A pár hét múlva kezdődő tanévben már minden magyar felsőoktatási intézményben rutinszerűen használják majd a diákok a három éve berobbant generatív mesterséges intelligenciát. A lapunk által megkérdezett oktatók szerint gyakorlatilag 100 százalékos a ChatGPT penetrációja az egyetemeken, de már a jobb középiskolákban is ehhez közelít. Arra viszont még mindig nincs egységes válasz, hogy hogyan kellene ezt kezelni, arra pedig még kevésbé, hogy hosszú távon milyen hatással lesz a fiatalok tudására, a számonkérések formáira és az oktatás jövőjére. Bár egy nyár eleji amerikai kutatás baljós eredményekre jutott a „metakognitív lustaság” terjedéséről, az már biztosnak tűnik, hogy a tiltás zsákutca. Körkép.

Kapu Tibor űrutazása több, mint pénzszóró propagandaakció – szép egyéni teljesítmény, amely több tucat magyar kutató, tudományos műhely, űripari vállalkozás előtt nyitott meg fontos kapukat. Egy jól működő ökoszisztémában a HUNOR program a piramis csúcsát jelentené – a magyar oktatás- és tudománypolitika helyzete mellett azonban inkább sziget. Kapu így is alkalmas lehet arra, hogy a tudományos és mérnöki pályák felé inspirálja a fiatalokat – ám ehhez az is kellene, hogy a politika ne telepedjen rá saját üzeneteivel a sikerére a következő hónapokban.

Donald Trump tábora sokáig egységesnek tűnt, de fél év után repedések jelentek meg: Elon Musk és Trump látványosan összekülönböztek, Irán bombázása is feszültséget szült. Bár Trump elsőre győztesnek látszik, támogatottsága apadni kezdett – különösen a bevándorlás kérdésében, ahol sok szavazó nem támogatja a tömeges kitoloncolásokat.

Alaszkai telek Londonban, monszun nélküli Ázsia, kiszáradó esőerdők – és Magyarországon egyszerre fagy és hőség.
Az AMOC összeomlása klímakatasztrófát hozhat, akár már a következő években.
A Válasz Offline új számában Carl Wunsch világhírű oceanográfussal keressük a választ: vészharang vagy vaklárma az összeomlás?

A Csillagok háborúja univerzuma meglepően éles történelmi és politikai tükörré válik a múlt héten befejeződött Andorban, amely a diktatúrák működésének, a tömegmanipuláció természetének és az ellenállás dilemmáinak bemutatásával tűnik ki. Spoileres írás az Andor két évadáról.

Fél éve biztosnak tűnt, hogy a kanadai választók megszabadulnak Justin Trudeau tíz éve kormányzó liberális pártjától, és a konzervatív Pierre Poilievre lesz az ország következő miniszterelnöke. Öt nappal a választás előtt mégis fej-fej mellett van a két párt, és ennek oka egy személyben Donald Trump, aki nemcsak vámháborút indított Amerika első számú kereskedelmi partnere ellen, de a szuverenitását is megkérdőjelezte.

Az elmúlt hónapok vámkáoszával és a Kínával eszkalált kereskedelmi háborúval Donald Trump megrengette a szabadkereskedelemre épülő globális kapitalizmus építményét. Ennek ellenére nem hallottuk, hogy ennek a rendszernek zöld vagy baloldali kritikusai most tapsolnának – sőt. Utánanéztük, mit gondol Trump vámjairól Thomas Piketty, Jánisz Varufákisz, Ha-Joon Chang vagy épp itthon Lányi András és Pogátsa Zoltán.

lon Musk nemzeti parkőröket vagy veteránokat érintő kirúgásai forró pillanatokat okoztak republikánus képviselők lakossági fórumain, Marco Rubio külügyminiszter és az FBI keményvonalas trumpista igazgatója már összetűzésbe is került a milliárdos influenszerrel. A jobboldali médiában is vannak a lojalitást felülíró kritikus hangok, és potenciális törésvonalak is megjelentek – mint a külpolitikai irányváltás, és a gazdaság olajozott működését megakasztó vámkáosz –, nyílt lázadásnak azonban egyelőre nincs nyoma.

JD Vance európai beszédei után Donald Trump memorandumban fenyegette meg Európát, hogy hagyjon fel az amerikai techcégek elleni fellépéssel. Az ultimátum rámutatott a digitális technológiák terén fennálló transzatlanti egyensúlytalanságra, hiszen Európa 80%-ban importra szorul, főként az USA-ból. Azonban a mesterséges intelligencia területén most először megtört az amerikai fölény, ami új fordulatot hozhat.

Az amerikai gazdaság túl nagy és sokszínű ahhoz, hogy a Donald Trumpra felesküdött techóriások oligarchiát hozzanak létre, de az elnök és a Szilícium-völgy egymásra találása így is nagy jelentőséggel bír. Hogy mekkorával, azt JD Vance alelnök tette világossá múlt heti müncheni és párizsi beszédeiben, amelyben ultimátumot adott Európának, hogy Európa ne csuklóztassa többé bénító szabályozással az amerikai techóriásokat, és eszébe se jusson kínai technológiával kacérkodni.

A Gorka Sebestyénnel készült tavalyelőtti beszélgetésünk után most portréinterjút közlünk a Trump-adminisztráció másik magyar emberével is. Nagy P. Tibor 75 éves karrierdiplomata a pályafutása nagy részében Afrikában szolgálta az USA érdekeit, és itteni tapasztalatai alapján mondja: alaposan meg kell fontolnia minden kormánynak, hogy tényleg nemzeti érdek-e kínai beruházásokat vonzania.

Bár a két üzletember módszerei, stílusa és céljai eltérnek, a hasonlóságok is szembeötlők, de tanulságos az is, hogyan lett egy balra szavazó zöld ikonból nemzetközi woke-ellenes gigainfluenszer.

Az európai autóipar lassan válságba süllyed, egyre többen követelik, hogy az EU vonja vissza az új belsőégésű motoros autók betiltásának 2035-ös határidejét. Lehet, hogy nem lehet egyszerre ragaszkodni a jóléthez, és megoldani a klímaválságot.

Az elhagyatottság szigetei a Föld olyan pontjaira kalauzol el Csernobiltól a ciprusi senki földjéig, ahonnan nagyrészt már el is tűntünk. A kizöldült szellemvárosok és ipartelepek a skót szerzőt is csodálattal töltik el, mégsem kívánja az ember végét. Könyve felüdülés a környezetvédelmi irodalom világvége-hangulat és a struccpolitika közötti mozgó szélsőségei között.

A váratlanul sima eredmény, a nagyvárosokban, a latinók között vagy a Z-generációban látott jobboldali elmozdulás tektonikai változásokat jelez az amerikai társadalomban. És bár az okok elemzése még javában tart, a baloldalon is egyre többen vonják le a következtetést, hogy vissza kell venniük a faji- és genderalapú identitáspolitikából, ha a jövőben nem akarnak hasonló késekbe beleszaladni.