Éppen 69 éve, hogy – ahogy az ország más nagyvárosaiba –, Pécsre is begördültek a szovjet tankok, hogy leverjék a magyar forradalmat. A fegyveres ellenállást az élükön visszatérő Kádár kíméletlenül megtorolta: a mecseki szabadságharcosok tetteiért azok feleltek, akik itthon maradtak. A kegyetlen bírósági ítéletek mellett lehengerlő erejű propaganda-hadjárattal is küzdött a hatalom a lelkekért a korabeli sajtóban. Az egyik legnagyobb, az ifjúság „nevelésének” céljából rendezett koncepciós per ártatlanul kivégzett áldozatának, a 21 éves Petrus Józsefnek és igaztalanul megvádolt, meghurcolt társainak története érzékletesen mutatja az ’56 után kiépülő rendszer gondolkodásának groteszkségét.

Rögös út vezetett eddig a pillanatig, az idei ünnepre azonban végre a nagyközönség elé tudjuk tárni a Láthatatlanok című filmet, amely mától nagyon is látható a Válasz Online YouTube-csatornáján. Kollégánk, Sashegyi Zsófia számol be arról, miért csak most kerül a nagy nyilvánosság elé a páratlan dokumentumfilm, amelynek maga is készítője volt. És amely el sem készülhetett volna a Válasz Online olvasóinak támogatása nélkül.

Kisfiúként 37 embert segített át a zöldhatáron az édesapjával Jugoszlávia felé Markovics Antal, akinek 1956-ban, tíz évesként az előőrs szerepe jutott. A Mecsekben gerillaharcot folytató forradalmárok november közepén adták fel a küzdelmet a kor egyik legerősebb hadseregével szemben, miután belátták: nem jön segítségükre a Nyugat. Azoknak a félelmetes éjszakáknak a történetét az apja iránti tiszteletből tartotta fontosnak elmondani beszélgetőtársunk – a Válasz Online pedig a kommunizmus áldozatai iránti tiszteletből tartja fontosnak közölni, utóbbiak emléknapján.

A miniszterelnök Millenárison előadott ünnepi szónoklatát így lehet röviden összefoglalni: az 56-os szovjet birodalmi fenyegetés jellegében nem különbözik az Európai Unió felől most érkező birodalmi fenyegetésétől. A sztálinizmus és az Európai Unió teljesen egy morális szintre került Orbán beszédében. Ekkora hazugságot hivatalban lévő magyar miniszterelnök a rendszerváltás óta nem mondott ki.

„Magyarország 1848-ban nem, pontosabban, csak a birodalom részeként volt rajta Európa térképén” – fogalmaz a Válasz Online-nak küldött cikkében Hermann Róbert történész, a VERITAS Történetkutató Intézet kutatócsoportjának vezetője. Mégsem volt hiábavaló a küzdelem: igaza lett Palmerston brit miniszterelnöknek, aki szerint ha Magyarországot „túlerővel teljesen szétzúzzák, ebben a csatában Ausztria saját jobb kezét zúzza széjjel.” A forradalom leverése után még tizennyolc évbe telt az osztrák politikusoknak, hogy felismerjék: Magyarország nélkül nem megy. Ismeretterjesztő esszé a forradalom kitörésének évfordulóján.

A Válasz Online Kubicza János naplói és lánya segítségével rajzolja meg az 56-os hős portréját, amelyet a forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából közlünk.