A szifilisz nagy menetelése Magyarországon – járvány van, és erről az egészségügy is tehet
Európában sehol sem terjed annyira a szifilisz, mint Magyarországon az újszülöttek között. Öt év alatt triplázódott az esetek száma, a kétéves gyerekek körében 41-szeresére nőtt. Hogyan idézz elő szifiliszjárványt? Várakoztasd fél évet a fertőzötteket a bőrgyógyászatok előjegyzési listáin! Kötelezd a fertőzötteket arra, hogy kezeltessék magukat, sőt a szexuális partnereik nevét is adják meg, de zárd ki őket az ellátásból, ha nincs rendben a TAJ-számuk! Tavaly decemberben már 478 ezer embernél villant fel a vörös vagy barna lámpa a rendelőkben: ennyi egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult élt hazánkban. Ez is fontos körülmény ahhoz, hogy megértsük a hírhedt betegség újabb nagy menetelését Magyarországon.
Szifiliszjárvány van Magyarországon, és még messze vagyunk a tetőzéstől – jelentette ki a Válasz Online-nak nemrég Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos. Az öt éve még elsősorban fővárosi fiatal férfiakat érintő probléma mára egészen más képet mutat. Mindenhol jelentős a növekedés, Budapesten duplázódott az esetszám, Hevesben hatszorozódott. Durván nőtt a nők és az idősebb fertőzöttek aránya. A legmegdöbbentőbb adat, hogy a két évesnél fiatalabb betegek száma a 41-szeresére emelkedett. A csecsemők még a születésük előtt kapják el az édesanyjuktól a betegséget. Vélhetően nem is a kicsik a legfertőzöttebbek, csak ők kerülnek könnyebben az egészségügy látókörébe. A felnőtt esetek jelentős része rejtve maradhat, például azért, mert az érintett nem biztosított, nem tesztelteti és nem is kezelteti magát.
Ha ez a marginalizált rétegek betegsége, akkor a középosztálynak kell egyáltalán tartani tőle? Igen, mert
van két fontos érintkezési pont: az alkalmi szex és a prostitúció.
– A szifiliszes betegek nagy része nem biztosított. Amikor megmutatom nekik a számítógépen, hogy fizetniük kell az ellátásért, gyakran meglepődnek, mert azt gondolják: nekik a kezelés ingyen jár – nevezi meg a járvány terjedésének egyik okát a Válasz Online-nak Csilek András, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház infektológus főorvosa. Az északi megye 2025-ben a hetedik legfertőzöttebb térsége volt Magyarországnak, de az újszülöttek körében például egy év alatt duplázódott a szifiliszesek száma. A főorvos tapasztalata szerint a nem biztosított fertőzöttek egy része feketemunkás, mások külföldön dolgoznak, sok közöttük a munkanélküli fiatal.
Hitetlenkedve hallgatjuk a főorvost, mert Magyarországon a szifiliszes betegeket jogszabály kötelezi arra, hogy alávessék magukat a gyógykezelésnek. Lehetséges volna, hogy közben éppen az állami egészségügy villant fel piros lámpát?
A jelek szerint pontosan ez történik. A rendelőkben ilyenkor át kell adniuk egy tájékoztatást az érintetteknek, amelyik rögzíti: a biztosító köteles továbbítani a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezők adatait az NAV-nak, amely vizsgálatot kezdeményezhet és az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulékot – a mulasztás szankcióival együtt – behajthatja.
Egyre többen kihullanak
A szifiliszt egy baktérium okozza, szexuális úton terjed, védekezni ellene óvszerrel lehet, gyógyítani pedig antibiotikumos kezeléssel. A fertőzés legtöbbször bőrtünetekkel jelentkezik, ezért a betegeket a bőrgyógyászatokon (hivatalos nevükön a bőr- és nemibeteg osztályokon) illetve a bőr- és nemibeteg-gondozókban fogadják. Ha biztosítottak.
Magyarországon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) lapunknak küldött tájékoztatása szerint 2021-ben 9 millió 264 ezer „zöldlámpás” volt, vagyis olyan személy, akinek a társadalombiztosítási azonosító jele (TAJ) érvényes és a jogviszonya rendezett, így egészségügyi szolgáltatások igénybevételére jogosult. A lakónépesség száma 9,6 millió fő volt. (Utóbbiba a Magyarországon élő külföldieket is beleszámolják.) Vagyis 347 ezer olyan személyt mutatott a statisztika, aki nem volt jogosult térítésmentes egészségügyi ellátásra. 2025-ben 9 millió 10 ezer főre csökkent a zöldlámpások száma, a lakónépességé is esett, 9 millió 488 ezerre. A másik adat közben kiugró növekedést mutat: 2025 december 31-én
478 296 Magyarországon élőnek, vagyis a lakosság öt százalékának nem volt rendezett biztosítási jogviszonya.
2020-ból ennél részletesebb adatokat is látunk, mert akkor még nyilvánosságra hozták az egészségbiztosító évkönyvét. Abban az évben a lakosság 42 százalékát tették ki a járulékfizetők. Fontos, hogy mellettük jogosultak az egészségügyi ellátásra a kiskorúak, a nappali rendszerben tanuló diákok, a nyugdíjasok, a gyesen, gyeden, főállási anyaságban levők és a szegénységi bizonyítvánnyal rendelkezők (szebben mondva a szociális rászorultságukról, hajléktalanságról igazolást felmutatók). Még néhány kisebb csoport mellett sokan vannak, akik megvásárolják – a jelenlegi áron – havi 12 300 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékért maguknak az egészségügyi ellátást.
Az évkönyvben az egészségügyi ellátásra nem jogosultak köréről életkori bontást is találunk. A Válasz Online összevetette ezt az adatot a lakónépesség akkori számával, és számításunk szerint a 18–22 éves korosztály hét százaléka, a 23–39 évesek tíz százaléka, a 40–61 évesek hat százaléka tartozott ebbe a körbe. Esetükben még a háziorvos felkeresése is probléma lehet.
(Az adatok azért szakállasok, mert az Orbán-rendszer idején fokozatosan megszüntették az egészségüggyel kapcsolatos adatszolgáltatást, egyes adatok ugyanis egyre kínosabbá váltak a kabinet számára. Az általános tendencia részeként 2018 óta a Központi Statisztikai Hivatal nem jelenteti meg az Egészségügyi Statisztikai Évkönyvet, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2020 óta nem hozza nyilvánosságra az évkönyveit. A járulékok beszedéséért felelős NAV kiadványai ugyan megjelennek, de ez a pénzközpontú adatközlés nehezen használható az ellátás egyenlőtlenségének megítélésére.)
A jogosultság ellenőrzését 2007-ben vezették be, és akkor az állam azt ígérte, szociális okokból senki sem zuhan majd ki az egészségügyi rendszerből. A szifiliszjárvány viszont azt jelzi, hogy a „szegénységi bizonyítványok” kiadása, vagyis
az anyagi okból járulékfizetésre képtelenek bevonása a rendszerbe nem zajlik zökkenőmentesen.
A helyzet 2021 óta még súlyosabb, mert egy 2019-es jogszabály-módosítás miatt hat hónapot meghaladó járuléktartozás esetén a TAJ-számát is érvénytelenítik az embereknek. A fél évnél hosszabb ideje nem fizetőket nevezik „barnalámpásnak”, nekik saját maguknak kell állniuk az ellátás költségeit. (Akik a tartozással fél év alatt maradnak, azok a „piroslámpások”: az ellátást megkapják, de a járulékbehajtásért felelős adóhatóság vizsgálatot kezd ellenük.)
Az érvénytelenítettek köre is gyorsan emelkedik, 2021 márciusában 55 ezer, 2022 októberében 141 ezer volt, 2026 januárjáig 206 ezer ilyen esetet tartott nyilván a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV). A NAV évkönyvei szerint ugyan nagy részük újra érvényesíti a TAJ-számát, de nem tudható, hogy egy adott pillanatban hány olyan ember van, aki járulékfizetőből tartósan lett „barnalámpás” – és azonnal fizetnie kellene az ellátásért.
Kötelező a kezelés, csak nem jár
Így alakul ki az a különös helyzet, hogy miközben a jogszabályok szerint a szifiliszes betegeknek kötelező alávetniük magukat a kezelésnek, gyakran éppen az állam korlátozza őket, hogy hozzájussanak a terápiához. A szifilisz esetében ráadásul nem egy szív- vagy májátültetés sokmilliós költségével kell számolni, a fertőzés ellenszere egy olcsó gyógyszer: a penicillin.
A gyakorlatban ez úgy fest, hogy az orvosi kezelés kezdetén ellenőrzik az ellátásra való jogosultságot. Ha a betegnek érvénytelen a TAJ-száma, a gyógyszereket is csak teljes áron tudja kiváltani. Sürgős szükség esetén kivételt kell tenni a törvény szerint, de a „barnalámpásoknak” a számlát később így is benyújtják, és maximum – 750 ezer forintig – köztartozásként behajtják.
Nem tudjuk persze, hogy a szifiliszes betegek mekkora része tartozik az egészségügyi ellátásra nem jogosultak közel félmilliós táborához, vagy azon belül a „barnalámpások” köréhez, de vannak jelei annak, hogy elég jelentős lehet ez az arány. Ez az egyik oka annak, hogy
az egészségügy napi gyakorlata szerint jó részük ellátatlan marad.
– Pedig társadalmi érdek lenne, hogy meggyógyuljanak – mondja Csilek András.
A járványügyi szervek 2021 óta tudják, hogy valami nincs rendben, de már tíz éve is voltak jelei a helyzet romlásának. A Válasz Online ezért az elmúlt öt év mellett az utóbbi tíz esztendő adatait is áttekintette. Ez idő alatt sorban dőltek meg a betegség előfordulásával kapcsolatos korábbi megfigyelések.
A szifiliszről az elmúlt harminc évben leggyakrabban az irodalomórákon esett szó, mert a penicillin felfedezéséig ez a betegség nagyon sok híres halálos áldozatot szedett, és Maupassant-tól Ady Endrén át Baudelaire-ig a világirodalom számos nagysága fertőzött volt. A magyar népnyelvben bujakórnak, vérbajnak, régebben rossebbnek, francnak, franciabetegségnek nevezett fertőző betegség kórokozójának őse valószínűleg Amerikából került át Európába, és már 1495-ban járványt okozott Nápolyban. (A Mohács témájú offline kötetünk készítése során láttuk, hogy 34 évvel Amerika felfedezése után a betegség milyen tömegesen volt jelen a végzetes csata kivégzettjeinél. A csontjaikon a kutatók több esetben láttak szifiliszes elváltozásokat.) A penicillin felfedezésével azonban jól kezelhetővé vált a szexuális úton terjedő fertőzés.
Vidéken berobban a járvány
A szifilisz hagyományosan a főváros betegsége volt, 2021-ben is ez volt még az ország legérintettebb területe, a 100 ezer lakosra jutó ismert fertőzések száma kétszerese (26) volt a második legérintettebb megyének, Hevesnek (13). Az utóbbi öt évben azonban fordulat történt. 2023-ban Heves megelőzte Budapestet, és jelenleg már hat olyan megye van az országban, ahol súlyosabb a helyzet, mint 2021-ben Budapesten volt.
Öt év alatt így országosan háromszorosára emelkedett a százezer főre eső bejelentett megbetegedések száma (nyolcról 26-ra), és a járvány súlypontja egyre inkább a Dunától keletre fekvő északi megyék felé tolódik. A legsúlyosabb helyzet Heves megyében tapasztalható, ott a 2021 óta a százezer lakosra jutó esetszám 13-ról 76-ra nőtt.
– Aki nem megy el a kötelező terhességi vizsgálatokra, azt elvisszük – mondta lapunknak egy észak-magyarországi civilszervezet aktivistája.
Persze nem erőszakkal hurcolják el a rendelésekre az embereket, hanem meggyőzéssel. A szervezet roma családsegítőket alkalmaz, hogy könnyebben tudjon kapcsolatot teremteni a rászorulókkal.
Egy szétvert házban állunk egy észak-magyarországi faluban, drog, prostitúció, kapcsolati erőszak vezetett idáig. A várandós anyuka szifiliszes lett, emiatt az egész településről leszűrték a jelentkezőket erre a betegségre és hepatitis C fertőzésre is. Első alkalommal a vizsgáltak 25 százaléka bizonyult pozitívnak szifiliszre, és méltányossági alapon kezeltetni is tudták őket. A fertőzött kismama esetében sikerült elérni a kezelés után a drogrehabilitációt. A segítők számára siker, hogy a babát nem hagyták a kórházban, hanem nyílt örökbe adással családba került.
Bár sem a szűrés, sem a kezelés nem bonyolult, a fertőzés terjedését mégis nehéz feltartóztatni. A gumióvszer drága, sok helyen hiányzik a háziorvos, az utóbbi években pedig
a korábban stabilnak látszó védőnői hálózaton is komoly lyukak keletkeztek.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK, tisztiorvosi szolgálat) adatai ezért valószínűleg csak a jéghegy csúcsát mutatják meg, azokat látják, akik az ellátórendszerrel kapcsolatba kerülnek. A hevesi szociális segítő szavaiból érthetővé válik, miért a kisbabákat és a gyereket váró nőket szűrik ki elsősorban.
A várandósgondozás mindenkinek alanyi jogon jár, ingyenes, de a gyakorlati tapasztalatok szerint az ultrahangvizsgálatok például már más megítélés alá esnek. A fertőzött újszülöttek magas aránya azt jelzi, a terhes nők fertőzöttségével gyakran csak a szülés során találkozik az egészségügyi szakszemélyzet.
A helyzet mostanra olyan súlyos lett, hogy a kismamáknál második szifiliszszűrést is bevezettek, a magas kockázatú csoporthoz tartozókat pedig a szülésnél is tesztelik. A tisztiorvosi szolgálat módszertani útmutatót adott ki a fertőzés megállítása érdekében.
Az a mondat egy tisztifőorvos szájából, hogy Magyarországon a szifiliszjárvány van, fordulatot jelent. Szembenézést a kemény társadalmi tényekkel, és annak elismerését, hogy jelenleg senki sem tudja, a betegek hány százalékánál teljesül az a kívánt cél, hogy 72 órán belül megkezdjék a kezelésüket. A járvány terjedésének üteme azt jelzi, keveseknél.
Egyre kevésbé férfibetegség
A szifiliszesek között hagyományosan sokkal több a férfi, mint a nő, és ez jelenleg is így van, ám a 15-19 évesek között már 2021-ben is a nők voltak többségben. 2025-re a helyzet alapvetően változott, mert már 25 éves korig több a nő a fertőzöttek között. Ez szintén figyelmeztető jel – arra utal, hogy a szexuális úton terjedő betegség egyre gyakrabban fordul elő heteroszexuális kapcsolatokban. A tisztiorvosi szolgálat a lehetséges kockázati csoportok között
a drogfüggők és a prostituáltak mellett a több vagy párhuzamos szexuális partnerkapcsolatot fenntartó személyeket is megemlíti.
A The Economist elemzése Európa-szerte növekvő veszélyként írja le a szifiliszt, amit azért tartanak különösen aggályosnak, mert a diagnosztizálására és kezelésére is évtizedek óta állnak rendelkezésre hatékony módszerek. Pedig a szifilisz terjedése európai szinten mérsékeltebb, mint hazánkban, az Európai Járványvédelmi Központ (ECDC) a 2015 és 2024 között duplázódó esetszám miatt aggódik, főként a 2021 óta zajló folyamatok miatt. A magyar adat, mint láttuk ennél jóval rosszabb. Az okok vitatottak, de feltételezik, hogy a társkereső alkalmazások terjedése miatt megnőhetett az alkalmi szexuális kapcsolatok száma. A fiatalok körében csökken az óvszerhasználat gyakorisága. A HIV elleni megelőző gyógyszeres kezelés hatékonyan véd a HIV-fertőzéstől, de más nemibetegségektől nem, emiatt a partnereiket sűrűn cserélgetők körében is visszaesett az óvszerhasználók aránya.
E folyamatok nálunk is jelen vannak, de önmagukban nem magyarázzák,
miért érinti Magyarországot sokkal súlyosabban a fertőzések számának emelkedése, mint más országokat.
Vélhetően azért, mert az ellátórendszer több eleme is olyan, mintha azt a Treponema pallidum találta volna ki. Vagyis a szifilisz kórokozója, hogy minél gyorsabban terjedhessen a számára kedvezőtlen 21. századi körülmények között is.
A legsokkolóbb adat, hogy robbanásszerűen megnőtt a két éven aluli fertőzöttek száma. Tíz évre visszamenőleg néztük át a járványügyi jelentéseket, és 2016-ban az egész országban összesen kettő két évnél fiatalabb fertőzött gyereket találtak. Véletlen balesetnek számított, ha egy anya szifiliszes volt, ez senkinek sem tűnt fel a terhessége alatt, és nem kezdték el kezelni.
2025-ben csak Borsodban 17 kisbabát szűrtek ki, Jász-Nagykun-Szolnokban 13-at és Hevesben is 12-t. Idén augusztusig Orosz Beatrix országos tisztifőorvos szerint száz veleszületett szifiliszes esetet regisztráltak.
Mivel Magyarországon a várandósokat régóta tesztelik szifiliszre,
ez a körülmény arra utal, hogy terhes nők tömegei maradnak ki a gondozásból.
Többnyire olyan marginalizalizálódott, kiszolgáltatott helyzetű nőkről van szó, akiknél a drog, a kapcsolati erőszak és gyakran az emberkereskedelem is szerepet játszik. A prostituáltak magasabb tarifát kérhetnek a gumi nélküli szexért. Ha pedig külön árazás van rá, az azt jelzi, hogy az igény is létezik.
Csilek főorvos több betege is prostituált.
– Egyikük külföldön dolgozik, amikor terhes lesz, hazajön, megszüli a gyereket, otthagyja a kórházban, és megy vissza Németországba – meséli.
A szifilisz egyik fontos problémája ugyanis, hogy a betegek újrafertőződhetnek. A tisztiorvosi szolgálat új rendelkezése szerint a terhesség alatt most már két szifiliszszűrést is el kell végezni. Ez önmagában még nem elegendő a fertőzés feltartóztatására, mert ezek a nők egyáltalán nem járnak terhesgondozásra, számukra mindegy, hány kötelező szűrést írnak elő. Alkalmi partnereik partnerei számára azonban nagyon fontos lépés.
Miért nem gondoztatják a terhességüket?
Sem a tesztért, sem a várandósgondozásért nem kell fizetni, mert ennek költségét az állam állja. A nehézségeket az adja, hogy bár a kiszűrt nőket most már név szerint kell jelenteni a járványügyi szerveknek, és jogszabály kötelezi őket a kontaktjaik feltárására, számos okból nehéz ezt megtenniük. A szifilisz stigmatizáló betegség,
a kontaktszemélyek gyakran vagy a klienseik, vagy a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező élettársuk.
Ha a beteg felfedi őket, nekik is kötelező lenne kezeltetniük magukat, de egy szakrendelőben gyakran már a sorszám osztásánál felvillan a nevüknél a vörös vagy barna jelzés az egészségügyi személyzet monitorán.
Ezzel sok esetben be is fejeződött a kezelésük, mielőtt még elkezdődött volna, mert mindkét jelzés súlyos anyagi terhet okoz az érintetteknek.
Hat-nyolc hónap várakozás
Némi meglepetésünkre nemcsak a cikkünkben említett szifiliszes anya lakhelyéül szolgáló észak-magyarországi település nevét kellett elhallgatnunk, de az ott szifiliszszűrést végző civilszervezet is névtelenséget kért. Pedig hasznos munkát végeznek: marginalizált közegben élőknek nyújtanak segítséget, elsősorban a hepatitis terén. Mivel a szifilisz egyre nagyobb gondot okoz, ebben is besegítenek. A példánkban szereplő romos ház lakóit is ők szűrték le.
A szervezet szakmai vezetője azért kérte, hogy ne nevezzük meg a szervezetét, mert egyelőre leálltak a szűréssel, amíg kialakítják a megfelelő betegútvonalakat. A helyzet ugyanis az, hogy a kiszűrt szifiliszes betegeket a rendelőkben előjegyzési listára veszik, és a fővárosban van, ahol hat-nyolc hónapot kell várniuk, mire sorra kerülnek a bőrgyógyászaton. A szervezet tagjai ezért a szűrések újraindításával megvárják, amíg az állami egészségügy megteremti a gyors ellátás feltételeit.
Mit ér egy teszt, ha utána hónapokig nem jutnak be vele az orvoshoz?
És itt értünk el a járvány terjedésének kedvező következő körülményhez.
Biztosítottként is nehéz szakemberhez eljutni.
A bőrgyógyász az egyik legfontosabb hiányszakma az állami egészségügyben, mivel tömegével távoztak az orvosok a magánegészségügybe, ezért szinte mindenütt sokat kell várni. Egy újabb magyar abszurdhoz érkeztünk: ha valaki szifiliszes, akkor jogszabály írja elő, hogy meg kell mondania, kikkel szexelt, kötelező kezeltetnie magát, de előfordul, hogy a szakorvosra hat–nyolc hónapot kell várnia. A tapasztalatok szerint ugyanis a fertőzötteket nem veszik előre a sorban. Azt gondoltuk, a szociális munkások talán félreértettek valamit, ezért megkérdeztük az állami egészségügyi ellátás szervezéséért felelős Országos Kórházi Főigazgatóságtól (OKFŐ), mi a pontos helyzet.
A helyzet az, hogy helyzet van. A szociális munkások és a szűrést végző civilek jól érzékelik.
Nincs olyan jogszabály, amely a szifiliszes betegek soron kívüli ellátását kötelezően előírná. Magyarán sorba kell állniuk. Ha sürgős szükség gyanúja áll fenn, az más eset lenne, csakhogy a szifilisz ma már ritkán halálos betegség. Sürgős szükségnek az egészségügyi törvény azt minősíti, ha az egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségügyi károsodást szenvedne.
Ugyan jogos járványügyi érdek lenne, de
nem minősül sürgős szükségnek, hogy az érintett ne fertőzze szét a környezetét.
A szifilisz nem egy infarktus vagy egy súlyos allergiás reakció, aminek kezelése nélkül perceken belül meghal a beteg. Ez a rászorultakat még nehezebb helyzetbe hozza. A kezelésekért kirótt térítési díj a „barnalámpásoknál” nehezen behajtható, ezért az intézmények egy része a nem halaszthatatlan kezeléseket előzetes térítéshez köti. Életszerűtlen, hogy valaki a járulékot nem volt képes hat hónapig kifizetni, de a kezelés költségét zsebből kipengeti. Mivel ezt gyakran nem tudja megtenni, ezzel véget is ér a vizit.
A baktérium pedig vígan terjed tovább.
Persze a szifilisz ellen viszonylag könnyű védekezni: óvszert kell használni. Ez egyszerűen hangzik, csakhogy Magyarország – és a legfertőzöttebb Kelet-Magyarország – az emberkereskedelem és a prostitúció terén a kontinens egyik legsúlyosabban érintett régiója.
A cikkünkben említett civilszervezet prostituáltak számára is szervez szűrőprogramokat, céljuk, hogy előjegyzési lista nélkül tudják bejuttatni a kiszűrteket a szakrendelésekre, és találni olyan orvosokat, akik „nem menekülnek el, ha szerhasználóval érkezünk” – mondja a szakmai vezetőjük.
A szexmunkások, a droghasználók, a fogvatartottak, a hajléktalanok, a gyermekvédelmi intézményrendszer ellátottjai szintén veszélyeztettek
a tisztiorvosi szolgálat módszertani útmutatója szerint. És persze a szexmunkások szolgáltatásait óvszer nélkül igénybevevők és az ő partnereik is.
Itt tartunk most. A helyzet még évekig romolhat, mire sikerül megfékezni a kórokozó terjedését. Jelenleg évi 2500 igazolt fertőzést tartanak nyilván, ám azt senki nem tudja megmondani, hogy mekkora lehet a lappangási arány.
A magyarországi szifiliszjárványt nem lehet pusztán a szexuális magatartás változásával magyarázni; az egészségügyi rendszer hozzáférési problémáit is vizsgálni kell. A magyar állami egészségügy közel félmillió állampolgár számára elérhetetlen. Érdemes lenne átgondolni, hogy mennyi előnye van egy jogviszony-ellenőrzésen alapuló rendszernek, ami javíthatja a fizetési hajlandóságot, de akadálya a járványkezelésnek.
Nyitókép: illusztráció
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
