi hivatalos eredménye volt Magyarországé – vette észre a HVG.
Tegyük hozzá, a csúcsadatban az is közrejátszik, hogy az országok nagy részében a vasárnapi számokat valóban a hétvégén közlik, és ezek általában alacsonyabbak. Sehol sem halnak meg kevesebben szombaton és vasárnap, csak éppen nem jelentik le őket, mert hétvégén kevesebb kórházi vezető dolgozik. Nálunk viszont annyira elcsúszik az adatok közlése, hogy a hétvégi számok gyakran még magasabbak is, mint a hétköznapiak. Vagyis
a világrekorderségünk csak látszat, ám a koronavírusos halálozás hétnapos átlaga is nyugtalanító: csak Szlovénia, Bulgária és Horvátország áll előttünk egy-két miniállamon kívül.
Harmadik hete ezer felett van a heti koronavírusos halálozási adat, és a múlt héten is háromszázalékos volt a növekedés. Mire utal mindez? Hogyan lett a koronavírus halálosabb Magyarországon, mint a világ más tájain?
Hova tűnt heti 50-80 ezer fertőzött?
A koronavírus miatti átlagos halálozás egy-másfél százalék körül alakul, ha valahol ennél magasabb értéket látunk, akkor két dologra gyanakodhatunk: túl keveset tesztelnek, és emiatt az enyhe esetek rejtve maradnak, vagy olyan társadalmi csoportot ér el tömegesen a vírus, amelynek magasabb a halálozási kockázata. Vagyis az időseket.
A múlt héten összesen 1134 koronavírusos halt meg Magyarországon, ők öt-hat héttel ezelőtt fertőződhettek meg. Ha maradunk az egy, másfél százalékos halálozási aránynál, ez azt jelenti, hogy heti 76-113 ezer közötti fertőzöttből veszíthettünk el ennyi koronavírusost. Ám öt-hat héttel ezelőtt hivatalosan csak 19-30 ezer új esetet mutattak ki. Sok a rejtve maradó fertőzött, kevés a teszt, az enyhe eseteket fel sem ismerik, a családtagok vizsgálatát gyakran feleslegesnek tartják, ha már van egy koronás a családban. Az emberek féltik a jövedelmüket, nem akarnak akár hetekre táppénzre menni. Nem ritka az sem, hogy a munkahely jelzi a munkavállalóinak: ha betegek, maradjanak otthon, de ha enyhék a tüneteik, ne teszteltessék magukat, mert nem szeretnék, ha miattuk a fél üzem, műszak karanténba kerülne.
A számok így is árulkodóak, a 44-45. hétről beszélünk, amikor másfélszeresére nőtt a hivatalosan kimutatott fertőzöttek száma az előző héthez képest. Azóta ez a növekedési arány megjelent a halálozási számokban is. Felelős ezért a kormány és a járványügy? Ha a magas érték abból adódik, hogy a lakosság nem tartotta be a járványügyi szabályokat, nem viselt maszkot, a boltokban egymás sarkába taposott a másfél méteres biztonsági távolság betartása helyett, nem mosott gyakran és szappannal kezet, nem teszteltette magát a tünetei ellenére, akkor erről nem a kormány tehet.
Legfeljebb annyiban, hogy későn hozott meg néhány óvintézkedést, nem rendelt el a többi közép-európai országhoz hasonlóan zárlatot, nem biztosított elegendő számú tesztelési lehetőséget, nem ösztönözte otthonmaradásra a fertőzötteket és a kontaktszemélyeket, későn lépett, engedte elfertőződni az óvodákat, az iskolákat, a vírus ezért szabadabban terjedhetett.
Alapvetően azonban az embereknek és a környezetüknek kell megvédeniük magukat.
Miért fertőződnek meg a matuzsálemkorúak kétszer olyan gyakran, mint a fiatal nyugdíjasok?
Nyár végén még a fiatalok voltak a legfertőzöttebbek, gólyatáborokat kellett bezárni a vírus gyors terjedése miatt. Azóta a vírusgazdák alaposan „megöregedtek”, egyre feljebb és feljebb csúszott a fertőzöttek életkora. A 44-45. hét óta már a nyolcvan évnél idősebbek számítanak a legfertőzöttebbeknek. Százezer 65-79 évesre fele annyi fertőzés jut, mint százezer nyolcvan évnél idősebbre. Az adatokat Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorának egy előadásából ismerjük, és a Nemzeti Népegészségügyi Központ számain alapulnak.
Miért a legidősebbek a legfertőzöttebbek? Akik dolgozni nem járnak, iskolába nem viszik a gyerekeiket, ritkán szállnak buszra, vonatra? Vélhetően azért, mert szociális vagy ápolási intézményekben fertőződnek. Mivel a kormány nem hoz nyilvánosságra ilyen adatokat, annyi tudható, hogy a szociális ágazatban dolgozók 2,44 százaléka bizonyult fertőzöttnek a tömeges tesztelés során, vagyis minden 40. dolgozó. A magas halálozású országoknál a fő ok mindig az, hogy nem tudták megvédeni legidősebb állampolgáraikat. Körükben nagyon magas arányban okoz halálozást a vírus, amely a fiatalok többségénél csak enyhe tünetekkel jár.
Hogyan csökkenhet a lélegeztetett betegek száma, ha közben a haláleseteké nő?
A lélegeztetőgépen levők száma a múlt héten 11 százalékkal esett vissza. Az elhunytak jelentős része azért nem került lélegeztetőgépre, mert olyan rossz általános állapotú, idős, beteg ember, akinél nem alkalmazható a segítségnek ez a formája. Vagyis ez az adat is arra vall, hogy a halálesetek jelentős része a legkiszolgáltatottabbak közül kerül ki, akiket nem sikerült megvédeni a betegségtől. Fontos jelezni, hogy a szociális dolgozók tömeges tesztelése jó irány, de gyors eredményt nem hoz, szisztematikus munkával is hosszú hetekre van szükség a vírus eltüntetéséhez egy zsúfolt, közös mellékhelyiséggel és közösségi terekkel rendelkező otthon falai közül.
Miért halálosabb a koronavírusjárvány vidéken, mint Budapesten?
Budapesten második hete csökken a halálesetek száma, vidéken pedig öt százalékkal nőtt a múlt héten is. A fővárosban korábban megkezdődött az új fertőzések számának csökkenése, amely kisebb megingással már négy hete tart. Ez kihat a halálesetek számára is. A másik lehetőség, hogy Budapesten eredményesen védik a sérülékeny korosztályt, a Fővárosi Önkormányzat ugyanis az őszi hullám eleje óta folyamatosan teszteli az idősotthonok dolgozóit. Így is előfordul persze behurcolás, ám egyelőre sikerült megelőzni a Pesti úti intézményi járványhoz hasonló tavaszi tragédiasorozatot.
Rendelkezünk járási szintű térképekkel is járványgócokról és a halálesetek számának alakulásáról. Ezeken is jól látszik, hogy az ország bizonyos részei mennyivel érintettebbek. Elsősorban Kelet-Magyarország és Nyugat-Dunántúl egyes részein láthatóak a térképeken vörös karikák, amelyek a magas halálozást jelzik. Az okokat nem ismerjük, intézményi járvány ugyanúgy szerepet játszhat, mint az elégtelen egészségügyi ellátás.
Miért halálosabb a covid a covidnál?
Ha megnézzük a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) heti halálozási adatait, akkor azt látjuk, hogy az idei évben jóval több ember hal meg, mint az elmúlt években, és jóval többen, mint ahányan koronavírus fertőzöttként távoztak közülünk. Miért? Az egyik lehetséges ok, hogy nem minden, a vírus okozta halálozást ismernek fel.
Az 54 évnél idősebbek körében dermesztő a többlet. Az elmúlt öt év legrosszabb 47. hete a 2018-as volt, ahhoz képest is 1190 fővel többen haltak meg, miközben a koronavírus hivatalos áldozatainak száma 872 volt azon a héten.
Az összeesküvés-hívők szerint a kormány csal, elhallgatja a koronavírusos halálesetetek egy részét. Valójában a koronavírus éppen attól alattomos betegség, mert nagyon sokféle alakot ölthet, és ezt sem a hozzátartozók, sem az orvosok nem ismerik fel. Ha az elhunytat nem tesztelik, akkor kimarad a statisztikából. A kérdést azonban nem pontosan tettük fel, mert helyesen így hangzana:
Miért halálosabb a covid vidéken?
Budapesten ugyanis nem az. Onnan tudjuk, hogy a KSH Magyarországon ugyan nem hozza nyilvánosságra a heti területi halálozási adatokat, de az unió statisztikai szervének, az Eurostatnak a megyei számokat is megküldi a hetenkénti összhalálozásról. Ha az elmúlt öt év halálozási átlagát vetjük egybe a 2020-as évvel, akkor kapjuk meg az összeállításunkban többlethalálozásnak hívott mutatót.
Zömmel azokban a megyékben jelentős a többlet, amelyekben a fertőzöttség mértéke is az. De mennyit fed le a többletből a koronavírus? Budapesten gyakorlatilag mindent, a többlethalálozás egyenlő a koronavírusos halottakkal. Vidéken viszont például a 46. héten az elmúlt öt év átlagához képest halálozási többletből közel 700 ember halálára nem adott magyarázatot a koronavírus. Miért? Az egyik magyarázat, hogy a fővárosban sokkal több a kórház, az orvos, egyszerre több helyen fogadják a betegeket, könnyebb teszthez és magánteszthez jutni, vagyis vélhetően kevesebb koronavírusos fertőzött marad rejtve.
Hogyan lehetünk a platón, ha ennyi haláleset történik?
A plató az esetszámok növekedésének megtorpanását jelenti, nem a halálesetekét. Második hete csökken országosan is az új fertőzöttek száma. A visszaesés a múlt héten 25 százalékos, előtte 24 százalékos volt (ha kivesszük a tömeges teszteken feltárt eseteket). Régen láttunk példát arra, hogy 20 százalék alá ment a száz tesztre jutó pozitív eredmény (16,7), utoljára októberben.
Miért nem mondják ki akkor, hogy túl vagyunk a második hullám csúcsán?
Továbbra is nagyon magasak az esetszámok, veszélyes szinten áll az igazolt fertőzöttek száma, és a 16,7 százalékos pozitivitási ráta is csak a 30-40 százalékhoz képest jó hír, egyébként sokkolóan magas. Óvatosnak kell lenni.
Másrészt tél van, vélhetően ez a koronavírus legvirulensebb időszaka, mert fázunk, alig nyitunk ablakot, a szervezetünk D-vitaminkészlete kimerülőben, ezért a vírusnak sokkal könnyebb megfertőznie az embereket.
Járványcsúcsról akkor beszélhetnénk, ha utána szakadék jönne, vagy erőteljes csökkenés, de sem a briteknél, sem a németeknél, osztrákoknál, szlovákoknál nem szakadnak be a számok még a legszigorúbb zárás után sem.
A legtöbb európai ország vezetése azért időzítette november végére, december elejére a járványintézkedéseket, hogy karácsonyra kicsit lazíthassanak anélkül, hogy az egészségügy összeroppanását kockáztatnák. A vírus eddig mindenhol elég kiszámítható módon viselkedett, a „húzd meg” után mindenhol lehetett egy kis „ereszd meg” időszak, mert visszaesett az új fertőzöttek száma, és majd a kórházba kerülőké és végül a halottaké is. A karácsonyt ennek ellenére sok helyen nem tudták megmenteni, Londonban például „ereszd meg” helyett még szorosabb zárás jött egy mutáns változat megjelenése miatt.
Nem a legrosszabb fajtájúé, mert nem látszik halálosabbnak a korábbi változatoknál, viszont sokkal könnyebben fertőz. Európa most a brit határ lezárásával szeretné elszigetelni. Az igazi megoldás azonban nem ez, hanem – hosszabb távon – a védőoltás: pont az, amit a magyar lakosság jelentős része elutasít. A Marketingprofesszorok ügynökség lapunkhoz eljuttatott közvéleménykutatása szerint
a megkérdezetteknek mindössze 21 százaléka mond igent a védőoltásra, a többi vagy bizonytalan, vagy elutasítja a vakcinát.
Így legalább gyorsabban jutnak oltáshoz a többiek?
Hétfőn a Pfizer oltása megkapta az európai forgalomba hozatali engedélyt, rövidesen Magyarországra is érkezik az első ötezer töltött fecskendő, és ezzel új korszak kezdődik. Mesterséges nyájimmunitást szerezhetünk a járvány támadása ellen. Mivel kezdetben nem lesz elegendő vakcina, az oltásbarátok esetleg azt hihetnék, még jól is jöhet nekik a sok oltástagadó, oltásszkeptikus, konteós, hiszen így előbb juthatnak vakcinához.
Valójában az oltás közösségi műfaj. Nincs nyájimmunitás nyáj nélkül, mert egyetlen védőoltás sem nyújt százszázalékos védettséget. Százból öt beoltott ennél a vakcinánál is védtelen marad, és senki sem tudja, ki az az öt személy.
A vírust nem csak úgy zárhatjuk „karanténba”, hogy egy egész ország otthon ül két-három hétig, az emberek nem találkoznak egymással, nincs kinek továbbadniuk a vírust, így csökken a fertőzöttség szintje. A kórokozó számára azok a vírusgazdák, akik nem fertőznek tovább ugyanolyan hatásúak, mint a karantén, ezek zsákutcák, csapdák, amelyből nincs kiút. A beoltott személyek zömét hiába támadja a vírus, nem tudja megbetegíteni őket, ezért továbbadni sem tudják a kórokozót. Éppen úgy, mintha otthon kuksolnának, csak éppen nem megy csődbe a cégük, a gazdaságnak nem kell leállnia, az élet mehet tovább.
Tavasszal láttuk, milyen ereje van a vírus elfojtásának, ezt tehetnénk meg a védőoltás segítségével, ha sokan vállalnák ezt önmagukért és a környezetük védelméért. Ha nem, akkor a végtelenségig (vagy a gazdaság összeomlásáig) folytatódhat a maszk, távolságtartás, kijárási korlátozás stb., vagy legalábbis addig, amíg az emberiség nem szerez természetes védelmet a vírus ellen.
Könnyű megérteni, miért. Ha ezren vannak egy teremben és az összeset beoltják, akkor ötven olyan személy lesz, aki nem szerez védettséget. Vagyis hiába van közöttük vírusgazda, nagyon kevés esélye van, hogy éppen egy védtelennel találkozzon, és megbetegítse. Viszont ott van 950 „végállomás”, halálos ítélet a vírus számára a teremben.
Ha a Marketingprofesszorok 21 százalékos oltási hajlandósága válik valósággá, akkor csak 210 oltott lesz a teremben és közülük 199 válik védetté. A védettséget nem szerző 11 oltott viszont 800 potenciálisan fertőző személlyel találkozhat és megbetegedhet. A vírus virulhat tovább, helyi járványok sorozata következhet, mintha nem is lenne védőoltás. Ha csak nem történik valami.
Kötelezővé biztosan nem teszik az oltást, de az nem tudható, az államok megengedik-e a közösségeknek, hogy védekezésre ösztönözzék az embereket. Például a légitársaságok, mozik, színházak, sportpályák, éttermek előbb nyílhatnak-e meg az oltottaknak, ha már elegen lesznek? Vagy olcsóbb jegyeket kínálhatnak-e nekik? Hiszen őket egymás mellé lehet ültetni, az oltásszkeptikusok között viszont továbbra is ki kell majd hagyni egy-két ülést. Még messze vagyunk ettől, de a világ néhány hónapon belől ezekkel a kérdésekkel szembesül. Egyelőre azonban még inkább az foglalkoztat mindenkit:
Lehet-e idén közös karácsony? Nem túl veszélyes ez?
De, veszélyes. Hiába csökkent az esetszám, még mindig nagyon magas a hivatalos adat.
A családok nehéz helyzetben vannak, mert a karácsony a legveszélyeztetettebb idős és beteg családtagok számára túlnőhet saját jelentőségén. Ha ők mindenképpen ragaszkodnak a közös ünnephez, akkor a kockázatokat kell valahogy csökkenteni. Az egyik megoldási lehetőség az ünneplés minél nagyobb részének szabadtérre vitele. Rengeteg kreatív lehetőség kínálkozik az udvari faállítástól, a forralt borozásig, teázásig, a tábortűztől a sütögetésig, egy közös családi sétáig, lehetőleg mindent maszkban, egymástól is távolságot tartva, senkivel sem töltve egyszerre egymás mellett 10 percnél többet, hogy a fertőzés veszélyét csökkentsék.
A másik lehetőség, hogy a család előzetesen önkéntes karanténba vonult, vagy tesztelteti magát az ünnep előtt, így csökkenti a fertőzés veszélyét. Nem tökéletes a védelem, de azért kisebb így a kockázat.
Fontos tudatosítani, hogy a koronavírus azért veszélyes, mert a panaszok kezdetben enyhék, változatosak, nehéz elhinni, hogy így viselkedik egy pandémiás vírus. Pedig igen, ezért a legkisebb kellemetlenségre (ez hasmenéstől a fejfájáson át a torokkaparásig, kis rekedtségig sok minden lehet) tekintsenek úgy, mintha koronavírus lenne, és ne látogassák meg hozzátartozóikat.
A kormány végül engedett egy kicsit, de nem sokat, mert komoly a helyzet. Szenteste nem kell hazaérni este nyolcra, és lazították a családi rendezvények tízfős szabályát is azzal, hogy a 14 éven aluliakat nem kell beszámítani a létszámba. Kénytelenek voltak, mert az ország szeretné elfelejteni ezt a rettenetes évet legalább egy estére. Csakhogy nem lehet. A vírus akkor is itt lesz velünk, ha nem veszünk tudomást róla. Egészen addig, amíg tömeges oltással nem juttatjuk a himlő és a kanyaró sorsára.
Nyitókép: védőfelszerelést viselő ápolók és orvosok az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2020. december 11-én. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
