Az ‘56 utáni magyar emigráció leghangosabb botrányának ásott a mélyére Hajnal Géza a napokon belül megjelenő, Tollas Tibor lejáratásának története című munkájában, amely egyszerre szöveggyűjtemény az ügyben fellelhető levelezések, ügynöki jelentések és újságcikkek szövegeiből, és korrajz, amelyben kirajzolódik előttünk a szabad világba menekültek életét lassan, de biztosan beszövő államvédelmi pókháló. Nem is annyira a váci börtönből szabadult, disszidens költő, Tollas személye e történetben a legfontosabb, sokkal inkább az a manipulációs hadművelet, amellyel a hazai szerveknek sikerül az ellene irányított karaktergyilkossággal a teljes emigrációs közösséget szétzilálni.

„A múlt rekonstruálása mindig lehetetlen és kétségbeesett vállalkozás. Façadisme-nak nevezik a homlokzatok újraalkotását, homlokzatizmusnak; a csúfondáros szó mögött természetesen ideák és ideológiák harca van” – írja a historizáló fővárosi újjáépítések apropóján Budapest most című új könyvében Muszatics Péter filmkritikus, esszéista, akinek kötete az elmúlt időszak legérzékenyebb jelentése a szeretett-bírált főváros lelkéről. Külvárosokból induló sétái során szerzőnk nem pusztán épületekről, történelemről, politikáról töpreng, de melósok, nyugdíjasok, kocsmárosok és a lakótelepek népe megfigyelésével szociológiai felméréseknél is pontosabban mutatja be a 2020-as évek Budapestjét.

Koniorczyk Borbála urbanista, a hosszúlépés. járunk? társalapítója a századelő Budapestjére kalauzolja olvasóit, méghozzá hét kivételes életúttal bíró nő portréján keresztül. Női szörnyetegek című könyve történetek rengetegén át teszi személyessé és átélhetővé azokat a nyugtalanító időket, amelyeket egyszerre formáltak politikai, társadalmi, irodalmi és művészeti forradalmak. Nem is szólva a divatról.

Mi a közös a reneszánsz kényúr Cesare Borgiában és Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegben? Jóval több, mint elsőre gondolnánk. Az olasz-svájci Giuliano da Empoli A Ragadozók kora című könyvében egy zoológus érdeklődésével vizsgálja a Föld meghatározó politikai és technológiai nagyvadait.

Félig meseszerű, kontextusában mégis jellegzetesen pesti noire a Bánatos férfiak kézikönyve, ez a kissé különc krimi. Amellett, hogy hordozza a klasszikus jegyeket, egyfelől a műfaj mélyrétegeibe kalandozik, másfelől lélektani dráma is, egy bánatos, középkorú magyar férfi elégiája. P. Szathmáry István első regénye remek nyári olvasmány.

Az Aradon kivégzett tábornok, Dessewffy Arisztid feleségéhez írt sorai most olvashatók először nyomtatásban a Kassai Magyarok Fóruma kiadványában, amely jóval többet ad irodalmi szenzációnál vagy bulváros kukkolási lehetőségnél: izgalmas és megindító olvasmány ez történésznek és laikusnak egyaránt. Bárkinek az, aki gondolkodni kíván Istenről, gyászról és szerelemről. Rendszeres vendégszerzőnk, Bodor Emese recenziója.