A magyar politika nyelvezete elfogadhatatlan – Schöpflin György Kövér Lászlóról és az EU rejtelmeiről [HetiVálasz 1×21]

·2020.05.07

Újra itt a HetiVálasz, a Válasz Online hetente jelentkező podcastadása. Kivételesen előnyét láttuk annak, hogy online beszélgetésként vettük fel a műsort, másképp ugyanis nem kapcsolhattuk volna Tallinnból Schöpflin Györgyöt. A Fidesz–KDNP volt európai parlamenti képviselője az után kereste meg a Válasz Online-t, hogy múlt heti műsorunkban a nemzeti régiókat érintő aláírásgyűjtéssel foglalkoztunk, ő pedig jelezte, elmagyarázná az efféle polgári kezdeményezések brüsszeli utóéletét. Mi persze nem csak erre voltuk kíváncsiak. Schöpflin Györgyöt Ablonczy Bálint és Stumpf András kérdezte; a műsorvezető Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett, iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.


Részletek a műsorból:

Kötelezi-e bármire az Európai Bizottságot egy sikeres európai polgári kezdeményezés?

„Olyan politikai intézmény- és képződményrendszerrel (az Európai Bizottsággal) állunk szemben, amely magát demokratikusnak nevezi, de nincs démosz, nincs egy politikai közösség, amelyik azt mondja, hogy »igen, mi támogatjuk ezt a politikai hatalmat«. A polgári kezdeményezés intézménye ezt valamennyire enyhíti, de nem nagyon működik: két ország van az Európai Unióban, ahol jól működik – Lettországban és Finnországban –, de európai szinten nem nagyon. (…) Nehéz megmondani, hol van vége a politikának, és hol kezdődik a jog.”

Hova vezethető vissza a Fidesz EU-ellenes retorikája?

„2010 vízválasztó az EU és a Néppárt történelmében: az a kép alakult ki, hogy van egy párt, amelyik megkérdőjelezi a liberális demokrácia monopolhelyzetét – addigra kialakult az a nézet, hogy a demokrácia csak liberális lehet. 2010-ben egyesült a liberális demokrácia gondolata az európai integráció fogalmával, vagyis aki kritizálta az integrációt, az már populistának, Európa-ellenesnek minősült. 2010-ben hatalomra kerül a Fidesz, óriási volt a deficit, Orbán elment Barrosóhoz (a Bizottság akkori elnökéhez), és halasztást kért, mire Barroso nemet mondott. Akkor indult el a súrlódás a Fidesz és a Bizottság között.”

hirdetés

Van-e még visszaút az Európai Néppártba a Fidesznek?

„Nehéz megmondani. Az alapprobléma, hogy a Néppárt elveszítette néppártiságát – abból a szempontból, hogy már nem tudja, mit jelent 2020-ban, hogy néppárti. (…) A Néppárt szétszakadóban van: van egy-két párt, amelyik nagyon közel áll hozzánk, valakik nagyon távol állnak, és valakik haboznak. Ők nagyon nem akarnak döntést hozni, mert minden döntés rossz lesz: kizárják a Fideszt – és akkor mi van? Mi lesz a Fidesszel? Hova megy? Még ők sem döntötték el. (…) Nem látom, mi lesz a Néppárttal, de nem vagyok meggyőződve, hogy Tusk sok támogatót szerez magának a leveleivel. Persze ilyen szempontból Orbánt sem látom. De senki nincs ott Brüsszelben, és ez komoly probléma: a folyosói beszélgetések nem történnek meg.”

Mit gondol Kövér László minapi kijelentéséről („az ellenzék nem a nemzet része”)?

„A mai magyar politikai élet nyelvezete mindkét oldalon elfogadhatatlan. (…) Mind a két fél kiveszi a részét ezekből a túlfeszített dolgokból. Rettenetesen sajnálom, hogy ez alakult ki Magyarországon. Ez egy kettősség, ahol az ellenzék tartja fenn a Fideszt, a Fidesz az ellenzéket – mind a kettő tanul a másiktól. A 2002 és 2010 közötti időszak legfőbb tanulsága, hogy a kormány nem vett tudomást az ellenzékről, mintha az nem is létezne. Mit mond erre a Fidesz? »Igen, tényleg, Magyarországon ezt így kell.« Nem mondom azt, hogy Magyarországnak a legfantasztikusabb ellenzéke van, de elfogadom azt, hogy időről időre egyik vagy másik ellenzéki párt egész jó ötlettel jöhet elő. De hiába jön elő, a Fidesz erre nem hajlandó lépni. Mindkét fél úgy éli meg, hogy bármilyen engedményt tesz, a másik fél előrenyomul. Ez a magyar politikai átok – nem turáni, mert ezt mi magunk hoztuk létre.”


Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Podcast