Utolsó nagy pénzszórás a propagandának: feldolgoztuk a Nemzeti Petíció médiaköltéseit – Válasz Online
 

Utolsó nagy pénzszórás a propagandának: feldolgoztuk a Nemzeti Petíció médiaköltéseit

Zsilák Szilvia
Zsilák Szilvia
| 2026.11.17. | Háttér

A Válasz Online által feldolgozott dokumentumok alapján most először válik részletesen láthatóvá, hogy pontosan mennyi közpénzt szórtak szét a NER utolsó nagy kommunikációs offenzívájában. A Nemzeti Petíció nevű Tisza-ellenes kampányban nettó 12,8 milliárd forintos médiakeretet osztottak szét, közvetlenül a 2026-os választás előtti hetekben. Az adatok alapján a pénz jelentős része néhány jól ismert, Fidesz-közeli médiacsoportnál és reklámértékesítő hálózatnál koncentrálódott.

hirdetes

A 2026 elején elindított Nemzeti Petíció volt a legdrágább nemzeti konzultáció az összes közül. Az általunk feldolgozott dokumentumok alapján most először válik részletesen láthatóvá az, hogy pontosan kikhez került ez a pénz és hogy milyen kedvezményekkel vásároltak reklámfelületeket. Egy kis ízelítőként: a dokumentumok szerint egy nyolcnapos kampány az Origón nettó 157 millió forintba került, egy egyhetes megjelenés a Mandineren 44 millió forintot ért, miközben a közmédiánál és a TV2-nél 85-95 százalékos kedvezmények is szerepeltek a médiatervekben.

A kampány 2026. február elsejétől egészen április 11-ig futott, az országgyűlési választást április 12-én tartották. Hivatalosan Nemzeti Petíciónak nevezték, de a hirdetések tartalma és időzítése miatt nyugodtan tekinthetjük a választási kampány részének.

Több mint fél év elteltével érdemes kicsit felidézni a kampány hangulatát: Orbán Viktor videót forgatott arról, hogy a Tisza Párt Brüsszel utasítására pénzt adna az ukrajnai háború folytatására, míg más kormánypárti politikusok arról beszéltek, hogy a Tisza kész lenne Magyarországot belesodorni a háborúba. A Nemzeti Petíció kommunikációja hónapokon át ezekre az üzenetekre épült. A kérdés az, hogy kik profitáltak ebből a közpénzből finanszírozott kampányból. Erre adnak választ az általunk kikért és az alábbiakban részletesen bemutatott megvalósult médiatervek.

Egyetlen szereplő vitte el a pénz közel 40 százalékát

A dokumentumok összesítése alapján a Nemzeti Petíció legnagyobb nyertese egyértelműen a Mediaworks Hungary Zrt. lett. A vállalat összesen 4,8 milliárd forintnyi médiaköltéshez jutott. Ez azt jelenti, hogy a teljes, nettó 12,8 milliárd forintos médiakeret közel 38 százaléka ennél az egyetlen médiacsoportnál koncentrálódott.


Az év első felében még a Mediaworks volt a magyar médiapiac egyik legnagyobb szereplője. Portfóliójába tartozott a megyei lapok döntő többsége, a kampányból azonban nemcsak a vidéki sajtó részesült. Az általunk külön összesített adatok szerint a Mediaworks-csoport részeként

megrendelést kapott. Ezeket az adatokat a megvalósult médiatervek egyedi sorainak kézi feldolgozásával gyűjtöttük össze.

A Mediaworks szoros kapcsolódását a NER politikai és gazdasági vezetéséhez nem nagyon kell bemutatni. A cégcsoport tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), amely 2018-ban jött létre, amikor több tucat kormánypárti médiavállalkozás került egyetlen szervezeti struktúrába. Az alapító céget 2020-ban a Mészáros Lőrinc ügyvédjeként számontartott Kertész József Tamás ügyvéd szerezte meg.

Akik még nagyot kaszáltak: Village Media és Publimont

A kampány pénzügyi szerkezetének megértéséhez érdemes tisztázni, hogy a médiatervekben szereplő vállalkozások egy része nem maga a médium. Sok esetben olyan reklámértékesítő vállalkozásokról van szó, amelyek több televízió, rádió, internetes portál vagy nyomtatott lap hirdetési felületeit kezelik. A pénz útja ilyenkor több lépcsőn keresztül vezet: először a kampány lebonyolításáért felelős ügynökséghez kerül, onnan a reklámértékesítő hálózatokhoz, végül pedig a konkrét médiumokhoz.

Az első nemzeti petíció sikeresen kézbesítve 2026. január 29-én (fotó: Orbán Viktor/Facebook)

A második helyen így nem egy televízió, rádió vagy újság végzett, hanem egy reklámértékesítő hálózat, amely több száz helyi és regionális reklámfelület értékesítését szervezi. Egy országos kampány számára ez rendkívül hatékony konstrukció. Ahelyett, hogy a megrendelőnek külön-külön kellene szerződnie kisvárosi rádiókkal, televíziókkal, helyi újságokkal vagy internetes oldalakkal, elegendő egyetlen értékesítőházon keresztül vásárolnia. A Village Media összesen 1,85 milliárd forintnyi kampányköltést gyűjtött be. Ez önmagában több pénz, mint amennyiből számos országos média egy teljes éven át gazdálkodik. A vállalatot ketten alapították 2016-ban: Balázs Ferenc, aki később Rogán Antal egyik legközelebbi munkatársának, Nagy Ádámnak az apósa lett, és Hidvégi Krisztina, aki akkoriban a Balásy Gyula-féle New Land Media Kft-nél dolgozott. A cég a kampány idején már csak Hidvégi tulajdonában állt, aki egyébként ma is a New Land Media egyik ügyvezetője Balásy mellett.

A harmadik legnagyobb kedvezményezett a Publimont lett, amely összesen 1,35 milliárd forintnyi költéshez jutott. A dokumentumok alapján a köztereket elborító plakátkampány teljes egészében ezen a hálózaton keresztül futott. A médiatervekben szereplő adatok szerint a Publimont 75-91 százalékos kedvezményt adott a listaárakhoz képest.

A Publimont korábban sokáig Simicska Lajos cégbirodalmához tartozott, ám amikor Simicska kiszállt az üzletből, Mészáros Lőrinchez került át. 2023-ban Mészáros úgy gondolta, már nem adná hozzá a nevét a hivatalos céges papírokban, akkor két magántőkealap lett a tulajdonos.

A Dikh TV és a Sláger TV együtt annyit húzott be, mint az RTL

Miközben a Mediaworks, a Village Media és a Publimont vitte el a kampány legnagyobb szeleteit, a televíziós piacon egy másik szereplő emelkedett ki: az Atmedia. A dokumentumok szerint a társaság 1,2 milliárd forintnyi költést könyvelhetett el. Ez a cég sem hagyományos értelemben vett médiaszolgáltató, hanem olyan értékesítő, amely több televíziós és rádiós csatorna reklámidejét értékesíti.

Az Atmedia jelentőségét jól mutatja, hogy a televíziós kampányok jelentős része rajta keresztül futott. Az Atmedia is Mészáros Lőrinc érdekeltségei közé tartozott a kampány idején.

A dokumentumok alapján a TV2-n több mint egymilliárd forint értékű kampány jelent meg. Ez több mint háromszor akkora összeg, mint amennyi az RTL felületeire jutott. A médiatervekben a TV2-höz kapcsolódó kampányoknál 85-90 százalékos kedvezmények szerepeltek. 

A televíziós piac másik jelentős nyertese a TriMedia volt. A vállalat ebben a szektorban összesen 296 millió forintnyi költéshez jutott. Vagyis ez a két csatorna közel akkora reklámbevételhez jutott a kampány során, mint amennyi az RTL-nek jutott.

A televíziós költések összege 2,7 milliárd forint volt. A rádiós piac kevésbé lehetett fontos a kampány szempontjából, mivel ezen a területen csak mintegy 488 millió forintot költöttek el.

Beálltak a százmilliós pénzeső alá: Blikk, Mandiner, Index

Több százmillió forint jutott a Blikkhez, a Mandinerhez és az Index környezetéhez is. Az IndaNext, amely többek között a Blikk reklámfelületeit is értékesíti, összesen 502 millió forinthoz jutott. A Mandiner felületeit értékesítő Radelit 405 millió forintot könyvelhetett el. A HírTV Zrt. 340 millió forintot kapott, míg a DN Network, amelyhez az Index és több Indamedia-felület kapcsolódik, 101 millió forintot.

A Nemzeti Petíció részlete (forrás: Magyarország Kormánya/Facebook)

A kampány kedvezményezettjei között szerepel a Demokrata Kiadó és Vagyonkezelő Zrt. is 118 millió forintos juttatással, ebből 104,5 millió forint online megjelenésekre, 13,5 millió forint pedig a nyomtatott lapra jutott.

Különösen érdekes ennek fényében egy, a választások után tett nyilatkozat. A Magyar Demokrata hetilap főszerkesztője, Bencsik András egy interjúban arról beszélt, hogy „a mi oldalunkon sajnos megmondták, hogy mit kell csinálni, mit kell mondani, ez nagyon nagy hiba volt.”

A közmédiában akár 95 százalékos kedvezményekkel is számoltak

A dokumentumok egyik legérdekesebb szereplője a Media Services Company Magyarország Kft., amely a közmédia reklámfelületeit értékesíti. A vállalat összesen nettó 164 millió forint bevételhez jutott a Nemzeti Petíció kampányából.

A valódi érdekesség azonban nem az összeg nagysága, hanem a kedvezmények mértéke.

forrás: Megvalósult médiaterv/Nemzeti Petíció

A médiatervek szerint a vállalat a Kossuth Rádió, a Petőfi Rádió, az M1 és a Duna Televízió felületein 90-95 százalékos kedvezménnyel számolt. Ez azt jelenti, hogy listaárakon számolva ugyanez a kampány 1,6 milliárd forintba került volna, de a ténylegesen kifizetett összeg ennek csupán töredéke volt.

Mire volt elég ez a pénz?

A megvalósult médiatervek egyik legnagyobb értéke, hogy nem csupán az összesített költéseket mutatják meg, hanem az egyes hirdetési konstrukciók árát is.

A Blikk esetében például öt alkalommal jelent meg teljes oldalas hátoldali reklám, amely a lap egyik legértékesebb hirdetési felületének számít. Az öt megjelenés összesen 54 millió forintba került. Egyetlen megjelenés ára így meghaladta a 10 millió forintot.

Az Origón egy online kampány futott 11 napon keresztül. A kampányra 60 százalékos kedvezményt adtak, de így is nettó 160 millió forintba került. Ez napi bontásban közel 14,5 millió forintos költséget jelentett. Egy másik alkalommal hasonló összeget, 157 milliót 8 nap alatt hirdettek el itt.

A Mandineren egy egyhetes kampány nettó 44 millió forintért futott. A hirdetéshez 60 százalékos kedvezmény tartozott.

A Dikh TV nézői aligha tudták elkerülni a kampányt, egy 40 másodperces reklámfilmet 2026. március 8. és március 23. között 273 alkalommal sugározták, nettó 41 millió forintos költséggel.

Az online piacot a Mediaworks uralta

A dokumentumok szerint az online költések közel 6 milliárd forintot értek el. Ebben a szegmensben a Mediaworks több mint 3 milliárd forinttal dominált. Jelentős összegek jutottak ugyanakkor a Village Mediához, az IndaNexthez, a Radelithez és a CSS Médiához is.

A nyomtatott sajtóban még erősebb volt a koncentráció. A teljes, 2,4 milliárd forintos sajtóköltésből 1,78 milliárd forint a Mediaworkshöz került. Ez azt jelenti, hogy a kampány sajtóköltéseinek több mint háromnegyede egyetlen médiacsoportnál landolt.

A választás után minden megváltozott

Miközben 2026 tavaszán még milliárdok áramlottak a Fidesz-közeli médiarendszer különböző szereplőihez, a választások után látványos fordulat következett. A kampányban kiszórt tekintélyes összegek ellenére a Mediaworks szinte azonnal jelentős átalakításokba kezdett, megszüntették a Bors nyomtatott napilapot, bejelentették a Ripost.hu és a Metropol.hu működésének felfüggesztését, több megyei lap nyomtatott kiadását leépítették, a PestiSrácok szerkesztőségét elbocsátották, jelentős leépítések történtek az Origónál, a Magyar Nemzet pedig napi helyett heti megjelenésre állt át.

A dokumentumok alapján a Nemzeti Petíció volt az utolsó olyan országos állami kommunikációs kampány, amely még a korábbi rendszer finanszírozási logikája szerint zajlott le.

A valaha volt legdrágább konzultáció

A Miniszterelnökség korábban azt közölte, hogy a reklámokra összesen bruttó 18,2 milliárd forintot fizettek ki, míg a teljes projekt költsége bruttó 22,2 milliárd forint volt. A feldolgozott megvalósult médiatervekben azonban szerepel további bruttó 800 millió forint. Így a teljes költség bruttó 23 milliárd forintra emelkedik. A reklámköltések összege pedig eléri a bruttó 19 milliárd forintot (a többi pénz nyomtatásra és postázásra ment el).

Balásy Gyula, a New Land tulajdonosa a választások után a Kontroll stúdiójában (fotó: Kontroll/YouTube)

Cikkünkben a médiamegjelenések nettó költségét vizsgáltuk. A nettó 12,8 milliárd forintos összeg úgy adódott, hogy a teljes reklámköltésből leválasztottuk a reklámok gyártásához és előállításához kapcsolódó költségeket. Elemzésünk alapját 21 megvalósult médiaterv képezi. A dokumentumok minden esetben tartalmazzák a nettó árat és az ügynökségi díjjal növelt fizetendő nettó összeget is. Az összehasonlíthatóság érdekében minden számításnál a dokumentumokban szereplő nettó árakkal dolgoztunk.

A 21 feldolgozott médiatervben egyetlen név minden esetben visszatért: a New Land Media Kft. A kampány ügynöksége minden dokumentumban ez a vállalat volt, az ügynökségi díj pedig egységesen 15 százalékon szerepelt. A New Land Media tulajdonosa az a Balásy Gyula, aki a kormányváltás után emlékezetes interjúban ajánlotta fel a portfólióját az államnak.

A táblázatok jelentős kézi feldolgozást igényeltek. Bár a dokumentumok jó minőségű PDF-ek voltak, a szétválogatás így is több napos munkát jelentett. A végeredmény azonban először teszi lehetővé, hogy ne csak a Nemzeti Petíció teljes költségét lássuk, hanem azt is, pontosabban kikhez került a pénz.


Nyitókép: a Nemzeti Petíciót hirdető plakát Budapesten 2026. április 3-án (fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#Balásy Gyula#Mandiner#média#nemzeti konzultáció#NER#Origo#plakátok#propaganda

Háttér

Induló