Történelmi emlékparkként született újjá a budai Széna tér egy része, az egykori buszpályaudvar területe. A helyszín súlyos múlttal terhelt, a 20. században kétszer is nagy ütközetek helyszínévé vált. Eddig azonban városi köztérként gyakorlatilag nem létezett, minden talpalatnyi helyet a közlekedés foglalt el. A II. kerület által végrehajtott átépítés nyomán nemcsak a múlt emlékei jöttek felszínre, hanem a csomópont is humanizálódott. Olyan térfelújítás ez, aminek egy történelmi tanulmánykötet adja az alapját – ilyesmire nem nagyon volt még eddig példa.

Bővebben >>>

Mától látható a mozikban az 1990-es taxisblokádról szóló film, ami az alkotók szerint történelmi hűségre törekedve, hiteles források alapján mutatja be az eseményeket, valamint visszatekintésként Antall szerepét az 1956-os forradalomban. A korszak szemtanúi és szakértői segítségével végigbeszéltük, miért romlott meg Göncz és Antall viszonya, mennyi a fikció a filmben, miért nem került sor a honvédség bevetésére, és tényleg letiltotta-e Hankiss a kormányfő tévébeszédét. Filmes alapú múltidézés.

Bővebben >>>

Idén mindenhol építkeztek Tihanyban, és ez szerencsére nemcsak Rogán Cecília nyaralóját jelentette, hanem az apátság környezetét is. Kollégánk a helyszínen vette szemügyre a változást, amely kivételesen önazonosra sikerült.

Bővebben >>>

A hiányzó magyar gulágregényt írta meg Visky András kolozsvári író. A Kitelepítés főhőse saját édesanyja: egy budapesti születésű, románul alig tudó lelkészfeleség, akit hét gyerekével együtt száműztek a román gulágra, a Duna-deltába. Döbbenetes erejű, letaglózó irodalmi mű született.

Bővebben >>>

Sérült tárgyak egy kiürített, szétszedett épületben: az Iparművészeti Múzeum kiállítása elemi erővel mutatja meg, milyen nehéz újra egésszé tenni azt, ami egyszer széttörött. A híres Esterházy-kincstárat érintetlen állapotban utoljára nyolcvan éve láthatta a közönség, és nagyon messze vagyunk attól, hogy az egyetlen uralkodói rangú magyar főúri gyűjtemény újra összálljon. Az Iparművészeti Múzeum most az intézményben maradt roncsokat tárta a látogatók elé: a részben jóvátehetetlen 20. századi pusztulás kézzelfogható dokumentumait. Ebből az alkalomból beleshetünk az öt éve bezárt Üllői úti palotába is, amelynek felújítása a válság miatt tovább csúszik.

Bővebben >>>

Felbecsülhetetlen értékű fényképanyagot tesz közzé a Magyar Nemzeti Levéltár és a skanzen: az 1980-as évek közepén utcáról utcára elkezdték végigfotózni egész Magyarországot. A Street View elődje, ez a nagyszabású országfényképezési akció félbemaradt, de elkészült majdnem százezer fotó: a késő Kádár-kor, a létező szocializmus korszakának pillanatképe, alig pár évvel a fordulat előtt. Időutazás szüleink, nagyszüleink még ismerős, de egyre távolodó vidéki Magyarországába.

Bővebben >>>

Biró Márton beleesett a hibába, amibe azóta is igen sok magyar közíró és politikus: azok a szövegek, amelyek itthon legfeljebb fáradt fejcsóválást váltanak ki, a külvilágban óriási botrányt okozhatnak.

Bővebben >>>

Vajon Európában hány igaz barátot szereztek ezek a „hamis mesék” és „modern mítoszok” az őshonos népek valódi kultúrájának? Hány embert fordított a történeti valóság megismerése felé egy-egy ilyen „hamis” klisékkel operáló kalandregény? – szólnak B. Szabó János kérdései az úgynevezett Winnetou-ügyben. A történész lapunknak küldött írása azonban nem (csak) kommentár a kultúrharc közepette: felvázolja a Karl May-művek kultúrtörténetét, a magyarországi hatásokkal együtt. Kiderül az is, milyen szerepet kaptak az indiánok a hidegháborúban.

Bővebben >>>

Desmond Shum most megjelent emlékirata minden önmentegetése ellenére fontos könyv, mert betekintést enged a kínai államkapitalizmus korrupt és agresszív világába. Kötelező olvasmány lehetne azoknak is, akik a kínai államgazdasági modellt ünneplik.

Bővebben >>>

A trendi tájépítészeti elemek és az irodalmi utalások sem fedik el, hogy a Jókai tér megújításából mennyire hiányzik a nagyvonalúság. Hat évig tartó vajúdás után közhelyes és zsúfolt parkocska született, amely igyekszik hátat fordítani a világörökségi környezetnek, ha már az előnyeit nem tudja kihasználni. Pedig ebben a térben ennél több van: egykor az Andrássy útra néző, elegáns városi szalon volt, és ha kellő bátorsággal nyúlnak hozzá, Budapest egyik legszebb terévé válhatott volna.

Bővebben >>>

Timothy Snyder Véres övezet című könyve kötelező olvasmány – már csak azért is, mert az övezet újra véres. A Baltikumtól a Fekete-tengerig húzódó zónában Sztálin és Hitler rendszerei a történelemben példátlan emberirtást vittek véghez alig másfél évtized alatt. A közelmúlt egyik legfontosabb történelmi témájú könyve most ismét megjelent magyarul.

Bővebben >>>

Kevesen tudják, hogy Josef Hoffmann, a bécsi szecesszió egyik leghíresebb mestere Budapesten is tervezett egy villát. Pikler Gyula jogászprofesszor nyaralója igazi összművészeti alkotás volt, ráadásul vakmerően modern, provokatív, magyar szemmel idegen ízű alkotás. Az Iparművészeti Múzeum kiállítása teljes képet ad erről az elfelejtett remekműről. Még padlásról-magángyűjteményből előkerült, eddig csak fekete-fehér fotókról ismert eredeti berendezési tárgyakat is láthatunk.

Bővebben >>>

Az 1,6 milliárdos rekonstrukció után bizarr hibriddé vált Kinizsi Pál egykori várkastélya: a műemlék megmaradt részei közé szürkésfehér dobozokként ékelődnek be az újabb részek, a vasbetonból visszaépített gótikus loggia és a rozsdás acél nyílások 21. századi esztétikája elnyomja a 15. századét. Nagyvázsony tünete az egész Nemzeti Várprogram elhibázottságának: a romok nagyarányú kiépítésének szándéka mindenhol azt a történelmi levegőt szünteti meg, amit ezeken a helyeken az emberek keresnek. Lehet, hogy lehetne ezt másként is, de egyelőre a rossz példák szaporodnak.

Bővebben >>>

A ma is családi vállalkozásként működő együttes elképesztő útja Paszabról a világ nagy színpadaira az egyik legszebb kárpát-medencei történet, amelyet elmesélhetünk. Így is teszünk most egy interjú formájában – amelyből kiderül az is, hogy a KATA-megszüntetés nekik is durván odavág.

Bővebben >>>

Különös léptékváltás a szentendrei skanzen új erdélyi tájegysége: a megszokott parasztporták mellett egy komplett városi főtér is felépült, emeletes házakkal, kávéházzal, üzletekkel. Ez a szabadtéri néprajzi múzeum történetének legnagyobb vállalkozása, ami egyben túl is lép mindenen, amit eddig a skanzenről eddig gondoltunk. A 20. század első felének világa zavarbaejtő élethűséggel elevenedik meg az új attrakcióban, de a hitelesség ezúttal egész mást jelent, mint amikor még öreg népi házakat telepítettek át Szentendre határába. A monarchiás Disneylandtől szerencsére ez még messze van.

Bővebben >>>