A nyár forró témájává vált „AI-pszichózis”, miután az Egyesült Államokban immár legalább négy öngyilkosságot és egy gyilkosságot hoztak összefüggésbe chatbotokkal. Tanulmányok bizonyítják, hogy tinédzserek tömegei használnak képzelt barátként vagy lelki szemetesládaként nagy nyelvi modelleket vagy kifejezetten erre a célra tervezett „AI-társakat”. Miközben a szakemberek elkezdték kongatni a vészharangot, vannak, akik szerint ez is csak egy újabb morális pánik, mi több, a technológia megoldás lehet a tömeges magányra.
Bővebben >>>A pár hét múlva kezdődő tanévben már minden magyar felsőoktatási intézményben rutinszerűen használják majd a diákok a három éve berobbant generatív mesterséges intelligenciát. A lapunk által megkérdezett oktatók szerint gyakorlatilag 100 százalékos a ChatGPT penetrációja az egyetemeken, de már a jobb középiskolákban is ehhez közelít. Arra viszont még mindig nincs egységes válasz, hogy hogyan kellene ezt kezelni, arra pedig még kevésbé, hogy hosszú távon milyen hatással lesz a fiatalok tudására, a számonkérések formáira és az oktatás jövőjére. Bár egy nyár eleji amerikai kutatás baljós eredményekre jutott a „metakognitív lustaság” terjedéséről, az már biztosnak tűnik, hogy a tiltás zsákutca. Körkép.
Bővebben >>>Félő, hogy behozhatatlanul a vesztesek között találja magát Magyarország mesterségesintelligencia-fronton, hiszen nálunk „a 7-10 éves gyerekek tudásvágyának kielégítésére 2025-ben ugyanúgy az Ablak-Zsiráf szolgál, mint a vezetékes telefon bevezetése előtt” – írja lapunknak küldött elemzésében Huszár Ferenc. A Cambridge-i Egyetem docense, az egyik legidézettebb magyar AI-kutató egy májusi szimpóziumon elhangzottakkal vitatkozva fejti ki, hol tartunk most, de lehetséges kitörési pontot is mutat. Ahhoz persze többek között az kellene, hogy a világ vezető kutatóinak ne az autokrata Orbán Viktor jusson először eszébe Magyarország nevének hallatán.
Bővebben >>>JD Vance európai beszédei után Donald Trump memorandumban fenyegette meg Európát, hogy hagyjon fel az amerikai techcégek elleni fellépéssel. Az ultimátum rámutatott a digitális technológiák terén fennálló transzatlanti egyensúlytalanságra, hiszen Európa 80%-ban importra szorul, főként az USA-ból. Azonban a mesterséges intelligencia területén most először megtört az amerikai fölény, ami új fordulatot hozhat.
Bővebben >>>Bár a jelenség első pillantásra nem tűnik civilizációs veszélynek, komoly károkat okozhat az emberiség kollektív vizuális kultúrájában – hacsak nem éppen ettől omlik össze maga a mesterséges intelligencia, amire szintén van esély.
Bővebben >>>„Már rövid távon jelentős kárt el tudok képzelni anélkül, hogy az egész emberiséget fenyegető szuperintelligenciáról kellene spekulálnom” – mondja Huszár Ferenc, a Cambridge-i Egyetem docense, az egyik legidézettebb magyar MI-kutató.
Bővebben >>>„Sokszínűek vagyunk, sokan akarunk jót, jobbat a gyerekeknek. Az MI implementációjához elengedhetetlen párbeszédben ránk is szükség lesz” – írja gimnáziumi tanár vendégszerzőnk. Reakció korábbi podcastepizódunkra.
Bővebben >>>Miben van lemaradva a világtól a magyar oktatás? Merre a kiút? Milyen a hatásos tehetséggondozás? Greskovits György (Milestone Intézet) és Weisz Ágoston (Alphacademy) válaszol.
Bővebben >>>Az apokalipszist vizionálók olyan emberi képeségekkel ruházzák fel az MI-t, amelyekkel az valójában nem rendelkezik. Közben pedig kevés szó esik arról, hogy az MI már ma is életeket ment, a tömeges munkanélküliség rémképét pedig árnyalja, hogy a fejlett világ brutális munkaerőhiánnyal küzd és demográfiai krízis előtt áll.
Bővebben >>>„Nekem is vannak gyerekeim, és ha meg lennék győződve arról, hogy a mesterséges intelligencia a következő 50-100 évben elpusztítja az emberiséget, akkor nem foglalkoznék ezzel éjjel-nappal. Akkor azzal foglalkoznék, hogy lehet ezt megakadályozni” – mondja Szegedy Krisztián matematikus, a Google MI-kutatója.
Bővebben >>>„Teremtsük meg annak lehetőségét, hogy az emberek fokozatosan egyre kevesebb és kevesebb munkával érjék el a jogosultságot az »alapjövedelemre«, hogy egyre hamarabb kezdhessenek olyan tevékenységbe, mely az emberi élet kiteljesedését segíti elő a mindennapi kenyérkereset helyett!” – írja a lapunknak küldött vitacikkében Csépányi-Fürjes László informatikai doktorjelölt.
Bővebben >>>A Facebook radikálisan visszavágta a közéleti típusú tartalomszolgáltatók elérését, így a Válasz Online-ét is. A szerkesztőségek kénytelenek több forrást átcsoportosítani hirdetésekre már csupán azért is, hogy saját követőik szeme elé kerülhessenek a hírfolyamokban. Nem gond ez a közpénzmilliárdokkal kitömött propagandaoldalaknak, létkérdés viszont az alulról építkező műhelyeknek. Közben a klasszikus újságírást a mesterséges intelligencia réme is fenyegeti. Egyetlen jó megoldás van. Mutatjuk.
Bővebben >>>Vendégszerzőnk grafikusszemszögből világítja meg a problémát, amely zenei- és szövegalkotók életét is megkeseríti majd az elkövetkező években. P. Szathmáry István vázolja azt is, miért teljesen más ez a történet, mint anno mondjuk a könyvnyomtatás feltalálása. Vélemény.
Bővebben >>>Az új kötettel előrukkolt szerző arra válaszol: hova álljon Európa az Egyesült Államok és Kína MI-háborújában, kilóg-e Magyarország a szövetségi rendszerből, s mi joga van Mark Zuckerbergnek kitiltania Donald Trumpot?
Bővebben >>>George Tilesch, vagyis Tilesch György jelenleg többek között a Fehér Ház MI-etikai munkacsoportjának tagja, és most új, magyarul jövőre megjelenő könyvével kapcsolatban kérdeztük a TikTokról, arról, hogy a robotok elveszik-e az orosz trollok munkáját, és hogy miért ne lemerült telefonról indítsunk hitelbírálatot.
Bővebben >>>
