Egy 500 éves fegyver életre kel – ott voltunk a mohácsi puska első éles tesztjén – Válasz Online
 

Egy 500 éves fegyver életre kel – ott voltunk a mohácsi puska első éles tesztjén

Borbás Barna
Borbás Barna
| 2026.08.27. | sztori

Igazi történelmi kuriózum: a mohácsi csata 500. évfordulója előtt nem sokkal lőtéri körülmények között, autentikus célponton tesztelték az első hazánkban rekonstruált, működőképes 16. századi kézi tűzfegyvert. Rendhagyó módon videóriportban mutatjuk be a látottakat. Ez azonban csupán kedvcsináló nyomtatott kiadványunkhoz, a Válasz Offline-hoz, melyben részletesebben elmeséljük, milyen kézi lőfegyverek voltak a mohácsi csatában. És természetesen azt is, milyen tényezőknek volt döntő szerepe a harctéren. Ugyanis, mint az alábbiakban kiderül, nem egyik vagy másik fegyvertípusnak.

hirdetes

Majs pici, alig 800 lelkes település Baranyában, a horvát határ közelében. A község leginkább a szép szerb ortodox templomáról ismert, de egyre többször fogunk hallani róla, ha a mohácsi csatáról van szó – az alábbi történelmi rekonstrukciós videóriport gyökerei is ide vezetnek. (A szintén nagyrészt ide köthető csatatérkutatásról szóló megaösszeállításunk itt olvasható.)

Ugyanis Majs mellett, a régóta kutatott középkori falunyomnál bukkant elő 2021-ben egy mohácsi csata korabeli gyalogsági tűzfegyver, vagyis taplólakatos arkebúz csöve, pontosabban annak egy darabja. A töredék mintegy 20 cm hosszú, és a kalibere összhangban van a környéken előkerült kis méretű puskagolyókkal.

A Magyar Nemzeti Múzeumban is őriznek egy bronz arkebúzcsövet, amely régi leltári adatai szerint szintén a mohácsi csatatérről származik – vagyis léteznek hazai minták is ahhoz, hogy egy ilyen fegyvert rekonstruálni lehessen.

Ez meg is történt: mint az alábbi videóriportból kiderül, újra van hazánkban rekonstruált, ráadásul működő 16. századi tűzfegyver. (A korábbi riportunkban írtunk a Weigel Harri-féle arkebúzról, mely szintén a leletek alapján készült rekonstrukció, de múzeumi darab, vagyis lőni nem lehet vele.)

A galgamácsai lőtéren találkozunk a rekonstrukciós csapattal. A lövésteszt motorja Németh Balázs hadtörténész, a MATE egyetemi docense, a Janus Pannonius Múzeum Mohács 500 kutatócsoport lövedékekkel és tűzfegyverekért foglalkozó kutatója. Döntően az ő szakmai vezetése mellett alkotta meg az első működő arkebúzt egy magyar műhely, a Kovács-Armoury. Eljött Bertók Gábor, a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatója, hogy bemutassa az eredeti puskacsőleletet és a teljes régészeti hátteret. A legautentikusabb, a korabeli páncélra, sőt egy konkrét leletre, a Sátorhely határában, a tömegsírok kutatása során talált vállvérttöredékre hasonlító kovácsolt célpont megalkotásáért Nyáry Vilmos mérnök, a BME doktorandusza felelt. Mögötte a kutatók elhelyeztek még egy szintén kézműves technikával, Hódi Gábor hagyományőrző által készített láncvértet, illetve egy gambezon-, vagyis fegyverkabátdarabot, Kiszely Orsolya viseletkészítő munkáját.

Nyugati reenactment, vagyis történelmi újrajátszó csoportoknál látunk ilyen profizmust. A fegyverteszt minden eleme autentikus. Például a mai modern fekete lőporokat hiába töltenék bele egy 16. századi tűzfegyverbe, azok nagyobb „munkavégző-képességgel” rendelkeznek, ezért ebben a közegben használhatatlanok lennének. A kutatók ezért – korabeli receptek alapján salétromból, kénből és faszénből – előállítottak 16. századi lőporokat. Kiszely Orsolya a fegyverkabát töltelékéhez nem mai merinó gyapjút használt, a szálakat nem fésülte ki, hanem „tincsesre” hagyta.

Mint a lövéstesztből kiderült, utóbbi eljárásnak akár életmentő jelentősége is lehetett. Az egyik lövésnél ugyanis – utolsó védelmi vonalként – a gambezon fogta fel a lövedéket, miután az áthatolt a páncélon és a láncvérten is.

Fotó: 4K Media Studio

Kifejezetten értékes tanulságai voltak tehát a tesztnek, melynek célja az volt, hogy kipróbálják, különböző lőporok használata mellett milyen hatékony egy 16. századi tűzfegyver 50–80 méteres távolságból. „Voltak olyan kutatók, akik úgy gondolták, hogy a 11–12 mm-es lövedékek képtelenek átütni a vértet. Erre kerestünk mi választ. És egy választ tudtunk adni:

ez a fegyver bizony 50–80 méteres távolságból képes arra, hogy azt a vértet, amit Sátorhelynél megtaláltunk, átüsse”

– mondja a videóriportban Németh Balázs.

Akkor tehát a puska volt a döntő tényező? Azért győztek a törökök, mert több arkebúzt használtak a magyarok ellen? Mint riportunkból kiderül, ez sem ennyire egyszerű. Bertók Gábor szerint még azt sem tudjuk, hogy a Majsnál megtalált puskacsőlelet melyik oldalhoz tartozott. „Magyar és török kézben is lehettek ilyen fegyverek” – mondja a régész, muzeológus. „A puska önmagában nem döntötte el a háborút. A janicsárok ilyen arkebúzból valószínűleg körülbelül 4000 darabot hoznak magukkal, ebből ezer lehetett úgymond jobb típusú. A puska hatékony használata szerepet játszhatott több keresztény roham megállításában, de nem önmagában volt döntő tényező” – mondja Németh Balázs.

Az éles lőtéri teszt összes tapasztalata megnézhető rendhagyó videóriportunkban. A téma teljes háttere pedig elolvasható Németh Balázs Válasz Offline számára írt cikkében.

A lap már előrendelhető közvetlenül tőlünk! (Megjelenés novemberben, ugyanis az új Válasz Offline nemcsak az újraírt mohácsi történet részleteit és teljes hátterét tartalmazza, hanem olyan friss kutatások eredményeit is, amelyek még ezekben a hetekben-hónapokban is zajlanak.)

Magyar sikerek az elöltöltős vb-n

A fegyverrekonstrukciók olyannyira reneszánszukat élik, hogy minden páros évben világbajnokságot is szerveznek ebben a műfajban. A történelmi elöltöltő fegyverekkel végzett sportlövészet nemzetközi szervezete, a MLAIC idén Ausztriában, Kismartonban (Eisenstadt) tartott vb-t, melyen többek között kovás, kanócos és csappantyús pisztoly-, revolver-, puska-, muskéta- és sörétespuska-számok voltak.

Az augusztus 15–23. között zajlott vb magyar sikert is hozott: a Németh Balázs, Németh Sebestyén, Tar Mihály, Meszesi Lajos és Kapocs István alkotta csapat bronz érmekkel tért haza.

Bár Magyarországon egyelőre kevésbé ütik meg az ingerküszöböt ezek a versenyek, az osztrák és olasz sportlövészeten belül ismert és komolyan vett nemzetközi események, melyeket „igazi világbajnokságként” kezelnek. Ezért az itt aratott siker messze nem csak szubkulturális dolog – minden sportkedvelő büszke lehet rá.


Nyitókép: Németh Balázs lövés közben (forrás: 4K Media Studio)

Az új Válasz Offline már előrendelhető, kizárólag webshopunkból!

#arkebúz#hadtörténet#hagyományőrzés#Mohács 500#mohácsi csata#rekonstrukció#tűzfegyverek#Válasz Offline