Fognak még az oroszok könyörögni nekünk – az olajháború háttere
Az amerikaiak orosz olajat célzó új szankciós lépései hatékonyabbak lehetnek, mint a korábbiak voltak – mondja a HetiVálaszban Pletser Tamás. Az olaj- és gázpiaci elemzőt azért hívtuk podcastunkba, hogy a témában sok alapos cikket szerző kollégánkkal, Magyari Péterrel közösen átbeszéljük a washingtoni Trump–Orbán-találkozó hátterét. Mit okoz Magyarországnak az amerikaiak által sürgetett olajleválás? Hogyan alkudozhat a kormány? Ezekre a kérdésekre is választ adunk.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Miért nem voltak eddig komolyabb amerikai szankciók az orosz olaj ellen, és miért lesznek most?
Magyari Péter: A Biden-kormány idején mindig az volt a magyarázat, hogy bár csökkenteni akarják az orosz állam bevételeit, de nem akarják emelni a nemzetközi olajárat, nehogy a kieső mennyiség dráguláshoz vezessen.
Pletser Tamás: Fontos változás, hogy 2022-höz képest sokkal tágabb az olajpiac. Ha most megnézzük a Nemzetközi Energiaügynökség 2026-ra vonatkozó előrejelzését, ők azt mondják, hogy közel 4 millió hordó per nap túlkínálat lesz. Ez nagyon sok. Most az orosz olaj és olajexport az olyan 7-8 millió hordó/nap. Tehát van tér szűkíteni Oroszország piacait. […] Azt gondolom, hogy a mostani szankciós lépések végrehajtása sokkal hatékonyabb lesz, merthogy nem okozunk jelentős áremelkedést az orosz olaj visszavetésével.
A washingtoni amerikai–magyar kormányzati találkozó előtt úgy tűnik, Trump nem enged Orbánnak, le kell válnunk az orosz olajról is. De mi lesz, ha fordul a kocka, és mégis kapunk kivételt vagy haladékot? Mivel érvelhetnek Orbánék?
Magyari Péter: A Trump-kormányzatra az a jellemző, hogy a politikánál magasabbra tartja az üzletet. Egy ideje az az info szivárog – és erre egyébként Szijjártó Péter is utalt, amikor nem olyan régen Rubiótól kijött, és a washingtoni gyepen adott egy interjút a köztévének –, hogy lehet, hogy kis moduláris amerikai atomerőműveket kell vennünk. Tehát lehet, hogy van az a pénz, amit most odaígér az Orbán Viktor a magyar költségvetésből, és ezért cserébe megkapjuk a jóváhagyást a kivételre vagy a haladékra. Ha ez megtörténik, akkor ennek a költségei hatalmasak lehetnek. Persze az egészben a legnagyobb bizonytalansági tényező, hogy ezek a fajta mini atomerőművek, amiket most az Egyesült Államok árul, nincsen típusengedélye az Európai Unióban.
Pletser Tamás: Ami az olajleválást illeti, biztos vagyok benne, hogy a magyar politika nagyon szeretné ezt a folyamatot jövő év áprilisa utánra tenni. Ez biztos kulcskérdés lesz a washingtoni megbeszélésen, hogy erre kapjunk haladékot. De az, hogy Magyarországnak is le kell válni az orosz olajról, szerintem nem kérdés.
Ha az amerikaiak kipréselik a gyors leválást az orosz olajról, okozhat-e ellátásbiztonsági gondokat Magyarországon?
Pletser Tamás: A MOL szempontjából a legjobb az lenne, hogyha legalább 2026 végéig el lehetne ezt az egész dolgot húzni. Ha előbb történik meg, mondjuk jövő év január elsejétől, az azt jelenti, hogy jóval nagyobb mennyiségű terméket kell majd importálni Magyarországra. […] Ez az árakat megemelheti. Úgy becsültem, hogy olyan 5-10 százalékos kiskereskedelmi áremelkedést okozna ez a lépés. Ez tehát a januári leválási forgatókönyv. De hogyha kapnak időt ’26 végéig, akkor az átállásnak gördülékenynek kell lennie.
Ha most tényleg kivezetjük az orosz olajat, azzal lezárul egy hosszú korszak. Nem fogjuk megbánni? Nem fenyeget a veszély, hogy ha már nincs az olaj- és gázérdek, akkor még nagyobb lesz egy EU–Oroszország-konfliktus kockázata?
Pletser Tamás: Sajnos amikor kialakultak ezek az olaj- és gázpiaci együttműködések, azzal nem számolt azzal az európai politika, hogy Oroszország még mindig a korábbi, több száz éves narratívái és birodalmi logikái szerint él. Viszont ha megnézem Oroszország mostani helyzetét, van egy olyan érzésem, hogy 5-10 év múlva könyörögni fognak Európának, hogy hadd jöjjenek vissza. Ugyanis egyre kevesebb tőkéjük van, az olaj- és gázipar pedig tőkeintenzív iparágak: állandóan be kell ruháznod ahhoz, hogy fenntartsd a termelést. Ki fogja ezt a tőkét berakni?
Például a kínaiak.
Pletser Tamás: A kínaiak évekkel ezelőtt megmondták, hogy „tanulni kell az európaiak hibáiból”. Nem szabad kontroll nélkül megvenni Oroszországban semmit. Tehát ha megveszünk valamit, mondják a kínaiak, akkor a teljes kontroll a miénk kell, hogy legyen. Többé-kevésbé ismerem az orosz mentalitást, azt gondolom, hogy számukra ez annyira megalázó lesz, hogy ebbe nem fognak belemenni. Akkor inkább szegények maradnak. Vagy visszajönnek Európa felé, és azt mondják, hogy próbáljunk veletek valami jobb üzletet kötni. Ezért gondolom, hogy eljön az idő, amikor vissza akarnak ide térni. És akkor kell majd észnél lenni.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
