Értékből, hitből kapcarongyot csinálni nem hiba – bűn

·2020.12.02

„Szájer József botránya nem bulvárhír és nem magánügy.” A Válasz Online álláspontja.

Minden bukásban, még a legszörnyűbb, legfelkavaróbb nyilvános megszégyenülésben is ott van a katarzis lehetősége. Szájer József botrányában ez az esély kétszeresen úszott el. Először már vasárnap délelőtt, amikor a politikus kiadta a lemondásáról szóló, tényleg váratlan közleményét. Szájer ekkor David Sassoli EP-elnöknek, saját politikai közösségének és a teljes magyar közvéleménynek hazudta: „hosszabb ideje tartó gondolkodás” után távozik az Európai Parlamentből, mert „a napi politikai küzdelemben való részvétel egyre nagyobb lelki megterhelést jelent”. Elúszott aztán a katarzis lehetősége kedd délután is, amikor a politikus múlt pénteki művét „botlásnak” és „személyes” ügynek minősítette szenvtelen nyilatkozatában.

Szájer József botránya nem bulvárhír és nem magánügy. A Fidesz-alapító EP-képviselő, az „Isten, áldd meg a magyart!” sorral indító új alaptörvény egyik szerzője, saját pártja vasárnapi közleménye szerint „a magyar polgári konzervativizmus és kereszténydemokrácia” európai harcosa egy bűncselekmény és morális megsemmisülés közepén nem tud magánember lenni. Ahogy a részvétel egy illegális orgián sem „házibuli”, és a szégyenteljes ereszcsatornás menekülés, valamint az azt követő rendőrségi intézkedés sem „botlás”. (Mindeközben már hangol a kórus és követeli: legyen tisztázva, hogy a Szájer-lebukásban vajon lehetett-e titkosszolgálati kéz. A lényeg szempontjából semmi jelentősége. Aki nem jár illegális férfiorgiába, az nem bukhat le illegális férfiorgiával.)

A tét hatalmas, és nem más emelte az egekbe, mint a kereszténység, a nemzet, a konzervativizmus szavainkat einstandoló, azokat skrupulusok nélkül használó hatalom. A hitből terméket gyártó, a hanyatló Nyugattal szembeni erkölcsi fölényét szüntelenül sulykoló politika.

Még néhány közbotrány, és az utolsó szálig elveszítjük fontos szavainkat. Elveszítjük, amikor a hét közben még a család fontosságáról szónokló polgármester hétvégén a tengeren kurvázik, állami kaszinókoncesszión hízott helyi oligarcha társaságában. Amikor a fiatalkorát a „luxusbaloldal” és a szoci korrupció ellen végigkampányoló miniszterről kiderül, hogy nem is a dolgozószobájában húzza az igát, amint az Facebook-oldalán látszik, hanem egy túlárazott közbeszerzésekből vásárolt jachton nyaral, és amikor ez kiderül, nem bocsánatot kér, hanem levegővétel nélkül magánügyezik. Amikor a nemzetközi pedofilbotrányban elfogott volt nagykövet ügyét sutyiban próbálják lerendezni. Amikor az újra és újra a hagyományos értékekhez ragaszkodásról szónokló EP-képviselő férfiorgiával bukik le, kábítószer közvetlen környezetében. Amikor a papíron „polgári és keresztyén sajtókultúrára” felesküdött KESMA tömeglapjaiban Kis híján megdugta halott párja koporsóját a temetésen egy asszony-típusú bulvárral és dinnyecicikkel kínálják a közönséget.

És nincs tisztulás, nincs katarzis. Ha Borkai Zsolt taknyán-könnyén csúszva járul választói és egész politikai közössége elé bocsánatot kérni, ma talán nem kellene bujkálva élnie. De a botrányban odakozmált polgármester makogva csupán annyit bírt felolvasni az elé tett papírból: „szeretnék elnézést kérni”. Illetve: „az utazásomat nem közpénzből finanszíroztam”. Utazásomat, édes Istenem… A most bukott EP-képviselő pedig közli, „botlása” volt neki, mégpedig „személyes”. Az állami sajtó is teszi a dolgát: a közmédia központi online felületén, a Híradó.hu címlapján kedden este tízkor egyetlen betű sem szerepel Szájer József ügyéről. Az M1 Híradójában a huszadik perc után szorítanak neki némi helyet, kiemelve a képviselő nyilván legfontosabb szavait: „jelen voltam”. És ekkor a néző emelkedik a fotelből, hogy valamelyik hazugozott, árulózott híroldalról megtudja, mi is történt itt pontosan.

Politikusnak, választott képviselőnek állni normális világban: a teljes embert átjáró, irdatlan felelősség. Csak egyetlen nagyobb súlyú dolog létezik: az elfoglalt érték és szó. Értékből, hitből kapcarongyot csinálni pedig nem hiba – bűn. A legsötétebb fajtából.


Nyitókép: Szájer József egy európai parlamenti szavazáson 2019. január 30-án. Fotó: EP/Emilie Gomez

Ez az írás olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: vélemény