Idén Közép-Európában nagyjából minden kormány hasonló mértékű támogatást ad a lakosságnak, mint a magyar, de csak itt lehet az az érzésük az embereknek, hogy valamit elvettek tőlük.

Történelmi pillanat: Emmanuel Macron hétfőn először látogat Magyarországra, méghozzá a visegrádi négyek budapesti csúcsára, ezzel elkezdődik a felkészülés Franciaország január elsejével kezdődő soros uniós elnökségére. Miután tizenhat évig kancellár Angela Merkel szívós aprómunkával építette ki a német dominanciát az EU-ban, a távozásával keletkező űrt Párizs saját ötleteivel töltené ki.

„Minden óra, amit nem azzal töltünk, hogy az uniós egységet a magyar nemzeti érdek szempontjából a lehető legelviselhetőbb módon kovácsoljuk össze, elfecsérelt idő” – mondja Feledy Botond külpolitikai szakértő, a brüsszeli Európai Jezsuita Szociális Központ (JESC) igazgatóhelyettese, amikor a magyar kormány minapi uniós vétóiról kérdezzük. Miért mondja, hogy az EU-ban sokan szeretnének a kínaiak gazdag trójai falovai lenni? Nagyinterjú.

Tényleg magyar vagy „összvisegrádi” sajátosság, hogy az ellenzék nem találja a kormánnyal szembeni ellenszert – és az utat az emberek szívéhez? Szombaton rendezik a szlovák elnökválasztás első fordulóját, májusban az európai választásokat, ősszel pedig a lengyel kormány sorsáról döntenek. Ebből az alkalomból e két ország ellenzékét vizsgáltuk meg, az eredmény pedig felemás. A Válasznak beszélt […]