A Magyar-kormány nekimegy a Jászai Gellért-féle 4iG-nek – mutatjuk a hátteret
Miután a kormány határozatot hozott az állam és a 4iG közötti kapcsolat átfogó vizsgálatáról, a miniszterelnök ma külön Facebook-bejegyzésben kommentálta a döntést. Magyar Péter szerint „a 4iG-cégcsoport a NER lopakodó anyahajója volt”. A vállalat múltjával és jelenével a Válasz Online legutóbbi bookazine-ja is foglalkozott – az alábbiakban a NER-akták 4iG-re vonatkozó, aktualizált pontjait közöljük.
Egy mínuszosnak látszó hír 2025-ből: a külgazdasági és külügyminiszter javaslatára Sulyok Tamás államfő nemzetközi üzleti kapcsolatok fejlesztéséért felelős rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki Jászai Gellértet. Ezzel a 4iG Nyrt. nevű tőzsdei óriásvállalat elnöke lett a legmagasabb kormányzati pozíciót viselő magyar oligarcha, akinek egyértelműen az volt a ki nem mondott feladata, hogy seperc alatt, bármi áron felépítsen egy nemzetközi térben mozgó, az OTP-hez, a Molhoz vagy a Richterhez hasonlítható tőzsdei vállalatot.
Diplomata-útlevele birtokában Jászai lényegében szabadon utazhatott bárhová a világon Magyarország képviseletében. Nagyköveti kinevezésének volt „előszele”: amikor 2024 végén a már elnökké választott Donald Trump floridai magánbirtokán fogadta Orbán Viktort, Szijjártó Péter külügyminisztert – és a találkozón részt vett Elon Musk, a Tesla és a SpaceX alapítója –, Jászai Gellért is ott volt a csapatban. Valószínűleg kellett a magyar delegációba egy „techguru”, ha már az amerikai elnök körül is sürögnek efféle figurák. Az Orbán–Trump-barátság megkoronázásaként a 4iG nemzetközi tanácsadó-testületének fontos alakja lett Richard Grenell, akit sokáig külügyminiszter-várományosként emlegettek, ma pedig az amerikai elnök különleges missziókért felelős megbízottja.
Ennek ellenére a 4iG jövője bizonytalan, pláne, hogy 2026-ban megváltozott a közéleti felállás Magyarországon. A vállalatcsoport ugyanis egyértelműen része volt az Orbán-rendszernek; gyarapodásának szinte minden állomása politikai döntéseken, állami forrásokon múlt. Olyannyira fontos a cég a feljebbvalóknak, hogy a 4iG érdekében a exkormányfő személyesen is lobbizott – de erről később.
I. Medgyessytől az Orbán lányokon át a NAV-ig
A mai 4iG-elnök múltjából nem feltétlenül következik a NER-es sikerszéria. A szocialista Medgyessy Péter kormánya idején ugyanő az SCD Holding nevű vállalat arcaként futott – ez a társaság magánosította a balatoni üdülőhálózatokat. Amikor aztán a finanszírozó OTP teljesen kivonult az SCD mögül, nem valósultak meg a cégcsoport hotelfejlesztései. Volt persze, ami sikerült: a miniszterelnökként végül megbukott Medgyessy éppen az SCD-től jutott hozzá 2005 nyarán egy Tihanyra néző vízparti telekhez Zamárdiban, melyre a cég villát is épített neki. A volt miniszterelnök mindezt ráadásul kihagyta a vagyonnyilatkozatából.
Az Orbán-rendszer 2010-es kezdetekor a Fidesz mögötti gazdasági mogul, Simicska Lajos igyekezett mindenhonnan távol tartani az SCD-projekttel „becsődölt” Jászai Gellértet. Viszont
amikor Orbán Viktor szakított Simicskával, szükség lett mindenkire, aki az új kiszemelt, Mészáros Lőrinc keze alá tudott dolgozni. Jászai később önálló erőközponttá vált;
egy idő után ő vitte tovább az addig a felcsúti körbe tartozó, jellemzően még csak informatikával foglalkozó 4iG-t. A sajtó konfliktust szimatolt a két pénzember között, de Jászai 2020-ban hitet tett Mészáros Lőrinc mellett. „Ahogy a mondás tartja: hazát, hitet és barátokat nem cserél az ember” – fogalmazott egy HVG-interjúban. Később pedig fotók jelentek meg a sajtóban arról, hogy a 4iG ura a Mészáros-kör jachtján pihent. Szent volt háta a béke Orbán Viktor udvarában.
Ennél fontosabb, hogy Jászai Gellért a miniszterelnök szűk famíliájával is „összeépült”. Hivatalos lakóhelye például egy olyan társasház Budapest II. kerületében, amelyben rajta kívül még egyvalakinek volt lakása: Tiborcz Istvánnak (a BDPST Zrt.-n keresztül). A kormányfő másik lánya, Orbán Sára és családja pedig fényképekkel igazolt módon együtt pihent Jászai Gellértékkel a Maldív-szigeteken 2025-ben. Ezen sokan csodálkoztak, hiszen Orbán Sára nem Ráhel-típus, illetve férjét, Szokira Tamást is inkább anti-Tiborczként azonosították a bennfentesek; nem magától értetődő tehát, hogy egy ilyen kiruccanást képesek saját forrásból finanszírozni. A minden mindenkivel összefügg jegyében még hozzátesszük: Orbán Sáráék 2022-ben attól a Guller Zoltántól vettek budai villát, aki később a 4iG Nyrt. felügyelőbizottsági elnöke lett (meg közben az állami Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója és a Magyar Turisztikai Ügynökség első embere).
Akad még egy személyes elem a 4iG-sztoriban. Noha Orbán Viktor rendre hangoztatja, hogy nem foglalkozik konkrét vállalatok üzleti ügyeivel, egy bizonyíték mégiscsak van arra, hogy a volt kormányfő a Jászai-cég érdekében tárgyalt. A Direkt36 értesülése szerint 2021 közepén szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség épülete. A 4iG meg akarta szerezni az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalatot, de a cég tulajdonosa – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alap – magasabb árat kért, mint amennyit a magyar társaság ajánlott. Az Invitech azért kulcsfontosságú, mert a birtokában van Magyarország internetes gerinchálózatainak egyike; ez olyan vezeték, amely nélkül nem lehet országos távközlési céget működtetni. Az Invitech képviselői személyesen Orbán Viktorral találkoztak a nagykövetségen – és több mint egy órán át tárgyaltak, majd idővel létre is jött a deal.
A 2021-es év alighanem más miatt is emlékezetes marad Jászai Gellérték számára. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói ugyanis házkutatást tartottak irodáikban egy milliárdos kárt okozó adócsaló hálózat felderítése keretében. A 444 cikkei szerint a 4iG is a részese volt a számlagyáras körnek, méghozzá a 2018 és 2021 közötti bűncselekmény-sorozat egyik állítólagos haszonhúzójaként. Noha a vállalat a nyomozati anyagokban még hangsúlyos szerepet kapott, végül a bíróság elé került ügyészségi vádiratból teljesen kimaradt a 4iG-szál.
Ha az előző két történetet (Orbán az érdekükben tárgyalt a nagykövetségen, megúszták a számlagyáras ügyet) egymás mellé tesszük, annyit talán meg lehet kockáztatni, hogy a hatalom számára kiemelten fontos volt a 4iG sikere és érintetlensége.
II. Kié pontosan a Jászai-cég?
A hazai és nemzetközi sajtóban, sőt a tőzsdei nyilvánosságban is gyakran szerepel az állítás, hogy a 4iG Jászai Gellért cége. Ez a tétel legfeljebb részben igaz. A Direkt36 világossá tette, hogy 2021 végén egy állami befektetési cég, a Széchenyi Alapok döntései nyomán 72 milliárd forintnyi állami forráshoz jutott az iG COM Magántőkealap, amely részvényeket vásárolt a 4iG-ben zártkörű tőkeemelés keretében. Kiderült, hogy e befektetés futamideje húsz év, tehát akár 2041-ig a 4iG-nél maradhat a zseton – annál is inkább, mert közben a forrást biztosító Széchenyi Alapokat is kiszervezte a kormány az állami körből egy közfeladatot ellátó közérdekű egyetemi alapítványnak.
Tehát ez az alapítvány egyszer majd jogosult lett volna hozamra, de a 4iG ügyeibe nem szólhat bele, mivel az állami pénzből létrehozott magántőkealapot nem a kormányzat, nem is az egyetem irányítja, hanem Jászai Gellért egyik privát érdekeltsége (iKON Befektetési Alapkezelő). Vagyis a 4iG legnagyobb tulajdonosa az említett magántőkealap, a cég elnökének áttételesen bő 12 százaléknyi saját részvénye van, nem több. Ennyire övé tehát a híres-hírhedt tőzsdei vállalat. Ráadásul a magántőkealapos háttér nem kizárólag a 4iG-csoport központi anyavállalatát érinti; a társaság védelmi ipari terjeszkedése mögött – melyről az alábbi IV. és V. pont szól – ugyancsak ott van egy 50 milliárd forintos, állami tőkével telepumpált másik magánalap. S persze ezt a kasszát is Jászai menedzseli (egy iG TECH Capital Befektetési Alapkezelő nevű újabb céggel). Vagyis a fent említett 72 milliárddal együtt
ez már 122 milliárd forint – ekkora méretű kormányzati befektetés biztosan segítette a 4iG-gömböc hizlalását.
III. All for One
A magántőkealapos ügyletekkel azonban nem ért véget a kormányzati segélyakció-sorozat. Kis túlzással minden pénzes állami szereplő hozzátette a magáét Jászai Gellérték hódító akcióihoz: Nagy Márton minisztériuma, az Eximbank, a Magyar Fejlesztési Bank és a Matolcsy-féle jegybank is. A ma már One néven működő Vodafone Magyarország felvásárlása például közvetlen kormányzati partnerséggel valósult meg – aztán részvénycserés ügyletek révén az állam végül átadta a portékát a Jászai-csapatnak. Sőt, a Vodafone–One-biznisz mögötti hiteleket is a hatalom pénzintézetei szervezték meg a 4iG számára. A teljes vállalatcsoport gyors bővülésének több százmilliárd forintos forrása pedig a nemzeti bank kedvezményes növekedési kötvényprogramjából származott.
Az óriási cégkonglomerátummá duzzasztott 4iG tehát hatalmas adósságot görget maga előtt, ráadásul állandó veszteségben van, hiába várnak bármilyen érdemi osztalékot a befektetői.
A Jászai-féle cégvezetés mindenütt azt kommunikálja, hogy rövid távon évi 1000 milliárd forintos árbevételt terveznek, később pedig inkább 1500 milliárdost (utóbbiban a védelmi és űripari divíziónak már nagy szerepe lehet), vagyis kinövik majd magukat a tartozásokból. Ennél valószínűbb viszont, hogy előbb az adósságállomány éri el az 1000 milliárdot.
Tehát akkor: mennyiben is hasonlít a 4iG a „nemzeti bajnokként” jegyzett OTP-hez, Molhoz vagy Richterhez? Mitől sikertörténet, ha valakihez – a normál piaci-technológiai fejlődési logikát kikerülve – állami százmilliárdokat szerveznek ki, majd hatalmi-politikai érdekek szerint kell növekednie? Mitől fog ez a projekt állandó kormányzati kényszerbeavatkozások, illetve Orbán Viktor nélkül működni? Mit érnek a látványos prezentációk a 4iG által megvett albániai és montenegrói távközlési cégekről, űripari előretörésről, ha Jászai Gellértéknek épp csak a finanszírozásért nem kellett megküzdeniük soha?
IV. Honvédelmi privatizáció állami tőkéből
Ahogy az előző pontokban már utaltunk rá, a 4iG-csoport honvédelmi terjeszkedése mögé is odatett az Orbán-kormány egy 50 milliárdnyi állami tőkével megtámogatott magántőkealapot. Ami különös, hisz’ közben a Fidesz-kabinet épp privatizálta a hadiipar egy részét – a kijelölt vevő pedig a Jászai Gellért fémjelezte vállalat lett. Még érthetőbben: ez egy olyan magánosítás, ahol a vevő állami tőkéből vásárol állami tulajdonrészeket – privát célra. Azt nem mondhatnánk, hogy a Fidesz-többség komoly társadalmi vitát kezdeményezett volna arról, vajon helyénvaló-e a katonai bizniszt ennyire leválasztani a mindenkori magyar kormányokról (vö. szuverenitás), mindenesetre a kiszervezés megindult.
Az előzményekről is ejtsünk azonban néhány szót. A miniszterelnök 2024 nyarán kivette az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-t a honvédelmi tárca portfóliójából – és Nagy Mártonhoz került a tulajdonosi joggyakorlás. Mivel a kormányban a nemzetgazdasági miniszter felel a vagyonpolitikai döntésekért, ettől a pillanattól sejteni lehetett, hogy az ország védelmi képességeinek fejlesztésére szolgáló vállalatok egy része hamarosan kikerül az állami tulajdonkörből.
Az egész ügyködés azért vált sürgetővé, mert az EU-ban előbb-utóbb megnyílnak a pénzcsapok a hadiipari fejlesztések előtt az úgynevezett SAFE-hitelprogramban (Security Action for Europe). 2025-ben a 27 ország nagykövetei közül 26-an támogatták a tervet, Ódor Bálint magyar követ egyedüliként tartózkodott. A javaslatot így is elfogadták – a budapesti álláspont pedig a „nem támogatástól” eljutott a maroktartásig. A magyar kabinet 17,4 milliárd eurót igényelt a keretből – ennél többet csak Lengyelország kért, Románia és Franciaország pedig nagyjából ugyanennyit. Az igények összesítése és egy bonyolult képlet alkalmazása nyomán végül kiderült, hogy Magyarország legfeljebb 16,2 milliárd eurót hívhat le, ez a lehetséges legnagyobb összeg, ami a szabályok szerint a magyar költségvetésnek járhat a SAFE-ből.
V. A kísérlet megbukott
Nyilvánvaló, hogy a SAFE-ből lehívható olcsó hitel nemcsak a beszerzéseket tenné olcsóbbá, hanem a gyártás támogatásával az exportot is erősíthetné. A gyártásban pedig kulcsszereplő lehetett volna a visszavonuló állam helyére benyomuló 4iG. Ennek megfelelően 2026 elején be is jelentették, hogy a védelmi privatizáció fontos lépéseként lezárult a Rába Járműipari Holding többségi részesedésének 4iG-s megszerzése, Jászaiék tehát birtokon belülre kerültek.
Az előzetes nagypolitikai terv vélhetően az volt, hogy a 2026-os választások után elsősorban a 4iG-nél „kelljen” – vagy leginkább csak ott lehessen – elkölteni az uniós kölcsönforrásokat. A kísérlet kimenetele azonban rengeteg tényezőtől függött. Például az EU-szervek hajlandóságától, illetve attól, hogy Orbán Viktor hatalmon marad-e vagy sem. Nem maradt.
Nyitókép: Jászai Gellért, a 4iG elnöke a kormány és a 4iG-csoport közötti együttműködési megállapodás aláírásán a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban 2023. november 9-én (fotó: MTI/Mónus Márton)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
