Megszegte a kormány az Akadémiának tett ígéretét, ezért az MTA elnöksége úgy döntött: új közgyűlési felhatalmazás nélkül nem adja el a testület ingatlanjait az államnak. A nagy felháborodást kiváltó átszervezés valódi hátterét senki nem tudja, de az biztos: nulla esélye van annak, hogy minden úgy történt, ahogy a hivatalos magyarázat szól. A lépés viszont az érintett tudományos műhelyek létét fenyegeti. Interjú az MTA főtitkárával, Kollár László Péterrel és főtitkárhelyettesével, Erdei Annával.

Ha a Magyar Tudományos Akadémia ellenállásán megbukna a terv, „könnyen egy százmilliárdos játszma sakktáblájára kerülünk – egérpiszokként valamelyik paraszt alá”. Interjú Kiss Lászlóval, a kutatóhálózat átalakítási terveiről és egy radikális fordulatról.

Piros lapot a kutatóintézetek szétverésére! címmel csütörtök délután tüntetnek az egykori akadémiai kutatóhálózat dolgozói a kormány legújabb átalakítási terve ellen. A kabinet a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) nyomott áron megvenné az általa öt éve alkotmányellenesen használt épületeket, a kutatást pedig a brüsszeli haragot kiváltó egyetemi alapítványokhoz (kekva) hasonló új gigaszervezet alá rendezné, amelynek vezetőségi tagjait […]

Zsoldos Attila: „Csépe Valéria álláspontjában a féligazságok kimondása a teljes igazság elhallgatásával keveredik. Írásom célja a Válasz Online olvasóinak tájékoztatása olyan akadémiai kérdésekről, amelyek aligha számítanak közismertnek.”

Nem fenyegeti megszűnés a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot, állítja Csépe Valéria, akit azért kerestünk meg, mert felröppent a hír, hogy a kormánynak útjában áll a szervezet, mivel legfőbb döntéshozó testületének összetételére nincs ráhatása. A neves pszichológus szerint megszűnés nem fenyegeti a MAB-ot, de változások tényleg lesznek. Csépe Valéria szerint az alapítványi modell a felsőoktatásban nem ördögtől való, és az akadémiai kutatóhálózat államosítása is bevált.