Fél éve biztosnak tűnt, hogy a kanadai választók megszabadulnak Justin Trudeau tíz éve kormányzó liberális pártjától, és a konzervatív Pierre Poilievre lesz az ország következő miniszterelnöke. Öt nappal a választás előtt mégis fej-fej mellett van a két párt, és ennek oka egy személyben Donald Trump, aki nemcsak vámháborút indított Amerika első számú kereskedelmi partnere ellen, de a szuverenitását is megkérdőjelezte.
Bővebben >>>Az elmúlt hónapok vámkáoszával és a Kínával eszkalált kereskedelmi háborúval Donald Trump megrengette a szabadkereskedelemre épülő globális kapitalizmus építményét. Ennek ellenére nem hallottuk, hogy ennek a rendszernek zöld vagy baloldali kritikusai most tapsolnának – sőt. Utánanéztük, mit gondol Trump vámjairól Thomas Piketty, Jánisz Varufákisz, Ha-Joon Chang vagy épp itthon Lányi András és Pogátsa Zoltán.
Bővebben >>>lon Musk nemzeti parkőröket vagy veteránokat érintő kirúgásai forró pillanatokat okoztak republikánus képviselők lakossági fórumain, Marco Rubio külügyminiszter és az FBI keményvonalas trumpista igazgatója már összetűzésbe is került a milliárdos influenszerrel. A jobboldali médiában is vannak a lojalitást felülíró kritikus hangok, és potenciális törésvonalak is megjelentek – mint a külpolitikai irányváltás, és a gazdaság olajozott működését megakasztó vámkáosz –, nyílt lázadásnak azonban egyelőre nincs nyoma.
Bővebben >>>JD Vance európai beszédei után Donald Trump memorandumban fenyegette meg Európát, hogy hagyjon fel az amerikai techcégek elleni fellépéssel. Az ultimátum rámutatott a digitális technológiák terén fennálló transzatlanti egyensúlytalanságra, hiszen Európa 80%-ban importra szorul, főként az USA-ból. Azonban a mesterséges intelligencia területén most először megtört az amerikai fölény, ami új fordulatot hozhat.
Bővebben >>>Az amerikai gazdaság túl nagy és sokszínű ahhoz, hogy a Donald Trumpra felesküdött techóriások oligarchiát hozzanak létre, de az elnök és a Szilícium-völgy egymásra találása így is nagy jelentőséggel bír. Hogy mekkorával, azt JD Vance alelnök tette világossá múlt heti müncheni és párizsi beszédeiben, amelyben ultimátumot adott Európának, hogy Európa ne csuklóztassa többé bénító szabályozással az amerikai techóriásokat, és eszébe se jusson kínai technológiával kacérkodni.
Bővebben >>>A Gorka Sebestyénnel készült tavalyelőtti beszélgetésünk után most portréinterjút közlünk a Trump-adminisztráció másik magyar emberével is. Nagy P. Tibor 75 éves karrierdiplomata a pályafutása nagy részében Afrikában szolgálta az USA érdekeit, és itteni tapasztalatai alapján mondja: alaposan meg kell fontolnia minden kormánynak, hogy tényleg nemzeti érdek-e kínai beruházásokat vonzania.
Bővebben >>>Bár a két üzletember módszerei, stílusa és céljai eltérnek, a hasonlóságok is szembeötlők, de tanulságos az is, hogyan lett egy balra szavazó zöld ikonból nemzetközi woke-ellenes gigainfluenszer.
Bővebben >>>Az európai autóipar lassan válságba süllyed, egyre többen követelik, hogy az EU vonja vissza az új belsőégésű motoros autók betiltásának 2035-ös határidejét. Lehet, hogy nem lehet egyszerre ragaszkodni a jóléthez, és megoldani a klímaválságot.
Bővebben >>>Az elhagyatottság szigetei a Föld olyan pontjaira kalauzol el Csernobiltól a ciprusi senki földjéig, ahonnan nagyrészt már el is tűntünk. A kizöldült szellemvárosok és ipartelepek a skót szerzőt is csodálattal töltik el, mégsem kívánja az ember végét. Könyve felüdülés a környezetvédelmi irodalom világvége-hangulat és a struccpolitika közötti mozgó szélsőségei között.
Bővebben >>>A váratlanul sima eredmény, a nagyvárosokban, a latinók között vagy a Z-generációban látott jobboldali elmozdulás tektonikai változásokat jelez az amerikai társadalomban. És bár az okok elemzése még javában tart, a baloldalon is egyre többen vonják le a következtetést, hogy vissza kell venniük a faji- és genderalapú identitáspolitikából, ha a jövőben nem akarnak hasonló késekbe beleszaladni.
Bővebben >>>Elvileg kedd az amerikai elnökválasztás napja, bár a szavazók tekintélyes része nem most szavaz, és lehet, hogy az eredmény sem derül ki szerda reggelre. Az éjszaka a sokat emlegetett hét csatatérállam mellett főleg két demográfiai csoport mozgását érdemes figyelni. Az egyik a latinóké, akik elkezdtek jobbra tolódni, a másik pedig a fehér nőké, akik az előző két választáson Donald Trumpot támogatták, de most Kamala Harris húznak. Lehet döntetlen az eredmény? Mit mondanak az utolsó kutatások?
Bővebben >>>Bár a jelenség első pillantásra nem tűnik civilizációs veszélynek, komoly károkat okozhat az emberiség kollektív vizuális kultúrájában – hacsak nem éppen ettől omlik össze maga a mesterséges intelligencia, amire szintén van esély.
Bővebben >>>Kitart még a kánikula, stílszerűen zárva a rekordmeleg nyarat. Azon túl, hogy klimatizálás az uborkaszezon fő témájává vált, a lakosság hozzáállásában is fordulópontot hozhatott a júliusi hőhullám. A hűtésére elköltött energia mennyisége globálisan is rohamosan nő. Ám ami egyéni szinten megoldás a hőségre, globálisan ördögi kör. Három szempontból is: tovább melegíti a városainkat, fokozza az üvegházhatású gázok kibocsátását és csökkenti a hőséggel szembeni természetes toleranciánkat.
Bővebben >>>New Yorktól Barcelonáig Airbnb-tiltásoktól hangos a világ, a következő csatát pedig Budapest szívében vívják, miután Terézváros vezetése „ügydöntő szavazást” írt ki a kérdésben. Lejjebb vinné-e a pesti lakbéreket a tiltás? Fair dolog-e korlátozni a magántulajdon hasznosítását? Lenne-e középutas megoldás? Háttér.
Bővebben >>>Két férfias megjelenésű női ökölvívó párizsi szereplését sokan úgy értelmezik, mintha a woke őrület betetőzése lenne. És egy kalap alá veszik ezt a nemváltó sportolók ügyével. Pedig Tokióval ellentétben Párizsban transznők nem is indulhattak az olimpián. Imán Halíf és Lin Jü-ting ügye azért szólhatott nagyot, mert utóbbi évek gender körüli kultúrharcai és a nyitóünnepség drag queenjei jó előre megágyaztak az indulatoknak. Teljes háttér.
Bővebben >>>
