Kitört az ukrán–magyar kereskedelmi háború – itt a háttér
Egyszerre szakad rá a magyar kormányra az összes konfliktus, amit maga körül generált. Szijjártó Péter mai bejelentésével a magyar kormány megtiltotta, hogy a Mol dízelt adjon el Ukrajnába, mert nem érkezik onnan nyersolaj. Horvátország vonakodik átengedni az orosz olajat a Mol finomítói felé, és elkezdte húzni az időt. Közben a horvát miniszter gúnyos posztokban élcelődik a magyar kormányon. A kereskedelmi ügyek Magyarország körül tisztán politikaiak lettek. Tankolni azért egyelőre lehet.
Kedden a magyar kormány megtiltotta, hogy Magyarország területéről dízelt adjanak el Ukrajnába. A döntés jogi alapjáról e cikk megjelenéséig még semmit sem tudni. Amennyiben szankcióról lenne szó, az EU-s hatáskör lenne. Márpedig Szijjártó Péter bejelentése alapján arról lehet szó, mert az intézkedés oka az, hogy a magyar kormány szerint az ukrán elnök politikai okok miatt állította le a Magyarország felé tartó olajtranzitot, és erre válasz a tilalom. Az is szankciós logikára utal, hogy a dízelexport tiltása addig marad hatályban a bejelentés szerint, amíg a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszán újra el nem indul a szállítás. A legvalószínűbb, hogy a kormány majd a hazai ellátás problémáira hivatkozik majd, és általában tiltja meg a dízel kivitelét az országból, legalábbis jogilag ez tűnik a legtisztább megoldásnak.
Mindenesetre a mostani olajszállítási botrányok politikai döntések miatt alakultak ki, hiszen cégek szerződéseit írják felül váratlan bejelentések, nemcsak Magyarországon.
Egy orosz légi csapással kezdődött
A konfliktus azzal kezdődött, hogy január végén leállt a Barátság kőolajvezeték, amelyen keresztül Oroszországból Magyarországra érkezik nyersolaj, Belarusz és Ukrajna érintésével. Az EU 2022 decemberétől ugyan megtiltotta az orosz olaj importját, de ez alól a vezetékes szállítások ideiglenes, határidő nélküli felmentést kaptak. A felmentéssel csak két ország élt tavaly óta, Magyarország és Szlovákia.
A január 27-i orosz támadás nyomán
a Mol két, jórészt Oroszországból ellátott finomítója, a pozsonyi és a százhalombattai nem jutott hozzá a megrendelt nyersolajához.
Az ukrán kormány azt állítja, hogy ennek technikai okai vannak: a vezeték egyik szivattyújánál nincs áram, mert az elektromos infrastruktúrát az oroszok kilőtték, és a problémát még nem sikerült elhárítani.
Szijjártó Péter kedden azt mondta, hogy ez nem igaz. Állítása szerint a magyar kormány meggyőződött róla, hogy „minden fizikai és technikai feltétel adott” a szállítás folytatásához, és Zelenszkij ukrán elnök személyesen döntött a tranzit leállításáról. Szijjártó szerint Zelenszkij így akar beleszólni a magyar választásba, az alábbi logika szerint:
a Mol kénytelen drágábban olajat vásárolni máshonnan → felmegy a rezsi ára → a magyarok nem szavaznak a Fideszre.
Ez bátor asszociáció, hiszen ha a Mol drágábban jut nyersolajhoz, az leginkább a cég profitját csökkenti, abból nem következik a benzin árának emelkedése a kutaknál. Pletser Tamás olajipari elemző például nagyjából 5 százalékos emelkedést tart elképzelhetőnek a Barátság tartós leállása esetén. Ráadásul az üzemanyag ára és a rezsinek nevezett lakossági kiadások mértéke (gáz, áram, távhő, víz) között nincs sok összefüggés. Magyarországon olajból sem hőt, sem áramot nem termelnek jellemzően. Az inflációra inkább lehet némi hatása az üzemanyag árának (a szállítási költségek emelkedése miatt), de mire 5 százalékos üzemanyagár-emelkedésből a lakosság számára érezhető infláció lesz, addigra már túl leszünk a választáson. Zelenszkij aligha emiatt állította le a Barátságot, már ha tényleg ő állította le.
Amennyiben helytálló a magyar kormány információja arról, hogy nem technikai, hanem politikai döntés áll az ukrán tranzit leállítása mögött, akkor már valószínűbb, hogy
a magyar kormány általános Ukrajna-politikáját és nem a rezsicsökkentést célozzák,
hiszen számos Ukrajnának kedvező EU-s döntést gáncsol a magyar kormány az Európai Tanácsban. Mindenesetre egyelőre arról semmit sem tudunk, hogy honnan tudja a magyar kormány, hogy Zelenszkij döntése, és nem az elektromos infrastruktúra sérülése miatt áll a tranzit a Barátságon.
Mindenesetre a nyersolajszállítások elakadása nyomán a Mol azt kérte a kormánytól, hogy szabadítsa fel az olajtartalékok több mint harmadát. Mire ez a mennyiség elfogy, addigra Horvátország felől beérkezhet az a nyersolaj, amit a tenger felől a Mol már megrendelt. Az első szállítmány március elején ér partot, és onnan az Adria kőolajvezetéken keresztül lehet Százhalombattára, illetve onnan Pozsonyba eljuttatni. E terv alapján a magyarországi benzinkutak ellátása nincs veszélyben.
Jöhet-e orosz olaj Horvátországból?
Az egész vitának egy másik szála, miszerint a horvát kormány vonakodik orosz olajat szállítani Magyarország felé. A Mol ugyan vásárolhatna máshonnan is a tenger felől nyersolajat, de a két finomító a legnagyobb hatékonysággal az oroszok által árult keveréket tudja feldolgozni. A százhalombattai termelést mintegy 25 százalékkal csökkenteni kellene, ha csak más típusú olajat lehetne venni.
Elvben jövőre már elkészülnek azok a fejlesztések, amelyekkel teljes kapacitáson mehet a finomító nem orosz típusú olajjal is. Ez drága beruházás, és a Mol a háború lezárásában, illetve az európai szankciók alóli ideiglenes felmentés végtelenségében bízva nem rohant a munkával, egyik finomítójában sem. További nehézség, hogy egy tavaly őszi baleset nyomán Százhalombatta eleve csak 70 százalékos kapacitással üzemel, várhatóan egészen októberig.
Elvben e technológiai adottság miatt
a Mol Oroszországból rendelne olajat, tengeri szállítással.
Erről a magyar kormány értesítette a horvátot, amire a horvát kormány gazdasági minisztere egy gúnyos poszttal válaszolt, és nem ígért semmi biztosat. A gúnyolódás arról szólt, hogy eddig a magyar kormány és a Mol többek között azzal érvelt, hogy a horvátországi vezeték technikailag nem alkalmas a Mol finomítóinak kiszolgálására, nem bír elég olajat szállítani, most pedig, hogy vészhelyzet van, már követelik a vezeték működtetését. A gúnyolódás másik alapja, hogy a magyar kormány a jogbiztonságra hivatkozik, miközben súlyos jogállamisági vitája van az EU-s intézményekkel. „Szívmelengető, hogy az európai értékekre hivatkozik…” – írta a horvát miniszter. Erre a vitára még visszatérünk, de nézzük előbb az orosz tengeri olajról szóló vitát.
A magyar kormány szerint a horvátoknak automatikusan engedélyezniük kellene az orosz olaj átvételét és elszállítását az állami vezetékeken a magyar határig. A horvát kormány szerint erről előbb egyeztetniük kell az Európai Bizottsággal és az USA kormányával is.
Innentől nem egyszerű jogi szempontból rendet vágni. A 2022 decembere óta hatályos EU-s olajszankció kimondja, hogy a vezetékes szállításban továbbra is érdekelt tagállamok tengerről is vehetnek orosz olajat, ha a vezeték a tagállam hibáján kívül nem működik. A szöveg alapján a horvátoknak tehát nincs jogi alapjuk az orosz olajszállítmány blokkolására, de az időt ettől még húzhatják. Mert ha nagyon alaposak akarnak lenni, akkor megkérdezhetik a Bizottságot – és most erre készülnek –, hogy tényleg nem működik-e az ukrajnai tranzit.
Az Európai Bizottság szóvívője hétfőn azt mondta, hogy erről tájékozódnak majd az ukrán kormánynál. A Bizottságtól a szankciós szöveg szerint ugyan nem kell külön engedély a vezetékes szállítás leállásakor az átállásra, de közben ki lehet következtetni belőle, hogy meg kell győződni a leállás megtörténtéről. Hogy ezt a horvát kormány az Európai Bizottsággal intéztetné, az csak
egy újabb bizonyítéka a Budapest és Zágráb közötti bizalmatlanságnak.
E bizalmatlanságot mutatja, hogy a hétvégén a horvát kormányfő Magyar Péterrel tárgyalt Münchenben, miközben Orbán Viktorral már nyolc éve nem találkozott az EU csúcsokon kívül.
A horvát kormány további egyeztetéseket akar az USA kormányával is, mert az orosz olajipar legnagyobb szereplőit amerikai szankciók is sújtják. A horvát állami olajvezetékes cég tavaly például Szerbia felé azért nem szállított olajat, nehogy másodlagos szankció érje a szerb olajfinomító orosz tulajdonosa miatt.
A magyar álláspont szerint a horvátok itt is túlbuzgók. Egyrészt Orbán Viktor novemberi washingtoni látogatásakor felmentést kapott az orosz energiaszektorra kivetett szankciók alól, vagyis magyarországi beszállításra lehet kereskedni velük. A megállapodás ugyan csak a vezetékes szállítást nevesíti, és nem szól tengeri szállításról, de a magyar értelmezés szerint ez azt jelenti, hogy nem is tiltja. A horvátok azért biztosra mennének, és állásfoglalást kérnek.
További magyar érv, hogy a Mol nem vásárol amerikai szankció alatti orosz olajcégtől. Ám hogy pontosan kitől, illetve milyen közvetítő kereskedőkön keresztül vásárol, azt nem lehet tudni. Amikor az ukrán kormány 2024-ben erről kiszivárogtatott egy feljegyzést, akkor a Mol jelezte, hogy az nem volt pontos. Mindenesetre a Mol és a magyar kormány álláspontja szerint a horvátoknak nincs jogi alapjuk blokkolni az orosz tengeri szállítást. Azt a horvátok sem állítják, hogy van, de erről papírt akarnak Brüsszelből és Washingtonból is, ami ki tudja, hogy meddig húzza a megállapodást. Az Európai Bizottság szóvivője szerint jelenleg nincs veszélyben a magyar ellátás, ami arról utal, hogy nem kapkodnak majd a Bizottságnál kiállítani a menlevelet, mert nem érzik sürgetőnek a helyzetet.
Eldőlhet a régi vezetékes vita
A Mol az ukrajnai háború 2022-es eszkalációja óta panaszkodik, hogy a horvátországi olajvezetékhez csak nagyon drágán fér hozzá, és az technikailag sem biztos, hogy alkalmas a két finomítója teljes ellátására. Vagyis ha át kell állni erre a vezetékre a Barátságról, akkor drágább lesz a olaj, és nem is biztos, hogy elég lesz.
Hétfőn egy bolgár kutatóintézet kiadott egy jelentést arról, hogy a horvát tranzit olcsóbb, mint az ukrán, és ez végigment a nemzetközi és a magyar sajtóban is, de a számításuk hibás, mert a két vezeték hossza közti különbséget nem vette figyelembe.
Elég magabiztosan állítjuk, hogy a horvát vezeték tényleg drágább, mint az ukrán.
Amennyiben ezentúl a Mol nagyobb mennyiséget rendel a horvát vezetékről, mint eddig, akkor komoly alkudozás kezdődhet. A két ország közötti politikai feszültségek aligha tesznek jót ebben, hiszen a horvát vezetékes vállalat állami tulajdonban van, vagyis az árról lényegében politikai szinten döntenek Zágrábban.
A horvát vezeték teherbíró képességéről szintén régen megy a vita. Névleg el kell bírnia annyi olajat éves átlagban, amennyi a Mol-nak kell. A Mol azonban aggódik, hogy a szállítások és a finomítás adottságai miatt nem átlagosan kell szállítani, hanem egyes napokon nagyon sok olajat kéne, más napokon meg semmit se (a Barátság sem ment éjjel-nappal). Úgy tudjuk, hogy a közelmúltban a horvát, a magyar és a szlovák kormány megállapodtak, hogy az Európai Bizottság szakértőinek részvételével négy oldalról felügyelt tesztidőszak indul tavasszal, hogy megállapítsák, mennyit bír a vezeték. Ezt az együttműködést a mostani állás szerint már élesben kell kipróbálni, amikor nincs más szállítási útvonal.
A dízelexport régóta fontos aduja a magyar kormánynak
Amikor 2022 nyarán a magyar kormány (szlovák, cseh és bolgár támogatással) elérte, hogy a vezetékes olajszállításra ne vonatkozzon az év végével hatályba lépő EU-s szankció, akkor fontos érve volt Budapestnek, hogy az orosz nyersolajból finomított dízel egy részét Ukrajnába exportálja a Mol (szintén közvetítőkön keresztül, információink szerint). Az export egy régi katonai vezetéken történt a mai napig, amit a szovjet hadsereg a tankjai ellátására épített ki Tiszaújvárosig. Ezt fordították meg, amikor az oroszok kilőtték az ukrán finomítókat a háború elején.
A magyar kormány azóta sokszor hangoztatja, hogy
a dízel mellett gázt és áramot is adnak el kereskedők Magyarország felől Ukrajnába – ezek közül a gáz jórészt szintén orosz eredetű egyébként.
Ezek magáncégek üzletei, a G7 keddi cikke szerint például a MET lehet az egyik érdekeltje az Ukrajnába menő gázexportnak. A magyar kormány ezekről az üzletekről úgy szokott beszélni, mintha a magyar állam segítené Ukrajnát ezekkel, de ez így túlzás. Itt cégek kereskednek, a magyar állam legfeljebb adót szed belőle, nem jótékonysági kérdésről van szó.
Azzal, hogy most ebben a vitában a dízelexportot a magyar kormány blokkolta, megerősítette, hogy politikai ügynek tekinti az energiakereskedelmet a keleti szomszéddal. A gáz és az áram esetében is történhet hasonló korlátozás, bár ott valószínűleg nehezebb lenne jogilag kezelni a helyzetet. Egyrészt a dízel eladásában közvetlenül csak a Mol érdekelt, ami aligha megy neki a kormánynak. Más, külföldi energiakereskedők nem biztos, hogy a tiltást ilyen könnyen lenyelnék. Másrészt ha az ellátásbiztonságra hivatkozik majd a magyar kormány a dízelexport tiltásakor, akkor hasonló érvelésbe nem mehet bele a gáz és az áram esetében. Ugyanakkor Szijjártó Péter keddi sajtótájékoztatóján szóba hozta ezt a két terméket is, mintegy jelezve, hogy ezek kereskedelmét sem veheti biztosra Ukrajna.
A választási kampány, az EU-s és amerikai szankciók, a régóta húzódó horvát-magyar konfliktusok, a magyar és az ukrán kormány közti súlyos viták és a magyar energiaellátás nagyfokú orosz függősége a mostani helyzetben összeadódtak, és ettől vált ennyire bonyolulttá a probléma. Egy biztos: annyira nem eszkalálódott még a helyzet, hogy ne legyen elég üzemanyag, áram vagy gáz az országban, hiába riogat ezzel is a kormány.
Nyitókép: Szijjártó Péter / Facebook
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
