Újra összeállt a nagy Elios-csapat: Tiborczékat 2,99 milliárddal segíti az állam bankja
A Tiborcz István-féle BDPST Zrt. a köztulajdonú Budapest Bank 2,99 milliárd forintos kölcsöne segítségével újítja fel a pesti Szabadság térre néző Adria-palotát – vette észre a Válasz Online. A tények mellett van egy pletykánk is: három iparági forrásunk egybehangzóan állítja, a papíron Mészáros Lőrinchez tartozó, de Tiborcz István köreivel is rokonítható informatikai mamut, a 4iG Nyrt. a közeljövőben felvásárolhatja a T-Systems Magyarország Zrt.-t.
- A Tiborcz István-féle BDPST Zrt. a köztulajdonú Budapest Bank 2,99 milliárd forintos kölcsöne segítségével újítja fel a pesti Szabadság térre néző Adria-palotát – vette észre a Válasz Online.
- Miért foglalkozunk mindezzel? Miért nem nyugszunk bele, hogy a miniszterelnök veje körül repkednek a milliárdok? Csak azért, mert Tiborcz ezzel ismét állami források közelében találta magát, noha négy éve éppen azért szállt ki több vállalkozásából, hogy sikereit még véletlenül se lehessen összefüggésbe hozni a „központi akarattal”.
- A legújabb Budapest Bank-ügylet azért is különös, mert a gigahitelhez kapcsolódó szerződéseken a BDPST képviselőjeként Sájer Gábort jelölték meg. Ő korábban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által körberajzolt Elios vezéreként működött – később viszont látszólag levált a kormányfő vejéről, és független üzletemberként pozícionálta magát.
- Eddig a tények, ám akad egy pletykánk is. Három iparági forrásunk egybehangzóan állítja: a papíron Mészáros Lőrinchez tartozó, de Tiborcz István köreivel is rokonítható informatikai mamut, a 4iG Nyrt. a közeljövőben felvásárolhatja a T-Systems Magyarország Zrt.-t. Ezt egyelőre nem akarjuk elhinni, forrásaink viszont figyelmeztetnek: múlt pénteken nem véletlenül tévedt Budapestre a tulajdonos Deutsche Telekom vezérigazgatója.
×××
A Válasz Online tavaly decemberi indulásakor világossá tettük, hogy olyan lapot készítünk, amely független minden pártközponttól, amely a szabadságot alapértéknek, az erkölcsi normákat – úgy is, mint „ne lopj!” – felülírhatatlannak tartja. Ez persze nem jelenti, hogy minden olyan ügyletet eleve lopásként azonosítunk, ahol vezető politikusok családtagjai állami forrásokat használnak – arra viszont igenis érzékenyen reagálunk, amikor egy-egy közszereplő a maga által ácsolt morális keretrendszert robbantja szét.
Márpedig négy éve Tiborcz István deklaráltan azért vált ki az uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon taroló Elios Innovatív Zrt.-ből, illetőleg a keszthelyi Balaton-parton érdekelt Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft.-ből, hogy ne lehessen közpénzfelhasználáson kapni – elvégre ő mégiscsak a miniszterelnök legközvetlenebb környezetébe tartozik. Mivel mostani cikkünk egy banki ügyletben csúcsosodik majd ki, külön is jelezzük: a kikötős cégtől Tiborcznak alighanem azért kellett megszabadulnia, mert a társaságot az akkor még állami résztulajdonú Gránit Bank hitelezte. Orbán Viktor ugyancsak ez idő tájt jelentette be a parlamentben: utasította a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy „ha az állami vállalatoknál bárki, aki rám vagy a családomra hivatkozva megjelenik, azt azonnal zavarják el”. Az efféle elővigyázatosság indokoltnak tűnt, hiszen a magyar jog szerint Tiborcz szerzeményei házastársi közös vagyonnak minősülnek (ha a felek nem kötöttek külön házassági szerződést), tehát az üzletember vő csak úgy tud gyarapodni, hogy közben a kormányfő lánya, Orbán Ráhel is gazdagabbá válik.
Mindezek után abban a hitben élhetett a nagyérdemű, hogy a miniszterelnök családtagjainak nem lesznek olyan projektjei, amelyekhez hatalmi beavatkozás, segítség, közbenjárás társul. Aztán tavaly júliusban a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a Tiborcz-tulajdonú BDPST Zrt. belpesti luxushotel-fejlesztését, amely a Vörösmarty térre „bekacsintó” Dorottya-háztömböt érinti. Ez eredetileg „csak” annyit jelentett, hogy az érintett hatóságoknak soron kívüli eljárásokkal kell megajándékozniuk a beruházót. Ám egy későbbi rendeletmódosítással bónuszként azt is engedélyezték, hogy a tulajdonosok lényegében kedvük szerint kibelezzék a szecessziós műemléket.
Tiborcz István mindeközben még közelebb sodródott az államhoz: a már említett BDPST ugyanis váratlanul társtulajdonossá lépett elő a nagyüzemi irodaház-bérbeadóként ismert (és nem mellékesen Mészáros Lőrinc tőzsdei portfóliójába tartozó) Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.-ben. Talán le sem kellene írnunk, annyira egyértelmű, hogy az óriásvállalat bérlői között találunk kiemelt kormányzati szerveket – egyebek mellett a Központi Okmányiroda XIII. kerületi (Visegrádi utcai) bázisa is az Appeninn-ingatlancsalád tagja.
Idén márciusban aztán újabb információ érkezett a BDPST háza tájáról. A Tiborcz-féle cégcsoport megvette a Szabadság tér–Vécsey utca–Zoltán utca ölelésében emelkedő, kupolás saroktornyokkal ékesített Adria-palotát, amely a régmúltján kívül a tegnapjáról is híres: az épület utcaszintjén működött a politikai és gazdasági elit egyik kedvelt kávézója, a Farger.
A Válasz most azt is megtudta, ami a hivatalos kommunikációból kimaradt: a ház megvásárlását és felújítását „véletlenül” az állam egyik pénzintézete, a Budapest Bank segíti – 2,99 milliárd forintos kölcsönnel. Miként a cikkünk végén olvasható gyűjtésből kiderül, a BDPST Group többségi befolyása alatt álló ingatlancégek hitelállománya ezzel már meghaladja a 13,2 milliárdot.
Vagyis Tiborcz Istvánék „kitettségét” látva akár el is borzadhatnánk. Csakhogy az ingatlanprojekteket finanszírozó társaságok mindegyike baráti egységnek minősül: a Magyar Takarékszövetkezeti Bankot a Mészáros Lőrinccel összeépült Vida József vezényli, a Gránit Bankot irányító Hegedüs Éva szintén pozíciót kapott a Takarék-csoportban, a magánosítás előtt álló Budapest Bank egyik legesélyesebb kérője pedig ugyancsak a Takarékbank.
És akkor egy szusznyi összegzés: Tiborcz István BDPST-jét tehát nagyrészt eleve Mészáros Lőrinc holdudvara hitelezte, majd azzal, hogy most az állami Budapest Bankot is bevették a kölcsönzős buliba, lényegében eldőltnek tekinthetjük az utóbbi pénzintézet privatizációjának végeredményét. (Ezekben a körökben persze teljesen „normális”, hogy a kvázi családtagok időről időre kisegítik a tényleges családtagokat. A Válasz kiszúrta például, hogy az Adria-palota megvásárlása után néhány héttel, azaz március közepén valakik megszabadították a BDPST Groupot attól a Dunakanyarra néző visegrádi szállodaprojekttől, amely az elmúlt hónapokban hol megdöccent, hol nekilendülni látszott. A vevő a Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap, melyet a szintén Mészáros-emberként elkönyvelt Szíjj László alapkezelője menedzsel.)
De térjünk vissza a konkrét Budapest Bank–BDPST-hitelügyletre, mert lapunk az ehhez kapcsolódó zálogszerződés – cégbíróságon iktatott – kivonatát áttekintve újabb „érzékeny” adathoz jutott. A dokumentumban a Tiborcz-ingatlancég képviselőjeként bizonyos Sájer Gábort nevesítettek. Aki nem más, mint az OLAF által feltárt, költségvetési csalás, sőt bűnszövetkezet nyomait „viselő”, a magyar adófizetőknek végül 13 milliárd forintba fájó Elios-ügy kulcsfigurája, a közvilágítós vállalat egykori irányítója. Róla előbb lapunk, majd a minap a 24.hu írta meg, hogy energetikai elkötelezettségét újabban napelemparkok létesítésében éli ki, de azt talán senki nem gondolta volna, hogy ezzel párhuzamosan Tiborcz vele meri intéztetni az Adria-palota megszerzését, pontosabban a közel 3 milliárd forintos Budapest Bank-megállapodást.
Miután azonosítottuk az Elios-exvezér nevét a zálogszerződésen, írásban tudakoltuk a BDPST-től: milyen minőségben dolgozik Sájer Gábor a BDPST Zrt.-ben, mi a pontos pozíciója? A cég első válasza úgy szólt: „Sájer Gábor nem munkavállalója a vállalatnak, nem áll alkalmazotti jogviszonyban a BDPST Zrt.-vel, annak irányításában semmilyen tisztséget nem tölt be. A jelenleg független üzletemberként tevékenykedő Sájer Gábor ugyanakkor régóta üzleti kapcsolatot ápol a BDPST Zrt. többségi tulajdonosával, Tiborcz Istvánnal, és alkalmanként gazdasági tanácsokkal segíti – külsős tanácsadóként – a cégcsoport munkáját.” Mivel nem értettük, mit keres egy úgymond „külsős tanácsadó” neve a 3 milliárdos szerződésen, pontosító kérdést is küldtünk az érintetteknek: hogyan lehetséges, hogy a Budapest Bank-papírokon Sájer hivatalos BDPST-munkatársként szerepel (bdpstzrt.hu végződésű mailcímmel)? Eztán a második válasz már egyértelműbbre sikeredett: „Ahogyan előző válaszunkban írtuk, Sájer Gábor alkalmanként külsős tanácsadóként segíti a cégcsoport munkáját, megbízási szerződés keretében, így bizonyos esetekben a BDPST képviseletében jár el. Az üzleti életben bevett gyakorlat, hogy egy külsős tanácsadó a megbízó cég képviseletében jár el, valamint az is, hogy céges elektronikus postafiókot kap”.
Mindezek után annyit kockázatmentesen leírhatunk, hogy mára újra összeállt a nagy Elios-csapat. Szó sincs arról, hogy az OLAF által lebuktatott vállalat alapemberei mára eltávolodtak volna egymástól; Tiborcz BDPST-je jelenleg megbízási szerződéssel, a lehető legbizalmasabb banki ügyletekbe bevonva foglalkoztatja Sájer Gábort.
A tények sorát eredetileg itt terveztük lezárni, de anyaggyűjtésünk közben három olyan szakemberrel is beszéltünk, aki az ingatlanpiac mellett az informatikába és telekommunikációs szektorba is „belelóg”. Ők egyfelől megerősítették egyik korábbi írásunk mellékes megjegyzését, mely szerint a Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltségeként jegyzett 4iG Nyrt. nemcsak a felcsúti milliárdossal, hanem a kormányfő vejének köreivel is rokonítható (hiszen igazgatósági tag a társaságban az a Zibriczki Béla, aki egyben a Tiborcz nagycsaládhoz tartozó informatikai cégek főalakja).
Forrásaink másrészt azt is világossá tették, hogy a 4iG környékén épp az év üzletét készítik elő: a vállalat a közeljövőben felvásárolhatja a Magyar Telekomnak azt a részét, amely a közigazgatási és intézményi ügyfeleket szolgálja ki, vagyis az állami megrendelésekben dúskáló T-Systems Magyarországot. Egy biztos: múlt pénteken Orbán Viktornál járt a tulajdonos Deutsche Telekom vezérigazgatója; az efféle protokolláris találkozók pedig általában a nagyobb üzleti tranzakciók kísérőrendezvényei szoktak lenni. Korábban a Mészáros-cégek beszélő fejei inkább a Telenor hazai (lakossági) leágazásának megszerzését kommentálgatták a Portfolio.hu-nak: „a telekommunikációs szektor a növekedési stratégiánk egyik fő iránya, és mindenképpen szeretnének ezen a területen megjelenni”. Ám könnyen lehet, hogy az első szerzemény a T-Systems Magyarország lesz, s csak aztán jön a Telenor.
×××
A BDPST Group többségi befolyása alatt álló ingatlancégek banki hitelei
1. Adria-palota, V. kerület Szabadság tér (Zoltán utca 18.)
A részben műemléki védettség alatt álló, neobarokk stílusjegyeket viselő épületet 1900 és 1902 között az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság megbízásából építették. A BDPST a „modern kor követelményeinek megfelelően” újítja fel a belvárosi házat: üzlethelyiségek, irodák és lakások lesznek benne.
Projektcég: Z18 Ingatlanhasznosító Kft.
Hitelnyújtó: Budapest Bank
Kölcsönösszeg: 2 990 000 000 forint
2. Schossberger-kastély, Tura
Az 1886-ban épült, műemléki védelem alatt álló épület rekonstrukciója érinti a szintén műemlékvédelmi státuszt élvező parkot is. A kastély rekreációs funkciókkal gazdagodik, illetve 19 vendégszobás rendezvényközpontként üzemel majd, ahol esküvők és kulturális programok is szervezhetők. Tiborcz Istvánék azt ígérik, nem sajátítják ki teljesen az ingatlant; állítólag lesznek nyílt napok, amikor külső látogatók megtekinthetik a látványosságot.
Projektcég: TRA Real Estates Kft.
Hitelnyújtó: Gránit Bank
Kölcsönösszeg: 1 900 000 000 forint
3. Dorottya-ház, V. kerület (Apáczai Csere János utca 11., Vigadó utca 2., Dorottya utca 2.)
A tömbépülethez tartozó Mahart-ház egytizednyi épületrésze 2001 óta Andy Vajnáé volt, de a kormánybiztos a halála előtt nem sokkal kiköltöztette cégeit a palotából, így Tiborczék a teljes területet ellenőrzésük alá vonták. Ám maga a Mahart-ingatlan csak a teljes tömb negyede; a másik háromnegyedet Weber- és a Münnich-házaknak nevezik – és ez is a BDPST-portfólió része. A kormány „természetesen” kiemelt beruházássá minősítette a rekonstrukciót, melynek során ötcsillagos szállóvá egységesítik az épületeket. Az alábbi projekttársaságokban a BDPST leányvállalatának (Viona Projekt Kft.) „csak” kétharmados többségi tulajdonrésze van; a maradék egyharmad egy olyan vállalkozásé (Fortuna Prince Kft.), amely Szivek Norberthez, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezéréhez köthető.
Projektcégek: Dorottya Investment Zrt., Apáczai 2005 Kft., BÁR-Co. Kft.
Hitelnyújtó: Magyar Takarékszövetkezeti Bank
Kölcsönösszeg: 7 240 800 000 forint
4. Tizenkét lakás a Dorottya utca 9., illetve egy lakás a Hajós utca 1. alatti épületben
A BDPST-csoport a 2018-as választások után vásárolta meg ezt a 13 lakást. A Dorottya utcai ingatlanok közel esnek a Mahart-házhoz, a Hajós utcai egység pedig az Opera tőszomszédságában található.
Projektcég: Bellavista Apartments Kft.
Hitelnyújtó: Gránit Bank
Kölcsönösszeg: 670 000 000 forint
5. Az Andrássy út 43. alatti palota I. emelete
Ez az épületrész korábban a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda székhelye volt, ők adták el a területet a BDPST projekttársaságának.
Projektcég: Downtown Development Kft.
Hitelnyújtó: Gránit Bank
Kölcsönösszeg: 400 000 000
Hitelek mindösszesen: 13 200 800 000 forint
Borítókép: Németh Dániel
