Vélt adatokra hivatkozva zárna be négy óvodát a Hegyvidéki Önkormányzat – a szülők tiltakoznak
Tiltakozásba kezdtek a hegyvidéki szülők. Négy óvodát záratna be a XII. kerületi önkormányzat a fogyatkozó gyermeklétszámra és a vele együtt csökkenő állami támogatásokra hivatkozva. A szülők attól tartanak, ingatlanmutyi is állhat a terv hátterében és szerintük nincs szó olyan drámai kihasználatlanságról, amely indokolná bármely kerületi óvoda bezárását. Tegnap megtartották az első, parázs hangulatú szülői fórumot.
„Érthető, hogy engem is bevonnak ebbe a folyamatba, de azt ugye nem várják el tőlem, hogy ne vegyem védelmembe az óvodát, ahol 36 éve dolgozom?” – tette fel a kérdést a tegnap esti fórum végén a Városmajori Óvodák vezetője. A mondat végére elcsuklott a hangja. Az önkormányzat képviselői és a szülők találkozása a képviselőtestület által elfogadott szándéknyilatkozat „társadalmasításának” jegyében jött létre, annak érdekében, hogy mindkét fél szembesítse a másikat a maga szempontjaival. A szülők hozzáállását az egyik anyuka hozzászólása tükrözi a legjobban. Ő úgy fogalmazott: „Semmilyen kompromisszumot nem vagyunk hajlandóak elfogadni a Csermely oviért cserébe”.
A parázs vitákat kavaró történet három hete kezdődött. Kocsik Tekla alpolgármester akkor, január 29-én, az aznapi közgyűlésen ismertette a szándéknyilatkozatot, amelyben először vázolták fel az önkormányzat fenntartásában működő óvodai ellátórendszer „stratégiai újragondolásának” tervét. A dokumentum szerint az elmúlt öt évben drasztikusan csökkent a gyereklétszám a kerületben és több intézményben is vannak üres vagy kis létszámmal működő óvodai csoportok. A kerületi óvodák összkapacitása 1501 fő, de ebből csak 1166 hely van betöltve, tehát a kihasználtság az önkormányzat számítása szerint jelenleg 77,7 százalékos. Az előterjesztés szerint 22 fős csoportlétszám lenne ideális, így a jelenleg működő 63 csoport helyett 53-mal is el tudna futni a rendszer.
Költséges óvodafinanszírozás
Az önkormányzat fő érve a – kezdetben tagadott – bezárási szándék mellett az, hogy a kevesebb csoporttal, vagy alacsonyabb létszámmal működő intézményeket épp úgy fenn kell tartani, vezetőt, technikai személyzetet, rezsit fizetve utánuk, mint a telítettebb intézményeket. „A kiadások stabilan magasak, a pedagógusok illetménye emelkedik, a csoportlétszámok viszont évről évre csökkennek, mindez évről évre kumulálódó költségvetési hiányt okoz” – fogalmaznak szakmai anyagukban. Az óvodák fenntartása valóban sokba kerül az önkormányzatoknak, annak ellenére is, hogy ezek működtetésére normatív támogatást nyújt az állam. Az állami pénz egyfelől bértámogatás formájában érkezik a számított létszám alapján (amelyben egy-egy sajátos nevelési igényű gyerek több főnek számít), másfelől működési támogatás formájában, amelyet a természetes létszám alapján határoznak meg. Mindez a működéshez szükséges összeg nagyjából 60 százalékát teszi ki, a fennmaradó részt az önkormányzatnak kell állnia. A Hegyvidéki Önkormányzat mindezek alapján úgy érvel: a csökkenő gyereklétszám miatt idén 177 milliótól esnek el.
A szülők azonban egészen máshogy kalkulálnak. Az idei költségvetési tervezetből kiderül, hogy a közétkeztetési és a működési normatíva növekszik idén, s ez valamelyest kiegyenlíti a 177 milliós köznevelési normatíva csökkenést. Szerintük tavalyhoz képest így csak 70 millió forintos lukat kell betömnie a kerületnek. Ami az önkormányzat 2026-ra tervezett, 28,3 milliárd forintos költségvetésének elenyésző töredéke. Az óvodások ellátása ennek ellenére természetesen „ráfizetéses”. Az utóbbi években minden önkormányzat, amely tehette, bérpótlékkal próbálta az óvodáiba csábítani a munkaerőt, és a gyerekeknek járó fejlesztéseket is a kerületnek kell biztosítania. Egyfelől tehát igaz, hogy minél kevesebb intézményben tömörülnek a gyerekek, annál költséghatékonyabb a működés, másfelől azonban az is tény, hogy minél több óvodás van, annál több a költség. Ha tehát csak gazdasági szempontokat nézünk, az önkormányzatoknak nem feltétlenül az intézmények feltöltése, inkább a gyerekanyag tömörítése áll érdekében. Most az a kérdés, számítanak-e más szempontok is.
Érvek és ellenérvek
A szándéknyilatkozat előterjesztése után szinte azonnal megindult a civil tiltakozás. Az érintett óvodákba járó gyerekek szülei eddig több mint ezer helyi lakost állítottak az ügyük mellé. Az általuk írt petíció szerint az alacsonyabb csoportlétszám nem hatékonysági probléma, épp ellenkezőleg: pedagógiai érték, hiszen általa több egyéni figyelem jut a gyerekekre, a kerületben élő nagy és egyre növekvő számú speciális nevelési igénnyel rendelkező (SNI) ovisok integrációjának is kedvez és a pedagógusok kiégésének veszélyét is csökkenti. Lehet, hogy a kívánatos, 85 százalékos kihasználtságot eredményező 22 fős csoportlétszám gazdaságilag megtérülne, ám – amellett, hogy rontaná az SNI-sek beilleszkedésének esélyét – meghaladná a köznevelési törvényben rögzített 20 fős átlagot is. Ez tehát mindent egybevéve nem pedagógiai optimum, csupán gazdasági érv az önkormányzat részéről – vélik a szülők.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy az alpolgármester által sérelmezett 77,7 százalékos kihasználtság a valóságban 81,1 százalék. Hiszen az SNI-s gyerekeket alkalmasint nem egy, hanem kettő vagy akár három gyereknek számítja a rendszer. Eszerint pedig a 85 százalékos kihasználtsághoz mindössze 56 gyerek hiányzik. Tekintve, hogy körülbelül 600 kerületi ovis jár magánintézményekbe, könnyen lehet, hogy ez a cél egy, az önkormányzati ovikat propagáló kampánnyal elérhető lenne. Úgy vélik, a probléma nem feltétlenül kapacitástöbblet, csupán népszerűsítés kérdése. Merthogy az ezt szolgáló, korábban nagy érdeklődés mellett zajló események elmaradtak az elmúlt években.
Ha tehát az önkormányzat hatékonyabb működést szeretne, az ovik népszerűsítésével könnyedén feltölthetné a csoportokat.
A hegyvidéki önkormányzathoz tartozó ovik csoportjainak kisebb létszáma ugyanakkor külön vonzerőként is megjelenik a szülők érvelésében, mondván: sokan azért nem fordulnak a magánóvodák felé, mert gyerekeik az alacsony csoportszámoknak hála az önkormányzati intézményekben is megkaphatják azt a törődést, amelyet egyébként csak magánintézményektől remélhetnének. A kisebb létszámok mellett szól az is, hogy van olyan ovi a kerületben, ahová 15 beilleszkedési és tanulási nehézséggel (BTMN) élő kisgyerek jár. Ők az SNI-sekkel szemben mind egy-egy főnek számítanak.
A szülők felháborodását az is táplálja, hogy a négy óvodából, amelyek fenntartása az önkormányzat számításai szerint gazdaságtalan, lakóhelyüktől távoli intézményekbe irányítanák át a gyerekeiket.
Sokan úgy vélik, az önkormányzat jobban tenné, ha kivárnák a választásokat, a kerületből ugyanis sokan költöztek átmenetileg külföldre az elmúlt években és könnyen lehet, hogy egy esetleges kormányváltás esetén az ő hazatérésükkel gyorsan átbillenne a mérleg nyelve az óvodák telítettségét illetően. Egy bezárt intézményt azonban sokkal nagyobb költség újraindítani, mint egy ideig még fenntartani és ha valóban szükséges, fokozatosan kivezetni a működésből. Arról nem beszélve, hogy a régi villaépületeket elég néhány évig fűtetlenül hagyni a visszafordíthatatlan állagromláshoz. Az olyan, kifejezetten óvodának tervezett épületeket pedig, amilyen például a Csikó Tagóvoda, nem is igen lehetne másra használni. A feltöltöttséget segítené az is, ha beengednék a gyerekeket a szomszédos kerületből a hegyvidéki ovikba, erre ugyanis minden évben mutatkozik igény. Tény, hogy előfordult már korábban is: a kerületi születések száma beesett 500 alá, néhány év múlva viszont ismét 600 fölé emelkedett. Legutóbb 2009-10-ben kellett új óvodai helyeket létrehozni, mert olyan boom volt az ovisok körében, hogy a 23-25 fős csoportokba is alig fértek be. A szülők arra is felhívták a figyelmet, hogy a kerületben 900 új lakást adnak át a következő években, ami várhatóan új óvodásokat is jelent majd. Mindezeken felül, mint ahogy az a tegnap esti szülői fórumon kiderült, a demográfiai adatok romlása valószínűleg nem is olyan súlyos, mint amilyen komolyan az önkormányzat készül rá reagálni.
Bár az alpolgármester januárban még úgy nyilatkozott, hogy az általa előterjesztett szándéknyilatkozat nem óvodabezárásokról szól, két héttel később, február 13-án Kocsik Tekla négy óvodát (a Városmajori Óvodák Csermely úti Tagóvodája, a Süni Óvodák Székhelyóvodája, a Süni Óvodák Orbánhegyi Tagóvodája, a Táltos Óvoda Csikó Tagóvodája) értesített a bezárási szándékáról. Egy szakmai tanulmányt is elküldött nekik azzal, hogy 15 napjuk van a szülőknek és az óvodvezetőknek arra, hogy véleményezzék. Ez az anyag egy, a jegyző által létrehozott munkacsoport 2025 szeptembere óta végzett adatgyűjtésének, valamint személyes és szakmai egyeztetéseknek az eredményét foglalja magában, de lényegét tekintve megegyezik a szándéknyilatkozattal, amelynek főbb állításait itt egyéb adatokkal is alátámasztják.
A dokumentum szót ejt arról, hogy míg 2018-ban még 714-fő volt születés utáni védőnői gondozásban, addig 2025-ben már csak 391 csecsemőt számláltak és utal rá, hogy mindez országos jelenség. Felhozza, hogy bár az előző, fideszes önkormányzati vezetés 2022-ben már megszüntetett 150 óvodai férőhelyet, ezzel nem oldotta meg azt a problémát, hogy az óvodai intézményrendszerben ekkor már sok csoport üresen állt. Az anyag összeállítói a korábbi vezetés elmaradt intézkedéseit teszik felelőssé az aránytalan terhelés miatt. Az önkormányzat a jogszabályi minimum (13 fő) és a maximum (25 fő) közötti kompromisszumként 22 fős csoportok létrehozására, azaz minimum 85 százalékos kihasználtságra törekedne, mondván, csak így lehetséges a fenntartható finanszírozás.
Az alpolgármester által bemutatott szakmai anyag szerint a 22 fős létszámnál még megvalósítható az egyéni figyelem és fejlesztés. Annak ellenére határozza meg ezt a számot, hogy jelzi, az Autisták Országos Szövetségének 2024. évi ajánlása szerint optimális esetben egy autizmussal küzdő gyerek egy legfeljebb 18 fős csoportba integrálható. Az egyéb SNI szükségletű gyerekek integrációjánál nincs létszámajánlás. Az önkormányzat álláspontja szerint a feladatellátás szakmai színvonalának fenntartását és a munkaszervezés biztonságát, a szakmai és gazdálkodási szempontokat is figyelembe véve az segíti, ha a minimum négy csoporttal működő telephelyeket tartják fenn. A kerületi óvodák többsége minimum 4 csoporttal működik, kivéve a Csermely Tagóvoda és a Süni Óvodák Tagóvodája, amelyek 2-2 csoporttal működnek.
A tanulmány a 3 év alatti kerületi lakosok közt 2023 és 2024 között egészen döbbenetes, 35 százalékos visszaesést vesz alapul számításainál és mivel feltűnt, hogy az azt megelőző és azt követő években rendre 2-3 százalékos elmozdulások figyelhetők meg csupán a számokban, a bezárással fenyegetett Csermely úti ovi szülői közössége kikérte a vonatkozó adatokat a KSH-tól és döbbenetes következtetésre jutott: a statisztikai hivatal mindössze 3 százalékos népességfogyást mutat az adott évek fordulóján. Amikor a szülői közösség tegnap este szembesítette ezzel a fórumon résztvevő alpolgármestert és a hivatal őt elkísérő munkatársait, azt a választ kapta, az önkormányzatnak nem feladata megítélni, hogy a KSH adatai helyesek-e, és, utalva a KSH szegénységi adatainak meghamisítására, amelyet korábban lapunk tárt fel, közölte, úgy vélik, az önkormányzatnál szereplő adatok felelnek meg a valóságnak. Arra azonban, mi okozhatott volna a kerületben ilyen fokú hirtelen elnéptelenedést, ők sem tudtak felelni.
Az önkormányzat tehát lényegében egy vélt adatra hivatkozva vette napirendre négy óvoda lehetséges bezárását.
A szülői közösség véleménye szerint a tanulmány téves adatokra támaszkodik, helytelen következtetéseket von le és nem támasztja alá megalapozott szakmai és gazdasági érvekkel a tervezett átalakítást.
Ellentmondások a számításokban
Az alpolgármester által bemutatott anyag szerint az ovis csoportok negyedében, 15 csoportban van 13-16 fő között a létszám, 9-ben pedig 23 fő felett. A legtöbb (21) csoport 19-22 fős létszámmal fut. A közzétett táblázat szerint egyik csoportban sem lépi át lefelé a létszám a jogszabályi minimumot, de a szakmai anyag hordoz némi ellentmondást, ugyanis a Csermely úti óvoda bezárása mellett többek között azzal érvel, hogy idén az egyik csoport 9 fővel fut.
Az ellentmondás abból fakad, hogy bár a jogszabály lehetővé teszi, hogy a 3. életév betöltése előtt felvegyék az oviba a gyerekeket, a XII. önkormányzat erre – két kivételtől eltekintve – nem adott engedélyt. Így a csoport, amely valóban 9 fővel indult, év közben egészült ki a szülinapjuk után ovissá vált gyerekekkel, ma tehát már ennek létszáma is meghaladja a törvényi minimumot. A Csermely úti óvoda tehát a gyakorlatban nem a dokumentumban szereplő 27 fővel, hanem 31 (számítva 32) fővel működik az idei évben.
A tiltakozó szülők más ellentmondásra is rámutatnak. Amikor az önkormányzat intézményi kihasználatlanságról beszél, egy-egy tagóvodát (telephelyet) vesz alapul, az ovik vezetői azonban jellemzően tagóvodai egységekben (intézményekben) gondolkodnak, és az állam is intézményekre szabja a normatívát. A Csermely ovi a Városmajori Óvodák tagóvodájaként hiába működik tehát idén alacsonyabb kihasználtsággal, ha a hozzá tartozó másik ovi 105 százalékon áll, így a két oviból álló intézmény telítettsége 95 százalék. Az idén csak két csoportot indító Csermely úti óvoda bezárása mellett többek között azzal is érvel az önkormányzat, hogy pedagógiai asszisztens csak három csoporttól jár. A Csermely úti óvoda azonban nem esik el a pedagógiai asszisztenstől, hiszen a Városmajori Óvodák székhelyén további 5 csoport működik, a 7 csoportra pedig összesen két pedagógiai asszisztenst biztosít a törvény. Azt az érvet, hogy kisebb csoportszámnál a helyettesítés is nagyobb gondot okozhat, ott, helyben megcáfolta a Városmajori Óvodák megjelent igazgatója a tegnapi fórumon.
Értékes villaépületek veszélyben
Sok szülő úgy véli, szándékos csúsztatásokkal állnak szemben. Attól tartanak, az önkormányzat nem csak spórolni, de keresni is akar az óvodabezáráson. Az önkormányzat képviselői ezzel szemben tegnap azt hangsúlyozták, egy forintot sem akarnak spórolni a műveleten, az esetleges bezárásokkal felszabaduló összeget óvodai fejlesztésekre költenék. Hogy pontosan mi szorul sürgős fejlesztésre, arra nem tudtak választ adni. A múlt héten nyilvánosságra hozott szakmai anyag első körben a Csermely úti ovit állította célkeresztbe. Ez az intézmény a kerület óvodahálózatának gyöngyszeme, ovis szemmel maga a földi paradicsom. A Harangvölgy közelében, az erdőre és a Tündérsziklára néző telken álló régi villát gyümölcsfákkal, virágokkal teli kert, tornaudvar és játszótér veszi körül.
Olyan jók az adottságai, hogy még Orbán Ráhel is ide járatta a gyerekeit,
holott anyagi körülményei megengedték volna, hogy a kerületben működő számos magánovi egyikében helyezze el őket. Remek adottságaiból és az itt folyó pedagógiai munka jóhíréből adódóan az óvoda telítettségével általában nincs gond. Az elmúlt években nem ment 84 százalék alá a telítettsége. Ez alól egyedül az idei év kivétel, a mostani alacsony létszám pedig annak köszönhető, hogy tavaly rekord mennyiségű gyerek, 22 fő ment iskolába és az igazgatónő – figyelembe véve, hogy a társintézménnyel együtt így is jócskán megvan a források lehívásához szükséges telítettség – nem töltötte fel teljesen a létszámot. Éppen azért, hogy néhány év múlva ne egyszerre ürüljön ki újra az intézmény, amikor iskolába mennek a kicsik.
Tegnap este a Csermely úti ovi szülői közösségének tartottak fórumot az önkormányzat képviselői a Mesevár Óvodában, ahová a bezárás után át szeretnék irányítani a gyerekeket. A felháborodott szülők közel három órán át sorolták az ellenérveiket az óvodabezárással szemben, Kocsik Tekla pedig mindvégig azt ismételgette: ezek csak tervek, még semmi sincs lejátszva, ez a társadalmasítás lényege. A szülők rámutattak: az óvoda költségei olyan alacsonyak (évi 10 millió forint), hogy bezárásával vajmi keveset nyerne az önkormányzat, amely a munkatársakat nem szándékozik elbocsátani. Felhozták azt is, hogy az elmúlt években több millió forinttal járultak hozzá családok az intézmény fejlesztéséhez, az így befektetett összeget bezárás esetén visszakövetelnék.
Az eszmecsere meglehetősen egyoldalúnak bizonyult. A szülők egymás szavába vágva kérdeztek, a válaszok azonban, amiket kaptak, a legkevésbé sem nyugtatták meg őket. Arra a fórum vége felé feltett kérdésre, sikerült-e meggyőzni az alpolgármestert arról, hogy ne nyúljon a Csermely ovihoz, Kocsik Tekla hallgatással felelt. Arra sem válaszolt, mi sürgeti annyira a döntéshozatalt, hogy idén március végéig kell határozni. Ráadásul egy, a legsúlyosabb lépéseket előirányzó, alternatív megoldásokat nem kínáló szakmai tanulmányra támaszkodva.
A szülők által a sajtóhoz eljuttatott közlemény úgy fogalmaz: „A bezárásra kijelölt óvodák többsége régi villaépületekben működik, ami felveti az ingatlanértékesítés lehetőségét mint bevételszerzési eszközt. Ez azonban a közvagyon felélése, nem pedig hosszú távon felelős gazdálkodás, és ellentétes azzal a szemlélettel, amit az MKKP képviselői ellenzékben képviseltek.” A szülői közösségben az a híresztelés kapott lábra, hogy az ovi melletti telek a rajta álló lakatlan, régi villaépülettel Schmidt Mária tulajdona lenne, ő pedig állítólag már a fideszes vezetés alatt is lobbizott azért, hogy megszerezze az óvoda ingatlanját. Nem tűnik észszerűnek, hogy a kutyapártos vezetés, amely éppen úgy nyerhetett bizalmat a hegyvidékiektől, hogy az ingatlanmutyikkal szemben fogalmazta meg magát, egy ilyen látványos húzással forduljon szembe az elveivel, mindenestre utánanéztünk a szomszédos telek tulajdoni lapjának és az alapján ez a gyanú nem igazolható. A Csermely úti ovi melletti ingatlan legalábbis nincs Schmidt Mária vagy hozzá köthető cégek nevén. A két másik szomszédos telken érzésünk szerint sokkal inkább várható mozgás a közeljövőben. Erről annyi tudható, hogy egy nagy ingatlankereskedő lánc vezetőjének nevén van, akinek a másikra is a tulajdoni lapon jegyzett elővásárlási joga van.
A szülők gyanakvását nem csak az elmúlt évtizedek ingatlanmutyikkal kapcsolatos rossz tapasztalatai erősítik, hanem az a tény is, hogy az idei költségvetési tervezetben szerepel egy 800 millió forint körüli telek vagy intézmény értékesítésről szóló tétel.
Az óvoda fölött pedig van még egy önkormányzati tulajdonban lévő, 3000 négyzetméteres, meredek, rézsűs telek, amely az ovi telkéhez csapva már komoly értéket képviselhet. A múlt heti pénzügyi bizottsági ülésen több képviselő is rákérdezett arra, mire vonatkozik ez az eladási szándék, de egyelőre nem kaptak választ a kérdésükre.
Kocsik Tekla mindenesetre valóban szűk határidőket szabott, március 31-ig döntést szeretne a képviselőtestülettől. Az óvodáknak két hetük van véleményezni a tervezetet és az érintett szülőket hivatalosan csak tegnap tájékoztatták a részletekről. Az alpolgármester Facebook-oldalára azonban már hetek óta ömlenek a szülői állásfoglalások. Az indulatokat szemmel láthatóan nemcsak a bezárással fenyegetett intézményekhez fűződő érzelmi viszonyulás fűti, hanem az is, hogy bár Kocsik minden posztjában párbeszédre buzdít, valójában nem ad megnyugtató válaszokat a szülők kétségeire.
Szerettünk volna lehetőséget adni arra, hogy az alpolgármester ismertesse az önkormányzati álláspontot és hasson ellene a kerület lakóiban – az előző évtizedek tapasztalatai miatt is – beindult rossz reflexeknek, eloszlatva annak gyanúját, hogy a tervezett óvodabezárás(ok) mögött az ingatlanokkal kapcsolatos haszonszerzés célja állna, megkeresésünkre azonban sajnos nem reagált. Így jobb híján néhány nappal ezelőtti, AI-gyanús Facebook-bejegyzését másoljuk csak ide, amely – talán érthető módon – nem csitította a kedélyeket:
„Az épületek kérdése, csak ezután merül fel, semmilyen előzetes alku, ígéret nincs és nem is lehet, mivel amíg ezekben üzemel az óvoda és el sem döntöttük, hogy melyik óvodát érintheti a racionalizálás ezt könnyen törvénytelen hitegetésnek minősíthetné a tárgyaló fél. Ezt természetesen minden híreszteléssel ellentétben nem követtük el. Jelenleg is vannak 22 főnél nagyobb csoportok – és a jövőben is lesznek kisebb létszámúak. Ez csak egy átlagos arány, nem öncélúan meghatározott kötelező szám. A cél az arányos, stabil és hosszú távon működő rendszer. Minden óvodáért fáj a szívem. Minden óvodásért aggódunk és az a cél, hogy minél kisebb hatással legyen rájuk a folyamat. Ezért kellett most megtenni és így szeptembertől már mindenki a helyére kerül és a megemelt szolgáltatás mellett járhat egy új óvodába.”
Az önkormányzati óvodák működésének racionalitását a gyors tempójú véleményeztetést követően egyszerű többséggel tíz képviselőnek kellene megszavaznia március végén ahhoz, hogy megvalósuljon. A szándéknyilatkozatot a tizennyolc képviselőből kilencen támogatták, igaz, egy kutyapártos képviselő hiányzott az ülésről. Ezzel együtt a civil tiltakozók látnak esélyt arra, hogy sikerül megakadályozni az óvodabezárásokat. Annyi biztos, még ha hosszú távon elkerülhetetlen is az óvodai rendszer megreformálása, a kerület vezetésének mindenképpen érdekében áll a nyílt – és az alpolgármester asszonyénál valamivel nívósabb – kommunikáció, ha nem akarja elveszíteni választói bizalmát.
„Csalódottak és felháborodottak vagyunk, mert a döntéshozók átláthatóságot és közösségi kormányzást ígértek, ehhez képest a fejünk felett, hibás adatokra alapozva akarnak bezárni jól működő óvodákat. Nem fogadjuk el, hogy ezzel az átgondolatlan döntéssel veszélybe sodorják a gyermekeink jövőjét” – fogalmaznak a tiltakozó hegyvidéki polgárok.
Nyitókép (illusztráció): MTI/Kocsis Zoltán
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
