„A pénz a számládon a miénk” – magukra hagyta Mészáros Lőrinc bankja a csalók áldozatául esett ügyfeleket
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH bank hónapokig nyitva hagyott egy biztonsági rést, amelyen keresztül bűnözők emberek százait foszthatták ki ugyanazzal a módszerrel. A panaszokat sorozatosan elutasították, ügyfeleik csalárd, szándékos vagy gondatlan kötelezettségszegő magatartására hivatkozva. Az ügyben súlyos felelősség terheli a bankfelügyeleti feladatot ellátó Magyar Nemzeti Bankot is. Négy valós ügyféltörténeten keresztül mutatjuk be, hogyan hagyta magára az állam a banki ügyfeleket, akik számára most felcsillan a remény, hogy részben megtérítik a pénzüket.
Judit még soha nem fizetett két milliméterért 2 millió 890 ezer forintot.
Egészen idén március 31-ig. Akkor ennyibe került neki, hogy nem vett észre a számítógépén egy kétmilliméteres vonalat. Pontosabban a hiányát.
1. Judit esete: Hopp, eltűnt közel hárommillió forint
Útba esik jövet-menet a takarékszövetkezet. Judit – kényes munkahelye miatt nevezzük így – emiatt az ezeréves reklámszöveg miatt maradt a nagy bankegyesítés után is Mészáros Lőrinc bankjánál. Mert ugyan a fővárosban él már, de egy baranyai kisvárosi takszövben vezettette a számláját. Ismert ott mindenkit, őt is ismerték, emiatt lényegében VIP szolgáltatást kap, hiszen a telefonjában több banki ügyintéző száma is ott volt. Ha bármi gondja akadt, csak felhívta őket és segítettek.
A bank egyetlen hátrányának azt tartotta, hogy a netbanki felület gyakran akadozott, március 31-én is így volt, de ennek nem tulajdonított nagy jelentőséget. Máskor is előfordult, hogy nem lehetett elérni, vagy nem érkezett meg időben a hitelesítő kódot tartalmazó sms.
A takarékszövetkezet közben többször is nevet váltott, jelenleg a www.mbhbank.hu honlapon érhető el. Bankholding bank? A béna név begépelése közben sok ügyfél elbizonytalanodik. Az MKB Bank, a Takarékbank és a Budapest Bank egyesüléséből 2023-ban létrejött MBH Bank ügyfelei ezért is használják tömegesen a Google keresőjét a netbankba való bejelentkezéskor.
Juditnak 2 millió 890 ezer forintjába került, hogy rákattintott az első feljövő találatra. Ez ugyanis nem a bankholding.hu, hanem a bankholding.nu volt. Két milliméter a különbség, ő meg belekattintott, és ezzel az összes megtakarított pénze odalett.
Innentől kedvese, a villamosmérnök Purszki Csaba veszi át a szót. Elkéri a tollat, és rajzolni kezd, két ábrát kanyarít. Az egyiken Judit ül a gépe előtt a .nu végű kamuoldal előtt, amit valóságosnak hisz, hiszen minden eleme pontosan olyan, mintha a valódi banki honlapon járna. A másik ábrán egy kiberbűnöző ül, előtte két monitor látszik. Az egyiken pontosan azt látja, amit Judit is, egyenesben követi, ahogy a nő bepötyögi az adathalász oldalra a titkos kódjait. A másik monitoron pedig ott a valódi banki oldal. Judit beírja felhasználónévként a kamuoldalra, hogy XJudit, a bűnöző is beírja, de ő a valódi banki honlapra. Judit begépeli a jelszavát mondjuk azt: Kaperpilaris23472. A bűnöző is beírja, majd kattint. A bank kiküldi Juditnak sms-ben a belépési kódot. A még mindig gyanútlan nő bemásolja az adathalász honlapra. A csaló is másol, csak ő az igazi banki oldalra.
Készen is van. Innentől Judit már csak egy homokóra végtelen forgását látja, a bűnöző pedig bent van a netbankjában, és néhány perc alatt átveszi felette az irányítást. Átállítja Judit napi limitét, feloldja a lekötött betétét, és átutalja, akinek akarja.
– Nem fogtam gyanút, amikor nem tudtam belépni, mert ez egyáltalán nem volt szokatlan az MBH rendszerében – tépelődik Judit.
A homokóra pörgött, ő meg lezárta a gépét azzal, hogy már megint nem működik ez a vacak. Nem tulajdonított nagy jelentőséget annak sem, amikor újra csippant a telefonja. Csak napokkal később látta, hogy a bank küldött neki egy applikáció telepítéséhez szükséges jelszót, pedig ő nem akart ilyet telepíteni. Azt mondja, nem is írta be a kódot sehova.
Április elsején 21 óra 42 perckor kapott a banktól egy üzenetet, hogy gyanús utalás miatt blokkolják a bankszámláját. Napokig hiába próbálta elérni az ügyfélszolgálatot, végül bement a bankfiókjába. Április negyedikén mondták meg neki, hogy ezer forint van a számláján, a többi 2 millió 889 ezer forint elment Horváth Jánosnak.
Ő nem utalt semmit, és egyáltalán, ki az a Horváth János?
Rendőrségi feljelentést tett azt állítva, hogy a banki szabályzat szerint kétlépcsős azonosítás kell a pénz átutalásához. Pénzátutalásra ő nem adott megbízást, és értesítést sem kapott az átutalás megtörténtéről.
Akkor mégis hogyan történhetett meg mindez? A bank lapunknak azt írta, vélhetően a csaló telepített egy telefonos alkalmazást az ügyfélkódok birtokában.
– Ha a bűnözők fegyverrel kirabolnák a bankot, az nem okozna nekünk kárt, mert a bank felel a pénzünkért. De ha egy kiberbűnöző rabolja ki a bankszámládat, akkor a banki alkalmazott széttárja a karját és azt mondja: sajnáljuk, jobban kellett volna figyelnie – kesereg Purszki Csaba.
A férfi regisztrált az MBH Bank károsultak Facebook-csoportjába, és leesett az álla. Kiderült, hogy nincsenek egyedül: hetek óta tömegével jelentkeztek a „.nu-kárvallottak”.
Mit csinált azóta a bank? És mit tett a Magyar Nemzeti Bank (MNB)?
A bank elutasította a panaszukat, mondván
„Bejelentéséből nem állapítható meg, hogyan kerültek illetéktelenek birtokába a Netbank adatai.”
Az MNB pedig a Pénzügyi Békéltető Testület elé küldte, július harmadikán lesz a meghallgatása. Ám sok reménye nem lehet, a „.nu-sok” sorban kapják az elutasítást. Tehát az MNB, amely a bankfelügyeleti feladatokat látja el, hónapok óta egyedi panaszként kezeli az egyébként pontosan ugyanolyan módszerekkel, százas nagyságrendben elkövetett csalást. És engedi, hogy a bank nyitva hagyja a biztonsági réseit.
– Ez egy sötét történet. Minden bankkal előfordulhat egy eset, vagy kettő, mire észreveszi, hogy lyukas a rendszere, de utána betömik a biztonsági rést, és kész. De a tizedik és a századik eset is megtörténhet ugyanúgy? És ezért az ügyfél a hibás? – kérdezi Purszki Csaba.
A nemzeti bank már 2023 júniusában ajánlást bocsátott ki, amiben közölte: „elvárja, hogy a pénzforgalmi szolgáltató kövesse nyomon az aktuális visszaélési trendeket és csalási forgatókönyveket” és „vizsgálja meg, milyen módon lett volna elkerülhető a visszaélés”.
Ha ezt sikeresen megtették volna, könnyen lehet, hogy Judit pénze is megmarad. A következő történet ugyanis korábban esett meg az övékénél. És a .nu itt is beköszön.
hirdetés
2. A pecások története: „Tudod, hogy pénz a számládon a miénk?”.
István egy fegyveres testület tagja. Nem ma jött le a falvédőről. Nem tart jelentős összeget a bankszámláján, csak arra használja, hogy otthonának feleslegessé vált tárgyait elpattintsa valamelyik használt holmis oldalon. Most is ezt történt. Az átutaláshoz megadta a számlaszámát. Idén március 22-én szombaton este ránézett a számlájára, hogy megjött-e a pénz, és elképedve látta, hogy noha csak néhány ezer forintra számított, közel másfél millió forint az egyenlege. Annyit utalt neki egy Pest megyei horgászegyesület. A férfi azonnal tudta, hogy a jó pecások kiberbűnözők áldozatai lettek, és azt is felfogta, az ő bankszámláját használták erre a célra. Hivatalos kifejezéssel: a továbbutalási lánc tagja lett. Az Unicredit banknál néhány kattintással zároltatta a számláját, majd megguglizta, miféle egyesület pénze landolt nála, és felhívta Reiter Tibort, az elnököt.
– Kedves Reiter úr, miért utalt át az egyesületük a bankszámlámra másfél millió forintot?
– Nem utaltam én semmit – mondta neki Reiter Tibor.
Előző nap hívta valamelyik egyesületi tag, hogy rendben megérkezett-e a tagdíja. Tibor gyorsan be akart lépni a netbankjába. Reiter Tibor még nem, de a kedves olvasó már tudja, mi történt: .hu helyett a .nu végű címet kínálta fel neki a rendszer. Nem vette észre, rákattintott. Beírta az azonosítóját és a jelszavát, majd a telefonon kapott kódot. A homokórát látva kikapcsolta a gépét, beült az autójába, és elindult ügyet intézni.
Ám a vele párhuzamosan ügyködő kiberbűnöző nem pihent, a belépési kóddal telepített magának egy MBH applikációt a saját telefonjára, ezzel átvette a hatalmat a pecások bankszámlája felett. Amíg Tibor vezetett, 13 utalással négymillió-ötszázhetvenezer forintot utalt át úgy, hogy Reiter Tibor egyetlen kódot sem kapott és nem is küldött vissza. A bűnöző szétszórta az egyesület pénzét három bankszámlára nem több, mint hét perc alatt.
Egy üzletközpont kávézójában ülünk, Reiter Tibor komoly embernek látszik, de amit elmond, az teljes képtelenség. Hogyan tudna egy bűnöző applikációt telepíteni egy idegen telefonra a számlatulajdonos tudta nélkül? A legtöbb bank csak személyesen, vagy biometrikus azonosítással engedélyez ilyet. És ha ez még véletlenül sikerülne is, hogyan engedné egy pénzintézet, hogy egy idegen telefonkészülékről módszeresen kifosszák a számláját?
A bank biztonsági rendszere azt is látja, milyen földrajzi pontról kezdeményezik az utalást, fel kellett volna tűnnie, hogy a telefonos alkalmazást korábban soha nem használó, megfontolt férfikorban levő Reiter Tibor egy idegen telefonról egyszercsak egy Z-generációst megszégyenítő gyorsasággal kezd utalgatni a mobilján és 30-40 másodpercenként végez egy-egy tétellel.
Reiter Tibor mutatja a rendőrségi feljelentést. Szóról szóra az áll benne, amit nekem is elmondott, és ezt erősíti meg István is.
– Valóban megkerestem Reiter urat, hogy csalás áldozatai lettünk – mondja a férfi elnézést kérve, hogy munkahelye miatt nem nyilatkozhat névvel, mert ahhoz engedélyt kellene kérnie. – A legváratlanabb azonban az volt, amikor jelentkeztek nálam a csalók.
Ukránok voltak? – kérdezzük rögtön, miután a kormányfő azt jelentette be, hogy a banki csalások mögött ukrán bűnözők állnak.
– Oroszul beszéltek, két fiatal férfi volt. Kértem, hogy angolul folytassuk, ekkor azt mondták: „Tudod, hogy a pénz a számládon a miénk”.
István erre megmondta a foglalkozását, a bűnözők pedig úgy gondolhatták, nem kellene vele ujjat húzni, és bontották a vonalat.
– Azóta nem jelentkeztek.
Ahogy eddig a rendőrség sem, noha Tibor azonnal feljelentést tett és István is bejelentette az esetet.
De mégis hogyan történhet meg ez?
Az MHB megerősítette, hogy ügyfelei adathalász oldalra tévedtek, megadták az adataikat, a jelszavukat. A netbankjukat innentől egy bűnöző kezeli. Árulkodó jel lehetett volna, hogy a csalók egy másik IP címről jelentkeznek be, az MBH azonban ezt nem találta gyanúsnak. A belépésre használt IP-címek „változhatnak annak tükrében, hogy az ügyfél otthonról, a munkahelyéről vagy mobilinternet igénybevételével intézi bankügyeit. Ezekben az esetekben több, eltérő IP-cím jelenik meg az ügyfeleknél” – tartalmazza a bank válasza leszögezve, hogy rendszerei és az alkalmazott megoldások minden nemzetközi sztenderdnek és hazai szabályozásnak is megfelelnek.
Tibor azóta megkapta a bank válaszát, amiben felsorolták az üzletszabályzatban levő összes lehetőséget, amikor a bank mentesül a felelőssége alól, magyarán nem kell a kárt megtérítenie. Ezek között szerepel, ha az ügyfél „csalárd módon eljárva okozta” a kárt. Magyarán a jó pecásokat nem áldozatnak, hanem csalárdnak, szándékos vagy gondatlan kötelezettségszegőnek minősítették.
A csalárd szó azért lényeges, mert ha Tibor nem kezdeményezett kétfaktoros azonosítást, akkor a banknak a törvény rendelkezése alapján 24 órán belül, de legkésőbb a vizsgálat lezárultával meg kellene téríteni a kárt. Ráadásul a Kúria egy határozata alapján még az adathalász oldalnak való bedőlésért sem feltétlenül az ügyfél a hibás.
Reiter Tibornak most harminc évi egyesületeskedés után azzal kellene odaállnia a horgásztársak elé, hogy papírja van róla: nemhogy nem vigyázott a pénzükre, de csalárd módon járt el, szándékosan vagy gondatlanul megkárosította őket.
Sokan összetörnének ettől, Tibor azonban nem. Összefogta a sorstársait és a már egy éve működő MBH bank károsodottak Facebook-csoport adminja lett. 2500 embert ér el közvetlenül. A károsultak fő célja az oldallal az, hogy a nyilvánosság segítségével kényszerítsék ki a bankból, hogy kártalanítsa őket.
Egy ponton azonban tévednek: ez nem pusztán az MBH ügye. Legalább annyira a Magyar Nemzeti Banké is. Példátlan ugyanis, hogy a bankfelügyelet egy ilyen csalássorozat során ne lépjen fel a banki biztonsági rések betömése érdekében. Amikor azonban kérdéseket küldtünk a bankfelügyeletnek, lapunkat az MBH-hoz irányították. Mintha nekik nem lenne közlendőjük a történtekkel kapcsolatban.
3. Noémi története: „Nyugalom, megvan a pénze. Ja bocs, mégsem”
Noémi 41 éves üzletasszony, aki párjával az agglomeráció egyik városában él. Minden adatát a rendelkezésünkre bocsátja, de nem szeretné, ha a cikkünkből felismerhetővé válna a személye. Jánossal, a párjával közösen vettek fel lakáshitelt még a Takarékbanknál, mert annak idején ennek az ajánlatát találták a legkedvezőbbnek. Így kerültek azután az MBH Bankhoz, miután a banki egyesülés során adták, vették, összeadták az ügyfeleket.
Április 18-án rettenetes napjuk volt. Úgy érezték, minden összeesküdött ellenük: kiderült, hogy a kutyájuk nagyon beteg, vártak egy utalást, de nem jött meg, és a banki applikációjuk sem működött rendesen. Noémi a számítógépén jelentkezett be a bankba. A kedves olvasónak már ismerős lesz történet, nem vette észre, hogy .nu végű kamuoldalra lép be. Éppen 26 nappal vagyunk a pecások története, 18 nappal Judit balszerencséje, és persze még jó néhány átvágott ügyfél kifosztása után.
Noémi megadta a felhasználónevét és a jelszót, belépett az oldalra, ott már a homokóra forgott. Kilépett a böngészéből.
Négy nap csend után április 22-én délután ötkör látta, hogy letiltották a bankszámláját. Éppen wellness-hétvégéztek, csak este nyolckor tudtak elérni egy takarékbankos ügyintézőt. Noémi azóta kikérte a felvételt, amin tisztán hallható a férfi ügyintéző hangja:
– A számlacsomag egyben van, ne aggódjanak, megvan. Az egyenleg 1millió 762 ezer 367 forint a számlán.
Azért a kisördög ott motoszkált bennük, ezért este kilenckor megint telefonáltak. Most egy női alkalmazottal beszéltek:
– 1 762 367 forint van rajta – halljuk a felvételen. – Voltak próbálkozások (…) 99 699 forint, 99 845 forint, van itt 600 ezres meg 498 ezres próba is.
– Hú, de szerencsénk van, hogy nem sikerült megszerezni – reagál Noémi.
– Sok lett volna. Igen, csak azok voltak sikeresek, amiket ön is aláírt – mondta neki a banki ügyintéző. Ám amikor másnap reggel ki akartak jelentkezni a szállodából, és Noémi fizetni akart, a szálloda elutasította a kártyáját.
Egyenesen a bankfiókjukba mentek, ahol kiderült, hogy 5000 forint van a számlán.
Lehetséges ez? Nem hinnénk, ha nem látnánk a saját szemünkkel az MBH válaszát: „Bejelentése alapján visszahallgattuk a Telebank ügyfélszolgálatunkkal folytatott első telefonhívásra a csalással érintett tranzakciók megvalósulása után, 2025.04.22-én 17:13 órakor került sor.
A visszahallgatás során megállapítottuk, hogy az ügyintézők nem az aktuális egyenlegről nyújtottak felvilágosítást, melyért szíves elnézését kérjük.”
Noémi azt hitte, egy applikációja van, de kettő volt, mert a másikat a csalók telepítették a saját telefonjukra.
János, Noémi társa azonnal bejelentést tett a Google-nál a .nu végű csalóoldal miatt. Kivizsgálták, elutasították: „nem távolítjuk el az érintett hirdetést. Megállapítottuk, hogy a hirdetés nem sérti a Google azon irányelveit, amelyek tiltanak bizonyos, a felhasználókra és az általános online ökoszisztémára nézve általunk károsnak tartott tartalmakat és módszereket.” A csalók zöld lámpát kaptak.
Hogyan lehet egy embernek két alkalmazása, miért engedi ezt az MBH? Más bankoknál előbb törölni kell egy appot, hogy egy másik eszközre lehessen telepíteni, és nem is engedik másként csak személyesen vagy biometrikus azonosítással.
A bank tapasztalatai szerint az ügyfelek viszonylag gyakran cserélnek okos eszközöket, és váltanak akár gyártót is. „Nem életszerűtlen az, hogy az ügyfél egy új eszközre kíván applikációt telepíteni – például a mobiltelefonjuk mellett egy tabletre is, vagy a magántelefonjuk mellett a céges készülékre is.”
Az MBH álláspontja szerint kétfaktoros azonosítást alkalmaztak, nem ők a hibásak, hanem az ügyfél, mert a jelszó és a megerősítő kód hibátlan megadásával lehetőséget biztosított arra, hogy illetéktelenek hozzáférést szerezzenek a mobilapplikáción keresztül a pénzéhez.
– Azért tettük be a pénzünket a bankba, hogy vigyázzanak rá, és annyi fáradságot nem vettek, hogy jelezzék: egy idegen eszközről beregisztráltak, egy másik idegen eszközre applikációt telepítettek, hogy pénzt utaltak, és leürítették a párom számláját? – kérdezi János.
A pénz sehol, a bank nem ismeri el a felelősséget. Az szerintük kizárólag Noémié.
4. Tamás és Adrienn története: Jesszusom, ott tűnik el egymillió!!!
Kovács Tamás (kérésére a nevét megváltoztattuk) Ózdon él, kétkezi munkás, Budapesten dolgozik. Küzdelmes élete van, ezért is érintette kellemetlenül, amikor zárolták az MBH-s bankszámláját gyanús pénzmozgás miatt. A kisjövedelmű férfinak még arra is kölcsön kellett kérnie, hogy enni tudjon, bankszámla nélkül ugyanis a fizetését sem tudja felvenni. Pedig tőle nem loptak el semmit, mégis egy rémálom közepén találta magát.
Az egész úgy kezdődött, hogy csippant a telefonja, jelezve, hogy a bankszámlájára egy Adrienn nevű ismeretlen nőtől jelentős összeg került. Egyik pillanatról a másikra milliomos lett. Vagy majdnem az: egészen pontosan 999 661 forint landolt a számláján. Nem hosszú időre, mert miközben ő Budapesten dolgozott, az Ózdon levő bankkártyájával a főváros Veres Pálné utcai MBH fiók ATM-jéből szépen felveszegették a pénzt, 300 ezer forintonként, majd százezrenként.
Nem írtuk el: az Ózdon levő bankkártyával vették fel a pénzt Budapesten.
Lehetséges ez? Ha valaki átveszi a bankszámla feletti uralmat, akkor könnyedén.
Mindez május 5-én történt. Tamás azt hitte, ennél kínosabb már nem történhet vele, de tévedett. Május 16-án hivatalos értesítést kapott a bankjától, eszerint felszólítják, hogy fizesse vissza a teljes összeget Adrienn-nek.
Amit először ugye „ráloptak”, majd leloptak a számlájáról. A bank arra is figyelmeztette Tamást, hogy a küldő (értsd a meglopott Adrienn) peres eljárásban visszakövetelheti a pénzt rajta. Még egyszer: arról az összegről van szó, ami május ötödikén jött-ment a számláján, délre huss, már el is tűnt onnan.
A férfi lefotózta a telefonjára érkezett értesítéseket, majd bejelentkezett a már említett Facebook-csoportba, és egyenként feltöltötte oda az utalásokról készült fotókat.
– Jesszusom! – sikította Adrienn, aki éppen a FB-csoportot nézegette este 11-kor, és hirtelen meglátta a saját nevét.
A többiek nem értették, mi történik. Az első képernyőfotón Adrienn azt látta, hogy a tőle ellopott egymillió forint feltűnik Tamás bankszámláján, és a férfi telefonjára megérkezik az erről szóló értesítés. Majd a következő képen már azt, hogy néhány sikertelen próbálkozás után eltűnik belőle 300 ezer forint, majd 100 ezer, majd megint százezer forint. Végül az összes.
Ott ismert egymásra a kifosztott személy és az, akinek a számlájával, bankkártyával kifosztották.
Itt egyszerre két számlát használtak. Adriennét és Tamásét. Feltörték Adrienn számláját és a férfiét is, az egyikről átutalták a másikra a pénzt. Adriennel ugyanaz történt, mint a többiekkel: rá akart nézni a számlájára, majd egyszercsak forogni kezdett a gépén a homokóra, és elképedve nézte a telefonján, hogy jelszót kapott egy olyan utaláshoz, amit nem is ő kezdeményezett.
Az összeg ismerős: 999 661 forint.
Azonnal hívta a bankot, hogy letiltassa a számláját, és miközben az alkalmazottal beszélt, kapott egy másik üzenetet ugyanarról a bankjától, hogy elutasították az utalást, majd egy másikat, hogy felfüggesztették a Netbankárját.
Mutatja is a képernyőfotót. Rákérdezünk a banknál, mégis hogyan lehet ez? Eltéríthető egy hívás? Azt írják: „A Bankban nem történt belső visszaélés, az SMS üzenetek nem téríthetők el, így SMS-ek és abban található egyszerhasználatos jóváhagyó kódok minden esetben az ügyfél által korábban – Bank részére – értesítési számként megadott telefonszámra lettek kiküldve.”
A Tamástól ellopott adatokkal vélhetően digitalizálták a férfi bankkártyáját. A digitalizált kártyát rátelepítették egy telefonra, ezt olyan ATM-nél használták, amibe nem kell bedugni a bankkártyát, elég odaérinteni. Kiürítették a számláját. A bank ebből semmit sem jelzett, a férfi számláját is csak azután zárolta, amikor már elvitték róla az összes pénzt. A bankkártya érintetlenül dekkolt Ózdon, amíg a segítségével Budapesten kifosztották a számlát.
A bank mossa a kezeit.
Mondhatnánk, hogy egyedi eset, de nem. Az MBH-károsodottak oldalán többen azért vannak fenn, mert velük „lopattak meg” másokat, vagyis a számlájukat használták a kiberlopási láncban, és ide-oda utalgatnak rajta. A bank pedig – és itt már tényleg nem tudja az ember, hogy sírjon vagy nevessen – velük téríttetné meg a banki művelet költségeit.
D. K.-nak például idegen és saját ellopott pénzükkel együtt 14 millió forint „fordult meg” a számláján és állítása szerint 150 ezer forint kezelési költség terheli emiatt.
Képtelenség?
Foglaljuk tehát össze a tényeket. A tulajdonosok politikai kapcsolatai révén létrejön egy megabank. Közben a bankrendszer ellenőrzésére hivatott Magyar Nemzeti Bank története legsúlyosabb válságát éli, mert előbb több százmilliárd forint közpénzjellegét elveszítő közpénz átmentésén, majd az elnökváltás után annak visszaszerzésén fáradoznak. Közben pedig ott vannak a csalóknak kitett ügyfelek magukra hagyva, úgy tálalva az egész történetet, mintha a kifosztásukért kizárólag saját maguk lennének a felelősek. A rendőrség hónapok óta nyomoz, de azóta sem tudjuk, kik voltak az elkövetők. Nem tudjuk, hányan voltak. Csak azt, hogy még néhány napja is voltak új áldozatok.
A dolog kezd kényelmetlenné válni. Az MBH tőzsdén is jegyzett cég, a bank árfolyama 7500 fölé is betekintett idén januárban, május óta pedig időnként az 5500-as árfolyamérték alá is benézett. Az áldozatok sorozatban viszik el a pénzüket a bankból. Az MBH-ban megszigorították a biztonsági előírásokat. Lépniük kell.
Puskás András, az MBH vezérigazgató-helyettese, aki közéleti pályafutását Rogán Antal belvárosi polgármester helyetteseként kezdte, tudomásunk szerint először Reiter Tibort hívatta be. Neki nem tett ajánlatot, de megnyugtatta, hogy erre fognak törekedni.
Lapunkkal azóta azt közölték: „Együttérzünk a csalások áldozataival ezért az MBH Bank úgy döntött, hogy a bankrendszer iránti bizalom fenntartása érdekében felülvizsgálja az utóbbi hetekben tapasztalt ún. Google csalások sértettjeinek panaszait”. Tehát felveszik az érintettekkel a kapcsolatot, és igyekszünk egyedileg méltányos megoldást találni. Bizonyos esetekben megtérítik a csalárd tranzakciók összegét vagy annak egy részét. Egységes kártalanításról nem született döntés, egységes elvek mentén egyedileg mérlegelnek.
Azután Kulcsár Bálint következett, akit annyira felbosszantott az MBH eljárása, hogy a saját történetét szórólapokra írta és a bankfiók előtt osztogatta. Kulcsárnak egy munkatársa lépett be a cége online bankszámlába, pontosabban annak kamu változatába. A tévedést 5,2 millió forintjuk bánta. Kulcsár Bálint volt az első, akinek a bank konkrét ajánlatot tett: a kár 70 százalékának megtérítését ajánlotta.
Úgy tűnik, a legmérvadóbb, leghangosabb panaszokon keresztül tesztelik őket, egyelőre nem tudható, hogy mind ajánlatot kapnak, vagy csak leszedik a hangadókat.
Kulcsár Bálinttól kértük a megállapodásuk írásos változatát. Nincs. A szerződéstervezetet. Nincs.
Viszont kezet ráztak a megállapodásra.
Nyitókép: Cserélik a logót az MKB Bank Váci úti épületén 2023. április 30-án. Ezen a napon olvadt össze a bank a Takarékbankkal, a fúzióval létrejön a MBH Bank Nyrt., amely egységes arculattal működik tovább és Magyarország második legnagyobb mérlegfőösszegű pénzintézetévé válik.
Fotó: MTI/Kovács Attila
Ezt az interjút nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
