Szegeden a legnagyobb a Tisza, Felcsúton 13 százalékpontot vesztett a Fidesz
Nagyvárosok, ahol a Tisza előzi a Fideszt; szétszavazó budapestiek; minimális különbségek kulcsfontosságú esetekben. Rég volt ilyen izgalmas választás Magyarországon, rég voltak ennyire érdekes eredmények. Mutatjuk a választás legmegdöbbentőbb számait.
2484
Ennyivel kapott kevesebb szavazatot Budapesten a Tisza az EP-választáson, mint a Fidesz. Mivel mindkét párt 260 ezer feletti vokshoz jutott a fővárosban, ez a különbség egészen elenyésző. Budapesten egyforma erőt képviselnek. Pártszövetségek eddig is le tudták győzni a Fideszt Budapesten, de egyedül egyetlen párt sem érte el a Fidesz támogatottságát 2006 ősze óta a fővárosban.
Érdemes visszatekinteni a Fidesz budapesti listás eredményeire:
- 2018-es parlamenti választás: 38,28%
- 2019-es EP-választás: 41,17%
- 2022-es parlamenti választás: 40,8%
- 2024-es EP-választás: 33,12%
Érdemes arra is emlékezni, hogy a parlamenti választásokon az egyéni körzetek mennyire torzítják az eredményeket. 2018-ban a Fidesz 6, 2022-ben pedig csak 1 egyéni körzetet nyert meg a 18 fővárosiból, hiába ért el 3 százalékponttal jobb eredményt listán a második esetben. Ennyit számított, hogy 2022-ben minden körzetben volt teljes ellenzéki összefogás, és a nem a Fideszre adott szavazatok így jóval kevésbé aprózódtak el. Ezért írtuk a mostani választás előtt, hogy az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy olyan eredmény születik-e, amely alapján a következő parlamenti választás alkalmával elmaradhat a rendszerint tragikomédiába süllyedő ellenzéki egyeztetés, azaz lehet-e egyetlen érdemi kihívója a Fidesznek. A mostani eredmény alapján a Tisza Budapesten képes lenne erre.
5903
Ennyivel több szavazatot kapott a Tisza az EP-választáson Szegeden, mint a Fidesz. Van néhány város, ahol nemcsak utolérte a Tisza támogatottsága a Fideszét, hanem meg is haladta.
A 25 ezer főnél népesebb települések, ahol a Tisza erősebb volt a Fidesznél:
- Szeged (+5903 szavazat)
- Nyíregyháza (+855 szavazat)
- Szolnok (+866 szavazat)
- Dunakeszi (+489 szavazat)
- Szigetszentmiklós (+253 szavazat)
- Gödöllő (+253 szavazat)
- Budaörs (+928 szavazat)
- Jászberény (+213 szavazat)
A megyei jogú városok közül egészen kis különbséggel győzött csak a Fidesz Békéscsabán (+73 szavazat), nagyon szoros volt Eger (+175) és Veszprém (+191) is, és 300 szavazaton belül dőlt el a verseny a Fidesz javára Dunaújvárosban és Tatabányán is.
A kisebb településeken azonban jellemzően magabiztosabban győzött a Fidesz, és ennek köszönhetően jött ki országosan a 44,9 – 29,53 százalékos megoszlás a két párt között, a Fidesz javára.
Az önkormányzati választás megyei közgyűlési listákra adott szavazatain látszik leginkább, hogy a kistelepüléseken mennyire erős a Fidesz.
Ezeken a szavazásokon a budapestiek és a megyei jogú városok lakói nem vehetnek részt, azaz összesen 2,9 millió városi ember nem szavazhat, de 4,9 millió, javarészt kisebb településen élő viszont igen. Utóbbiak körében a Fidesz továbbra is roppant népszerű, bár egyetlen olyan megyei közgyűlés sincs, ahol legalább 2 százalékponttal ne gyengült volna a Fidesz a 2019-es választási eredményéhez képest. Öt éve az összes megyében 50 százalék feletti eredményt ért el a Fidesz ezen a szavazáson, most három megyében ez nem jött össze (Komárom-Esztergom, Pest és Csongrád-Csanád); és most sehol sem érte el a 60 százalékot, míg öt éve 6 megyében is képes volt erre.
A Fidesz tehát a kistelepüléseken is kopik, csak itt elképesztően magas bázisról indult, és ennek megfelelően továbbra is nagyon jól tartja magát. Jó példa erre Felcsút, ahol 74,24 százalékról 61,7 százalékra csökkent a Fidesz támogatottsága. Ez is rendkívül magas, de mégiscsak 13 százalékpontos csökkenés.
Ez a lassú kopás a kistelepüléseken azért is fontos körülmény, mert a parlamenti választáson nagyon sok a kevert választókerület, ahol a nagyvárosi és a kistelepülési lakók keverednek, a 2011-ben átszabott rendszer tervezésekor kifejezetten e logika mentén dolgoztak a térképrajzolók.
6,08 – 21,58
Az eredmények megyei szinten az EP-választáson a Tisza számára kiegyenlítettebben alakultak, mint a Fidesz esetében. A Tisza a legrosszabbul Vasban szerepelt (26,73 százalék), a legjobban Budapesten (32,81 százalék), míg a Fidesz Budapesten volt a leggyengébb (33,12 százalék), de öt megyében is 50 százalék feletti eredményt ért el: Szabolcs-Szatmár-Beregben (ahol a legjobban szerepelt, 54,47 százalékkal), illetve az EP-s szavazatok több mint felét szerezte még meg Nógrádban, Tolnában, Somogyban és Vasban is. Azaz míg a Tisza esetében a legjobb és legrosszabb megyei eredménye között csak 6,08 százalékpont volt a különbség, addig a Fidesz esetében ez a különbség 21,58 százalékpont.
4 a 23-ból
Mindössze ennyi fővárosi kerületben változott a polgármester személye, ami arra utal, hogy a többségükkel elégedettek az emberek. A vezetőt váltó négy kerület közül kettőben ráadásul nem indult az eddigi polgármester, azaz a választók csak két kerületben buktatták meg a hivatalban lévőt.
Önként búcsúzott a fideszes Pokorni Zoltán a XII. kerületben, és a városrészt el is vesztette a Fidesz, utódja Kovács Gergely (MKKP) lesz. A IV. kerületben a Momentumból a DK-hoz igazoló Déri Tibor nem indult újra, helyére megint ellenzékit, a DK-s Trippon Norbertet választották meg.
Az újraindulók közül csak ketten buktak: az I. kerületben a párbeszédes V. Naszály Márta, akit fideszes kihívója, Böröcz László győzött le; illetve a XIV. kerületben a szocialista Horváth Csaba, akit a momentumos Rózsa András vált.
Egy kerületet tehát elvett a Fidesz az ellenzéktől, és egyet az ellenzék a Fidesztől, de ennek ellenére is valamelyest gyengült a Fidesz a kerületekért vívott versenyben. Csepelen ugyanis a Fidesz jelöltet váltott, és így Borbély Lénárd ezúttal civilként ment neki a választásnak. A Fidesz színeiben induló Dudás Zoltán még csak meg sem tudta szorongatni őt, mindössze 10,24 százalékot szerzett, ami rosszabb eredmény még annál is, amit Harrach Tamás kollégája a legendásan balra húzó XIII. kerületben ért el (15,56 százalék).
A csepeli választás arra is lehetőséget ad, hogy eloszlassunk egy régi tévhitet, miszerint a fideszes szavazók annyira hűségesek a párthoz, hogy egy sámlit is megválasztanak, ha a párt logóját látják ráfestve.
Szó sincs erről: ha nem tetszik nekik a jelölt, akkor nem szavaznak rá. Csepelen a Fidesz fővárosi listája 9257, az EP-listája pedig 11752 szavazatot kapott, miközben Dudás Zoltán csak 3516-ot.
144
Ennyi szavazattal maradt le a fővárosi közgyűlésről a Momentum, ennyi kellett volna a 39 471 szavazatához még, hogy elérje az 5 százalékos bejutási küszöböt. Érdekes, hogy a párt Budapesten az EP-listájára ennél jóval több, 63 081 szavazatot kapott, ami 7,89 százalék, azaz ott megvolt a küszöbhöz kellő támogatás, csak éppen az ország többi részén nem kaptak eleget, így oda sem jutottak be. Gondolhatnánk, hogy talán a jelöltek népszerűsége közti különbség hozta ezt a nagy eltérést a két lista fővárosi teljesítménye között, de nem ez lehetett az ok, ugyanis mindkét listájukat Donáth Anna vezette.
Az MKKP viszont a fővárosi közgyűlési listájára kapott 15 ezer szavazattal többet, mint az EP-listájára Budapesten, és előbbi elég is volt ahhoz, hogy átugorják a küszöböt. A Mi Hazánk Budapesten egyik listáján sem szerzett 5 százalékot, de az EP-listájára így is 5 ezerrel több szavazatot kapott, mint a fővárosira.
Ezekből a számokból az is következik, hogy a pártok iránti elkötelezettség laza, sokan megosztották a szavazataikat a különböző listákon. A Tisza például 46 ezerrel kapott többet a fővárosban az EP-listájára, mint a fővárosi közgyűlésire; míg a Fidesznél 37 ezer a különbség, szintén az EP-lista javára. Ezek a különbségek úgy jöttek ki, hogy közben szinte ugyanannyi érvényes szavazat (790 ezer körül) érkezett mindkét választáson.
-417 ezer
Ennyi szavazót vesztett a 2019-es EP-választáshoz képest a DK, az MSZP és a P együttvéve. A három párt 2019-ben két külön listán indult, és összesen 783 ezer szavazatot kaptak, 5 képviselőt juttatva az EP-be. Most hárman egy listán 366 ezer szavazatot kaptak, és 2 képviselői helyet szereztek ezzel.
A baloldal drámai összeomlását még inkább kiemeli, ha tudjuk, hogy most 1 millió 77 ezer emberrel több vett részt az EP-választáson, mint öt éve. A Fidesz például úgy ért el relatív rosszabb eredményt, mint 2019-ben, hogy közben 220 ezer emberrel több szavazott rájuk, mint akkor.
14:11 –> 15:10
Így változott a fideszes–nem fideszes támogatottsággal megválasztott polgármesterek aránya a megyei jogú városok esetében. Baja, Eger, Miskolc és Salgótarján fideszes polgármestert választott ezúttal. Az utóbbi kettőben nem indult most el a 2019-ben győztes ellenzéki jelölt, míg Egerben az ellenzéki pártok új embert indítottak a hivatalban lévő polgármesterrel szemben.
Győrben, Nagykanizsán és Szolnokon viszont fideszes helyett ellenzékit választottak meg, pedig mindhárom városban újra megmérettette magát a hivatalban lévő városvezető. Az ellenzék győri sikeréhez hozzájárult, hogy Borkai Zsolt, a város korábbi fideszes polgármestere is ringbe szállt, megosztva ezzel a kormánypárti szavazók szimpátiáját. Ez még úgy is elég a volt az LMP–Momentum közös jelöltjének, hogy a DK–Jobbik-szövetség is állított kihívót.
324
Ennyi szavazattal győzte le Karácsony Gergely a főpolgármesteri versenyben Vitézy Dávidot. Ez a 781 550 érvényes szavazathoz képest szinte semmi, de még a 24 592 érvénytelenéhez képest is alig valami.
Vitézy egyelőre nem fogadta el az eredményt, arra készül, hogy jogi úton megtámadja. A következő napok jó eséllyel erről szólnak majd.
Nyitókép: egy idős nő választási névjegyzékben szereplő adatait egyeztetik, mielőtt leadja a szavazatát a házában a mozgóurnás szavazáson az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon Petőfiszálláson 2024. június 9-én (fotó: MTI/Ujvári Sándor)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
