Leromboljuk a mítoszt: nem a pápa miatt véreznek a nők

·2019.02.01

Különös nemzeti egység alakult ki kormányoldali és ellenzéki pozíciójú lapok között. „A katolikus egyház miatt kell szüneteltetni a fogamzásgátló szedését” – írta az Origo, bár utóbb megváltoztatta az egyházellenes címet, amit már csak az URL őriz. „A pápa miatt kell szüneteltetni a fogamzásgátlást” – tudatta a 24.hu. A nem közéleti szegmens pedig még tovább ment: „Az egyház miatt véreznek a fogamzásgátlót szedő nők” (Bezzeganya.reblog.hu). Nem (csak) a magyar újságírók őrültek meg, a tünetek először a Telegraph-nál jelentkeztek: a brit lap „pápaszabálynak” minősítette a fogamzásgátló tabletta szedése közbeni szünetet, azt állítva, az egyház miatt beiktatott felesleges hormonmegvonás miatt szenvednek és véreznek a nők. Furcsa mítoszrombolás következik: hogyan csomagolnak egy talán korszakos jelentőségű tudományos közleménybe tudománytörténeti blődlit?

A történet alapja tényszerű: a tekintélyes brit Faculty of Sexual and Reproductive Healthcare of the Royal College (FSRH), a kormány nőgyógyászati és reprodukcióügyi tudományos tanácsadó testületének friss ajánlása szerint orvosilag nem indokolt hétnapos szünetet tartani a fogamzásgátló tabletták szedése közben, mert az növeli egyes kellemetlen mellékhatások előfordulását (például a fejfájást), másrészt gyakoribbá teszi a nem kívánt terhességét. Pedig mióta felfedezték a fogamzásgátló tablettákat, a nők egyhetes, bizonyos szereknél négynapos hormonszünetet tartanak. Vagy – ugyan mindennap be kell venniük egy pirulát, de – a hónap bizonyos napjain placebót kapnak be. A gyártók többnyire cukrozott és vitaminozott, hatóanyag nélküli tablettákat tesznek a csomagolásba, így egyszerűsítve a gyógyszer szedését.

Az ajánlás híre az Egyesült Államoktól Ausztráliáig szinte minden ország médiájába berobbant, hiszen ez átalakíthatja a termékeny korban levő női generációk életét. És persze a férfiakét is, mert a nőkkel olyan történhetne, mint a világ fennállása óta még soha: a tablettát szedők élete nem kötődne többé ciklusokhoz, és nemcsak a pirulák szedésében, de a szexuális életükben sem kellene többé szünetet tartaniuk.

Eddig a téma a tudományos kiadványoké és a női lapoké, nem a Válaszé. Csakhogy a Telegraph megszólaltatta az egyik legismertebb brit nőgyógyászt, a francia hugenotta ősöktől származó John Guillebaud-t, aki úgy nyilatkozott: a nők 60 éve lényegében csak azért tartanak szünetet és véreznek havonta, mert a tabletta egyik felfedezője, John Rock amerikai nőgyógyász úgy ítélte meg, a római pápa így könnyebben elfogadja majd az orális fogamzásgátlást. Vagyis a hormonszünet és havi vérzés lényegében a római pápa miatt van, amúgy teljesen szükségtelen. Persze itt már eleve van egy logikai törés, hiszen a pápa semmiképpen sem aktora a történéseknek,

mégis így került a lapok címoldalára ezernyi variációban a világ minden táján, hogy a pápa/az egyház miatt véreznek/tartanak szünetet a nők 60 éve.

De tényleg így van ez? A fogamzásgátló tabletta történetét jól ismerjük, és magától a feltalálótól tudjuk, miért kellett beiktatni a hormonszünetet. A tabletta ötlete Gregory Goodwin Pincus biológustól származott, aki egy sztárnőgyógyászt keresett a fogamzásgátló kifejlesztéséhez. Ő volt a magas, jóképű, érett férfikorban lévő és jól kommunikáló John Rock, aki már csak azért is bizalmat ébreszthetett a nőkben, mert addig éppen a termékenység kutatása volt a szakterülete.

Gregory Pincus 1966-ban. Fotó: Farabola/Leemage

Ráadásul római katolikus volt, aminek azért volt jelentősége, mert az ötvenes években az Egyesült Államok 30 államában törvény tiltotta a születésszabályozást. A tabletta elterjesztéséhez évtizedes jogi háborúra volt szükség, és ebben súlyos érv lett volna az új készítmény mellett, ha az egyház is rábólint az új termékükre.

Cikkünkben nem kívánunk a fogamzásgátlás vallásetikai részére kitérni, csak a történelmi korszak jellemzéseként emlékeztetünk rá, hogy az 50-es éveket a háború utáni sajátos népességrobbanás jellemezte. A fiatalok jóval korábban alapítottak családot, mint ma, és nem egy esetben a 30-as éveik közepére már öt-nyolc gyermekük volt, miközben még akár 10-15 évig is termékenyek maradhattak.

A fogamzásgátlásnak a katolikus egyház által elismert legfőbb metódusa a naptármódszer volt, vagyis az, ha a szexuális együttlét a házasságban élő nők havi ciklusának legkevéssé termékeny napjaira korlátozódik. Az egyház tiltotta – és ma is tiltja – a megfogant élet elpusztítását, halálos bűnnek minősítve az abortuszt.

A tabletta felfedezéséhez az vezetett, hogy a kutatók megértették: a női termékenységi ciklust szabályozó hormonok mesterségesen is adagolhatók. Persze ez egyáltalán nem csak orvosi-gyógyszerészi kérdés volt. A kombinált fogamzásgátló szerek a 60-as években átalakították a világot, bár elvileg csak a nem kívánt fogantatás ellen védtek, de ennél jóval nagyobb hatásuk volt, megváltoztatták a nemi szerepeket és az egész társadalmat, még a tömegek egyházhoz fűződő viszonyát is. (És persze a gyógyszeripart a világ egyik legtőkeerősebb gazdasági ágazatává tették azzal, hogy a beteg emberek helyett ezután már egészséges embereknek is eladták termékeiket, akik évtizedekre rendszeres gyógyszerfogyasztóvá váltak.)

A nagy amerikai találmányhoz előbb állatkísérleteket végeztek, majd a mai fogamzásgátlókhoz képest lórúgásszerű hormonlöketeket tartalmazó tablettákat eleinte olyan nőkön próbálták ki, akik nem tudtak teherbe esni. Rajtuk azt vizsgálták – ma ez elképzelhetetlen lenne – túlélik-e nagyobb egészségkárosodás nélkül a gyógyszer szedését. Túlélték, de nem voltak boldogok tőle, mert az a hamis illúzió keletkezett bennük, hogy gyermeket várnak. Nem sokkal később szegény latin-amerikai országokban élő olyan nőkön próbálták ki a szert, akik egyáltalán nem akartak gyermeket. De nem voltak elégedettek, mert ők meg attól rémültek meg, hogy terhesek maradtak. Nem nehéz belátni, miért: nem túl jó üzenet, ha egy gyógyszer pont olyan mellékhatást vált ki, mint az, amit szedésével el szeretnének kerülni.

A feszülő mell és a menstruáció hiánya a terhesség legbiztosabb jelzése már évezredek óta, és a tabletta éppen ezt a hatást váltotta ki. A 21.századból nézve nehéz megérteni, miért, de a 60-as években nem nem lehetett leszaladni a patikába egy olcsó terhességi tesztért, várni kellett, drága orvoshoz menni, idegeskedni. Az „álterhességek” tömeges jelentkezése akár a tabletta üzleti sikerét is meghiúsíthatta volna.

Pincus, a biológus találta ki a megoldást, a hormonmentes időszakot, amelynek következtében megvonásos vérzés jelentkezett. A történetet Jonathan Eig, az Atlantic című lapban részletesen is megírta, a neves újságíró egész könyvet szentelt a tabletta történetének. A nők megnyugodhattak, minden hónapban egyértelmű jele volt annak, hogy nem várandósak: a vérzés. Szegény pápa úgy került a történetbe, mint Pilátus a credóba.

Ha a hormonszünetet a katolikus egyház kedvéért iktatták volna be, semmi indoka nem lett volna annak, hogy az Egyesült Államok híveinek többségét adó (és ez a 60-as években még inkább így volt) protestánsok feleslegesen vérezzenek.

Ráadásul a tabletta 1960-ban kapott forgalmazási engedélyt, a Humanae Vitae pápai enciklika pedig 1968-ban erősítette meg, hogy a születésszabályozás egyetlen, az egyház által elismert módja a természetes ciklikusság kihasználása. (Ezért válthatott ki nagy visszhangot néhány éve, amikor Ferenc pápa a kisfejűséget okozó Zika-vírussal fenyegetett asszonyoknak megengedhetőnek tartotta a védekezést.) Miért kellett volna a tiltás után, 1968-at követően még ötven évig alkalmazni a „pápaszabályt” az azóta bevezetett új készítmények esetén? Azt pedig a magyar nőknek mondani sem kell, hogy a kommunista blokk országaiban gyártott tablettáknál is volt hormonszünet, pedig ott aztán senki sem törődött az egyház álláspontjával.

A feltalálók valójában a gyógyszert szedők érdekében iktatták be a hormonszünetet világszerte, és csak a mai, modern, kevesebb mellékhatással járó szereknél illletve az olcsó, otthon is végezhető – és a már a terhesség igen korai szakaszát is kimutató – tesztek világában vetődik fel az eltörlésének lehetősége.

Szegény John Rock mindenesetre egész hátralevő életét arra szánta, hogy elfogadtassa az egyházzal, hogy a hormonális fogamzásgátlás során semmi olyan nem történik, amit az elítél. A szer nem egy megtermékenyített petesejtet pusztít el, hanem – érvelt az orvossztár – az érett pete kiszabadulását gátolja meg. VI. Pál részleteiben szerette volna megismerni a módszert, bizottságokat állított fel erre a célra, de minél biztosabb lett az egyház a tabletta működési mechanizmusában, annál határozottabban utasította el.

A mindennapokban azonban a tabletta győzött, világszerte elterjedt. Ma már különös hallani, de a 60-as, 70-es években állandó szereplője volt a belpolitikai híreknek, tömegtüntetések kísérték a bírósági pereket, amelyek során a születésszabályozás minden módját tiltó amerikai államokban sorra mondták ki, hogy a fogamzásgátlás tiltása a családok privát életébe való beavatkozás. (A hajadonok számára a tablettaszedést csak később engedélyezték.)

Tüntetések még most is vannak (Hollandia, 2013). Fotó: AFP/Robin Van Lonkhuijsen

Mindez jól dokumentált: John Rock rengeteg interjút adott, könyvet írt a témáról, sztárja volt a korának, és aligha volt még egy olyan orvosi találmány, amelynek ennyi könyvet szenteltek, mint a tablettának. Tudjuk például, hogy az első engedélyt nem is a fogamzásgátló hatásra kapták meg, mert a gyógyszerhatóságnak azzal „adták el” az új készítményt, hogy rendbe szedi a nők rendszertelen menstruációs ciklusát – csak mellékhatásként tüntették fel, hogy megelőzi a fogantatást. Máshogy forgalomba sem hozhatták volna.

A pápamítoszt tehát leromboltuk, de ettől még az alaphír korszakos jelentőségű lehet, mert az Independent arról adott hírt, hogy az NHS, a brit nemzeti egészségügyi szolgálat is megváltoztatta az ajánlását, és akár 365 napos folyamatos szedést is elképzelhetőnek tartanak. (Noha ennek egyes nők esetében meglehetnek az egészségügyi kockázatai.) Milyen következményekkel jár mindez a magyar nőkre?

Ezt még korai lenne megmondani. A Válasz úgy tudja, a hazai gyártók kivárnak, annál is inkább, mert az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, a magyar gyógyszerhatóság tájékoztatása szerint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kockázatértékelő bizottsága (PRAC) elé nem került még a cikkünkben érintett tanulmány. Így tehát az EU-ban forgalomban lévő orális fogamzásgátlókkal kapcsolatban általános érvényű döntés még nem is születhetett.

A magyar hatósághoz sem fordult eddig egyetlen gyógyszergyár sem azzal a kéréssel, hogy módosítaná készítménye adagolását. Ám ez aligha marad örökké így.

A brit piac trendmeghatározó Európában, főként a fiatalok körében. Nem sokkal azután, hogy a londoni patikapolcokon megjelennek az első nem „Hold-ciklusos” fogamzásgátló szerek, a világ minden táján ciklus nélkülivé akarnak majd válni a nők, és „nehéz napok” nélküli életet akarnak majd a férfiak.

 

Borítókép: AFP/Vincenzo Pinto

Ha tetszett az írás, kérjük, támogassa a Válasz Online munkáját, és kövessen minket Facebookon!

Címkék: Nagytotál