Greta Thunberg okozta a járványt? Vagy a melegek? Az orosz dezinformáció újra támad
Oroszország a héten valamiben újra szuperhatalom lett: Amerika után már náluk van a világ legtöbb koronavírus-fertőzöttje. Mindez azonban nem akadályozza meg a Kremlt abban, hogy – akárcsak a menekültválság idején – a járványt felhasználva megpróbálja álhírekkel destabilizálni Európát. Hogy van erre idejük? – kérdezhetnék, hiszen hírcsatornáktól álhírcsatornákig, közösségi médiától teherszállító repülőgépekig tényleg mindent bevetnek, hogy minél nagyobb káoszt keltsenek.
hirdetés
Aki azt gondolja, hogy a járvány a kínai Vuhanban kezdődött denevérek és tobzoskák között, az bizony alapos tévedésben van. És nem, nem azért, mert esetleg azt hiszi, hogy egy helyi laboratórium dolgozói nem voltak elég elővigyázatosak. Hanem mert a COVID Lettországból indult. Legalábbis, a Kreml dezinformációs hírügynöksége, a Sputnik lett oldala március végén ezt a lehetőséget vetette fel. Persze csak elképzelhető, nem biztos.
Úgyhogy a Sputnik arab nyelvű kiadása ebben az időben inkább azt híresztelte, hogy a vírus egy amerikai biofegyver-laboratóriumból indult világhódító útjára, személyesen Trump elnök parancsára, úgy tervezve, hogy fehéreket ne öljön. A spanyol és az azeri Sputnik szerint viszont az amerikaiak célja a kínai gazdaság megroppantása volt. További céljai lehetnek még a járványnak: Greta Thunberg klímaharcának segítése vagy az olasz költségvetés tehermentesítése a nyugdíjasok megtizedelésével. Megint csak a Sputnik szerint. Vagy lehet, hogy éppen a kíniaknak jó az egész, hogy így fékezzék meg a hongkongi tüntetéseket? Miért is ne? Mint a fentiekből látszik,
akkor sincs baj, ha a különböző információk ellentmondanak egymásnak. A lényeg éppen a zavarkeltés, a káosz. A dezinformációban pedig az oroszoknak elég nagy tapasztalata van.
Vegyük az általuk legnagyobb lendülettel tolt összeesküvés-elméletet, vagyis azt, hogy a COVID egy amerikai laborból származik. Nehéz nem látni a történelmi párhuzamot: a nyolcvanas években a szovjet titkosszolgálat kezdte el híresztelni az AIDS-ről, hogy a Fort Detrick biofegyver-laborban állították elő a betegséget okozó vírust, a HIV-et. A dezinformációs akció Denver-művelet néven vonult be a történelembe és elég sikeres volt: az elmélet még ma is felbukkan itt-ott az interneten. Pedig akkor a KGB-nek még nem is állt rendelkezésre az internet, ami pedig eléggé megkönnyíti az ilyesféle munkát.
De nem is kell ilyen régre visszamenni sikeres példákért. Elég a pár évvel ezelőtti menekültválságra gondolni. Mondjuk a leghíresebb történetre, amikor Lisa, egy 13 éves orosz származású német lány azt állította: arabok rabolták el és erőszakolták meg. Az orosz propagandaadók még tüntetéseket is szerveztek Németországban. Noha a lány bevallotta, hogy csak kitalálta az egészet. Az ügyből kormányszintű konfliktus lett a két ország között. Természetesen
az orosz propaganda sikeréhez a menekültválság idején az is kellett, hogy a fősodratú média Nyugaton ne merjen hozzányúlni a kényes kérdéshez.
Amikor az egész német sajtóban senki nem kérdőjelezte meg a kormányzat befogadó politikáját, miközben a lakosság jelentős része nagyon is szkeptikusan állt ahhoz, akkor jött el igazán az orosz propagandisták ideje. S bizony, a média ma is nagyon hasonlóan viselkedik Európában. A legtöbb országban a sajtótermékek a világjárvány idején elfelejtkeztek ellenőrző szerepükről és általában tartózkodtak attól, hogy túlságosan éles kérdéseket tegyenek fel a kormányoknak. Inkább azt tartották fontosnak, hogy azok szócsöveként működjenek és minél több embert vegyenek rá együttműködésre. Azaz, hogy elérjék: az emberek azt csinálják, amit a kormány mond. Ebben sikeresek is voltak, ám így széles pálya nyílt az ellenoldal számára.
A koronajárvány egyébként is tökéletes táptalaja az összeesküvés-elméleteknek. Az emberek elvesztik a kontrollt a saját életük fölött, semmi nincs a kezükben, sem az egészségük, sem az életük, sem a megélhetésük. Ilyenkor jól jön, ha van kit hibáztatni: gyíkemberek vagy zsidó milliárdosok egyaránt megteszik. Főleg, hogy egyelőre a szakértőknek sincsenek válaszaik, gyakran a legalapvetőbb kérdésekre sem. Amikor komoly tudósok állítják az egyik nap, hogy a dohányzás növeli annak a veszélyét, hogy valaki a vírus áldozata legyen, majd másnap szintén komoly tudósok szerint csökkenti a veszélyt, akkor minden és mindennek az ellenkezője is megtörténhet.
A legtöbb politikai intézkedésről igazából senki se tudja, hogy végül zseniális lesz-e vagy katasztrofális. Ha ehhez még hozzájön az érzés, hogy a kormány el is akar titkolni valamit, már kész is az orosz propaganda számára tökéletes helyzet. Mint például Nagy-Britanniában néhány hete, amikor az orosz állami hírügynökség, a RIA Novosztyi azt jelentette, hogy Boris Johnson lélegeztetőgépen van. Nem volt azon, bár valóban volt olyan pillanat, amikor az orvosi csapata foglalkozott ezzel a lehetőséggel. Az „angol egészségügyi rendszer csúcsához közelálló” névtelen forrásra hivatkozó hírt természetesen azonnal átvette a Sputnik is, már angolul, az angol közönséget célozva. A bomba hatékonyságához az is kellett, hogy előtte a brit kormány elszántan bizonygassa: a miniszterelnök jól van – miközben sorra jelentek meg róla olyan képek, amelyeken egyre betegebbnek tűnt. És a kormány akkor is ragaszkodott ahhoz, hogy Johnson csak rutinvizsgálatra és saját kérésre ment kórházba, amikor az orvosok már az életéért küzdöttek.
A nagy különbség persze a menekültválság és a mostani helyzet között, hogy egyelőre az emberek nagy többsége nagyon is ott áll a kormánya mellett. Egy friss mérés szerint a németek negyede érti csak meg a korlátozó intézkedések ellen tiltakozókat. (Igaz, ez is tízmilliós nagyságrend.) A kérdés csak az, hogy ez mindig így lesz-e. Az egyik legtekintélyesebb német közvélemény-kutató intézet, az INSA vezetője egyharmadra teszi a megingatható kételkedők számát, de a gazdasági válság hatására a hangulat könnyen átbillenhet. Azt jósolja, hogy amint az egészségügyi téma elhalványodik, és a vita középpontjába a gazdasági, munkaügyi és pénzügyi válság megoldása kerül, véget ér majd az egyetértés.
A repedések első jelei már látszanak, bár még inkább csak hajszálrepedésekről van szó. Nemcsak a távoli Amerikában, de Németországban is rendszeresek lettek a korlátozások elleni tüntetések. Igaz a legutóbbin országszerte összesen 15 ezer ember vett részt. A legnagyobb rendezvényen, Stuttgartban is csak pár ezren voltak, a többi helyen pedig jellemzően néhány tucatnyian vonultak utcára – így legalább a kötelező távolságtartás nem jelentett megoldhatatlan feladatot. Ez is elég volt ahhoz, hogy a Bild című lap értesülései szerint maga Angela Merkel kancellár is aggasztónak nevezze ezeket a fejleményeket, és kifejezetten Oroszországból szervezett dezinformációról beszéljen. A tartományi belügyminiszterek is egyre inkább aggódnak, nem véletlen, hogy a tartományok sokkal gyorsabb nyitást szeretnének, mint a szövetségi kormány. A türingiai belügyminiszter szerint érzékelhető az egység megbomlása, egyre többen érzik azt, hogy „az emberek kontra azok ott fönn”.
És hát igen, Merkelnek, ugye, vannak emlékei a menekültválságról. Először ott is csak kisebb csoportok, könnyen szélsőségesnek bélyegezhető emberek vonultak utcára, legelőször például a PEGIDA nevű bevándorlásellenes mozgalom szervezésében. Aztán a bevándorlásellenesség, mint téma, annyira vonzónak bizonyult, hogy egy parlamenten kívüli erőt, az AfD-t a legnagyobb parlamenti ellenzéki párttá változtatott. Amely párt – a szintén ellenzékben lévő szélsőbalos Baloldallal együtt – a moszkvai érdekek leghűségesebb német kiszolgálója. Csakhogy nem utolsósorban a koronavírus miatt, az AfD legjobb napjai elmúltak, a bevándorlás most nem tűnik a főgondnak, a járvány egyelőre a hatalmon lévő és határozott intézkedéseket hozó politikusoknak kedvező időszak.
Az AfD más európai szélsőséges pártokhoz hasonlóan nem is tudta eldönteni, hogyan reagáljon a vírusra. Vezető politikusai inkább mérsékelt hangot választottak, hogy azt bizonyítsák, ilyen nemzeti sorshelyzetben államférfiként viselkednek, de a párt sok alacsonyabb rangú politikusa ezzel ellentétes üzeneteket küld. Ők úgy látják, ha meglovagolnák az intézkedéseket ellenzők egyre bővülő táborát, új szavazókat nyerhetnének. Ráadásul ott vannak a párt leghűségesebb szavazói közül is sokan, akik eleve nem bíznak az államhatalomban. A PEGIDA vezetője, Lutz Bachmann például a megmozdulások egy fő alakja, aki szerint „lassan kezdenek felébredni az emberek”. A tüntetők közül sokan ugyanazok, ugyanazzal a mozgás- és tüntetésigénnyel, mint annak idején, és a bevándorlást leszámítva egy fő üzenet is megmaradt: Merkelnek mennie kell. Hozzájuk csapódtak mindenféle futóbolondok, oltásellenesek, chemtrail-hívők, szélsőbalos anarchisták és autonómok (ők voltak azok, akik egy ilyen megmozdulásnál megverték a német köztévé forgatócsoportját is).
A legértékesebb célcsoport persze az egyszerű polgár, aki nem tüntet, de aggódik az intézkedések gazdasági és társadalmi következményei miatt. Ahogy a munkanélküliség nő, az ő számuk is egyre nőhet.
Ezt a széles, a szélsőjobbtól a szélsőbalig terjedő tábort igyekszik összefogni és lehetőleg bővíteni Moszkva. Ebben Németországban számtalan kisebb felület mellett három komolyabb médiumra támaszkodhat. A Rubikon nevű magazinon kívül a világon mindenhol ismerős párosra: az RT tévécsatornára és a Sputnikra.
Ezek gyakorlatilag egymásnak adják körbe azokat az interjúalanyokat, „szakértőket”, akik aztán terjesztik zavaros elméleteiket. Egyrészt próbálják bebizonyítani, hogy a német vezetés alkalmatlan (ami nem egyszerű, hiszen Németországban más országokhoz képest sokkal kevesebben haltak meg), de ha nem is az, akkor legalábbis érzéketlen a kisemberek millióinak gondjaira. Sőt, miután úgy tűnik, hogy nem is haltak meg olyan sokan, azt mondják: a gazdaságot letaglózó intézkedések fölöslegesek voltak. Akkor pedig nyilván valami más célt szolgálnak, ergo Berlin titkos háttérhatalmak kiszolgálója. S hogy milyen háttérhatalom? Még az orosz védelmi minisztérium oldalán is volt olyan hír, amely szerint a vírus létrehozásában az amerikai milliárdos, Bill Gates vett részt.
Az igény pedig óriási: a német összeesküvés-elméletes weboldalak látogatottsága megsokszorozódott. De mégis mit akarnak ezzel az oroszok? Nos, nem elsődleges céljuk, hogy valamiféle konkrét intézkedést érjenek el, például Németországban a korlátozások mielőbbi feloldását – persze az kifejezetten jól jönne nekik, ha a járvány a lazítások után újra támadna, s még nagyobb gazdasági károkat okozva tovább gyengítené Európát. Nem,
a cél a káoszkeltés, az emberek bizalmának a megrengetése, annak hangsúlyozása, hogy a Nyugat rothadt és halott, a liberális demokráciák képtelenek megbirkózni egy ilyen válsághelyzettel és hogy az EU-nem segít,
sőt, tulajdonképpen már szét is esett, hiszen a határok nélküli Európának jól láthatóan vége. (A nyugat-európai kormányoknál természetesen van egy még alkalmatlanabb: az ukrán.)
Egészen extrém álhírek is beleférnek, hiszen úgyis csak növelik a zavart. Csemegézzünk! Belgiumban 380-an fertőződtek meg egy orgián. Vagy: a járvány egyik oka a melegházasság engedélyezése (dekadens Európa, ugye). Sőt: már a negyedszázada elhunyt bolgár csodalátnok, Baba Vanga is megjósolta a COVID-ot, de azt is, hogy az ellenszer a vírusra majd Szibériából jön. A németek – alacsony halálozási rátájuk és a gazdasági tartalékaik miatt – még nehezebb célpontnak számítanak, mint például a franciák vagy az olaszok. Akik ráadásul amúgy sem szeretik Brüsszelt, és már évtizedek óta úgy érzik, hogy az EU nem elég szolidáris velük. Nem csoda, hogy Olaszországban az álhíreken kívül mást is bevetettek.
Április első napjaiban a leginkább vírus sújtotta részre, Észak-Olaszországba tizenöt orosz teherhordó gép érkezett tele rakománnyal: orvosokkal és egészségügyi szakemberekkel.
Csakhogy közülük jó néhányan nem annyira az egészségügynek, hanem a titkosszolgálatoknak voltak szakemberei. Az orosz propagandát vizsgáló olasz kutató, Sergio Germani szerint a cél az volt, hogy megmutassák: Olaszország nem az EU-tól és a NATO-tól várhat segítséget, hanem Oroszországtól. Brüsszel és Washington ellen egyébként Moszkva szívesen összefog Pekinggel is. Franciaországba például orosz gépek szállítottak kínai maszkot, de arra is volt példa, hogy Kína – amely amúgy példátlan pedantériával vigyáz az internetére – engedte, hogy az oroszok koronavírussal kapcsolatos álhíreket terjesszenek a kínai lakosság számára. Természetesen olyanokat, amelyek Amerikát okolják a járványért.
Az orosz (meg kínai) segélyezési politika néhány országra különösen nagy hatással is van. Hiába érkezik a legtöbb pénz az EU-tól, a magyar kormány például mégis csupán a kínaiaktól, türk népektől és egyéb egzotikus helyekről érkező segítségről beszél. Miközben az elmúlt hetekben a magyar kormány elsődleges célja volt, hogy „portyázásokkal” minél több maszkot és védőruhát szerezzen be külföldről, mert még a kormányfő is elismerte, hogy nincs belőlük elég, addig ezekből a maszkokból adományoztunk sorra a balkáni országoknak: Szerbiától Bosznián és Észak-Macedónián át Albániáig.
Hadd érezzék, hogy igazán csak ránk számíthatnak.
Nyitókép: az Oroszországi Kommunista Párt támogatója sétál a koronavírus miatt üres moszkvai Vörös téren 2020. május 1-jén. Fotó: AFP/Jurij Kadobnov
