Egy hét alatt háromszorozódott az új esetek száma. Hol van a magyar járványügy?

·2020.09.07

Éles koronavírus-gyakorlatot tart az ország, és a fertőzések száma olyan tempóban nő, mintha egyáltalán nem lenne járványügyünk: második hete háromszorozódik az új esetek száma az előző hét naphoz képest. Hétfőn újabb rekord dőlt meg: 576 új esetet regisztráltak. Lapunk úgy értesült: Budapesten nem bírják a terhelést, durván késik a víruspozitívak karanténozása. A vírus a legkisebb kockázatú fiatal felnőttek között terjed, de nem biztos, hogy ez így is marad: a „Kalifornia-jelenség” arra figyelmeztet, hogy öt héten belül súlyos megbetegedési és halálozási adatokra számíthatunk.

Mintha nem is ugyanaz a járvány ütötte volna fel a fejét augusztus közepén, mint amit tavasszal láttunk:

1. A vírus agresszívan terjed, és sorra dönti a csúcsokat. A múlt héten először emelkedett ötszáz fölé az új esetek napi száma (510), a most hétfői adat pedig ezt is meghaladja (576). Minden nap megdőlt az aktív fertőzöttek rekordja is, amely már a tavaszi legmagasabb érték kétszeresénél jár. 

2. A vírus most nem elsősorban zsúfolt intézeti (kórházi, idősotthoni) közegben fertőz, hanem szabadon.

3. Nem az idős, beteg korosztályt támadja, hanem az egészséges fiatalokat. Az új fertőzöttek átlagéletkora jelentősen csökken, tavasszal 60 év felett járt, két hete még 31 év volt, a múlt héten már 26 esztendőről számoltak be a hatóságok. 

4. A vírus fiatal fertőzöttek körében jóval enyhébb tüneteket okoz, a fertőzöttek jelentős része nem beteg, a korábbiakhoz képest kiugróan magas – akár hússzoros is lehet a nem regisztrált terjesztők aránya. 

5. A járványügynek egy inaktív, kapcsolati szegénységben élő réteg (idősek, betegek, szociális gondozottak) helyett a társadalom legaktívabb, legtöbb kapcsolattal rendelkező társadalmi rétegét kellene elérnie. 

Egyelőre nem túl nagy sikerrel teszi. Miközben a miniszterelnök szerint az ország állig fegyverben várja a járvány második hullámát, valójában az egyetlen – de fontos – eredmény az, hogy a korábbi tesztelési csúcsot (8290) vasárnap sikerült megdönteni (9765). A hétvégi rekord vélhetően részben a magánegészségügynek köszönhető. Mindenesetre az egyesített állami és privát csapatok most már rutinszerűen hozzák a tavasszal még kivételesnek számító teljesítményt: az elmúlt öt napban egyszer sem esett az új vizsgálatok száma hétezer alá.

Mindez fontos javulás, de nemzetközi szinten csak annyit jelent, hogy vannak olyan napok, amikor V4-ek között nem mi vagyunk az utolsó helyen az egymillió főre jutó új vizsgálatok számában. Senki sem akarja újra megbénítani a gazdaságát, ezért közben mindenki fejlesztette a kapacitásait. 

A tesztek száma tehát nőtt, az új helyzet mégis felkészületlenül érte a járványügyi szolgálatot. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) június óta nem módosította a kötelezően tesztelendők köréről szóló rendelkezéseit, így most az a fura helyzet állt elő: ha komolyan vennék a saját szabályzatukat, akkor az új fertőzöttek jó részénél egyáltalán nem kellene elrendelni a vizsgálatot. 

A már akkor sokat bírált – a WHO szegény országokra szabott feltételeit másoló – szabályozás lényege: viszonylag jelentős tünetekkel kell rendelkezni ahhoz, hogy kötelező legyen PCR-tesztet végezni, de még ez sem elég, szükség van egy másik elemre is, külföldi utazásra, gyanúra, hogy valaki egészségügyi intézményben szedte össze a vírust vagy például maga is egészségügyi dolgozó. 

hirdetés

A mostani vírusgazdák nagy része azonban születése óta nem járt kórházban, és nem él szociális otthonban. A külföldön megfordult új fertőzöttek aránya pedig gyakorlatilag nullára csökkent augusztus végére. Vagyis a háziorvos nyitottságán múlik, elrendeli-e a tesztelést olyan személynél, akinek fertőzöttségében – a korábbi tapasztalatai alapján – gyakorta maga is kételkedik. 

A vírushordozók nehéz helyzetbe kerülnek, mert az állami egészségügy számára túl enyhék a tüneteik (gyakran se lázuk, se hőemelkedésük nincs), a magánegészségügy számára pedig túl súlyosak (ott már az is annak számít, ha náthásak, fáj a torkuk vagy hasmenésük van). Panaszokkal ugyanis tesztet csak az államtól lehet kérni, a fizetős egészségügytől nem.

A vírus gyors terjedését segíti, hogy a fertőzést a tünetek alapján nehéz beazonosítani. Az idősek között nagy arányban okoz tüdőgyulladást, fulladást, nehéz légzést, vagyis olyan súlyos panaszokat, amelyek kórházi kezelést igényeltek, és így a kontaktjaik is könnyebben visszafejthetők. A fiataloknál a koronavírus sokféle tünetet okozhat, és ezek váltakozva jelentkezhetnek. Vagyis elképzelhető, hogy az egyik pillanatban enyhe hasmenés, majd egy nem túl vészes torokfájás, később egy kis nátha jelentkezik be a fertőzöttnél, miközben az előző panasz eltűnik. A család összezavarodik, vajon tényleg a pandémiás vírus tüneteit látják-e. 

Nem az történik hát, hogy a fiatal felnőttek felelőtlenül fertőzik szét egymást, mert lázasan, hőemelkedéssel, legalább egy könnyű nyári fertőzés tüneteinek szintjét elérő panaszegyüttessel kalandoznak. Sokaknak banálisak a panaszaik, ráadásul a vírus olyan agresszíven terjed, hogy nem kell csatakosan 500 emberrel együtt táncolni fél éjszaka egy zárt bulihelyen (amit persze tiltás hiányában ezen a hétvégén is tízezrek tehettek meg Budapesten), elég 15 percet egymás mellett ülni, például ebédelni, szendvicsezni ahhoz, hogy akár egy baráti társaság felét megfertőzze egyetlen ember. Aki egyébként még csak nem is köhög. 

Fontos lenne tehát, hogy térítésmentesen, könnyen lehessen tesztlehetőséghez jutni, majd pedig nagyon gyorsan az eredményhez, mert a jelenlegi többnapos várakozás ellehetetleníti a védekezést.

Senki nem fog kimaradni a tanévkezdésből, a munkahelyéről, bezárkózni a szobájába, ha nem beteg, és tudja – márpedig a társaitól tudja –, hogy négy-öt nappal a háziorvos feltárcsázása után jön meg az eredmény. 

Amikor tehát Kásler Miklós miniszter felelős viselkedést vár a fiataloktól, ahhoz segédkezet is kellene nyújtani. Közben meg kell küzdeni azzal az egyre terjedő nézettel is, hogy rekordszámú új fertőzött mellett alacsony a halottak száma, s ez nem is ugyanaz a veszélyes vírus, mint amit tavasszal láttunk.

Pedig az. Ha a koronavírus gondolkodó lény lenne, azt mondanánk, taktikát váltott: miután a kórházak és szociális intézmények megtanulták meggátolni a terjedését, új célközönséget választott. A változást augusztus második (az év 34.) hetében észleltük, akkor még alacsony esetszám mellett csak az új fertőzések számának növekedési ütemén látszott, hogy baj van. A fővárosban az egy héttel korábbihoz képest kétszeresére (1,9) nőtt az új fertőzöttek száma. Szinte észrevétlenül, hiszen egy ekkora városban napi 11 új eset említésre sem méltó. A trend azonban már akkor is veszélyes volt, azóta pedig csak romlott: két hete 3,4-szeresére bővült az új budapesti víruspozitívak száma. Múlt héten ismét 3,2-szeresére nőtt az egy héttel korábbihoz képest, és Budapesten immár tartósan napi 200 körül alakul.

A vírus tehát olyan tempóban fertőz, mintha egyáltalán nem lenne járványügyünk, a kórokozó átlagos terjedési üteme – tesztelés és karantén nélkül – 2,5-3,5 lenne. Ha figyelembe vesszük, hogy 1 felett már járványos terjedési ütemről beszélünk, akkor látszik igazán a helyzet súlyossága. 

Vidéken sem más a helyzet, annyi a különbség, hogy néhány megyében (Veszprém, Hajdú, Szabolcs) már korábban is jelentős halmozódások történtek. Két hete országosan 3,4-szeresre nőtt az új esetek száma az előző héthez képest, a múlt héten pedig újra háromszorozódott. Közben az ország az iskolakezdésért aggódott, a vírus ott robbant be, ahol kevésbé vártuk: az egyetemista korosztály körében.

A Válasz Online alábbi gyűjtéséből kiderül: most összesen három olyan területe van az országnak, ahol nem nőtt legalább kétszeresére az új esetek száma.

Megyék, ahol nem duplálódott meg egy hét alatt az új esetek száma (terjedési ütem 37 és 36 hét esetszáma alapján; esetszám 37. hét) 

  • Győr-Moson-Sopron 1,8-szoros növekedés; 71 új eset,
  • Borsod-Abaúj-Zemplén 1,7-szeres növekedés; 47 új eset
  • Hajdú-Bihar 1,9-szeres növekedés; 117 új eset

Megyék, ahol legalább 50 új esetet regisztráltak egy hét alatt és kettőnél nagyobb a növekedés üteme  

  • Bács-Kiskun 2,7-szeres növekedés; 51 új eset
  • Baranya 2,6-szoros növekedés; 66 új eset
  • Csongrád 7,1-szeres növekedés; 89 új eset
  • Heves 7,3-szeres növekedés; 51 új eset
  • Veszprém 3,4-szeres növekedés; 72 új eset

Megyék, ahol legalább 100 új esetet regisztráltak egy hét alatt és kettőnél nagyobb a növekedés üteme

  • Fejér 2,9-szeres növekedés; 105 új eset
  • Pest 3,5-szörös növekedés; 348 új eset
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg 2,2-szeres növekedés; 103 új eset

A vírus gyors terjedése részben azzal függ össze, hogy a társadalom legtöbb kapcsolattal rendelkező részébe fészkelte be magát. A rendőrség a kontaktkutatások alkalmával tehát azzal szembesül, hogy miközben a tavaszi eseteknél egy-két kontaktszemélyt kellett karanténba helyezni, most ennek sokszorosát: a karanténban lévők száma néhány nap alatt hétezerről csaknem húszezerre emelkedett. 

A rendszer több vidéki megyében bírja a terhelést, a fővárosban azonban a káosz jeleit mutatja. Jelenleg a háziorvosnál kell kérni a tesztet, majd a mentőszolgálat érkezik meg mintát venni, és az ügyfélkapun lehet lekérdezni az eredményt. Ezután a rendőrség kutatni kezd a fertőzött és a kontaktjai után, végül a járványügyi hatóság rendeli el a karantént és oldja is fel, a rendőrség pedig ellenőrzi a végrehajtását. 

Az eljárás lassú és körülményes, olyan adatok után nyomoznak, amelyek a háziorvosnál könnyedén elérhetők (például a fertőzött telefonszáma vagy email-címe). Az ügyfélkapura esetenként a teszt kérését követő négy-öt nappal jön meg az eredmény, amikor – jó esetben – a fertőzöttnek már el is múltak a tünetei.

A hatósági karantén elrendelésével a járványügy ennél is nagyobb csúszásban van, több olyan esetről tudunk, amikor a pozitív teszt után hat nappal még el sem rendelték a zárlatot, és kontaktjait sem értesítették, tesztelésükről nem is szólva.

A politika közben látványintézkedést hoz. A kormány döntéshozói pontosan tudják, hogy augusztusban a fertőzöttek 10 százaléka járt csak külföldön, de arányuk gyorsan visszaesett, és augusztus végére gyakorlatilag nullára csökkent. Mégis lezárták a határokat, mert az keménykezű döntésnek tűnik a törzsszavazók előtt, miközben külföldön dolgozó családok ezreinek egzisztenciáját sodorja veszélybe. (A határtól 30 kilométernél távolabb élő és/vagy 30 kilométernél messzebb dolgozókra nem érvényes az ingázókra vonatkozó enyhítés.) Orbán Viktor közben finomabb beavatkozásokat, nem országos járványügyi intézkedéseket említ, ám ezeknek hétfő reggelig semmi jele. Szó sincs például arról, hogy ingyenes szűrést ajánlanának a most induló tanév kezdetén a hallgatóknak és gyorsítanának a tesztelés menetén. Közben egy új jelenséggel is szembe kell nézniük. Egyre többen kérdezik: ha most zömmel enyhe tüneteket okoz a vírus, miért kellene feltartóztatni? Nem lenne jobb gyorsan túlesni rajta?

Újonnan felszerelt kézfertőtlenítő a Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskolában 2020. szeptember 2-án. Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezető epidemiológusa múlt hétfőn egy előadásában figyelmeztetett arra, hogy az úgynevezett Kalifornia-jelenség kapujában állunk. Az Egyesült Államok déli államában is először a fiatalok betegedtek meg tömegesen, ugyanazt tapasztalták, amit mi most: hirtelen sok lett a fertőzött, de kevés a beteg, a halálozások aránya is messze elmaradt a tavasszal tapasztalttól. Azután a vírus szépen kúszni kezdett felfelé a korfán, és pontosan úgy viselkedett, mint korábban – minél idősebb volt valaki, és alapból minél betegesebb, annál súlyosabb kárt okozott a szervezetében.

A „Kalifornia-jelenség” alapján sejthető, a COVID-19-ből nincs „light” változat: az enyhébb hatás annak a következménye, hogy a kórokozó a fiatalokat támadja. A magyar családokban pedig ott van az az életkori mix, ami a kaliforniai hatást beindítja – a szülők és a nagyszülők generációja. A szakemberek nagyjából öt hét múlvára már súlyos megbetegedési és halálozási adatokkal számolnak.

Viszont amíg tavasszal főként professzionális környezetben (kórházak, idősotthonok) volt a védekezés fókusza, addig most a laikusoknak, a családtagok között kellene meggátolni a terjedést. A fertőzöttek családján belül maszkot kell használni, szobakarantént bevezetni, külön fürdési lehetőséget biztosítani, szeparáltan kezelni a szennyesruhát és a mosatlan edényt – ehhez hirtelen sok gumikesztyűre, maszkra, fertőtlenítő eszközre, szemeteszsákra van szükség, amellyel egy normál család aligha rendelkezik. Az önkormányzatokat pedig továbbra sem értesítik rutinszerűen arról, ha fertőzött van a területükön.

Tavasszal végül nem volt jelentősége annak, hány lélegeztetőgép van Magyarországon, mert százak haltak meg anélkül, hogy gépre tehették volna őket (túl betegek voltak, meg sem érték a lélegeztetést). Ezúttal másként alakulhat. Szeptember másodikán még száznál kevesebben voltak kórházban, négy nappal később már 152-en: négy nap alatt 50 százalék feletti növekedés. A lélegeztetőgépen levők száma pedig hétről 11-re emelkedett. Egyelőre a kórházi ágyak 20 százalékát kell felszabadítani az új fertőzöttek fogadására, ez valószínűleg megint felülbecslése a várható betegeknek. Legalábbis egy ideig. Ha nem fékezzük a járvány terjedését, akkor tényleg tízezrek szorulhatnak majd segítségre. 

A kormány egyébként tudja, mit kellene tenni: az innovációs minisztérium járványügyi szakértői csapata már hetekkel ezelőtt letette az asztalra a javaslatot, csak éppen sok minden nem látszik (még) belőle. A falvakban alacsony a fertőzöttek aránya (ahogy persze a fiataloké is), és vannak alacsony esetszámú megyék, ezért nincs szükség országos korlátozásra, de a fővárosban meg kellene tiltani a több száz fős (korosztályi) összejöveteleket. A munkahelyeknek – amíg ilyen gyors a járvány terjedése – újra át kellene állniuk a virtuális értekezletekre.

Részlet Oroszi Beatrix 2020. augusztus 31-i előadásából

A felsőoktatási intézményekben kötelezővé kellene tenni a maszkhasználatot, és a tavaszinál is nagyobb hangsúlyt fektetni a kézmosásra. Az egyetemeknek ügyelniük kellene arra, hogy hibrid (online és személyes) oktatás esetén a fizikai jelenlétet követelő órák után a hallgatóknak legyen idejük haza vagy a kollégiumba visszatérni, és ne az egyetemi folyosókon zsúfolódva kényszerüljenek videón hallgatni az órákat. 

De a legfontosabb: tesztelni, tesztelni, tesztelni. Ha ugyanis 24 óra alatt van teszteredmény, az rávehet több enyhe tünetű fiatalt a vizsgálatra a családja védelme érdekében. Ha napokat kell várni erre, akkor ez reménytelen.

Politikailag hálátlan a szituáció: a korábbi siker után most hosszú, keserves időszakra lehet számítani, ráadásul nincs kit hibáztatni érte, hiszen egész térségünkben ugyanaz a hatás érvényesül. Az utóbbi napokban a V4-ek között a csehek után nálunk lett a legmagasabb az új fertőzöttek száma, és nem látszik, hogy változna a trend. 


Nyitókép: koronavírusteszt-szimuláció a budapesti Kútvölgyi kórházban 2020. augusztus 27-én. Fotó: AFP/Kisbenedek Attila

Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Nagytotál