Politikai erőszak mindkét oldalon van Amerikában, de kultusza egyre inkább a baloldalon
Charlie Kirk konzervatív aktivista meggyilkolása egy egyetemi fórumon sokként érte az amerikai közéletet. Nem tudjuk még, ki volt az elkövető, de aligha férhet hozzá kétség, hogy Donald Trump szoros szövetségese politikailag motivált merénylet áldozata lett. Nem ez az első ilyen eset az elmúlt másfél évben. Bár politikai erőszak mindkét oldalon van Amerikában, az elmúlt években a baloldalon alakult ki az a kulturális közeg, amelyben az ilyen tettek nemcsak elfogadhatók, hanem gyakran kifejezetten ünnepeltnek számítanak.
Az elmúlt években megszaporodott a politikai indíttatású gyilkosságok és merényletek száma az Egyesült Államokban. Donald Trumpot kétszer is megpróbálták megölni a tavalyi elnökválasztási kampányban: előbb egy pennsylvaniai kampánygyűlésen, ahol a lövedék súrolta a fülét, majd egy floridai golfpályán, amikor még a lövések eldördülése előtt lefülelték az elkövetőt. 2024 decemberében egy Luigi Mangione nevű fiatalember New Yorkban, a nyílt utcán lelőtte a UnitedHealthcare nevű, az amerikai progresszívok szerint kizsákmányoló egészségbiztosító társaság vezérigazgatóját, Brian Thompsont.
Idén júniusban két izraeli diplomatát – akik az életben is egy párt alkottak – gyilkoltak meg Washingtonban: az elkövető a közösségi médiában Hamaszt és Hezbollah-t dicsőítő posztokat osztott meg. Ugyancsak a közelmúltban Minnesota egyik demokrata képviselőnőjét, valamint férjét és kutyáját ölte meg egy jobboldali támadó, aki valóságos halállistával rendelkezett, és elsősorban abortuszpárti politikusokat akart meggyilkolni.
Ezután jött most Charlie Kirk meggyilkolása – amit az előző esetek többségével ellentétben szinte élőben, premier plánban nézhetett végig Amerika és a világ. Még mindig élénken él az amerikai közvéleményben a Capitolium 2021. január 6-i ostromának emléke is, amelynek során egy zavargót lelőttek, egy rendfenntartó pedig stroke-ot kapott, illetve közvetett halálos áldozatok is voltak mindkét oldalon.
Kirk, a 31 éves, kétgyermekes fiatalember a Turning Point USA nevű szervezet alapítója, az amerikai konzervatív ifjúsági mozgalom legismertebb alakja volt, aki podcastjai és közösségi médiás aktivitása mellett elsősorban arról volt híres, hogy egyetemi campusokon és más nyilvános fórumokon hívta ki vitázni a woke fiatalságot olyan témákban, mint a bevándorlás, a bűnözés, Ukrajna támogatása (amit ellenzett), a genderidentitás-ideológia és az abortusz. Vagy éppen a szabad fegyvertartás. Ezzel kapcsolatos mondata – miszerint ennek az alkotmányos jognak a megőrzése megér évi néhány áldozatot – a legtöbbet megosztott idézet lett most tőle, különösen úgy, hogy megölése napján is történt Coloradóban egy két sebesültet követelő iskolai lövöldözés.
Most is egy egyetemi fórumon beszélt az Utah Valley University kampuszán több ezres hallgatóság előtt. Amerikai sors: épp lövöldözésről vitatkozott, amikor lelőtték. Arról a közelmúltbeli tragédiáról vitatkozott egy diákkal, melynek során egy „transznemű” férfi egy katolikus iskola diákjaira támadt Minnesotában, és kettőt közülük halálosan, többet súlyosan megsebesített. A Kirk elleni lövést feltehetően egy közeli épület tetejéről adta le az elkövető, a golyó a nyakán találta el. Kórházba szállították, életét már nem tudták megmenteni.
Az amerikai fősodratú média hajlamos általában a politikai erőszak járványáról, polgárháborús állapotokról beszélni, amelyben mindkét oldal felelős. Tudvalevő, hogy az amerikai politika a kétezres évek óta fokozatosan törzsiesedik: minden választás élet és halál kérdésévé vált, az átjárás a táborok között szinte megszűnt, és a másik jelöltje immár nem politikai ellenfél, hanem gonosz, akivel szemben bármilyen eszköz megengedett – ahogy azt tavaly a Donald Trump elleni első merénylet után írtuk.
Polgárháború vagy erőszakkultusz?
Ez a narratíva azonban elfed egy fontos különbséget. Bár a politikai erőszak valóban mindkét oldalon jelen van, az elmúlt egy-két évben már számszerűen is több esetben irányult balról jobbra, mint vice versa, miközben két évtizedre visszamenőleg még fordítva volt ez. És ami még fontosabb: aközött is jelentős különbség van, ahogy a két bázis újabban megítéli az erőszakot.
Különösen feltűnő ez most, a Charlie Kirk halálát követő reakciókat látva. Baloldali felhasználók és influencerek közül sokan nem csupán cinikusan kommentálták a történteket, hanem nyíltan ünnepelték is a gyilkosságot. Egyesek Hitlerhez hasonlították Kirköt, mások kijelentették, hogy „megérdemelte” a sorsát. Megjelentek gúnyos TikTok-videók, amelyek készítői krokodilkönnyeket hullatva reagáltak a hírre, vagy éppen azt írták, hogy „miért nem vitázott inkább a golyóval, azt úgyis könnyen legyőzte volna”. Akadt, aki úgy fogalmazott: „a legjobb náci a halott náci”, és hálát adott azért, hogy Kirk „már nincs a világon”.
A jelenség legemblematikusabb alakja az a szakállas fiatalember, aki a helyszínen, a utahi kampuszon, néhány másodperccel Kirk lelövése után, pár méterrel a haláltusáját vívó áldozattól ünnepelt mosolyogva.
Ezek a reakciók nem elszigetelt megnyilvánulások voltak, hanem tömegesen jelentek meg a BlueSkytól a TikTokig (miközben senki sem állítja, hogy minden baloldali kárörvendő). Kutatás is bizonyítja, hogy az amerikai baloldalon olyan mély kultúraváltozás ment végbe az elmúlt években, amelyben az erőszak nem pusztán elfogadott, hanem kifejezetten ünnepelt eszköz tett.
Amint arra a Newsweek júniusi cikke rámutatott: a Rutgers Egyetemhez kötődő NCRI felmérései szerint a baloldali szavazók kétharmada legalább részben elfogadhatónak tartaná Donald Trump meggyilkolását, fele ugyanezt gondolja Elon Muskról, és közel 60 százalékuk szerint rendben lenne egy Tesla-szalon felgyújtása tiltakozásképpen. A kutatók szerint az interneten kialakultak azok az úgynevezett „permission structures”, vagyis hallgatólagos bátorító közegek, amelyek korábban csak marginális szélsőséges szubkultúrákban léteztek, ma viszont sokkal szélesebb rétegekhez jutnak el. Ennek táptalaján pedig
a progresszív, woke, baloldali körökben kialakult egy úgynevezett merényletkultúra („assassination culture”).
Már tavaly, a pennsylvaniai merénylet után hírt adtunk arról a felmérésről, amely szerint az amerikai felnőttek 10 százaléka gondolja, hogy akár fizikai erőszakkal is meg kell akadályozni Trump hatalomba való visszatérését. Ezzel szemben „csak” 6,9 százalék gondolta úgy, hogy a volt elnököt akár erőszakkal is a hatalomba kell segíteni. Azaz jóval nagyobb volt a Trumppal szembeni, mint a Trump melletti erőszak társadalmi bázisa.
Luigi Mangione ügyében is ez a minta rajzolódott ki. Bár tette mögött koherens ideológia nem volt kimutatható, a közösségi médiában néhány nap alatt hőssé vált. A „Free Luigi” kampány órák alatt terjedt el, százezres követőtábora alakult ki, mémek, pólók, plakátok jelentek meg az arcképével. Az #EatTheRich (Együk meg a gazdagokat) hashtag népszerűsége 500 százalékkal ugrott meg, mintha egy gyilkosság felhatalmazást adott volna a korábban legfeljebb ironikusan emlegetett fantáziák komolyabb megfontolásához.
Ez a kulturális különbség akkor válik igazán láthatóvá, amikor összevetjük a mostani esetet a minnesotai gyilkossággal – akkor a konzervatív médiumokban szinte sehol nem lehetett olyan reakciót látni, hogy az áldozatok „megérdemelték volna”, inkább az volt a reflex, hogy a gonosz tettet igyekeztek rányomni a baloldalra, vagy kétségbe vonták, hogy a tettes valóban közülük való lett volna. Az áldozatot sok helyen még méltatták is, például azért, mert korábban megszavazta a migránsok egészségügyi ellátásának korlátozását.
A Capitolium ostromában résztvevőket összeesküvés-elméletekkel („provokáció volt”, „belső munka”) mentegetik, de szintén nem ünneplik őket tömegesen. Most, Kirk halála után azonban baloldali kommentmezőkben tömegesen jelentek meg gúnyos reakciók és nevetős emojik. Természetesen a konteózás, bagatellizálás, a baloldal teljes démonizálása is érdemel kritikát – de ezek mégiscsak emberibb reakciók, mint egy mégoly ellenszenves ellenfél halálának ünneplése.
Nyitókép: Phill Magakoe / AFP
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
