Dél-Korea vírusszakértője: „Azonnal be kell tiltani a vadállatfogyasztást!”

·2020.06.08

Az Asian Boss újabb felvételén a konteóhívőket teszi helyre Kim U Dzsu. Dél-Korea vezető járványügyi specialistája szerint nem Bill Gates és nem is a vuhani labor felelős a koronavírusjárványért, hanem mi magunk. Egyértelművé teszi: az új fertőző betegségek azért csapnak le gyakrabban és minden eddiginél erőteljesebben, mert az ember pusztítja a dzsungelt, megeszi a vadállatokat és a klímaváltozást fokozó fosszilis üzemanyagot használ. COVID-19-ügyben pedig október-novemberre várja a nagy második hullámot. Az alábbi videó még májusban készült, de aktualitásából nem veszített semmit, ezért a Válasz Online – közszolgálati jelleggel – ezt az epizódot is megosztja. A szöveget Mezei Viola fordította, az általa készített magyar felirat a Youtube-videón is olvasható.

Korábbi Asian Boss-felvételek a Válasz Online „tolmácsolásában”:

1. „Cáfolom a WHO-t!” – itt a víruskezelés alapműve a dél-koreai Müller Cecíliától

2. Meddig kell így élnünk? Itt a járványkezelés alapművének 2. része

3. Vakcinaszakértő: „A vírus még két évig itt lesz, de megtanulhatunk együtt élni vele”


– Örülök, hogy újra találkozhatunk.

– Igen, szinte már barátként üdvözüljük egymást.

– Amikor idejöttem, megint ki kellett töltenem egy kérdőívet, mint legutóbb, hogy maszk nélkül jöhessek be. Ezt csak azért mondom, mert néhány néző mindig megkérdezi, miért nincs rajtam maszk interjú közben.

– Koreában az igazolt esetek száma jelentősen lecsökkent. Amikor bejött, ellenőriztük, vannak-e tünetei, van-e láza. Egy kérdőív alapján kikérdeztük.

– Akkor ez most rendben van?

– Igen. Szerintem a nyáron egyébként nem lesz különösebb hatása a COVID-19-nek. De

ősszel, ahogy az idő hűvösebbre fordul, számíthatunk egy nagy második hullámra. Várakozásaink szerint a járvány ki fog törni október-novemberben, és erre fel kell készülnünk.

– Biztos, hogy a vírus vissza fog jönni?

– Szerintem 80-90 százalék, hogy ősszel újra kitör a járvány. Mert még nincs meg a vakcina. Amíg nincs hatásos védőoltás, a COVID-19 újra és újra vissza fog térni. Amíg az emberek 60-70 százaléka nem lesz immunis, vagyis amíg nincs nyájimmunitás, ez nem fog elmúlni. Ezért keressük a megoldásokat, próbáljuk megtalálni a módszert, amivel legyőzhetjük.

– Mindjárt rossz hírrel kezdtük az interjút.

– Az 1918-as spanyolnátha esetén a járvány csillapodott tavasszal, de ősszel nagy erővel újra támadott, ami akkor nagy károkat okozott. Ennek fényében mindenképp fel kell készülnünk az őszre.

– Még mindig úgy látják, a COVID-19 sokkal halálosabb, mint az influenza. Vannak erről friss adatok?

– Ha megnézzük a megerősített COVID-19-eseteket és az elhunytak számát globális szinten, a halálozási ráta körülbelül 7 százalék. Mivel Korea viszonylag jobban kezelte a helyzetet, nálunk ez 2,3 százalék. Itt azért alacsonyabb a halálozási ráta, mert rengeteg tesztet végeztünk, még a tünetmentes pácienseket is teszteltük. Az influenza halálozási aránya viszont csak 0,1 százalék.

– Korábbi videónkban már bemutatkozott, de mondana pár szót magáról és a szakmai hátteréről? Hány éve kutatja a vírusokat és a fertőző betegségeket?

– Pályámat a fertőző betegségek orvosaként kezdtem 1990-ben. Harminc éves tapasztalatom során számos fertőző betegséggel volt dolgom, beleértve az AIDS-et, tbc-t, maláriát, tífuszt, kanyarót, influenzát. Influenzára és légúti vírusokra specializálódtam. Dolgoztam az influenza frontvonalában, részt vettem járványügyi vizsgálatokban, az influenza elleni védőoltás fejlesztésében, végeztem klinikai kezeléseket. Járványkitörések esetén a koreai kormány tanácsadója voltam. A legjelentősebb a 2003-as SARS volt, majd 2004 után a madárinfluenza-járvány következett, melyből világjárvány lett. Ezután jött a 2009-es H1N1, a sertésinfluenza, ez Mexikóban kezdődött. Intenzíven részt vettem a vakcinafejlesztésben és a Tamiflu nevű antivirális szer alkalmazásában. 2015-ben jött a nagy MERS-járvány Dél-Koreában. Ez öt éve történt. Akkor én voltam a Fertőző Betegségek Koreai Szövetségének elnöke. A kormány kinevezett a MERS gyorsreagálású csoportjának vezetőjévé, és a koreai miniszterelnök különleges tanácsadója is voltam. Így kulcsszerepet játszhattam a MERS két hónap alatt történő megfékezésében. És most, harminc év után, a COVID-19-cel kellett szembesülnöm. Arra jöttem rá, miután sok új fertőző betegséget láttam már, hogy nehéz a helyes információkat eljuttatni a nagyközönségnek. A 2015-ös MERS idején is nagyon sok mendemondával, „infójárvánnyal” kellett megküzdenem. Akkor megfogadtam, hogy amikor jön egy új fertőző betegség, a helyes információkat eljuttatom a nagyközönségnek. Jelenleg többen kerülnek veszélybe a „fake news” és az alaptalan mendemondák következtében, mint a vírus miatt.

– Egy gyors kérdés: kapott valaha támogatást a kínai kormánytól? Van valamilyen kapcsolata, kötődése ilyen irányban?

– Nincs. Régóta praktizálok már, csak néhány évem van a nyugdíjig.

– Van valamilyen kapcsolata az Egészségügyi Világszervezettel (WHO)?

– Nincs.

– Akkor mondhatjuk, hogy politikailag semleges ebben a kérdésben?

– Igen.

– Nagyon sok konteó kering a világban. Az egyik legelterjedtebb összeesküvés-elmélet a COVID-19 eredetével kapcsolatos. Mi is a vírus hivatalos neve?

– SARS-CoV-2.

– Honnan jött a SARS-CoV-2? Hallottunk olyat, hogy a vírust egy kínai laborban állították elő – biológiai fegyverként. Meg azt is, hogy Bill Gates hozta létre. Egyfolytában jönnek ezek az „információk”. Elmondaná, pontosan mi ez a vírus és honnan származik?

– A vírusokat, a baktériumokat, a penészt és a parazitákat mikroszkopikus lényeknek tekintjük. Ezek közül a vírus a legkisebb. A vírus egyik tulajdonsága, hogy nem látható puszta szemmel vagy egy hagyományos mikroszkóppal. Csak elektronmikroszkóppal.

– Olyan, mint egy sejt?

– Igen. A vírusok élő és élettelen anyagra egyaránt jellemző sajátosságokkal rendelkeznek. Egy milliméter a legkisebb méret, amit puszta szemmel még látunk. A COVID-19 egy milliméternek a tízezrede. Ez az egyik jellemzője. A másik, hogy nem tud önmagában sokszorozódni. Még a baktériumok is képesek erre külső környezetben. Egy baktérium húszpercenként képes kettéosztódni, de egy vírus nem tud külső környezetben osztódni. Ezt csak egy élő sejten belül tudja megtenni, például egy állatéban vagy egy növényében. Szerkezete egyszerű: a COVID-19 kerek. Kívül fehérjetüske van, belül pedig nukleinsav vagy RNS. Amikor tüsszentünk vagy köhögünk, a vírus behatol egy másik személy orrába és légzőszervi sejtjeibe. Ott felhasználja a sejttől kapott erőforrásokat, és a sejtek ezreibe bejutva sokszorozódni kezd.

– De honnan származik maga a vírus?

– A COVID-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 vírus tudományosan bizonyítottan a denevérektől származik. A denevérekből származó koronavírus genetikai szekvenciája 96 százalékban azonos a SARS-CoV-2-ével. Valószínűleg akkor módosult némileg, amikor átkerült egy másik gazdaállatra, ebből ered a 4 százalék különbség. A MERS-CoV, a 2003-as SARS-CoV, az ebola és sok más új fertőző betegséget okozó vírus a denevérekből származott. Több vírus van ezekben az állatokban, de olyan régóta élnek már együtt velük, hogy idővel immunissá váltak rájuk. Harmóniában élnek együtt. A denevérek már az ember előtt is léteztek. A denevérek sejtjei és a vírusok harcoltak egymással, ez gyulladást gerjesztett, és néha az állat veszített, elpusztult, máskor meg a vírus maradt alul a küzdelemben. Ez zajlott több ezer évig, és a két fél végül kompromisszumra jutott. Tehát denevérektől jött, de mielőtt eljutott az emberre, kellett lennie egy köztes gazdaállatnak. Még mindig nem tudjuk biztosan, hogy ez kígyó vagy tobzoska volt. Erre a két állatra tippelünk. A vuhani állatpiac egyik sarkában kellett lennie egy köztes gazdaállatnak, amely megfertőződött a vírussal. Majd a vírus átugrott a gazdaállatról az emberre.

– Ez már biztos?

– Igen. Nagyjából minden tudós egyetért abban, hogy a vírus denevérektől származik. A vírus másik jellegzetessége, hogy mutálódik. Sok vírusnak van ilyen tulajdonsága, az influenzavírus is ilyen. A mutáció és az alkalmazkodás révén a vírus képessé válik megfertőzni új „gazdákat”, és fertőző betegségeket okozni. Ebben az esetben néhány köztes gazdalény, lett légyen az kígyó vagy tobzoska, hordozta a vírust. Az emberek befogták ezeket, és a piacon eladták táplálékként. És ott a vírus megint mutálódott, átugrott egy másik gazdára, vagyis ránk, emberekre.

– Tehát azért fertőzte meg az embert, mert valaki megette annak az állatnak a húsát?

– Megfertőződhetsz, ha megeszed a fertőzött állat húsát, de azon a piacon ott van az állatok ürüléke is, és valószínűleg köhögtek is, amivel a vírust a levegőbe eresztették. Igazából valószínűbb, hogy a piacon az emberek a vírus belégzésétől fertőződtek meg. Evés előtt általában megfőzzük a húst, és valószínű, hogy a vírus ennek során elpusztul. Lehet, hogy a piac már vírusfertőzött vagy -szennyezett volt, így kezdődött az egész. A probléma az, hogy miközben a piacot bezárták a járvány kitörése miatt, ezt a kérdést nem vizsgálták ki rendesen.

– Miért nem?

– Kína azt jelentette a WHO-nak 2019. december 30-án, hogy elszaporodtak az ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos esetek. De már december elejétől voltak áldozatai a COVID-19-nek. Ez idő alatt nem történt megfelelő vizsgálat és nem is jelentették az eseteket. Ezért sokan bírálják Kínát, hogy későn reagált, nem jelezte előbb a bajt, és nem végzett megfelelő epidemiológiai vizsgálatokat. Szerintem

sok konteó szerte fog foszlani, ha megtudjuk, mi volt a köztes gazdaállat, és rájövünk, hogy pontosan hogyan mozgott a vírus a fajok között.

Amikor a tudósok megpróbálták kideríteni, a piac már zárva volt és fertőtlenítették. Tudjuk, hogy a SARS esetében a denevérektől indult a vírus, aztán az ázsiai pálmacibetre ugrott, mielőtt megfertőzte volna az embert. A járványtani vizsgálatot a SARS-nál sem tudták megfelelően elvégezni, így Kínát bírálatok érték, miután jelentették a fertőzéseket. De végül kiderült: egy szakács, aki a cibetet megfőzte, megfertőződött, majd elment a kórházba, és ott megfertőzte a vizsgáló orvost. Az orvos elment Hong Kongba egy esküvőre, és a Hotel Metropole-ban megfertőzte a többi vendéget. Mivel fény derült a SARS-CoV teljes útjára, nem maradt tér az összeesküvés-elméletekre. Persze mindig is keringeni fognak konteók. Ezek a 2009-es sertésinfluenza idején így szóltak: a vírust azért engedték el, hogy el lehessen adni a Tamiflu nevű gyógyszert, az amerikai védelmi miniszternek pedig részvényei voltak az adott cégben. Ha a dolgokat nem vizsgáljuk ki, és nem bizonyítjuk tudományosan, ezek a konteók elszabadulnak.

– Egyesek szerint a COVID-19-vírust laboratóriumban hozták létre biológiai fegyverként. Vagyis azt állítják, ember alkotta vírusról van szó.

– Vuhanban van egy laboratórium, ahol vírusokat kutatnak. A kínai kormány besorolása szerint a 4-es, legmagasabb fokozatú biztonsági szinttel rendelkezik. Egyfajta szkafandert kell ott viselni a kutatáshoz. A legmagasabb szintű biztonsági intézkedéseket alkalmazzák ebben a vuhani laboratóriumban.

– Ismeri valamennyire ezt a laboratóriumot?

– Igen. Mivel tudják, hogy a denevérekről jönnek új vírusok, persze, hogy mindenféle kutatásokat végeznek ennek kapcsán ott a vírusokon. A COVID-19 történetesen éppen Vuhanban kezdődött. A Vuhani Virológiai Intézet is éppen ott található. Ez tökéletes felállás a konteógyárosoknak. Ezért néhányan azt állítják, a vírust emberek hozták létre, mások szerint a laboratórium szándékosan engedte szabadon az egyik vírust – vagy véletlenül szivárgott ki onnan.

– Ilyesmi előfordulhat egyáltalán?

– Nem hiszem. Tudományos bizonyíték van a vírus genetikai felépítésére. Az embereknek is van genetikai információja, DNS-ujjlenyomata és genealógiája. A SARS-CoV-2 genetikai felépítése nem olyasmi, amit mesterségesen létre lehet hozni, ha megvizsgáljuk a genetikai szekvenciáját. Abszolút semmilyen bizonyíték nincs a mesterséges genetikai manipulációra. Ezzel a tudományos bizonyítékkal levonhatjuk azt a következtetést, hogy a vírust nem ember hozta létre.

– És mit gondol arról, hogy a vírus szándékosan vagy véletlenül szabadulhatott ki a laboratóriumból?

– Korábban jártak már ott amerikai tudósok, akik ellenőrizték is a laboratóriumot. Mindenki úgy nyilatkozott, hogy nagyon biztonságos, megfelel a fejlett országokban működő laboratóriumok színvonalának. Veszélyes is lenne, ha egy laboratórium szándékosan engedne ki egy vírust, különösen Kínában. És miért tennék ezt? Ha kiengednek egy vírust, Kína lesz az első áldozat. Kizárt, hogy megkockáztatnának olyasvalamit, amit aztán maguk sem tudnának később megfékezni. Ha biológiai fegyverről van szó, akkor ahhoz nagyobb a választék, ott az anthrax vagy a botulinum toxin. Tehát nincs indok arra, hogy ebből a vírusból csináljanak fegyvert. Lehet, hogy már rendelkeznek sokkal halálosabb biológiai fegyverekkel.

– Akkor azt állítja, kizárt, hogy ezt a vírust emberek hozták létre?

– Úgy mondanám, lehetetlen, hogy emberek ennyire kiszámíthatatlan vírust hozzanak létre, mint a SARS-CoV-2. Ha mesterségesen hozták volna létre, a vírusnak lennének hibái, például nem tudna terjedni, vagy egyszerűen leállna a sokszorozódása. Ez nem olyasmi, amit mesterségesen létre lehet hozni. Meg kell tennünk mindent, hogy erőforrásainkkal harcoljunk a COVID-19 ellen, és kidolgozzuk a védőoltást és a gyógyszereket. Abszurd, hogy azzal kell időt töltenünk, hogy ilyen nevetséges konteókat cáfolgassunk. Szerintem az emberek azért fordulnak az összeesküvés-elméletekhez, mert bár a vezetőknek kellene megfelelő irányt mutatni, sokszor ők is csak egyre nagyobb zavart okoznak. Mindenki nyugtalan, hogy nincs megfelelő magyarázat erre a vírusra, ezért inkább elhiszik a hihetőnek tűnő történeteket. Ennek nem lenne szabad megtörténnie.

– Tisztázzuk akkor: miért jelennek meg újra és újra különféle vírusok az emberekben?

– Ezt nagyrészt mi idézzük elő saját magunknak.

– Hogyan?

– Ha megnézzük a COVID-19-cel kapcsolatos mostani helyzetet, látjuk: az ember vadállatokat fogott be, hogy eladja és megegye azokat. És menet közben megfertőződött. Ha az ember nem tenné ezt, akkor most nem tartanánk itt. És ez nem csak a COVID-19-re igaz. A madárinfluenza a vándormadarakról terjedt át előbb a csirkékre és kacsákra, majd az emberre. Az ebola a denevérekről terjedt át a majmokra, majd az emberre.

– El kellene kerülnünk a húsevést?

– A vadállatok fogyasztását igenis abbahagyhatjuk, és ehetünk helyette háziállatot, például sertést, csirkét, marhát, mert szükség van a fehérjére, de nem kellene a dzsungelből vagy a vadonból származó vadállatokat megenni.

Szerintem az emberi mohóság a probléma gyökere, ezért jönnek elő új vírusok.

A 2003-as SARS-járvány kitörésekor, amikor a vírus a denevérről a cibetre, majd az emberre terjedt át, Kína betiltotta a cibetmacska árusítását a vadállatpiacokon. Bezárták a vadállatpiacokat. De ennek az állatnak a fogyasztása néhányak számára több ezer éves tradíciónak számított, úgyhogy elkezdték csempészni, és a feketepiacról szerezték be a húsát.

– Akkor a kínai kormány nem sokat tehet.

– Az új betegségek jövőbeni megelőzése érdekében a világ összes vezetőjének, a WHO-nak és a higiéniai szakértőknek be kellene tiltaniuk a vadállatok fogyasztását. Alternatívát kellene javasolniuk a fehérjefogyasztásra. Már húsz éve mondjuk az embereknek, hogy ne egyenek vadállatokat, mint például a madárinfluenza és a SARS idején. A sertésinfluenza más történet, mivel az tenyésztett sertéseknél jött elő. A MERS is a denevérben kezdődött, onnan terjedt át a tevére, majd az emberre.

– Valaki tevehúst evett?

– Lehet. Vagy tevetejet ivott. Szaúd-Arábiában például a tevére nemcsak ráülnek, hanem isszák a tejét, eszik a húsát. A lényeg: valahogy meg kell szakítani a kapcsolatot a vadállatok és az ember között, hogy megelőzzük a fertőző betegségeket. Ezt nem fogjuk tudni tökéletesen véghezvinni, de legalább betilthatjuk a vadállatok húsának fogyasztását. Már figyelmeztettük az embereket erre, de nem hallgatnak ránk.

– Miért nem?

– Azokon a helyeken, ahol a lakosság fehérjehiányban szenved, például Afrikában és Délkelet-Ázsiában, a kormányok nem képesek fehérjeforrással ellátni a népet, így marad a vadállatok vadászata. Kínában vannak olyan babonák, melyek szerint bizonyos vadállatok elfogyasztása szerencsét, anyagi sikert, hosszú életet hoz. Néhányan itt, Koreában is hisznek ilyen babonás dolgokban. Például abban, hogy ha szarvasvért iszol, az életerőt és jó egészséget eredményez. Az ilyen régi babonák tulajdonképpen téves információk. Most túl sok figyelmet fordítunk arra, hogyan kezeljük a pandémiákat, amikor kitörtek…

– De a kiváltó okkal nem foglalkozunk.

– Így van. Pedig be kell tiltani a vadállatok fogyasztását, hogy ezzel is már első körben megelőzzük a fertőző betegségeket. Ez nem lesz könnyű, de még mindig jobb, mint ha több millió ember megfertőződik. Így kevesebbet áldoznánk fel, mint amekkora árat később a károkért fizetünk. A dzsungelek kiirtását és a föld eladását is az ember végzi. Persze kell a területeket fejleszteni, ahol szükséges, de amennyire lehet, meg kell őrizni a természetet is. Nem kellene letarolni a vadállatok élőhelyét. Tudnunk kell, hogy minél jobban behatolunk az élőhelyeikre, annál jobban ki leszünk téve a vírusaiknak.

– Eddig nem tudtam, hogy ha megisszuk a teve tejét, vagy csak közeli kontaktusba kerülünk egy vadállattal, máris el lehet kapni a vírust.

– Pedig így van. Különösen a tevecsikóknál. Tavasszal, mintha csak megfáztak volna, a MERS-szel fertőzött tevecsikók tüsszögnek és folyik az orruk. Tehát ők is cseppeket szórnak szét. A tevetenyésztő pedig belélegzi és megfertőződik. A SARS- és COVID-19-vírust kimutatták ürülékben is. Ha elmész a dzsungelbe, látsz fentről függő denevéreket, amelyeknek a földre hulló ürüléke tartalmazhat vírusokat.

– De miért jelennek meg ezek az új vírusok egyre rövidebb időn belül? Régebben egy-egy nagyon halálos vírus megjelenéséig tíz-húsz év is eltelt. Most miért jönnek ötévente?

– Mára többet érintkezünk a vadállatokkal. Az emberi populáció jelentősen megnőtt, többen is utaznak repülővel. Ha például elmegyünk Délkelet-Ázsiába, láthatjuk, hogy az emberek vadnyulakat és egereket árulnak az utcán. Ezért látunk exponenciális növekedést, és amikor jön egy új vírus, a dolgok nagyon rosszra fordulnak.

Vadállatpiac (bushmeat) Abidjanban, Elefántcsontpart legnagyobb városában (Fotó: Sia KAMBOU / AFP)

– Tehát sok vadállat megfertőződik vírusokkal, és több tízezer év után immunissá válnak ezekre. Némelyek fennmaradnak – még akár egy halálos vírussal együtt élve is. Mi az esélye annak, hogy az emberben is kialakul idővel ilyesfajta immunitás?

– A probléma az, hogy a Földön eddig körülbelül hatezer vírust fedeztek fel, ami megfertőzheti az embert. Vírusok vannak növényeken és vadállatokban is, sőt akár többmillió különféle vírus létezhet a természetben, amely máig felfedezetlen.

A természet olyan, mint Pandora szelencéje. Sok pandémiával szembesültünk már korábban, de még mindig nem tanultuk meg a leckét.

Még mindig azt hisszük, hogy kontrollálni tudjuk ezeket, pedig még a COVID-19-cel sem bírunk. Tanulnunk kellene ebből a járványból, és óvatosabbnak kellene lennünk a jövőben, mert sosem tudhatjuk, hogy a több millió vírus közül mikor fertőzi meg az embert megint egy újabb.

– Mit gondol, mikor csap le ránk a következő?

– 2003-ban volt a SARS, hat évvel később, 2009-ben jött a sertésinfluenza, és 2015-ben, újabb hat év múlva érte el Koreát a MERS. Utóbbi után azt gondoltam, nyugdíj előtt már nem látok még egy ilyen erejű vírust, és tessék, öt évvel később itt tartunk. Tehát hat év, hat év és öt év. Ez azt jelenti, hogy egy újabb vírus megjelenhet akár négy év múlva is. Persze szokott lenni pandémia influenza miatt is. 2009-ben volt a sertésinfluenza-járvány, azóta 11 év telt el. Pandémiás influenza 10-40 évente jelentkezik. Őszintén szólva, a 2015-ös MERS után azt hittem, most már pandémiás influenza jön. Egy másik influenzára készültünk tehát, a COVID-19 váratlanul ért bennünket. Ez azt jelenti, hogy 3-4 éven belül egy újabb váratlan vírus is jöhet. A klímaváltozás is nagy probléma. A fosszilis üzemanyag használata klímaváltozást okoz, a globális felmelegedés pedig egyre súlyosabb. Emiatt a szúnyogok gyorsan szaporodnak az egész földön. Több szúnyogok terjesztette betegséget fogunk látni; ilyenek például a Dengue-, a zika- és a Chikungunya-vírus okozta betegségek.

– A Dengue-láz most Indonéziában tarol.

– Pontosan. Abból, amit most látok, lehet, hogy a következő nagy baj egy szúnyogok által terjesztett új vírus lesz. Korea biztonságban van a Dengue-lázzal szemben, de ha a globális felmelegedés ilyen ütemben gyorsul, mi is szembesülhetünk a kockázattal. Ezek az új fertőző betegségek gyakrabban és minden eddiginél erőteljesebben csapnak le, mert az ember pusztítja a dzsungelt, megeszi a vadállatokat és globális felmelegedést okozó fosszilis üzemanyagot használ, így több lesz a szúnyog. Ráadásul manapság az emberek már mindenhová utaznak, de nem gondolkodnak el a saját tetteiken. Az országok nem tartják be a klímaegyezményt. A világ vezetőinek, az ENSZ-nek, a WHO-nak el kell gondolkodnia az emberi tetteken, és az új fertőző betegségek kiváltó okára, a megelőzésre kell fókuszálnia. És mindez kényelmetlen megoldásokkal jár majd. Az emberek pedig nem akarnak kényelmetlenséget, hiszen akkor fegyelmezettebbnek kell lenni.

– Szemnyitogató dolgokat osztott meg az összeesküvéselmélet-szövögetők számára is. Ám egyesek ezt követően is téves információkat fognak terjeszteni. Mit mondana ezeknek a drága embereknek? Tudna valamilyen tanácsot adni azoknak, akik ezekben az alaptalan teóriákban hisznek?

– Én mindig ezt mondom: biztonságban leszel, ha a döntéseidet és tetteidet a tudományra és a tényekre alapozod. Az átlagembernek törekednie kell arra, hogy az információkat tudományos alapon ítélje meg. Az adott terület szakértőitől kell a tényeket meghallgatni, a megfelelő információkat összeszedni. Jobb lenne, ha nem a közösségi médiából tájékozódnának, mert nagyon sok a „fake news”.

– Viszont kevés szakértő áll rendelkezésre a tények kommunikálásához. Az olyanoknak, mint ön, általában nincs idejük vitatkozni a konteóhívőkkel, túlságosan leköti őket a vírus elleni harc. A nem-szakértők hangja eközben felerősödik.

– Nos, elismerem, a tudósok nem tudnak jól kommunikálni. Ők az új felfedezéseikre büszkék, meg arra, hogy erről tudományos értekezést írnak. Ám akármilyen nagyszerű tudós vagy, ha bonyolultan fogalmazol, az emberek nem fognak megérteni. Ha a tudósok több interjút vállalnak és többet kommunikálnak, a téves információk talán eltűnnek.


Nyitókép: AFP/Sam Panthaky

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Interjú