Már látható a mozikban Török Zoltán Változó vadon című filmje, amely Svédország természeti kincseinek pusztulásáról is szól. A rendező 15 éve él a skandináv országban, s megtudjuk tőle: azért vágnak ki egyre több fát a svédek, mert Kínában elkezdtek WC-papírt használni az emberek, oda megy a sok fa cellulóznak. Török nem szakadt el teljesen Magyarországtól: az Alföld elsivatagosodására, az európai klíma drasztikus változására egy Kiskunságról forgatandó filmmel készül felhívni a figyelmet. Interjú.
Bővebben >>>Gyapay Márta az egyetlen ma élő ember, aki a legendás lapnál (sok szempontból szellemi őslapunknál) dolgozott a 20. század közepén. Interjú a nagy idők szemtanújával.
Bővebben >>>A minden tanár számára kötelező NAT-továbbképzésben Orbán Balázs és Takaró Mihály egy-egy cikke is tananyagként szerepel. Végképp megszüntetnék a lehetőséget, hogy a tanárok az állami egyentankönyveken kívül mást is használjanak. Az átpolitizált képzésről, a tanárok egyre szűkülő mozgásteréről Fenyő D. Györgyöt, a Magyartanárok Egyesületének alelnökét kérdeztük.
Bővebben >>>A napokban 87. életévét betöltő Hajtó Ödönnek, a Magyar Mérnöki Kamara számos állami és szakmai díjjal elismert egykori alapító elnökének megvan a véleménye az emléknapon elpufogtatott politikai lózungokról és arról is, mi a baj a rendszerváltás óta regnáló kormányok demokráciafelfogásával. A forradalom leverésének évfordulóján az ő személyes élményein keresztül idézzük fel a hatvannyolc évvel ezelőtti eseményeket.
Bővebben >>>Jó humorú, vidám hangú levelekből nyerhetünk képet a kitelepítés embertelen mindennapjairól a Tények és tanúk sorozat frissen megjelent kötetéből. Kollai István történész „Az evező fogva vagyon…” címmel a saját nagyszülei kitelepítésből írt leveleit rendezte könyvbe. Kritika.
Bővebben >>>Két hét alatt már 27 ezren megnézték Szimler Bálint első nagyjátékfilmjét, ami három díjat is elhozott a locarnói filmfesztiválról. A Fekete pont a tétlenségünkkel szembesít, azzal a kézmozdulattal, amivel hosszú évtizedek óta milliók legyintenek a felettünk álló hatalommal való szembeszállásra – legyen az egy tanár, egy főnök, egy tankerületi igazgató, egy miniszter vagy egy egész rezsim.
Bővebben >>>Dominószerűen dől össze mindaz, amit gyerekként, de akár még csak egy évtizede is természetesnek vettünk. Unokáink például lehet, hogy sosem fognak fecskét látni. Márton Vlad András és felesége dömösi Noé bárkáján jártunk.
Bővebben >>>Kurucz Marion elvégezte a képzést, netflixes sorozatokban, amerikai és európai filmeken is dolgozott. Állítja, nem fölösleges ez az új szakma, mert valóban megmentheti egy színész testi-lelki épségét, ha odafigyelnek rá, milyen helyzetekbe kerül egy forgatás során. Már az is sokat segít, ha előre megbeszélik, kinek milyen testrészét érintheti meg a másik és mi az, amit kerülnie kell. Interjú.
Bővebben >>>Nem fenyegeti megszűnés a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot, állítja Csépe Valéria, akit azért kerestünk meg, mert felröppent a hír, hogy a kormánynak útjában áll a szervezet, mivel legfőbb döntéshozó testületének összetételére nincs ráhatása. A neves pszichológus szerint megszűnés nem fenyegeti a MAB-ot, de változások tényleg lesznek. Csépe Valéria szerint az alapítványi modell a felsőoktatásban nem ördögtől való, és az akadémiai kutatóhálózat államosítása is bevált.
Bővebben >>>Egy viharos éjszakán Gérecz Attila elfűrészelte cellája ablakrácsait, és a megáradt Dunába ereszkedett a váci börtönből, ahol politikai fogolyként töltötte tizenkét éves büntetését. A nagy szökés éppen hetven éve, 1954. július 18-án történt. Hajnal Géza most megjelenő kötetében a huszonegy évesen elítélt fiatalember kálváriája mellett rámutat egy másik szenvedéstörténetre is: az édesanyáéra, aki néhány év leforgása alatt mindenkit elveszített maga körül.
Bővebben >>>Drámai fordulat borzolta fel a kedélyeket az amerikai elnökválasztást megelőző kampányban: Donald Trump ellen merényletet követtek el. Fordít-e ez a korábbi esélyeken? Mit jelent a kereszténység a politikában Amerikában és mit itthon? A Heti Válasz legújabb adásában a Trump-kritikus konzervatív amerikaiak lapja, a Bulwark Magyarország-szakértő szerzőjét, az egyetemi professzor David H. Baer-t Ablonczy Bálinttal és Laky Zoltánnal faggatta a műsorvezető, Sashegyi Zsófia.
Bővebben >>>Lantos Péter az utolsó túlélők egyike: ötévesen tette meg az utat Makóról a bergen-belseni haláltáborba. A Londonban élő neuropatológussal immár magyarul is olvasható regényéről, az elfeledett és újra megtalált gyerekkorról, kitörölhetetlen emlékekről és arról beszélgettünk, hogyan lehetséges, hogy a haláltáborban szerzett élmény élete legrosszabb, mégis legjobb összetevője lett.
Bővebben >>>A Hegyizene rendhagyó szembesítés, amely egyszerre gyönyörködtet és késztet önvizsgálatra. Tömény társadalmi tudatformálás – a természet erejével.
Bővebben >>>Új korszakához érkezett a Műegyetem. Az ország egyik legnagyobb presztízsű állami felsőoktatási intézményét a fenntartó oly’ mértékben éheztette ki, hogy az jó eséllyel maga indítja el csatlakozását az alapítványi egyetemek köréhez. Hogyan jutott el idáig a BME, mi az igazság a finanszírozását illetően, mely alapítványi egyetemek pályáznak a helyére, kik és milyen titkos küldetéssel vezették a modellváltás felé az intézményt és hogyan próbálták meg befolyásolni kormányzati körökből a rektorválasztást? Teljes háttér.
Bővebben >>>Mikulás Ferenc producerként segítette a Magyar népmesék, a Vízipók-Csodapók, a Mátyás király meséi és a Toldi elkészültét is. A Kecskemétfilm alapító ügyvezetője 53 év után köszönt le június elején. 56-ról, rendszerváltásról és a magyar animáció helyzetéről is beszélgettünk vele.
Bővebben >>>
