Fordulat: ismét rajtunk keresztül vezet Európa legforgalmasabb migrációs útvonala
Idén novemberig kétszer annyi bevándorló érkezett a határainkhoz, mint tavaly egész évben. A szerbek mintha direkt ránk hordanák az embertömeget, Romániánál pedig képtelenek vagyunk feltartóztatni az áradatot. A kormány akkor is farkast kiáltott, amikor viszonylag csendes volt a határ, így most kevesen hiszik el, ami történik. Kit érdekel, ha a határsértők úgyis csak átmennek az országon? Valóban azt teszik, mégis van tétje a dolognak. De mit keresnek itt indiaiak, tunéziaiak és törökök? És mi lesz a schengeni rendszer maradékával? Riport.
– Napi száz – mondja az osztrák határ melletti Várbalog mezőőre, mennyire becsüli a községen áthaladó migránsok számát.
Napi száz ember, az évi 36 ezer itt áthaladó migráns lenne – számolunk gyorsan. Óriási szám, hiszen Várbalog egy négyszáz fő alatti kis falu a 356 kilométer hosszú osztrák határszakaszon. Ám a mezőőr másként gondolkodik.
– Száz ember napi öt kis teherautó utasszámának felel meg, vagy 10-15 személyautóénak– magyarázza és hozzáteszi: – Egy-egy furgon emberrakománya 20-30 fős is lehet. A személygépkocsikba pedig nyolc-tíz ember préselődhet össze.
Innen nézve már hihetőbb, hogy napi száz ember érkezik ide. Légvonalban néhány kilométerre vagyunk Hegyeshalomtól, ami a szomszéd község lenne, ha közvetlen út vezetne oda. De nem vezet, közúton majd harminc kilométert kell odáig autózni. Éppen ez teszi vonzóvá Várbalogot az embercsempészek számára, hiszen Hegyeshalom határátkelőhelyét – hiába belső uniós határ – az osztrák hatóságok rendszeresen és alaposan ellenőrzik.
Az Isten háta mögötti Várbalognak viszont nincs saját határátkelője, de nem is kell neki, mert az osztrák határon fekszik. A rendszerváltásig a főutcája végén húzódott a vasfüggöny.
A csempészeknek könnyű dolguk van itt, elég, ha idáig hozzák az embereket, innen már maguk is átjutnak Ausztriába.
Azért nem mindenki. Ugyan ezt a határszakaszt a magyar hatóságok nem úgy őrzik, mint a délit és a keletit – hiszen uniós belső határról van szó –, de a falu közelében az elmúlt 30 napban így is öt alkalommal fogtak el embercsempészeket és illegális határsértőket. Legalábbis ennyiszer került be Várbalog neve a rendőrség országos határrendészeti összesítőibe. November 20-án például hat szírt fogtak itt el, 22-én pedig két fuvarban összesen 17 embert kaptak el. Mindez érthetővé teszi, miért kéri a község mezőőre, hogy ne írjuk le a nevét.
A kis falu helyzete persze nem egyedi: szinte valamennyi osztrák határszéli településen hasonló benyomásokat szerezhetnénk. A szomszédos Jánossomorja osztrák határhoz vezető útján is történnek érdekes dolgok. Szeptemberben a magyar rendőrök három gyanús autót üldöztek a városka határában, vezetőiket végül az osztrákok kapták el, 11 átcsempészett emberrel együtt. Ugyanott november 25-én az osztrák rendőrséggel közös ellenőrzés során 11 afgánt és öt indiai férfit vettek őrizetbe, akik egy román kisteherautóval hajtottak volna Magyarországból kifelé.
Honnan kerül ide ennyi idegen?
A Válasz Online az elmúlt 30 nap országos határrendészeti értesítőit, a rendőrség Határrendészet Helyzetkép című statisztikai kiadványát, a Bevándorlási Hivatal adatait és a Frontex, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség számait összesítve próbálja megrajzolni a migráció aktuális képét. A nyugat-balkáni útvonalat figyeljük, ez halad át ugyanis hazánkon.
A növekedés oka, hogy idén a nyugat-balkáni migrációs útvonal vált a legforgalmasabbá a Nyugatra vezető lehetőségek közül.
2018-ban még csak a negyedik legforgalmasabb volt Európában, a Földközi-tengeren Törökországnál, Szicíliánál, illetve a spanyol partoknál átvezető kelet-, közép- és nyugat-mediterrán útvonal mindegyikén többen érkeztek Nyugat- és Észak-Európába, mint a Balkánon keresztül. Azóta a helyzet változott: a nyugat-balkáni útvonalon 2020-hoz képest az ötszörösére nőtt az áthaladók száma. Fontos megjegyezni, hogy – ahogy a 2015-ös válság idején – tranzitról van szó: az illegális határsértők nem akarnak itt maradni.
Mielőtt visszatérnénk a nyugati határ mellé, érdemes azt is megnézni, hogyan viszonyul mindez a 2015-ös migránsválsághoz. Látható, hogy messze nem tartunk még ott.
Szerencsére az idei számok meg sem közelítik az akkoriakat, de azért elgondolkodtató, milyen gyakran kerülnek úgy embercsempészek rendőrkézre, hogy az autóik balesetet szenvednek. Tavaly augusztusban például éppen Várbalog szélén borult fel egy osztrák rendszámú kisbusz. Utasainak egy része elmenekült, de sokan megsérültek, így a rendőrök végül 21 szír és iraki utast kaptak el. Köztük gyerekeket. Idén novemberben Hegyeshalomban egy szerb sofőr a vasúti átjárónál tarolta le a sort. Az autó rakománya 13 szírből állt.
Ha egybevetjük 2015 első tíz hónapját az ideivel, azt látjuk, hogy a menekültek akkor zömmel a déli határon léptek be hazánkba. Közel 210 ezren a szerb, 190 ezren a horvát határon keresztül érkeztek. Románia súlya elhanyagolható volt a folyamatban, onnan alig ötezren jöttek.
Idén az első tíz hónapban a legtöbben éppen Románián keresztül próbálkoztak, valószínűleg erre könnyebb belépni az országba. A híreket hallgatók ugyan meglepődhetnek ezen: a közszolgálati média a legritkábban számol be erről a tényről. A rendőrség azonban 32 ezer illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekményt regisztrált a román határon, míg a szerb vonalon 13 ezret. (A horvát határon mindössze hatszázat). Az elfogott embercsempészek között is legnagyobb számban moldávok és románok vannak. Vagyis a növekedés egyik oka éppen az lehet, hogy a déli útvonal mellett egy keleti is megnyílt hazánk belseje felé.
A magyar határőrizet fókusza közben a szerb határ maradt: itt nemcsak a határkerítést őrzik, de nyolc kilométer szélességben mélységi felderítést is végeznek. Ennek köszönhetően továbbra is Bács-Kiskun és főként Csongrád-Csanád megyében fogják el a legtöbb embert. Persze a nyugati határon élők számára majdnem mindegy, honnan érkeznek hozzájuk, hiszen végső soron náluk bukkannak fel, mert mind Nyugatra tartanak.
A határsértők ma már nem csak Ausztrián keresztül távoznak tőlünk: sokan Szlovákián át mennek. Előfordulnak olyan napok, amikor a rendőrök több ázsiait és afrikait állítanak elő a szlovák határ vonalához közel, mint Ausztriánál. Persze a Szlovákia felé irányuló migráció is főként a nyugati határsávot érinti, mert a szlovák, az osztrák és a magyar határ is Győr-Moson-Sopron megyében ér össze. A szlovák határhoz közel eső falvak, mint például Beled rengeteg átvonulót látnak, itt december 9-én 21 „vendéget” tartóztattak fel. Ám az embercsempészek nem csak Győr-Moson-Sopronban, hanem szinte a teljes északi határon próbálkoznak. Komárom környékén ugyanúgy, mint Nógrádban, ahol az északra vezető utakon megállított autókból szintén rendre előkerül néhány szír, indiai, török vagy afgán.
A rendőrség is felismerte, hogy lehetetlen mindenkit a déli és a keleti határokon megfogni, ezért fokozottan figyelik az autópályákat és a határra vezető utakat. Idén az első tíz hónapban összesen kétezer esetben jártak el sikeresen „mélységben”, ahogy a jelentésekben az ország belsejét jelölik. Hasonlóra még sosem volt példa.
Tehát 2015-ben zömmel délről érkeztek és nyugatra távoztak, most a helyzet összetettebb: két irányból jönnek és két irányba mennek tovább, Ausztrián vagy Szlovákián keresztül Csehországon át indulnak a fő célpont, Németország irányába.
A szlovák határ vonala a leghosszabb mind között, 679 kilométer, számos határátkelőhellyel, szinte lehetetlen ellenőrizni a kilépőket. A rendőri jelentésekből kibontakozó kép szerint az illegális határsértők rendszerint gépkocsival tartanak valamelyik határátkelőhelyre, és ott kapcsolják le őket. A jelentések szerint ritkábban kóborolnak indiaiak, szírek vagy pakisztániak a szlovák határmenti falvakban, ahogy azt a déli határnál vagy éppen Nyugat-Magyarországon teszik.
A nyugati határ szélén élők úgy érezhetik, mintha láthatatlan szemek figyelnék őket. Az embercsempészek Várbalognál sem mindig viszik át a határon a „rakományukat”, hanem kiteszik őket útközben, hogy a fák rejtekében várják ki a sötétedést. A határsértők legritkábban vannak egyedül: 20-30 fős csoportokat alkotnak.
Korábbi riportjainkon a déli határon is láttuk a csempészek nyomait. Jelzéseket hagynak az erdőkben, hogy a közútra vezessék ki a határsértőket. Várbalogon az út menti fasorokban élelmiszer és meleg ruha várja őket vízhatlan hátizsákokban előkészítve. Az osztrák határt jelző szélkerekek ugyan közelinek tűnhetnek, de a szíreknek, afgánoknak, indiaiaknak jó néhány kilométert kell megtenniük a sáros, szeles mezőn, míg az osztrák határőrök rájuk bukkannak.
Az idő lehűlését elhagyott hálózsákok jelzik. A „vendégek” ezek szerint több órát, akár éjszakát is eltöltenek a határ mellett az átkelésre legoptimálisabb időpontra, esetleg egy másik embercsempészre várva.
– Előfordul az is, hogy Szerbiában vesznek egy autót és egyszerűen otthagyják a határ vonalán az adásvételi papírokkal együtt – meséli a várbalogi mezőőr. Nem mindenki a határkerítésen átmászva jön magyar területre.
A környéken annyi a szemét, hogy már nem is szedik össze, mert néhány napon belül újratermelődik. Egy helyben lakó gazda szerint valójában ezzel jelzik a könnyebben bejárható útvonalat az utánuk érkezőknek. Nem tudjuk, így van-e, de az biztos, hogy az ötvenes években is tömegek hagyták el ezen a ponton Magyarországot, ám a mostaniaknak sokkal könnyebb dolguk van. Nincs már vasfüggöny, határkerítés, amelyen át kellene kelniük, aknákról nem is szólva. Az embercsempészeket jól kiépített úthálózat segíti, nemcsak az M1-esen, de az M7-esen, valamint a Balaton északi partja fölött futó 8-as úton is elérhetik Ausztriát. Használják is valamennyit: rendre fognak Vasban, Zalában vagy éppen Veszprém megyében migránsokat.
Az embercsempészek szervezettek, rendszerint egy előfutó jármű figyeli, van-e rendőr a környéken. A gyakran kelet-európai országból származó sofőr magyar vagy nyugati rendszámú autót használ, mert ez kevéssé teszi gyanússá a hivatalos szervek előtt, mint egy román vagy moldáv gépjármű. Az embercsempész-hálózatok nemzetköziek: mire ideérnek, számos határon viszik át az utasokat. Várbalog határában nemrégiben találtak egy pénzes hátizsákot, benne nyolc ország pénznemével az indiaitól az emirátusiig. A hazánkat azóta elhagyó indiai ennyiféle pénzzel fizetett, amíg hozzánk eljutott.
De hogyan kerülnek ide indiaiak? 2015-höz képest ez a következő nagy változás. 2015-ben szírek, afgánok és irakiak érkeztek a legnagyobb számban, vagyis az akkori háborús gócok lakói indultak útnak. Ma irakiak elvétve jönnek, viszont még mindig az újra fellángoló szír háború elől menekülők és afgánok érkeznek messze a legnagyobb arányban. Mellettük azonban
megjelentek a törökök, tunéziaiak és indiaiak, belőlük együttesen annyi van, mint ahány afgán érkezik. Pedig hét évvel ezelőtt pedig még egyik állam sem volt jelentős kibocsátó.
A mélységi jelentésekben ma már a rendőrség indiaiakat gyakrabban számszerűsít, mint afgánokat. Szírekből a november 10. és december 10. közötti ellenőrzések során 700-at fogtak el, ugyanott 250 körüli indiait és mintegy 150 afgánt említettek (vagy ennyit tudtunk beazonosítani).
A törököket, az indiaiakat és a tunéziaiakat alighanem Belgrád külpolitikai törekvéseinek köszönhetjük: Szerbia például eltörölte a vízumkötelezettséget Tunéziával, vagyis onnan legálisan beutazhatnak déli szomszédunkhoz. Egy embercsempész leviszi őket a határra, és már másznak is át a déli határkerítésnek támasztott létrákon. Befutnak az erdőbe, majd egy másik csempész összegyűjti őket, hat óra alatt a nyugati határon lehetnek egy teherautó rakterébe zsúfolódva, ha a rendőrség nem szúrja ki a fuvart az M0-áson, vagy nem intik be az autót valamelyik autópálya pihenőjébe. Ugyanígy érkeznek az indiaiak és a törökök is.
Persze ezek a számok az arányok miatt érdekesek, hiszen a hozzánk érkezők közül csak azokat látjuk, akiket a magyar rendőrség elfogott. A többség viszont simán átjut Ausztriába, Szlovákiába. Ausztria és Magyarország között olyan élénkek a gazdasági kapcsolatok, hogy a hajnalonta Ausztria irányába meginduló sok ezer gépjármű közé könnyű bekeverni néhányat, amelyben megbújik négy-nyolc ember, akik Ausztriába érve egy-két perc alatt kiugrálnak a kocsiból. Az átcsempészettekért járó több ezer euró pedig akkora haszonnal kecsegtet, hogy az embercsempészek nem egyszer az autókat hátrahagyva menekülnek. Még így is jól járnak.
A magyar helyzet azért különös, mert a kormány évek óta riogat a migránsokkal, eddigi legsikeresebb propagandatermékével. Akkor is ezt tette, amikor a déli határunkon az elmúlt öt évben viszonylagos nyugalom volt. Most megint nő a nyomás, de senki rá sem hederít. A kormány hívei sem, az ellenzék szavazói sem. Előbbiek azért, mert azt hitték, ez már évek óta tart, utóbbiak pedig azért, mert a mostani számokat is a propaganda részének gondolják.
Pedig a történteknek van a tétje. Az ukrán menekültválság miatt a Nyugat egyre nehezebben viseli az újabb ázsiai és afrikai migránshullámot. Mivel a határsértőket nem tudjuk megállítani, az osztrákok évek óta maguk is folyamatosan ellenőrzik a schengeni határt.
Az osztrák-magyar határ évek óta nem hasonlít valódi schengeni belső határra: Hegyeshalomnál kifelé rendszeresen hosszú sorokra kell számítani.
Van ellenőrzés a határon átmenő kisebb utakon is. Befelé más a helyzet, onnan szabadon jöhet bárki, nincs magyar határőrizet.
Szeptember utolsó napjaiban azután a csehek Szlovákiával közös határuk ellenőrzésébe kezdtek. Az embercsempészek ugyanis stratégiát váltottak, és most már nem csak nyugatra, de északra is emberek tízezreit szállítják. A csehek az ellenőrzéssel éppen ezt akarják megakadályozni, s 9000 illegális határsértőnél ez sikerült is nekik. (Fontos leszögezni, hogy cikkünkben nem az ukrajnai menekültekről írunk, hanem a zömmel Ázsiából, kisebb részben Afrikából indulóról, akik Szlovákián és Magyarországon keresztül érkeznek Csehországba, hogy onnan érjék el Németországot.)
A cseh lépés hatalmas feszültséget szült Szlovákiában, ahol még az is felvetődött, hogy ők is hasonló lépéseket tesznek, csak a magyar határon. Végül elálltak ettől, legalábbis a határállomásokon nem lassítják a forgalmat, az ország belsejében viszont jelentős ellenőrzésekbe fogtak, és közel ötezer illegális határsértőt kapcsoltak le. Ez sem hatotta meg azonban a cseheket: meghosszabbították a kontrollt, még a karácsonyi ünnep alatt is ellenőrzik a határaikat.
A migráció megélénkülése miatt Európa jelenleg sem nyugati, sem északi irányban nem járható át szabadon: a schengeni unió repedezik.
Az EU jelentős nyomást helyezett Szerbiára. Akár a szerb polgárok vízummentességének elvesztését is kilátásba helyezte, ha déli szomszédunk nem változtat vízumpolitikáján. Említettük már, hogy a tunéziaiak, a burundiak, az indiaiak nem véletlenül tűntek fel tömegesen a magyar határon: ez a szerb állam által számukra biztosított vízummentesség következménye. Brüsszelben még az is felvetődött, hátha nem Belgrád, hanem egyenesen Moszkva ötlete volt a világ második legnépesebb országának rákötése a nyugat-balkáni útvonalra. Ha néhány ezer indiai sikerrel eljut Nyugat-Európába, százezrek követhetik példájukat.
Segítene persze, ha ismernénk, mi történik a határainknál, de egy fontos információ hiányzik, amivel 2015-ben még rendelkeztünk. A magyar állam hivatalos szerve, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2015-ben 192 ezer menekültügyi döntést hozott vagy napolt el a következő esztendőre. Minden egyes kérelmezőről tudni lehetett, melyik állam polgárának vallja magát. Utódjához, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz 2021-ben mindössze 87 kérelem érkezett. A többi 139 ezer egyszerűen átbújt a kerítés alatt vagy felett, esetleg megkerülte valahogy, róluk semmit sem tudunk.
Az osztrákok százezer menedékkérőt regisztráltak, és nem voltak ettől túl boldogok. Legalábbis ezzel indokolta Gerhard Karner osztrák belügyminiszter, miért vétózta meg Románia schengeni tagságát. Az átvonulók jelentős részük Románián át érkezett – de persze Magyarországon keresztül. Az osztrákokat pedig az bőszíti, hogy egyszerre kell helytállniuk az ukránok és az ázsiaiak fogadásánál.
2015-ben gyakorlatilag nem volt határőrizetünk, de most már van. Hogyan jutnak át mégis tömegek rajtunk? A magyar-szerb határ 164 kilométer hosszú, és bár a határkerítésre sokat költöttek, az őrjáratok kiszámíthatóak, a járőrök vagy a járőrautók elhaladása után a próbálkozók könnyen átjuthatnak. A legszigorúbb határőrizet sem zár légmentesen: emlékezzünk rá, hogy a szocializmus idején nyugati határon is tömegek szöktek át Ausztriába. Pedig akkor a határőrség saját állampolgáraira adott tűzparancsot, és a hatóságok aknazárral védték a határt. Ma – szerencsére – egyik sem fordulhat elő.
Az embercsempészet egyszerű és jövedelmező bűnözési mód lett, sok külföldi bűnöző állt át erre. Csak idén októberig 1621-et fogtak el közülük a rendőrség tájékoztatása szerint. Soha korábban nem találtak ennyit. Idén az év azzal kezdődött, hogy Harkán egy egyiptomi embercsempész ráhúzta a kormányt a kisteherautóját megállító magyar rendőrre, akinek a társa lövést adott le a furgonra. A raktérben harmincan tartózkodtak. November közepén az M5-ös autópályán lőttek rá egy furgonból az intézkedő rendőrökre. Szerencsére senki sem sérült meg, a példa nélküli jelenetek azonban azt jelzik, hogy nő a feszültség.
2015 januárjában kétségtelenül sokkal rosszabb volt a helyzet, amikor Magyarország, átjáróház címmel elsők között írtunk riportot a Heti Válaszban arról, hogy határőrizet nélkül áll a déli határunk. Akkor koszovói családok és iraki férfiak ezrei, tízezrei indultak útnak, azután szírek és afgánok százezrei is megindultak. A feszültség akkor sem önmagában ebből adódott, hanem abból a félelemből, hogy Ausztria és főként Németország lezárja a határait a bevándorlók előtt.
Utólag már tudjuk, hogy az elöregedő Németország kihasználta a lehetőséget, és a 2011-ben már közel kétszázalékos népességcsökkenését megfordította a hozzá beáramló sok százezer fiatal ázsiai és afrikai menekült révén. Mire a vérfrissítés már kevésbé éreztette volna hatását, érkezett hozzájuk egymillió ukrán menekült, és Németország ismét növelni tudta népességét. Olaf Scholz német kancellár új programot hirdetett: 2070-re 9 százalékkal szeretnék növelni Németország népességét, így előzve meg nyugdíjrendszerük ellehetetlenülését. Vagyis befogadják a rajtunk keresztül hozzájuk érkező bevándorlókat.
Könnyen lehet, hogy a hír hallatára tömegek indulnak útnak.
Nyitókép: szerb rendőrök által őrizetbe vett illegális bevándorlók a horgosi határátkelőhely közelében 2022. november 25-én, egy nappal azután, hogy lövöldözés volt két csoport között (fotó: MTI/AP/Szerb Belügyminisztérium)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
