Egy megélhetési gyilkosság utóélete – Kovácsvágás tizenegy év után

·2022.11.08

Tényleges életfogytiglant kapott a gyilkos, aki különösen kegyetlen módon végzett egy 81 éves asszonnyal Kovácsvágáson. Csak most lett ítélet, pedig a gyilkosság tizenegy éve történt. Elmentünk megnézni, hogy birkózott meg a falu közössége a történtekkel, és találkoztunk azzal a férfival is, aki ártatlanul ült börtönben három évet a hatóságok hibája miatt a szörnytettért. Riport.

A képhez tartozó alt jellemző üres; valasz_elofizetoi_kampany_2000x558_k2-1.jpg a fájlnév

– Ernő bácsi, higgye már el nekem, nem én voltam. 

A Miskolci Törvényszék folyosóján megfagyott a levegő, amikor az övéhez bilincselt kezű férfi odalépett a 81 éves korában megölt áldozat fiához. Pedig nem volt a mozdulatban semmi fenyegető, Koncsol Ernő mégis önkéntelenül hátralépett. Körbe is pillantott: vajon mellettük várakozik az ügyész? Esetleg a bíró éppen akkor siet át a folyosón, és neki szól az „előadás”? De nem volt ott senki, csak ők ketten az őrökkel. A Koncsol Dánielné meggyilkolásával gyanúsított férfi az áldozat fiának a szemébe nézett. Nyolc éve történt mindez, de Koncsol Ernő nem képes a pillanatot elfelejteni.

– Majdnem ötven éve foglalkozom emberekkel, megérzem, ha valaki nem mond igazat, de most nem volt ilyen érzésem – meséli. 

A gyanúsítottat néhány óra múlva különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságért 18 év fegyházra ítélték.

– A DNS-szakértői vizsgálat szerint ő lehetett, esetleg az apja, a testvére vagy valamelyik unokatestvére. Hogyan lehet ez alapján ítéletet hozni? Ő tette, vagy valaki más a 24 rokon közül? Ez egy humbugvizsgálat volt, valakit kellett produkálniuk. Édesanyám 81 éves volt, én is szeretnék addig élni, de nem olyan utolsó 15-20 perccel, mint ő – mondja Koncsol Ernő. 

Mutatja szülei 1950-es esküvői képét. Az egykori tsz-dolgozók kipirosított arccal néznek ránk, mintha nem is fotózták, hanem rajzolták volna őket. 2011-ben már húsz éve volt özvegy az édesanyja, viszont csak három évvel voltak az első olyan magyarországi ügy után, amikor a gyilkost a gyanúsítottaktól tömegesen levett DNS-mintával próbálták azonosítani. A pénzhiányos időben DNS-ből az apai vonal rokonságát tudták megállapítani. Így lett az ügynek több tucat potenciális elkövetője, akik közül egyet ítéltek el.

„Édesanyám 81 éves volt, én is szeretnék addig élni, de nem olyan utolsó 15-20 perccel, mint ő” – Koncsol Ernő, az áldozat fia (fotó: Végh László / Válasz Online)

A „gyilkos” öt évig volt kényszerintézkedés alatt, majd jogerősen is felmentették. A kovácsvágási Koncsol Dánielné, Margit néni meggyilkolása 2011-ben egy volt a 67 emberölés közül, amit hatvan évnél idősebb személy ellen követtek el. Csak akkor januárban Borsod-Abaúj-Zemplénben – vagy a közvetlen környékén – öt idős ember öltek meg különös kegyetlenséggel. Margit nénitől az „első gyilkosról” szóló ítélet szerint 400 ezer forintot és néhány üveg aszúbort vittek el. A gyilkosság után 11 évvel, most szeptemberben új, nem jogerős ítélet született, eszerint R. T., az új gyanúsított egy üveg tokajiért oltotta ki az idős asszony életét. 

Kovácsvágás rengeteget változott az elmúlt 11 évben. A kis falu Miskolctól még közel száz kilométere fekszik, a szlovák határ mellett, lélegzetelállítóan szép természeti környezetben. A házak nem a völgybe, hanem a hegyek lábaira épültek, hogy ne vigye el őket a gyakran megáradó patak vize. Ez a festői összevisszaság adja a falu különlegességét.

2011 januárjában jártunk már a településen. Éppen a mindenkit sokkoló gyilkosságok miatt mentünk. A hatalmas portákon karácsonyfának szánt fenyőket láttunk akkor, ezeket árulták a környéken, hogy az év legnehezebb hónapjaira legyen egy kis bevételük. Nagy volt a nyomor, a devizahitelek megdrágulása sorra vitte el a fiatalok autóit, pedig itt egy öreg tragacs nélkül szinte lehetetlen kórházi kezelésre eljutni, vagy alkalmi munkát vállalni. A kormányváltás után jártunk, a régi közmunkaprogram már nem működött, az új meg még nem indult be. Az Orbán-kabinet ötlete az volt, hogy a közmunkások bére mellett 10-15 százalék önrészt is biztosítanak, így a falu csinosítgatásába foghattak, kertészkedhettek, építkezhettek. A nyomor szintjét jelzi, hogy 2011 januárjában Kovácsvágáson közel kétszázan vártak az új lehetőségre, miközben a falut akkor 674-en lakták.

A gyilkosság után az idősek rettegtek, a véres lábnyomok ugyanis azt jelezték, a gyilkos köztük van, helyismerettel rendelkezik, a tettét előre kitervelte: az utcai vezetékre feldobott horoggal csinált áramszünetet, majd benyomta az ablakot és végzett a zajra felfigyelő asszonnyal. Két dologtól féltek: a tragédia megismétlődésétől, és attól, nehogy cigány legyen az elkövető. 

Kovácsvágás legnagyobb kincse ugyanis a békés egymás mellett élés volt, ezért tudtak fenyőfázni, krumplit ültetni, baromfit tartani, mert jó volt a közbiztonság. Cigányok és nem cigányok évszázadok óta éltek már együtt, már 1869-ben is tíz roma család lakott itt. Azon kevés magyarországi település egyike ez, ahol a cigány népesség iskolai végzettsége magasabb, mint a falu átlaga. Az itt élő idősek közül soknak még nyolc osztálya sincs, a gyerekeik ugyan tanultak, de többségüket nem tudta megtartani a kis falu. A településen évtizedek óta zajlik a demográfiában lakosságcserének nevezett jelenség: a magyar etnikum helyét fokozatosan a cigány veszi át. 

„Emlékszem arra a napra. Láttam a sok embert Margit néni házánál. Gondoltam, ott valami van” – Kállai Ernőné, református presbiter, a falu harangozója (fotó: Végh László / Válasz Online)

– Emlékszem arra a napra – meséli Kállai Ernőné, református presbiter, a falu harangozója. – Láttam a sok embert Margit néni házánál. Gondoltam, ott valami van – és mutatja, hogy a kétszáz éves református templom kertjéből milyen szépen rálátni a falura.

Lefelé indulunk, emberek jönnek-mennek, idős asszonyok állnak csoportba verődve a simogató őszi napsütést élvezve, és mesélik, hogy itt fáj, meg ott. Egy idősebb férfi kerékpáron megy a népebédért, napi 260 adagot mérnek ki, kaphat belőle bárki, nem kell hozzá szegénynek lenni. A mostanra 607 lakosúra zsugorodott faluban ez elképesztő mennyiség. Visszakérdezünk, jól halljuk-e a számokat. Sándor Endre polgármester társaságában sétálunk le a templomból az áldozat házához. Bólint.

– Pénzért történt a gyilkosság – magyarázza. – Ha bárki ingyen kap ételt, miért törne be, vagy ölne érte?

A falu fáinak aranyszínű a lombja, a környező hegyek fölött azonban köd ül. Mostanra a házak közül eltűntek a karácsonyfának valók, mert az olcsó műfenyők megölték az üzletet. Helyettük kis parkok, közösségi fóliasátrak, krumpliföldek látszanak. A korábbi nyomornak nincs jele. Nem épültek ugyan hivalkodó villák, de a kis házak többségét szépen rendbe tették. Az egyik legrendezetlenebb porta éppen Margit néni egykori háza, amit a család eladott, és az új lakók érthető módon minden emléktől szeretnének megszabadulni. Ahol ablak volt, most ajtó lett, ahol ajtó, ott meg ablak, de még nem tartanak a munka végén. Felsétálunk a hosszú telken, hátul haragos kutya ordít, de nem jön ki senki a házból. Ugyan ki szeretné feleleveníteni újra és újra a szörnyű napot? Vagy azt, hogy az áldozat fiát megkérték, ne azonosítsa az elhunytat. Nem ismerné fel a saját anyját. 

Margit néni egykori háza, ahol a gyilkosság történt. A család szegényeknek adta el az épületet (fotó: Végh László / Válasz Online)

Amikor meglett a tettes, az első, vagy hát az, akit annak hittek, a falu megint megdöbbent. A harangozó Erzsi néni is azzal fogadott bennünket nem sokkal ezelőtt a templomban, hogy elsőre azt gondolta: nem lehet az a fiú a gyilkos. A családot elismerték a végzett munkájuk alapján. Hogy a fiuk ölt volna, és így? Elképzelhetetlennek tartották.

Mire a fiatal férfit letartóztatták, már javában folytak az új közmunkaprogramok, és ezeket brigádvezetőként éppen az ő édesapja irányította. Azután felmentették, és 2020-ig még gyanúsítottja sem volt a gyilkosságnak.

A polgármester azért kitalálta, hogyan lehetnek a faluban egyenruhások, mégpedig egy időben akár száz is. „Egyenruhás turizmus” – talán így nevezhetnénk Sándor Endre ötletét. Kovácsvágást felfedezték maguknak a különböző fegyveres testületek. 2016-ban itt tartották a megyei tűzoltó- és rendőrnapot tűzoltóversennyel együtt. A cigánygyerekek ámulva nézték a piros díszegyenruhás, fekete-vörös sisakos fúvószenekart a sárgaréz homlokjelvényekkel, a fehér egyenruhás rendőröket, vagy a díszzászlókat vivő bőgatyás hagyományőrzőket. 2019-ben még kidőlt fás, villámlásos katasztrófavédelmi bevetési gyakorlatot is tartottak itt, ami közben a kilátó tetejéből kiabált egy nő, hogy jöjjenek segíteni. Mert addigra már kilátó is volt.

Sándor Endre polgármester a református templom előtt, mellette a szabadtéri színpad, a kőkerítést az első gyanúsított apja készítette (fotó: Végh László / Válasz Online)

Nem térdig érő, mint máshol: a 253 méter magas hegy tetejére 20 métereset emeltek, ezerötven falépcső visz fel hozzá, a tetejére meg egy sor csigalépcső. A polgármester úgy okoskodta ki a költségeit, hogy fából megcsináltatta a makettjét, és amikor a tevékenységéért kitüntették, magával vitte és megmutatta Pintér Sándor belügyminiszternek. 

– Ez a tervem, a közmunkásainkkal megépítenénk. 

– Ha meglesz, felavatom, személyesen jövök el – mondta Pintér. Tartotta a szavát. 2015-ben helikopterrel érkezett, de előre megszabták, hogy 45 percnél tovább nem tarthat a beszéd, énekkar, Himnusz együtt, mert csak annyi ideje van. 

– Még három és fél óra múlva is faluban volt, olyan jól érezte magát – kapcsolódnak be a történetbe a helyiek, miközben a település közmunkásokkal felújított pincesora felé haladunk. Erzsike néni százszámra sütötte a falu jellegzetes krumplis lángosát a tűzhely platóján.

A közmunkások sorban építették a különböző helyszíneket, szabadtéri színpadot, bográcsozókat, hosszú, tetővel fedett asztalokat. Közben lefeleződött a közmunkások száma, jobbára nők maradnak a faluban dolgozva. Az elsőre letartóztatott férfi édesapja és nagybátyja is saját vállalkozást indított. Ma már a környékbeli rendőrségek építkezésein is ők dolgoznak. Pedig a hatóságok számára az utóbbi évek egyik legkellemetlenebb történetévé vált a fiuk ügye. 

A közmunkások által felújított pincesor – Kovácsvágás sokat szépült az elmúlt évtizedben (fotó: Végh László / Válasz Online)

Lassan haladunk, mert sokan vannak az utcán, éppen a kisebbségi önkormányzat akkori elnökével tárgyaljuk ki a történteket, amikor a polgármester hirtelen ráköszön egy arra haladó Volkswagen vezetőjére. 

– Hóhó, hát szervusz – mondja neki. Nem új kocsi, de látszik, hogy a tulajdonosa legfőbb kincse, sehol egy porszem, a dísztárcsák ragyognak, a bőr kormányvédőn egy apró ránc sem vet árnyékot. Be is mutat bennünket. Nem akarunk hinni a fülünknek: ezt a fiatalembert ítélték el először az idős asszony megöléséért. Ne fotózzuk, nem szeretné a nevét látni – kéri és megértően bólogatunk, de azért mesél. Családapa lett, Franciaországban dolgozik, napelemeket szerel, új háza van, szépen kicsinosítva. Láttuk. Tényleg ízlésesen simul a festői kis falu képébe. Ki is száll az autóból és folytatja:

– Túltettem magam tőle. Nekem ahhoz nincs közöm, ami történt. Mi sosem nélkülöztünk, apukám mindig kikerekítette – magyarázza. Az új ítélet szerint ugyanis a gyilkos egyenesen a fagyasztóládához ment, ételt akart lopni. 

Tényleg rokonok, de csak távoliak, a nagypapáik voltak testvérek. A férfi nem tudja magába fojtani, hogy amikor kiszabadult, a tettes is eljött ezt megünnepelni. „Hogyan volt bátorsága?”

Amikor azután elítélték, akkor mondta el a családja, hogy korábban meglátogatta őket a nagymamája, és azt mondta a szüleimnek: „Bűnhődik a fiatok, pedig nem ő a gyilkos.” Csak hát nem értették, mit mond, miért mondja. 

A polgármesterhez is elment az asszony, nevet is mondott, de az nem akarta elhinni, hogy az az „egyszálbél gyerek” követhette volna el a kegyetlen gyilkosságot. Megdöbbent, amikor tényleg elítélték.

Eszünkbe jutnak az áldozat fiának szavai. Ernő is azt mondta, hogy a fél falu tudta, ki ölte meg az édesanyját, de nem mondták meg, engedték ezt a szegény fiút szenvedni. Elég volt az elítéléséhez, hogy az első kihallgatásán még úgy emlékezett, a gyilkosság estéjén otthon nézett filmet, csak később pontosította arra: a barátainál volt. Végül a Tesco biztonsági kamerája tisztázta, mert a felvételen melegítő nadrágban volt, a gyilkosság helyszínén viszont farmernadrágra utaló nyomokat találtak. A másodfokon eljáró ítélőtábla nem tartotta életszerűnek, hogy átöltözött volna, és ha mégis, nem került egyetlen csepp vér sem a nadrágjára. A farmer ugyanis ott volt a szekrényében.

Megbilincselik az igazi gyilkost: a Készenléti Rendőrség 2020 őszén fogta el az igazi tettest, R. Tamást. Életfogytiglani börtönt kapott, a szabadulás lehetősége nélkül (forrás: részlet a police.hu videójából a gyilkos elfogásáról)

Az újabb gyanúsított története sem akármi. Ő azért került bajba, mert ittasan túl sok embernek beszélt arról, hogyan ölte meg az idős asszonyt. Kitalálni sem lehetne ilyet, de a történetét hallotta a Blikk által „Lisztes Laciként” említett férfi, aki kábítószer helyett lisztet adott az ügyfeleinek. Nem voltak hálásak, felnyomták a hatóságoknál, de azok nem vádolták meg, ehelyett egy társával végül Tanú1 és Tanú2 lett a kovácsvágási ügyben. Az új ítéletből pedig kiderül, hogy az új vádlott élettársát is sikerült bevonni a műveletbe, aki rögzítette a párja szavait, ahogy a gyilkosság körülményeit ecseteli. Lett DNS-minta is, meg rendőrségi videó arról, ahogyan az új tettest elfogták.

2011 óta óriási változás történt a közbiztonság terén: a gyilkosságok száma megfeleződött. Ám még így is 46 hatvanévesnél idősebb személy vált emberölés áldozatává idén szeptemberig, és a csökkenő számon belül az öregek aránya növekszik: 2011-ben az áldozatok 47 százaléka, tavaly 56 százaléka volt időskorú, miközben ennek kevesebb, mint a fele a társadalmi arányuk.

Elképzelhető, milyen nehéz volt ezt a községnek megélni. A környék egyetlen településén sem lakik ennyi roma, mint náluk, 2016-ban már úgy becsülték, hogy a falu 65 százaléka, és a gyilkosság miatt folyton a rendőrségi hírekben szerepeltek. A polgármesternek az jutott eszébe, hogy a katasztrófavédelemmel Petróczy István Polgári Védelmi Kiképző Bázis néven szálláshelyet hozzanak létre. Petróczy az első magyar katonai pilóta volt, aki az ötvenes években halt meg, elfeledve, méltatlan körülmények között. A hivatásos szervek hálásak voltak a kis falunak, hogy felkarolták az emlékét. Szobrot is kanyarítottak neki, természetesen fából. A központ sikeres lett, még keresőkutyák is gyakorlatoztak itt. A polgármester összebarátkozott a tavaly elhunyt Hoffmann Imre közmunkaprogramért felelős helyettes államtitkárral. Annyira szerette a települést, hogy a hamvainak egy részét kérésére itt temették el. 

A falu jelképe az aranyszarvas, ez ugrik a református templom szószékének tetejéről is. Állítólag úgy került oda, hogy egy asszony szerette volna szenvedélyes vadász férjét is elvinni az istentiszteletre, de az azt felelte: majd akkor, ha a szarvas ugrik a templomban. Odafaragtatta hát az asszony.

A szarvas a falu újabb történetében is fontos szerepet kapott: a polgármester az ezerhektáros erdejükben az egyik vezetőt vadászni hívja; akinek nincs kedve, ahhoz a vad hűtőtáskában látogat el – agancs nélkül, kicsontozva pont belefér. Vagy a falusi népmulatságokra hívják meg. Bográcsozni, kemencés sültet enni, jó tokajit inni.

A faluban sok történelmi témájú faszobor készült, az utcákat körülbelül 40 alkotás díszíti (fotó: Végh László / Válasz Online)

Minél többet mondták neki, hogy cigányfalut vezet, annál hevesebb lett benne a bizonyítási vágy. 2012-ben a polgármester a Kultúra Lovagja elismerésben részesült, és lovagtársaival történelmi emlékparkká tette a falut. Az első alkotások még Margit néni életében elkészültek, viccesen mindig odaköszönt Károli Gáspárnak a templom bejáratánál. A hét vezér faszobrának készültekor még olyan szegények voltak, hogy a fafaragó táborba érkező művészeket a szomszédos Szlovákiában szállásolták el, mert úgy olcsóbb volt kosztot és kvártélyt biztosítani nekik. Azóta vagy 40 szobrot állítottak, a tájház udvarán Árpád vezér áll és egy honfoglaló. Ady Endre egy kicsit rémísztőre sikerült, de Petőfi csinosabb lett, mint életében volt. Táncsics méltóságteljes, Szent Flórián és Szent Orbán alakját sem képzelnénk máshogy. Jöttek a koronázási jelképek, a székelykapu, meg egy turulszobor a magyarság eredetmondájából. Eljátszunk a gondolattal, hogy Emesének is kellene egy szobor, részvétből, ha tényleg így nézett ki az őt megtermékenyítő misztikus madár. A turul körül fapadok lófejekkel, sassal, egyikre még a kis Vuk is felkerült. 

2023-ban Petőfi emlékév és Himnusz emlékév lesz, már megvannak a tervek ezekre is. Mintha a falu fogyatkozó lakosságát pótolnák a történelmi szoborpark alakjai – vetjük oda. A polgármester egy pillanatra elgondolkodik. Éppen húsz éve szolgálja a települését, de valószínűleg sosem gondolta végig, hogy újabb húsz év múlva talán csak romák élnek majd itt. A falu mégis nagyrészt olyan emlékekkel van tele, amelyek közös történelmünk nem közös részére vonatkoznak. Pedig Kovácsvágásnak a saját múltjában is van mire büszkének lenni: az ősz, öreg Kálniczky András református lelkész vállalta az 1831-ben kolerában elhunyt Kazinczy Ferenc széphalmi temetését a kovácsvágási presbiterekkel, mert a ragály idején senki sem kockáztatta meg a búcsúztatását.

Azt nem értjük csak ebben az egészben, hogyan lehet a tipptopp terek és épületek között olyan topis az iskola. Az udvarán gyerekek játszanak, de a falán malteres foltok jelzik, hogy megérett már egy felújításra. 

– Mióta az állam átvette, nem sokat törődik vele – magyarázza Sándor Endre, miközben a gyerekek teli torokból köszönnek nekünk. 

Az utóbbi öt évben csökkeni kezdett a gyerekek száma, most már az a veszély fenyeget, hogy nem tatarozni fogják az iskolát, hanem bezárni. Furcsának tűnhet, hogy éppen a családbarát intézkedések hatására esett vissza itt a születésszám. Pedig ez történt. Korábban négy-öt kisbaba született családonként és az óvodába 35-40 gyerek járt, most 22-23 ovisuk van, és ugyanennyi tanul az alsótagozaton összesen. A mostani gyerektámogatások ugyanis csak akkor bőkezűek, ha a szülők dolgoznak.

A község kifejezetten takaros, a fogyatkozó lakosság ellenére a házak rendben tartottak (fotó: Végh László / Válasz Online)

Szerencsére 2011 óta nem volt újabb gyilkosság, és ebben szerepe lehet annak is, hogy ismertebbé vált: elhalálozási rendelkezést lehet tenni a bankokban. Nem kell a lakásban rejtegetni: a temetésre szánt összeget még a hagyatéki eljárás előtt kifizetik annak, akit az illető megjelöl. Mármint akkor, ha van bank a közelben.

– Eddig a szomszédos Pálházára kellett mennünk a Takarékbankba – mondja a polgármester –, november 15-től ez a fiók bezár, már csak Sátoraljaújhelyen lesz bank. Még örülhetünk, ha az ATM megmarad

A fiók esetleg megmenekülhet, ha az önkormányzatok átviszik a pénzüket a Mészáros-féle szuperbankhoz. A posta is veszélybe került, már le is szerelték a tábláját, elvitték a berendezését is. Polgármesterünk felhívta a felelős kormányzati személyt, hogy megkérdezze, azért szavazott a falu a Fideszre, hogy bezárják a postát? 

Elég magasra telefonálhatott, mert egy héten belül visszahozták a postatáblát meg a bútorokat is, a hivatal most megint üzemel, de nem tudni, meddig. Ott a nevük a november 12-től ideiglenesen szünetelő hivatalok listáján jó sok budapesti mellett. Pedig ők tudták, hova „kell” tenni az X-et idén tavasszal. 

A Debreceni Ítélőtábla rövidesen kitűzi a másodfokú tárgyalás időpontját, megint tele lesz a sajtó a 11 évvel ezelőtti gyilkosság történetével, ami árt a falu megítélésének. A polgármester viszont jó híreket szeretne, ezért új ötlete van. A kiképzőbázis udvarára szerezne egy MIG 21-es vadászrepülőt. Nincs kétsége afelől, hogy meglesz az is. Még ebben a ciklusban.


Köszönjük a Metropolitan Egyetem hallgatóinak segítségét az anonimizált ítéletek felkutatásában.


Nyitókép: a Koncsol-házaspár esküvői képe (fotó: Végh László / Válasz Online)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: riport