Elindult a Válasz Online belpolitikai kibeszélő sorozata: a Választás ’26 legújabb adásában Benyó Rita, Magyari Péter és Stumpf András azt próbálják kibogozni, mi van Zelenszkij botrányos mondatai, az ukrán aranykonvoj lefoglalása és az orosz beavatkozásról szóló hírek mögött. A beszélgetésből kirajzolódik: a kampány egyik kulcsa nem az, hogy mi igaz a fenyegetésekből, hanem az, hogy a Fidesz képes-e újra elhitetni, hogy csak ő tudja az országot megvédeni egy általa felnagyított veszélytől. Tisza viszont átfordíthatja arra a kampányt, hogy Orbán az igazi kockázat.

Mindenki arról beszél, milyen rossz hatással lehet a gyerekekre a most zajló, háborúval fenyegető politikai kampány. Arról azonban, pontosan milyen hosszútávú következményei lehetnek a rémisztgetésnek és hogy eleve milyen pszichés állapotban zúdul a fiatalokra a plakátok, AI-generált videók és Facebook-posztok által közvetített pánikkeltés, keveset tudtunk eddig. Szakemberek segítségét kértük és drámai tényekkel szembesültünk.

Hogyan vezethető le – ha levezethető egyáltalán – a beavatkozás az amerikai elnök külpolitikájából? Tényleg a háború maradt-e az egyetlen megoldás? Lehet-e Amerika új Afganisztánja Irán? Szakértő vendégeink Csiki Varga Tamás és Kemény János.

Catherine Belton brit újságíró az egyik legjobb ismerője és magyarázója Putyin rendszerének. Szerinte ha kitart Ukrajna európai támogatása, akkor a gazdasági összeomlástól rettegő Oroszország leállítja a háborút. Putyin KGB-s módszerrel szédíti Trumpot és ugrasztja egymás ellen az európaiakat. Titkosszolgálati fekete kasszáról, olajról, merényletekről és a magyar kormány szerepéről is beszél interjúnkban.

Az elmúlt évtizedek legfontosabb változását jelentette be hétfőn Emmanuel Macron francia elnök hazája nukleáris elrettentésében – Párizs kész atomtölteteket hordozó vadászgépeket telepíteni az erre nyitott európai államokba. Az ukrajnai háború, a trumpi Amerika kiszámíthatatlansága, illetve az alapvető EU-s kereskedelmi és energetikai érdekeket fenyegető iráni háború egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy szükség van Európa önálló védelmének megerősítésére.

Az ezer forintos benzin jelenleg közgazdaságilag irreális, ez csak a veszélyérzet mint politikai termék fenntartását szolgálja. A Választás ’26 adásában Magyari Péter kollégánk és Bíró-Nagy András politológus, a Policy Solutions igazgatója is arról beszél: a kormány jellemzően olyan veszélyekkel riogat, amelyeknek nincs azonnali, kontrollálhatatlan valós alapja, így később el tudja játszani, hogy meg is védte tőlük az országot. A podcastban beszélünk arról is, hogy miért az ukránokból és nem az oroszokból teremtett ellenséget Orbán, hogyan vált érinthetetlen szent tehénné a rezsicsökkentés, és hogy hogyan omladozik a miniszterelnök külpolitikai kártyavára.

Drága lesz a benzin? Miért most tört ki egy új háború? Miért rakétáz az Iszlám Köztársaság muzulmán országokat? Ki vehetné át a hatalmat Teheránban? Ezekre keressük a választ a háború harmadik napján.

Egy szlovák meg egy olasz. Az egyik mély meggyőződésből, a másik meg pénzért, de mégis: mindketten az orosz hadsereg zsoldosai lettek. Lapunk a magyar sajtóban elsőként kapott lehetőséget arra, hogy a táborban hosszabban beszélhessen velük. A nagyléptékű orosz agresszió kezdetének negyedik évfordulóján exkluzív riport valahonnan Nyugat-Ukrajnából.

Éppen az ukrajnai invázió évfordulójára időzítve lehetetlenítette el az Orbán-kormány Ukrajna támogatását és a legújabb szankciót Oroszországgal szemben. Éppen akkor, amikor az EU próbál erőt mutatni a világpolitikai térben, az USA szorongatása nyomán. Ráadásul a legtöbb tagállam szerint egy egészen pimf ügyre, a Barátság vezeték problémájára hivatkozva. Az elmúlt órákban többet romlott Magyarország európai megítélése, mint az elmúlt két évben összesen. Lehet, hogy pont ez volt a cél, és a kampány kedvéért az ország maradék hitelének roncsolása sem drága.

Egyszerre szakad rá a magyar kormányra az összes konfliktus, amit maga körül generált. Szijjártó Péter mai bejelentésével a magyar kormány megtiltotta, hogy a Mol dízelt adjon el Ukrajnába, mert nem érkezik onnan nyersolaj. Horvátország vonakodik átengedni az orosz olajat a Mol finomítói felé, és elkezdte húzni az időt. Közben a horvát miniszter gúnyos posztokban élcelődik a magyar kormányon. A kereskedelmi ügyek Magyarország körül tisztán politikaiak lettek. Tankolni azért egyelőre lehet.

Milyen jövőkép látszik a kanadai miniszterelnök és az amerikai elnök davosi beszédéből? És Volodimir Zelenszkijéből, aki szintén felszólalt Svájcban? Lehet-e még mélyebben a magyar–ukrán viszony? Mennyire vehető komolyan a magyar kormánypropaganda legújabb mumusa, a Politicón megszellőztetett 5 pontos terv Ukrajna EU-csatlakozására? Ezekről beszélget a HetiVálasz februári szerkesztőségi külpolitikai adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Munkatársunk az orosz határ közelében húzódó Szumi megyei frontvonalon járt, ahol egy havas erdő mélyén tevékenykedő ukrán tüzéregységhez gyalogolt ki, és láthatta, amint a nyugati sajtóban eddig sosem fotózott haditechnika egy orosz gyalogsági rajt iktat ki. Exkluzív riport az egyre fáradtabban, de továbbra is hősiesen védekező országból, amely Orbán Viktor szerint „az ellenségünk”.

Putyin egy füst alatt megoldja a nemzetiségi problémát? Vagy csak figyel, hogy olyanok hulljanak el, akikért a többségi, orosz társadalom szerint nem kár? Tényleg vérszomjasak és kegyetlenek a burjátok?

Nem látunk lerombolt városokat, összedőlt épületeket, holttesteket, robbantást, pusztulást, mégis húsbavágóbban beszél a háborúról, mint bármi – mi az? A Senki tanár úr Putyin ellen. A filmet, amelyet a hétvégén induló Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál tűzött műsorára, Oscar-díjra is jelölték. Nem véletlenül.

A szerb kormány bejelentette, hogy a Mol megállapodott a Gazprom Nyefttel a NIS részvényeinek megvásárlásáról, és a magyarországi cég lesz a szerb olajvállalat többségi tulajdonosa. Hétfő reggel megjelent cikkünk éppen ezt a forgatókönyvet valószínüsíti, így az írás állításai érvényesek, csak a feltételes mód már nem indokolt.