esszé – Oldal 3 – Válasz Online
 

Deme Zoltán felkerekedett és tanárnak állt – két hétre. A közgazdász a Fészek Waldorf Gimnáziumban okította a diákokat a személyes pénzügyek és befektetések témájában, közben viszont ő is fontos tapasztalatokkal gazdagodott. Nem csak azt láthatta, milyen természetes egy mai 15-16 éves számára, hogy „Magyarországon a szögletes tárgyat gurítják, méghozzá lejtőnek felfelé, még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy nemsokára maga alá fog temetni bennünket”.

Bővebben >>>

Térségünkben a harmincéves háború és egy túl nagy hatalomhoz jutott zsoldosvezér keserű tapasztalata egyenesen a modern államépítés egyik talpkövévé vált – írja a Válasz Online-nak küldött történelmi esszéjében B. Szabó János. A történész a Wagner-csoport június végi ámokfutása nyomán elemzi a 16-17. századi hadvezér, Wallenstein tevékenységét, mely hozzájárult az európai mentális struktúrák átalakulásához.

Bővebben >>>

Hazugság, hogy a nagy dolgok fontosak, a kis dolgok pedig nem. A valóság éppen fordítva áll. A politika, a közélet, a társadalmi folyamatok nagy hazugságait az őket alkotó emberek összességének látszólag kis hazugságai tartják a felszínen – írja Bódy István. Vendégszerzőnk Gyurgyák János lapunkban megjelent esszéjére reagálva fejti ki, szerinte miért alakult ki az egyébként rendkívül káros mély lövészárok a nyugati politikában. Esszé.

Bővebben >>>

Több generáció és sok kiváló gondolkodó vallott már kudarcot, amikor a „Ki a magyar?”, „Mi a magyar?”, „Milyen a magyar?” kérdésre próbált választ adni. Egyesek most éppen bőven folyó állami pénzeszközökkel a minden kétséget kizáró természettudományos vagy egyenesen genetikai választ keresik. Ők olyasmit keresnek, ami soha és a jövőben sem lesz elérhető. Ez a küldetés ugyanis lehetetlen – írja esszéjében Gyurgyák János. A történész, könyvkiadó készülő kötetének első részletét először a Válasz Online-on olvashatják.

Bővebben >>>

A magyar nemzet önfelszámoló: területileg, életminőségben, létszámban, életkedvben. Éppen ezért még a NER destruktivitása sem veszélyezteti a rendszer sikerét. Válaszok a Válaszon – első rész.

Bővebben >>>

„A szavazók nagyjából 15 százaléka szívesen csatlakozna szinte bármilyen új kezdeményezéshez, amely túlmutat posztkommunista jelenünk szánalmas alternatíváján” – írja Lányi András. Vitaindító.

Bővebben >>>

Feltűnőek a hasonlóságok Oroszország mostani ukrajnai és 1939-40-es, finnországi háborúja között. Noha nyelvrokonaink az ukránokhoz hasonlóan vitézül helytálltak az agresszióval szemben, a nemzetközi támogatás sem volt elegendő a döntőnek bizonyult orosz anyagfölénnyel szemben.

Bővebben >>>

Kétszáz évvel ezelőtt ezen a napon, 1823. január 1-én született a legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor. Papp István lapunknak küldött esszéjében az elmúlt kétszáz év magyar eszmetörténetét áttekintve vizsgálja meg, mikor és hogyan próbálták a hatalmon lévők felhasználni a 26 éves korában a segesvári csatamezőn elesett költő művészetét. Írásával nyitjuk meg a Petőfi-emlékévet.

Bővebben >>>

Azért nincs jövőképünk, mert mi voltunk a jövő. A tizenkilencedik század jövője – írja lapunknak küldött, 2023 elé írt esszéjében Lányi András. Lapunk az év utolsó munkahetén vissza- és a jövőbe tekintő, elemző írásokat közöl – a filozófus cikkével kezdve a sort.

Bővebben >>>

Létforrásaink megőrzésének jámbor igyekezete rendszeridegen, a zöldek politikája éppen ezért nem lehet más, mint radikális – írja Lányi András többek között Takács-Sánta Andrásnak a Válasz Online-on megjelent írására reagálva. A filozófus szerint védekezni, intézményes változásokat elérni csak politikai úton lehetne. Az első lépés ezen az úton a kitűzött célok jóságának felülvizsgálata volna, a társadalmi együttélés rendjét igazoló téves előfeltevések és alaptalan hiedelmek leleplezése. Vélemény.

Bővebben >>>

Az elmúlt kétszáz év minden jelentős magyar államférfija világosan látta az orosz nagyhatalmi politika veszélyeit, Wesselényitől Antallig. Csak Orbán szakított ezzel az alapállással. Elemzés november 4-én, a magyar forradalmat leverő szovjet támadás 66. évfordulóján.

Bővebben >>>

A humánökológus egyetemi docens a Válasz Online-nak küldött írásában bemutatja, hogy noha mitikus, az emberiség történetében előzmény nélküli időkben élünk, tarthatatlan az ökokatasztrofista álláspont, amely szerint minden mindegy, úgysem kerülhetjük már el az összeomlást. Esszé.

Bővebben >>>

2022 Afrikája már nem az a hely, ahol fűszoknyás emberek gyilkolják egymást Kalasnyikovokkal. A földrész fejlődése lenyűgöző, de a problémái továbbra is óriásiak. Minden bajáért nem lehet a külvilágot okolni, a segítségre viszont rászorul. Marsai Viktor cikkét partnerünk, A Szív jezsuita lap bocsátotta a Válasz Online rendelkezésére.

Bővebben >>>

A történetnek három szereplője van: az állam, a lakosság és a háziorvos – rövid távon mindhárom abban érdekelt, hogy ne változzon semmi. A hagyományos táskás-trabantos háziorvosra vágyunk, akárcsak L. Simon László tavasszal. Így viszont nem fogjuk tudni javítani az emberek várható életkilátásait. Eörsi Dániel háziorvos írása egy terület kulisszái mögül, amely mindenkit érint, mégis ritkán látunk be oda. Diagnózis és javaslatok a gyógyuláshoz.

Bővebben >>>

Ha maguk a magyartanárok is elkezdenek úgy tekinteni a szaktárgyukra, mint a nagymamától örökölt csendéletre, amely ugyan nem illik a minimalista nappaliba, de a tisztesség úgy kívánja, hogy megtartsuk, az nem több annál, mint feltenni a kezünket, s elismerni létezésünk értelmetlenségét – véli gimnáziumi tanár vendégszerzőnk, Polyák-Pásztor Diána, aki a közoktatásról és humán műveltségről hasábjainkon kibontakozott vitához szól hozzá.

Bővebben >>>