Nagyon Nagy Márton III.: a miniszter tagad, mi meg újra leleplezzük
Nem számítottunk arra, hogy folytatnunk kell a nemzetgazdasági miniszter körének villámgyors gazdagodásáról szóló cikksorozatot. Ám mivel Nagy Márton egy sajtótájékoztatón letagadta a valóságot a családjával rokonítható, több tízmilliárd forintnyi állami tőkét felszívó Trustify-magántőkealapok ügyében, kénytelenek vagyunk előrukkolni a harmadik fejezettel. Pláne, hogy közben újabb, a tárcavezető testvérének volt ügyvédi irodáját gyarapító pénzcsatornát azonosítottunk: a jogászcsapat extra „védelmi pénzt” szedhet az eladásra kijelölt kormányzati ingatlanok (Belügyminisztérium, NGM-épület, stb.) magánvásárlóitól.
Bő hónapja két cikkben foglaltuk össze, hogy miként válhatott NER-csúcsragadozóvá Nagy Márton. Mint írtuk, a jelek arra utalnak, hogy a nemzetgazdasági miniszter nemcsak tárcát kapott a kormányfőtől, hanem jóval nagyobb „bemozogható” területet. Első írásunk a „fillérekről” szólt, vagyis arról, hogy a politikus testvére, Nagy Szilárd által alapított ügyvédi iroda hogyan szakít milliárdokat a Nagy Márton felügyelte állami cégek büdzséjéből – jogi, tanácsadói megbízások révén. A második részben az ennél tetemesebb közpénzfelhasználással járó magántőkealapos bizniszt mutattuk be. Azt, hogy a Nagy-körhöz tartozó Trustify-alapok miként tettek szert budai irodaházra, szoftvercégre, energetikai vállalatra, nap- és szélerőműparkra, illetve vendégmunkás-behozatalra és balatoni villaparképítésre szakosodott társaságokra – s talán egy Prestige-katamaránra –, továbbá milyen formában szállnak be a Hajógyári-sziget fejlesztésébe.
Cikkeinkben világossá tettük, hogy a magántőkealapokat irányító Trustify Befektetési Alapkezelő Zrt. első embere a 2022-es alapítás óta az a Fenyvesi Péter, aki addig Nagy Szilárd vagyonát és ingatlanjait menedzselte a Vincent Properties Kft. égisze alatt. Fenyvesi Péter egyértelműen bizalmi figura, ez a kft. rejti ugyanis az ügyvéd grandiózus budai elitvilláját a II. kerület pálvölgyi zónájában, valamint egy régebb óta épülő luxusnyaralót a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén a tihanyi oldalban, a Balatonfüredre néző településrészen. A társaság tavaly egy leánycéget is létrehozott Vincent Properties Sand Kft. néven, amelybe Nagy Szilárd „strandcuccait” pakolták nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás címén: egy hárommillió forintot érő elektromos szörfdeszkát, egy közel kétmilliós úszóstéget és egy 53 milliósra értékelt Nautique GS20 minijachtot. Ahogy írtuk, Fenyvesi ekkor már nem Vincent-ezett, hanem magántőkealapozott a Trustify-nál.
hirdetés
„Fogalmam sincs, kicsoda Fenyvesi Péter”
Márton és Szilárd nem csak testvérek. A két Nagy üzleti-egzisztenciális sorsközösségben működik. Cikkünk első részében már utaltunk rá, hogy Nagy Márton egyik első intézkedésével a Közbeszerzési Hatóság keretében működő tanács tagjává emelte tulajdon sógornőjét, Nagy Szilárd párját, a szintén ügyvédként működő Pete Juditot. A Nagy Márton feleségének hivatalos lakcímeként feltüntetett 168 négyzetméteres, közel félmilliárd forintot érő budai lakást pedig négyötöd részben Nagy Szilárd birtokolja. Mindeközben, mint írtuk, a Nagy Szilárd által alapított ügyvédi iroda (amely Nagy és Kiss néven futott, majd ugyanazon az adószámon Pete és Kiss, később Takács, Kiss és Társaiként működött tovább) a Nagy Márton-féle Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) alá tartozó állami vállalatok legfőbb jogi-közbeszerzési tanácsadójává vált.
Első cikkünk előtt terjedelmes kérdéssort küldtünk Nagy Mártonnak. Egyebek között azt tudakoltuk tőle, mióta ismeri a korábban a testvérének „kincstárnokoskodó” Fenyvesi Pétert, az NGM tőkeprogramjaiból több tízmilliárdos állami befektetéseket nyerő Trustify-alapok kezelőjét. Fenyvesitől is megkérdeztük, mióta ápol üzleti vagy baráti kapcsolatot Nagy Mártonnal, Nagy Szilárddal és Pete Judittal. Sem a miniszter, sem a Trustify-főnök nem válaszolt a Válasz Online-nak.
A Telex riportere, Simor Dániel ugyanakkor nemrég szembesíteni tudta Nagy Mártont ezekkel az „intim” pénzügyi kérdésekkel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kötöttpályás vasúti kapcsolatának megvalósításával kapcsolatos tervekről szóló sajtótájékoztatón. Az eseményről készült ATV-felvételen 37:30-tól látható a jelenet (odatekertük):
A Telex feltette hát a kérdések kérdését a miniszternek: tudja-e, kicsoda Fenyvesi Péter? Erre Nagy Márton némileg feldúltan így felelt: „fogalmam sincs”. Ez a magyar nyelv szabályai szerint azt jelenti, hogy életében nem látta a fickót, esetleg nem emlékszik rá, vagy nem is tud a létezéséről. Majd amikor a riporter jelezte neki, hogy anno egy cégben voltak érdekeltek, a tárcavezető megkérte, „ne terjesszenek ilyen dolgokat”.
Csakhogy Nagy Mártonnak véletlenül a valóságot sikerült letagadnia. Őt és Fenyvesi Pétert ugyanis egyazon időpontban, 2021. augusztus 31-ével nevezték ki a New Deal Finance Zrt. – későbbi nevén: Alfa Hitel és Követeléskezelő Pénzügyi Zrt. – tisztségviselőjévé. Nagy Márton felügyelőbizottsági elnök lett, Fenyvesi Péter pedig igazgatósági tag. Mielőtt bárki valamiféle óriásvállalatra gondolna, gyorsan ideírjuk: a részvénytársaság állományi létszáma 2021-ben 2, azaz kettő, 2022-ben pedig három fő volt, ráadásul a pénzügyi cég Nagy Szilárd ügyvédi irodájában működött a Szabadság téri Bank Centerben. Amikor pedig három éve székhelyet és nevet váltott (New Dealről Alfára), az ügyintézés helye ugyanez maradt. Tehát egy – az állami MFB hiteleit közvetítő – családi kisbankról van szó, ahol az akkor már a miniszterelnök gazdasági főtanácsadójaként jegyzett Nagy Mártonnak, Nagy Szilárdnak és Fenyvesi Péternek is kiemelt szerep jutott.
Ahogy a fenti videóból kiderül, Nagy Márton azért meri állítani, hogy nem tudja, kicsoda Fenyvesi Péter, mert – noha felügyelőbizottsági elnök volt a New Deal–Alfa Hitelben – soha nem vett rész egyetlen céges testületi ülésen sem, másrészt amikor miniszer lett, búcsút intett a magánpozícióknak. Csakhogy a pénzügyi vállalat hónapokkal a kormánytagsága elnyerése után íratta ki Nagy Mártont a cégpapírokból, a tárcavezető vagyonnyilatkozatából pedig az derül ki, hogy hősünk havi 500 ezer és 1 millió forint közötti tiszteletdíjat kapott a felügyelőbizottsági elnökségért. Miközben saját bevallása szerint egyszer sem látta el a megbízásából adódó feladatokat (felügyelőbizottsági ülés), másfelől azt sem tudja, kinek a ténykedését kellett volna ellenőriznie (Fenyvesi Péter). Tehát vagy munka nélkül keresett egy csomó pénzt, vagy egyszerűen nem fejti ki az igazság minden részletét Fenyvesi kolléga és a Trustify-magántőkealapok vonatkozásában.
Munkában az Alfa Hitel
A fenti összefüggéseken túl miért bátorkodunk családi kisbanknak nevezni a New Deal Finance-ről Alfa Hitelre átkeresztelt, állami kölcsönökkel kufárkodó pénzintézetet? Különböző céges beszámolókból, földhivatali adatlapokból három Alfa-hitelkihelyezést tudtunk azonosítani. Egyfelől Nagy Szilárd párja, Pete Judit kapott 50 milliós hitelt egy pesti Duna-parti lakóparki ingatlan megvásárlására, továbbá a cikksorozatunk második egységében emlegetett zánkai Trustify-projekt részesült ugyanekkora segítségben, harmadrészt a Trustify Befektetési Alapkezelő Zrt.-t birtokló Investify Kft.-nek volt egy idén szeptemberben lejárt 323 milliós kölcsöne az Alfánál. Tehát a korábban Nagy Márton, Nagy Szilárd és Fenyvesi Péter neveivel felcímkézett „félállami” Alfa-kasszából finanszírozták Pete Juditot és a Fenyvesi-féle Trustify-klubot. És eme belterjes műveletek után vágta ki magát azzal a nemzetgazdasági miniszter a Telex kérdésére, hogy fogalma sincs, kicsoda Fenyvesi Péter. Roppant életszerű…
Egyéb észrevételeink is vannak: az Alfa Hitelben sosem volt hivatalos tulajdonos Nagy Márton, Nagy Szilárd vagy Fenyvesi Péter, „csak” az arcukat és az infrastruktúrát adták a bolthoz. A cég többsége papíron az alaptőke nagyobb részét befizető Krankovics Veronikáé volt sokáig. Az ügyvédnő egyebek mellett arról híres, hogy családjáé az állami busztendereken gyakran sikeres Kravtex Kft. (Credobus). Nem tudtuk nem észrevenni, hogy a Kravtex közbeszerzési győzelmeihez rendre Nagy Szilárd irodája asszisztált az állam lebonyolítójaként. S lássunk csodát: Krankovics Veronika unokatestvérét, Krankovics Sándort később felügyelőbizottsági taggá választották a Fenyvesi Péter neve alatt futó Trustify Befektetési Alapkezelőben.
A fent hivatkozott példák mind arra utalnak, hogy
létezik egy üzleti kör, amely a saját pénze kockáztatásánál sokkal jobban szereti, ha az állam közreműködésével kap baráti kölcsönt (például az Alfa Hitelen keresztül), illetve tízmilliárdos befektetéseket (az NGM tőkeprogramjai révén).
E modellben alighanem a legextrémebb a Trustify Impact I. Magántőkealap esete, amelyre már előző cikkünkben is utaltunk. A Nagy Márton tárcájához tartozó Nemzeti Tőkeholding zöldprogramjából 35 milliárd központi forrást juttattak ennek az alapnak. Ehhez a kiírás szerint 15 milliárdnyi privát forrást kellett hozzátenni, melynek biztosítását az MBH Bank vállalta. Fenyvesi Péterék mindenféle piaci teljesítmény és előzmény nélkül kaptak tehát 15 milliárd forint hitelt az önrészre attól a pénzintézettől, amelyben – Mészáros Lőrinc mellett – érdemi befolyása van a magyar államnak (és e részesedést épp Nagy Márton tárcája kezeli). Sőt: a kölcsönügyletre az NGM alá rendelt Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. vállalt kezességet, a Trustify Impact I. Magántőkealap befektetéseinél pedig dokumentálhatóan Nagy Szilárd új irodája (Nagy és Hollós) ügyködik.
Összehasonlításképpen: anno világhír lett abból, hogy a MBH bő ötmilliárd forintnyi hitellel segítette a spanyol jobbosok választási kampányát, korábban pedig a francia Fidesz-testvérpárt kapott ilyen nagyságrendű finanszírozást a magyar bank elődszervezetétől. Nos, mint látjuk, a semmiből előlépő Trustify-csoport gyors felemelése ezeknél a nemzetközi relációknál háromszor fontosabbnak bizonyult az MBH irányítói számára. (Nagy Márton a ferihegyes sajtótájékoztatóján azt mondta, a Trustify 15 milliárdos hitele nem állami tőke vagy egyéb közforrás, hanem a betétesek pénze, tehát minden oké.)
Állami mellett „védelmi” pénz is jár Nagy Szilárd exirodájának?
Van még egy bónusztörténetünk – amelynek észlelésekor még egyértelműbbé vált, hogy bizony kell ez a harmadik rész a Nagyon Nagy Márton-sorozathoz. Az első fejezetben cégről cégre bemutattuk, hogy Nagy Szilárd volt irodája és a hozzá kapcsolódó partnerügyvédek hogyan hálózták be az államot. A jogászcsapat legalább 80 köztulajdonú érdekeltségtől kapott megbízást; bár az üvegzseb-nyilvántartások jobbára használhatatlanok, 34 vállalat esetében konkrét összegekkel tudtunk kalkulálni, és 8,2 milliárd forint közpénzig jutottunk. A valóság ennek akár a duplája, triplája lehet – írtuk korábban.
Podcastadásunkban arra az abszurditásra is felhívtuk a figyelmet, hogy a Vodafone Magyarország 2023-as, Nagy Márton által diadalmasan bejelentett „nemzeti tulajdonba vételekor” a cégjogi munkát Nagy Szilárd új irodája (a magát „boutique law firm”-ként hirdető Nagy és Hollós) látta el, míg az ügyletben közreműködő állami vállalatnak, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek ugyanekkor Nagy Szilárd korábbi – Pete Judit vezette – ügyvédi közössége dolgozott. Tehát a Vodafone-dealben Nagy Márton, valamint a testvére és a sógornője is feltűnt közvetve vagy közvetlenül, ez pedig újabb bizonyíték arra, hogy az ország családbarát. Meg másra is.
Akkor hát jöjjön a fent beharangozott bónusztörténet, amely még rejtélyesebb, mint az eddigiek. Eddig is világos volt, hogy a Nagy-kört leginkább az NGM-portfolióba tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. halmozza el ügyvédi munkával. Köztudomású: Nagy Mártonék Rákos-Dubaj korábbi arab befektetőjének privatizálták a Belügyminisztérium épületét – nyilvánvaló, hogy
ezt az adásvételi megállapodást is Nagy Szilárd korábbi ügyvédi közösségének pecsétje díszíti.
E szerződés dokumentációjában vettünk észre egy érdekes kitételt: azt, hogy az ilyen állami ingatlaneladások esetében mindig az MNV biztosítja az ügyvédet – azzal, hogy a jogi munka költségeit a vevő viseli. Meg is kérdeztük a vagyonkezelőt vezető helyettes államtitkárt, Lakner Zsuzsát: igaz-e az a sejtésünk, hogy az MNV mindig Nagy Szilárd volt ügyvédi irodáját rendeli ki az ilyen tranzakciókra? Szerepelnek-e bármilyen közzétételi listában (üvegzseb-kimutatásban) azok az összegek, amelyeket az MNV kötelező előírása alapján az ingatlanokat megvásárló magáncégektől zsebelnek be az állam kedvenc ügyvédei? Eddig összesen mekkora összeghez jutottak ezen a „védelmi pénzes” csatornán keresztül a csókos jogászok? Lefolytatott-e az MNV bármilyen közbeszerzési eljárást az ily módon közreműködő – vagyis a vevők által finanszírozott – ügyvédi irodák kiválasztására?
Az MNV „természetesen” állandósult hírzárlatban van, nem válaszol az efféle kérdésekre semmit. Ezért magunk kezdtünk logikázni. A vagyonkezelő árverési oldalán 2025. október 30–31-én közel 159 hirdetményben kínáltak eladásra kisebb-nagyobb állami ingatlanokat. Ebből 115-ben szerepelt az az előírás, hogy szerződéskötésnél a vevőnek kell fizetnie az MNV által kirendelt ügyvédet. Ezekben a hirdetményekben mindig ott van az is, hogy az árverezőknek tudomásul kell venniük: a szerződés lényegében egy formanyomtatvány lesz, amelyen érdemi változtatásokat nem lehet végrehajtani. Vagyis a jogászi munka nem bonyolult, inkább csak ügyvédjelölti szintű terhelést jelent a közreműködő iroda vagy irodák számára. Ehhez képest a Belügyminisztérium eladásakor egy képlet alapján 30 millió forintot kaphatott a vevőtől Nagy Szilárd exirodája. Ugyanilyen összeg várható az NGM József nádor téri épületének erőltetett értékesítésekor – de a néhány négyzetméteres fészerek magánosításából is jut falat a jogászoknak. MNV-válaszok híján nehéz megítélni, hogy ez mennyi extra – egyetlen állami kimutatásban sem szereplő – pénzt jelent a kijelölt ügyvédi irodának vagy irodáknak, ám számításaink szerint éves szinten milliárdos nagyságrendről lehet szó.
Ha Nagy Márton az itt sorolt tényeket is életszerűtlenül tagadja vagy cáfolja, folytatni fogjuk sorozatunkat.
*
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
