Ez nagyobb „bankrablás”, mint a Matolcsy-féle – így lett Mészárosé az MBH
Itt zajlott a szemünk előtt, de észre sem vettük. Eddig. Most igazoljuk, hogy Mészáros Lőrinc szinte „aprópénzért” lett a legnagyobb hazai fiókhálózattal rendelkező – az MKB-ból, a Budapest Bankból és a Takarék-körből összegyúrt – MBH ura. A magyar állam viszont jócskán tett ezért. A Budapest Bankot eleve a kormány hozta az integrációs buliba, az MKB-t pedig korábban célzottan a felcsúti klubnak privatizálta. A frissen észlelt tény továbbá az, hogy a harmadikként beterelt Takarék-csoport tőkéjének tetemes része is a közkasszából származott. Ennek megfelelően az MBH 55 százaléka az adófizetőket illetné – ehhez képest az állam már csak nyomokban van jelen a pénzintézetben, miközben a Mészáros-csapat közel 70 százalékos részesedésnél jár.
Egy 2013-ban elfogadott törvénnyel az Orbán-kabinet 136 milliárd forintot adott a szétszabdalt takarékszövetkezeti szektor egységesülésének támogatására – és Spéder Zoltánt bízta meg az integráció megszervezésével. A bankár korábban Csányi Sándor első helyettese volt az OTP-nél, a két gazdasági potentát állítólag haragban vált el egymástól. A kormányzat által betolt 136 milliárdról minden bennfentes azt feltételezte, Spéder ennek segítségével teremthet konkurenciát az OTP-nek. Csányi tíz éve saját hangján is elmondta, hogy a 136 milliárdnyi állami reorganizációs támogatást valójában magáncélokra, úgymond „kilopásra” szánják az akkori illetékesek.
Aztán a hatalom – Simicska Lajos után – Spéder Zoltánnal is leszámolt. Helyette végül Mészáros Lőrinc ernyője alatt született meg az OTP-versenytárs MBH Bank Nyrt., mint látni fogjuk, éppen az évekkel korábban rendelkezésre bocsátott 136 milliárd „átlényegítésével”. De mikor jelentkezett be a banktulajdonosi szerepkörre a korábban gázszerelő vállalkozóként jegyzett felcsúti mogul? Először 2016-ban kezdték csiripelni a piacon, hogy Mészáros Lőrinc és Matolcsy György köreinek privatizálják majd a negyedik-ötödik legnagyobb hazai pénzintézetet, az MKB-t. „Ezt már nem merik megcsinálni” – hallottuk akkoriban. Hiszen az eladó fél mégiscsak az Orbán Viktor által fémjelzett magyar állam volt, és az értékesítés előtt éppen a Matolcsy-féle Magyar Nemzeti Bank (MNB) szanálta, állította talpra (szabadította meg kockázatos eszközeitől) az MKB-t. A magánosítás két fő győztese aztán egy szingapúri entitás mögött fellehető indiai stróman, illetve egy tulajdonosrejtegető magántőkealap lett – ezekről aztán hamar kiderült, hogy tényleg a Mészáros–Matolcsy-klubot képviselték. Vagyis az MKB esetében az eladó állam képviselői és vevői oldal magánhaszonhúzói alig különböztek egymástól.
A Quartz kiiktatása
Mindezek után jött a nagy pénzintézeti összeolvasztás 2020-tól, vagyis a Mészároséknak privatizált MKB, a még állami Budapest Bank, valamint a Takarék-csoport kvázi egyesítése MBH márkanév alatt. A művelet sikerült: az új szuperbank tulajdonosi körében
az idei év elejére mindössze 20 százaléka maradt az államot megtestesítő Corvinus BHG Zrt.-nek,
körülbelül 23 százaléka a Matolcsy György fiához köthető Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez tartozó magántőkealapoknak – hat kisebb-nagyobb, Mészáros Lőrinchez sorolható részvénytársaság (Zenith Asset Management, CEE Horizon Capital, Crestview Investments, Global Alfa Holding, Altura Financial Holdings, Vertex Asset Management) pedig 47-48 százalékig jutott.
Majd kitört az MNB-botrány, és a Válasz Online hasábjain, podcastadásaiban többször jeleztük: ha Varga Mihály jegybankelnöki startja után fél évvel sem lesznek gyanúsítások, érdemi hatósági intézkedések Matolcsy Ádám körei ellen, illetve a Quartz-csapat által menedzselt 23 százaléknyi MBH-darab hirtelen „átszáll” Mészáros embereire, akkor könnyen lehet, hogy valamiféle alkut kötött a két fél, és a főbb Matolcsy-érintettek szabad elvonulásban bízhatnak.
hirdetés
Nos, jelentjük, a Quartz 23 százaléknyi MBH-része most nyáron át is került Mészáros embereihez. Ha ránézünk az MBH különböző közlönyökből, céges dokumentumokból kihámozható tulajdonosi viszonyaira, azt látjuk, hogy jelenleg a Citadel Alapkezelő által irányított Shihon Magántőkealap és a Primefund Befektetési Alapkezelő által képviselt Prime Treasure Magántőkealap „ül” a korábbi Matolcsy-részesedésen. A magántőkealapok tényleges befektetői persze titkosak, de nem lehet nem észrevenni, hogy utóbbi alapkezelőt Mészáros Lőrinc bejáratott ügyvédje, a fideszes KESMA-médiaholding alapítói jogait is gyakorló Kertész József Tamás birtokolja. Előbbi alapkezelőt szintén az ő irodája képviseli a cégbírósági eljárásokban, sőt a Citadel egyetlen látható tulajdonosa, Tajthy Attila is erősen kötődik a felcsúti főnökhöz – de erről később.
Nyilván csak a legfelsőbb hatalmi körök tudhatják, hogy
a Matolcsy-galeri milyen pénzügyi konstrukcióban adta át a maga 23 százalékát az Orbán Viktor erőterében mozgó Mészáros-társulatnak.
Arra mindenesetre semmi nem utal, hogy haragban lennének a felek; mint nemrég a Telex cikke nyomán megírtuk, egy ingatlanpiaci óriást máig közösen birtokol a két csapat.
A lényeg, hogy a Mészáros-stáb ma már körülbelül 70 százalékban ellenőrzi a 2,4 millió ügyféllel, országszerte négyszáz fiókkal és ezer ATM-automatával büszkélkedő, a francia és spanyol „patriótákat” üzemszerűen finanszírozgató, tehát politikai célokat is szolgáló, jelenleg 1141 milliárdos saját tőkével rendelkező MBH Bankot. Úgy, hogy – miként az alábbiakból kiderül – az egész kócerájra alig kellett költenie Mészároséknak. Nem úgy az elvileg az adófizetők közös érdekét képviselő államnak.
A 136, illetve 188 milliárdos vezércsel
Mint cikkünk elején a Spéder–Csányi-konfliktust felemlegetve világossá tettük, az Orbán-kabinet egy 2013-as törvénnyel 136 milliárd forintot biztosított arra, hogy egységesíteni lehessen a „helyi kiskirályok” által dominált takarékszövetkezeti hálózatot. Az akkor döbbenetes méretű tőkeinjekciónak számító pénz a takszöv-összeboronálás motorjaként elgondolt Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéhez (SZHISZ) folyt be – nagyrészt állampapírok formájában, – ám Spéder Zoltán kormányzati kiiktatása után végül nem használták fel semmire. Az MKB-vel már bankbirtokossá vált Mészáros Lőrinc és csapata beszivárgott tulajdonosként a takarékpiacra is, a SZHISZ első embere a fent említett Tajthy Attila lett, a szövetkezeti hitelintézetek integrációja – vagyis a 2013-as törvény eredeti célja – teljesült. A 136 milliárd forint mégsem került vissza az államhoz.
Bejelentették viszont, hogy 2020 decemberében elindul az állami Budapest Bank, a Mészáros–Matolcsy-féle MKB és az addigra szintén felcsúti hátszéllel működő Takarék-csoport összerendeződési folyamata, melynek első lépéseként a tulajdonosok a banki részvényeiket egy közös társaságba, a Magyar Bankholding Zrt.-be apportálták. Létrejött tehát Magyarország második legnagyobb pénzintézeti koalíciója (az OTP konkurenciájának csírája), amelyben a kormányzat – a Budapest Bank révén – 30,35 százalék, az MKB-birtokosok 31,96 százalék, a Takarék-kör pedig 37,69 százalék tulajdonrésszel rendelkezett. A nagyérdemű azt gondolta ezek alapján, hogy az állam két magánérdekeltséggel lépett szövetségre, tehát nincs is különösebb látnivaló. Csakhogy a valóságban
a Takarék-csoport bevitt tőkéjének tetemes hányada is közpénz volt;
mindezt észrevehettük volna, de eddig nem tette szóvá senki, egyetlen szakember sem.
Igen, annak a bizonyos 136 milliárdnak a „reaktiválásáról” beszélünk, csak már hét-nyolc évvel későbbi, 188 milliárdos értéken (az összegyűlt állampapírkamatok miatt). Ma még nem tudhatjuk pontosan, az MNB alapítványi botrányán mennyit veszített az ország – 150-200 milliárd forint eltűnt pénzről is szó lehet –, de az biztos, hogy Mészáros Lőrinc és társutasai több száz milliárdnyi vagyont nyertek „csak úgy” az MBH Bank felfuttatásán.
Mi is történt pontosan azzal a 136 milliárddal? A vonatkozó 2020-as kimutatásokból világossá vált számunkra, hogy a Takarék-csoportnak azért lett 37,69 százalékos részesedése az MBH Bank összetákolásáért felelős Magyar Bankholdingban, mert a bevitt tőkéjébe beleszámították a szövetkezeti integrációért korábban felelős SZHISZ-ben lévő állami 136 milliárd akkori megfelelőjét, azaz 188 milliárd forintot. Mivel a Takarék-csoport könyv szerinti értéke 282 milliárd volt akkoriban, bizton állíthatjuk: a társaság kétharmadrészt (188/282-ed részben) a kormányzati bepumpálásnak köszönhette méretét,
az állam azonban e tőke után semmiféle tulajdonrészt nem kapott sem a Magyar Bankholdingban, sem a később összeállt szuperbankban.
Csakis a Budapest Bank után kapott 30,35 százalékot – a Takarék-szektor után viszont semmit. Abban az elméleti esetben, ha utóbbi után is kapott volna, a felálló MBH-bankban nyilvánvalóan az állam lett volna a többségi tulajdonos – körülbelül 55 százalékos részesedéssel.
Hogy érték el a döntéshozók, hogy az elméleti esetből ne legyen valóság – azaz még véletlenül se érvényesüljön az államérdek? Úgy, hogy a kecskeméti egyetem MNB-alapítványos ügyletéhez hasonlóan itt is kötvényesítették a 188 milliárdra „felkamatozott” tételt. Tehát a rendelkezésre álló tőkéből hitelviszonyt megtestesítő csomagot gyártottak, nem pedig profitra érdemesítő tulajdoni hányadot. A műveletet úgy hajtották végre, hogy 2021-ben átírták a többször emlegetett 2013-as jogszabályt – amely addigra okafogyottá vált, hiszen a korábbi közel 120 takarékszövetkezet lényegében egyesült. Ahogy írtuk, az elkülönített 136 milliárd azonban nem került vissza semmilyen értéken az államhoz, ehelyett a kormány kötelezővé tette az SZHISZ számára, hogy fektesse be a nála lévő, 188 milliárdot érő közpénzmennyiséget a Magyar Bankholding által kibocsátandó, 2042-ben lejáró kötvényekbe.
Vissza lehet szerezni?
Mindez azt jelenti, hogy az Orbán-kabinet odaadta a zsetonokat szíves használatra Mészáros Lőrincéknek – azzal, hogy elég, ha az időközben megszűnt Magyar Bankholding jogutódjai, vagyis a mai MBH Bank tulajdonosai húsz év múlva visszaadják a magyar államnak. Ez az MBH jelenkori mérete és jövedelmezősége alapján ujjgyakorlatnak tűnik majd.
Pláne, hogy a kormány elképesztő nagyvonalúságról tett tanúbizonyságot. Mindössze állampapírhozamnak megfelelő kamatot kért az említett MBH-jelű kötvények után, miközben szakértőink szerint piacit kellene kérnie – nemcsak a közérdek, hanem az állami támogatások tilalmára szolgáló uniós szabályok betartása miatt is. Így viszont az adófizetők évente akár 10 milliárdnyi kamatot is elengedhetnek a Mészáros-alakulatnak, azaz
húsz év alatt 200 milliárdos nagyságrendű ajándékot tesznek a felcsútiak zsebébe.
Arról van tehát szó, hogy az állam egyrészt „kikölcsönzött” 188 milliárd forintot húsz évre a mai MBH Bank tulajdonosainak, másrészt az alacsony kamat miatt további 200 milliárdnyi „kedvezménnyel” is elhalmozná őket. Mi több, Orbán Viktor a saját Facebook-oldalán reklámozza az MBH-t – egy nemrég publikált videóban a főszereplő „véletlenül” ennél a banknál veszi fel az Otthon Start hitelt.
A Mészáros–Matolcsy-kör egyébként az integrációs folyamat hajnalán potom 37 milliárd forintért meg tudta venni a későbbi bankegyesülésben kulcsszerephez jutó MKB-t. Nos, tavaly szinte forintra ugyanennyi volt az MBH-ból kivett éves osztalék összege. Nyilván itt az idősíkokat összemostuk, de a lényeg, hogy az MBH-ból ma simán ki lehet venni évente annyi pénzt, amennyibe annak idején az államilag feljavított komplett MKB került. (Nem lényegtelen, hogy az MBH-gömböc azóta az orosz hátterű Sberbank Magyarország hitelállományával, továbbá a Fundamenta-Lakáskasszával is bővült.)
Ebből a perspektívából nézve Mészáros Lőrincék „fillérekért” ülhettek bele a tutiba – akkor is, ha az MKB-s 37 milliárdon túl nyilván költeni kellett még a takarékok feletti uralom megszerzésére. Ám ez a múlt. A jelen fejleménye, hogy az állam az immár 20 százalékosra csökkenetett MBH-részesedésétől is szabadulna – az előzmények ismeretében ennél az akciónál szintén érdemes lesz figyelni a közreműködők kezét –, tehát a „Mészáros és vidéke ÁFÉSZ” befolyása totálissá válhat a tőzsdei vállalatban. Nyilvánvaló céljuk, hogy
egy esetleges 2026-os váltás esetén a leendő kormányzatnak már semmi köze ne legyen tulajdonosi oldalról ehhez a remekül teljesítő magánbankhoz.
Beszéltünk azonban olyan pénzügyi szakemberrel is, aki szerint nincs minden veszve az adófizetők számára. Leszögezte: „Ahogy egy 2021-es törvénymódosítással el lehetett intézni a tőke kötvényesítését, úgy meg lehet ágyazni újabb paragrafusokkal a kötvény visszatőkésítésének is. Elvégre a 2013-as eredeti jogszabály célja a takarékszövetkezeti integráció volt, az meg már rég végbement. Az ahhoz biztosított pénz akár azonnal vissza is járhatna az államnak, ha lesz valaki, aki ezt eléggé akarja”.
Nyitókép: Válasz Online
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
