Súlyos mellékhatásai is lehetnek a kínai vakcináknak – óva int tőlük az immunológus professzor

·2021.01.20

Az olcsó, elavult módszerrel készülő kínai vakcinák Kína külföldi térnyerését szolgálják, nekünk azonban nem szabad elkezdenünk oltani velük – mondja a Válasz Online-nak Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem orvosi karának professzor emeritusa. „Nem szeretnék az engedélyező hatóság embereinek helyében lenni” – teszi hozzá az immunológus, utalva arra, hogy a szakemberekre politikai nyomást helyeztek. De mi is a baj a kínai technológiával, mikor az influenzaoltás is azzal a módszerrel készül? Az, hogy a koronavírus nem influenza, hanem autoimmun folyamatok beindítására képes „lopakodó”, ebben a tekintetben tehát inkább a hírhedt Zika-vírusra hasonlít. „A hátamon feláll a szőr attól, hogy inaktivált egész koronavírussal oltsunk!” Interjú.

 

– Beszél ön kínaiul? 

– Nem. 

– Akkor nincs könnyű dolga, ha véleményt szeretne kialakítani a kínai oltásról. 

– Nincs, nagyon keveset lehet tudni róla és az a kevés is ellentmondásos. 

– Vegyük sorra. 

– Az Egyesült Arab Emírségekben 86 százalékos hatékonyságúnak találták a Sinopharm vakcinát, ám nem tudjuk, hogy melyik szám mire vonatkozik. 

– Dehogynem. A klinikai vizsgálatban résztvevők egyik csoportja placebóként fiziológiai sóoldatot kap, a másik normál védőoltást, azután kiengedik őket a világba, és megnézik, hányan fertőződtek meg az egyik, és a másik csoportból. Az oltás hatékonyságát így tudják megállapítani

– Ez nem ilyen egyszerű, mert négyféle hatékonyság is létezik. Ön szerint a 86 százalék melyikre vonatkozik? Hány százaléknak sikerült elkerülni a halált? A súlyos betegséget? Az enyhe megbetegedést? Vagy hánynál védte ki úgy a fertőzést, hogy a beoltott személy tünetmentesen sem hordozta a vírust? 

– Nem tudom. Melyikre? 

– Én sem, és ez a baj. A Moderna azt közölte, hogy oltása mind a négy ellen véd. A Pfizer az első háromra 95 százalékos biztonságról beszélt, de a Sinopharmról nem tudjuk. A mai napig nem publikálták az úgynevezett fázis 3 vizsgálatait, amely a vakcina tömeges kipróbálásának eredményeit rögzíti.

– Ezért fordulhatott elő az a kínos eset a másik kínai oltóanyaggal, a Sinovaccal, hogy a brazilok klinikai vizsgálatánál előálltak 78 százalékos hatékonysággal, majd kijavították 50,4 százalékra. Bocs, mégsem?

– Nevetséges, mert 50 százalék a határ, amelynél egyáltalán hatásosnak lehet minősíteni az oltást. Végül azért korrigáltak, mert a magasabb hatékonysági adat csak a halálos és a súlyos fertőzésre vonatkozott, az alacsonyabb érték pedig az enyhe tünetesekre is. Ráadásul az egyik országban ezt mérték, a másikban meg azt.

– Az egész világ ezekre az oltásokra vár. Dollármilliárdos bevételre számíthatnak a gyártók. Miért van az, hogy még az amerikaiak sem tudnak olyan elemi kérdésekre felelni, hogy akkor a tünetmentes oltottak fertőzőképesek-e, vagy sem?

– Mert 30-60 ezer embert kellene hetente PCR-rel megvizsgálni ahhoz, hogy a tünetmentesekre is biztos eredményt tudjanak mondani. Szinte lehetetlen megoldani.

„Négyféle hatékonyság is létezik. A 86 százalék melyikre vonatkozik?” Fotó: Iványi Aurél

– Térjünk vissza a kínai oltásokhoz. A másik kínainál, a Sinovacnál egyszerre több klinikai vizsgálat adataira is hivatkoznak, és a brazil 78 és 50,4 százalék mellett Törökországban ugyanezt az oltóanyagot 91 százalékos, Indonéziában 65 százalékos hatékonyságúnak találták. Hogyan lehet egyszerre ennyi klinikai vizsgálat? Melyik adat igaz, a 91 vagy az 50,4 százalék?

– Kínában hónapok óta nincs járvány, ezért ott nem tudják kipróbálni a vakcinát, mert a placebót kapók közül sem betegedne meg senki. Másrészt az oltóanyagokat nemcsak különböző életkorú, de eltérő etnikumú embereknek is be kell adni, hogy minél biztosabbak lehessenek abban: nem okoznak veszélyes mellékhatásokat. A kínai oltóanyagot ezért próbálták ki 125 országban 60 ezer emberen. 

–  Ahogy például a Pfizert és a Modernát is több országban tesztelték. 

– Igen, ott az eredményeket egyben hozták nyilvánosságra, rangos tudományos lapokban publikálták. Miért nem látjuk a kínai dokumentációját? Miért nem közlik? 

– Én kérdezném ezt öntől. 

– Amikor az Egyesült Arab Emírségekben bejelentették, hogy 86 százalékos a hatékonysága az oltóanyagnak, a kínaiak akkor is elzárkóztak az újságírói kérdések elől. Ez abszurd. Az arabok engedélyt adtak a vakcina használatára, már jelentős számban oltanak és állítólag jó eredménnyel. A kínai fejlesztők miért zárkóznak el a sajtó elől? 

– Nem arról van szó, hogy részletes kínai információk hiányában ezek az országok a saját vizsgálatuk adataival szeretnék megszerezni a lakosságuk bizalmát? 

– Az biztos, hogy a világ két legtekintélyesebb gyógyszerhatósága, az amerikai és az európai engedélyét nem tudják felmutatni, mert a kínaiak nem kérnek ilyet. Valamit pedig mondaniuk kell az oltóanyagról.  

– A politika világszerte óriási dilemmával néz szembe. A nyugati engedéllyel rendelkező vakcinák csak kis számban érkeznek, a kínait viszont azonnal milliós nagyságrendben kaphatnánk. 

– Ez nem igaz. 

– Melyik? 

– Hogy ne érkezne engedélyezett, biztonságos és hatásos vakcina. Ha szeptemberben valaki azt mondta volna, hogy januárban már oltani fogunk, kiugrottunk volna a bőrünkből örömünkben. Ez történt.

Egészségügyi dolgozó nézi a Sinopharm kínai állami gyógyszergyártó egyik leányvállalata által a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagot tartalmazó fecskendőket a cég pekingi üzemében 2020. december 25-én. Fotó: MTI/AP/Hszinhua/Zhang Yuwei

– Kiugrunk, de heti 70-80 ezer vakcina érkezik, ami pont fele ennyi embernek elég, ebben a tempóban évek kellenének a lakosság átoltásához.

– Egy-két cég nyilvánvalóan nem tudja az egész uniót, a briteket, Amerikát, Ausztráliát, Kanadát, Indiát és még egy sor államot egyik napról a másikra ellátni, ráadásul az elsőként engedélyezett két vakcina speciális tárolási, logisztikai körülményeket követel. Január végén azonban engedélyt kap az oxfordi vakcina, amelyet normál hűtőszekrényben lehet tárolni, több mint ötezer háziorvos tud majd oltani vele, és lesz belőle elegendő. Azután jön a Janssen egydózisú vakcinája, és még vagy három cégtől várunk rövidesen készítményeket. Felgyorsul a tempó, meglátja. 

– A kínai viszont már most is itt van. 

– Jelenleg Nyugaton háromszázféle vakcinát fejlesztenek, de egyetlen olyan sincs köztük, mint a Sinopharmé és Sinovacé, ezek a kínai oltóanyagok között is a legkorszerűtlenebbek.

– Hogyhogy?

– Ezek a készítmények a harmadik világ tömegei számára készülnek. Olyan technológiát használnak, amit Pasteur idejében is alkalmaztak már. Olyan mintha a Nagykörúton most vezetnénk be a lóvasutat. Azon is lehet közlekedni, persze, de nehogy már a 21. században az 1800-es évek technológiáját alkalmazzuk! Miközben az egyik legmodernebb vakcina, a Pfizer-BioNTech kifejlesztésében több magyar is részt vett!

– A hasonló technológiával készülő influenzaoltásból évente több százezret adnak be magyar betegeknek. Lóvasút az is. 

– A koronavírus nem influenza, a hátamon feláll a szőr attól, hogy inaktivált egész koronavírussal oltsunk!

– Az oltóanyagban levő vírus nem tud szaporodni az emberi szervezetben, viszont bekapcsolja az immunredszer riasztórendszerét. Kipróbált, hatásos módszer, mi a baj vele? Sokan jobban félnek az új, még kipróbálatlan technológiától, mint ettől. 

– Mert nem tudják, hogy a koronavírus sokkal inkább hasonlít a Zika-vírusra abban a tekintetben, hogy „lopakodó” vírus. Mert olyan molekuláris mintázatokat hordoz, amilyenek az emberben is előfordulnak, ezért potenciálisan autoimmun folyamatokat indíthat el.

– Mit jelent ez? 

– Előfordulhat, hogy a szervezet önmagát kezdi el támadni. Nem véletlen, hogy a nyugati cégek nem a hagyományos technológiát alkalmazzák, és csak azt az antigént akarják bevinni az oltással, ami feltétlenül szükséges a vírus elleni harchoz.

Ami felesleges, azt ne vigyük be, mert abból mellékhatás keletkezhet.

Ön szerint miért vacakolnak mások mRNS-sel, tüskefehérjék más vírusokra való átültetésével, ha az egész olyan egyszerű lenne, hogy a régi technológiával milliószámra lehet gyártani az oltásokat? Minél kisebb részét tartalmazzák a vírusnak, annál kisebb a veszélye annak, hogy beindítják ezeket a folyamatokat. Az első két engedélyezett vakcinával a vírus egyetlen részét sem juttatják be a szervezetbe, a mesterségesen előállított mRNS-s négy-hat órával az oltás beadása után lebomlik, ezek a legbiztonságosabbak.

– Most azt állítja, hogy a kínai oltástól betegek lesznek az emberek? 

– Nem, csak azt mondom, hogy a technológiából fakadóan ennek nagyobb a kockázata.  

– Akkor is, ha például az ön által dicsért mRNS technológiát most először alkalmazzák oltási célra? 

– A magyar Karikó Katalin évtizedek óta dolgozik munkatársaival az eljáráson. A BioNTech évek óta használ ilyen vakcinát daganatos betegségek ellen. Több évi klinikai tapasztalat áll emögött. A nyugati oltások tesztjei az első fázistól kezdve rendelkezésre állnak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és a magyar hatóságok számára, a kínai vakcinák anyagaihoz viszont csak nemrég jutott hozzá a magyar hatóság. A tudományos közvélemény pedig sajtóközleményekből próbál tájékozódni. 

– Vagyis a nyugati klinikai vizsgálatokat menet közben is ellenőrizni tudták, a keletieket viszont nem. 

– Nem lényegtelen szempont. Visszatérve a kérdésére, most érnek majd el az engedélyezéshez az úgynevezett splitvakcinák, amelyek a vírus egy-egy darabkáját tartalmazzák, így csökkentve az autoimmun reakciók potenciális veszélyét. 

„A hátamon feláll a szőr attól, hogy inaktivált egész koronavírussal oltsunk!” Fotó: Iványi Aurél

– Elkötelezett híve az oltásoknak, mégis olyan mondatokat sorol, amelyek sok ember bizalmát megingathatják. Hogyan lehet úgy egy adott vakcinával kapcsolatos aggályokra felhívni a figyelmet, hogy közben ne az oltásellenesek érveit erősítsük, és ne zavarjuk össze az embereket?

– Egyszerűsítsük le arra, hogy

a nyugati engedélyezési eljárás átlátható, az engedélyezett oltóanyagok pedig hatásosak és biztonságosak, ezért nyugati vakcinákat kell használni.

Ne feledje el, hogy a védőoltást egészséges embereknek adják, ezeknél semmiféle káros hatás nem engedhető meg! Ezért tartanak a klinikai vizsgálatok és az engedélyeztetés hosszú hónapokig. 

– Közben hetente meghal több száz magyar, de nem is a magyar kormány az egyetlen, amely szeretné gyorsítani a folyamatokat. Bár olyan uniós kormányfőről még nem hallunk, aki orosz vagy kínai vakcináról egyezkedett volna. 

– A vírus egy sor etikai problémát vet fel. Valóban, minden héten emberek százai, ezrei halnak meg, miközben a klinikai kipróbálással babrálunk. Ma addig tart a kipróbálás, amíg a placebóval oltottak kellő számban megbetegszenek, mert így látszik egy szignifikáns különbség az oltóanyag és a placebó között. Nem az lenne az etikus, hogy pörgessük fel az egészet? Jelentősen fel lehetne a folyamatot gyorsítani, ha beoltanánk tízezer embert és egy hónap után egyszerűen megpróbálnák megfertőzni az oltottakat! Sokkal gyorsabb lenne! Gondolja végig, ön megtenné? 

– Embereket megfertőzni egy olyan vírussal, amelybe egy húszéves is belehalhat? Persze, hogy nem. 

– Mert az európai etikai elvekbe nem fér bele, hogy egy potenciálisan halálos betegséggel megfertőzzek valakit. A klinikai vizsgálat nem babrálás, nem időhúzás, nem felesleges tudományoskodás, hanem szükségszerű folyamat. Igen, időbe kerül, de milliárdnyi embert akarunk beoltani ezekkel a szerekkel, és nagyon idős, beteg embereken, a legsérülékenyebbeken kezdjük. 

– De hogyan tudtak ilyen gyorsak lenni a kínaiak? Ennyi előnyt jelentett, hogy azonnal oltani kezdtek? 

– Ennyit. Más a keleti és a nyugati hozzáállás. Nyugaton még azt sem fogadják el, hogy a védett embereket megfertőzzük. A kínaiak és az oroszok úgy gondolkodtak: ne időzzünk a klinikai kipróbálással, mert biztosak vagyunk benne, hogy kevesebben halnak meg a vakcinálásban, mint a betegségben. Klinikai kipróbálás nélkül nekiálltak milliókat beoltani, mert egy idő után úgy is ki fog derülni, hogy a vakcináltak közül hányan betegszenek meg. Tömegesen oltottak hát abban bízva, hogy nem lesz sok súlyos mellékhatás. 

– Lett? 

– Nem tudunk róla. Valószínűleg a keleti etika több ember életét mentette meg, mint a nyugati. A kérdés csak az, hogy ez egy nyugati ember számára elfogadható-e. 

– És hihető-e. 

– Még azt is csak onnan tudjuk, hogy a Sinopharm melyik fejlesztéséről, a pekingi vagy vuhani oltóanyagról van szó, hogy hol látogatott gyárat a magyar gyógyszerhatóság embere. 

– Pekingben. 

– De nem csak ebben különbözik a keleti és a nyugati etika. Mi a veszélyeztetett embereket oltjuk először, ők a munkásokat, akik a gazdaság szempontjából fontosak. A veszélyeztetett maradjon otthon! A keleti hozzáállás gyorsabb, több ember életét mentheti meg, de nagyobb a kockázata.

– Korábban azt mondta, ezeket a vakcinákat a kevéssé fejlett országok számára állították elő. Miből gondolja ezt?

– A kínaiaknak van modern védőoltásuk is, például a CanSino cégé modern vektorvakcina, amely nyugati típusú, placebokontrollos, harmadik fázisú klinikai vizsgálatnál tart, a Csifei Longkom cégé pedig korszerű split vakcina. 

– A Walvax kínai vakcina is decemberben kezdte meg a harmadik fázisú vizsgálatokat, az is vektorvakcina. A biztonság kedvéért használják egyszerre az űrsiklót és a lóvasutat, a modern és a százéves technológiát? 

– A Sinopharm és a Sinovac inaktivált vírust tartalmazó vakcinája olcsó, gyorsan és tömegesen lehet előállítani, Kína ezeket befolyásszerzésre használja. Hatalmas kölcsönöket ad a vakcina beszerzésére és megvédi az embereket Délkelet-Ázsiában, Afrikában, Latin Amerikában. Nem Európa a célcsoport.

– Viszont Magyarország és Szerbia igen? A külügy szerint sok ország tőlük hallott először a kínai lehetőségről, azóta csörög a telefon és sorban kérdezik őket. Tudom, ön nem kommunikációs szakember, hanem virológus és immunológus, de hatásos lehet ez? Elfogadják majd az emberek a kínai vakcinát? 

– Próbáljon meg egy átlag magyar fejével gondolkodni. Mennyire bízna meg egy – egyébként valószínűleg hatásos és biztonságos – orosz vakcinában, amit csak az orosz hatóság hitelesít? Az az Oroszország, ahol egy évtizeden keresztül állami közreműködéssel hamisították meg a doppingeredményeket? Vagy fogadna el egy olyan oltást, amelynek hatásosságát és biztonságosságát csak az a kínai állam ismeri el, amely vegzálta a járványt először leíró orvost?

A vakcina bizalmi kérdés. Egy egészséges emberbe beleszúrnak valamit. Mennyire lehet így bizalma a lakosságnak a kínai és orosz vakcinában?

– Ezért kérdem a professzor urat, hogy nem kellene-e óvatosabban fogalmaznia. 

– Kutató voltam, bizonyítékokról és azok hiányáról beszélek. Ám ha az embereknek kételyeik vannak, de közben a kínai és az orosz vakcina folyik a csapból is, akkor az valóban az oltási hajlandóság ellen hat. Miért nem arról beszélnek, hogy Magyarország számára az unió közel húszmillió oltást tett félre, és a veszélyeztetteket nyárra be tudjuk oltani? Hogy májusra drasztikusan lecsökken a halálesetek száma?

– Mert a közvélemény és a politika is türelmetlen és azt mondja: lassú, túl lassú. 

– Biztonságos és hatásos, és egyre gyorsulni fog az üteme. Újabb és újabb nyugati vakcinák kapnak majd engedélyt. Jobb az, hogy behozunk egymillió kínait, amit kevesen fogadnak el?  

„A klinikai vizsgálat nem felesleges tudományoskodás, hanem szükségszerű folyamat.” Fotó: Iványi Aurél

– Nem csak a magyar kormány keres megoldást. Az osztrák kancellár hétfőn sürgette az uniót, hogy adjanak vészhelyzeti engedélyt az oxfordi vakcinának, amellyel már milliókat oltottak be. 

– Nem jó, ha politikusok nyomást gyakorolnak az engedélyező hatóságokra! A vészhelyzeti engedélyezés nem annyit jelent, hogy most a piros lámpa ég, és megnyomom a zöldet. A normál engedélyezési folyamatnál a gyártó cég vállal felelősséget az esetleges problémákért, vészhelyzeténél viszont a cég helyett az állam lép a helyükre. A britek megkockáztatták, ezért kezdtek el előbb oltani. Mi is megtehetnénk, de nem kockáztattunk. 

– A kínaival viszont igen? 

– Még nem tettük meg!

– Most a magyar gyógyszerhatóság vállán van a döntés felelőssége. Orbán Viktor pénteken azt kérte, mondjanak végre A-t vagy B-t. Egyelőre nem mondtak, időt kértek, az orosz és a kínai gyártóüzemet is megnézték. Mit lehet látni egy ilyenen? Mi következik egy gyárlátogatásból? 

– Semmi. Az oroszt is megnézték, és a gyár, az oltóanyag korszerű, de egyelőre nem kapták meg az EU engedélyét, és az oroszok annyit sem tudnak gyártani belőle, amennyire nekik szükségük lenne. A kínai nem korszerű, de van belőle,

a hatóságra pedig politikai nyomást helyeztek. Nem szeretnék az engedélyező hatóság embereinek helyében lenni. 

– Mi sem, de egyelőre állják a sarat. Viszont szeretnénk egy kis korrepetálást kérni öntől. Mi a jelentősége annak, hogy csimpánz- vagy embervírust használnak? Hogyan jönnek itt egyáltalán szóba a csimpánzok? 

– Az orosz, az oxfordi, a CanSino, a Janssen mind a vírus egy részét használja, ezek a már említett vektorvakcinák. Ezek esetében egy adenovírus, a közönséges nátha kórokozója segít a koronavírus darabjának a szervezetbe juttatásában. Csakhogy ha az ember már találkozott adenovírussal, akkor esetleg kevésbé lehet hatásos a vakcina. Azért használnak csimpánzvírust, mert kevés ember találkozott még a majmokat megbetegítő vírusokkal. Az oroszok és a Janssen készítményében ritka emberi vírussal oldják ezt meg.

– Ezek a vírusok nem tudnak megbetegíteni minket? 

– Nem, ezek szaporodásra képtelen, ártalmatlan vírusok, genetikai anyaguk rövid életű. 

– Mi történik, ha kiderül, hogy a koronavírus ellen évente kell oltani? A szervezetünkbe már hiába akarnak majd csimpánzadenót juttatni, mert addigra már felismeri, és megsemmisíti a küldeménnyel, tüskefehérjével együtt. Karikó Katalin azt írta a kérdésünkre, hogy az oxfordival nem lehet majd újra és újra oltani.

– Igen, ez valódi probléma, de szerencsére, mire ez kiderül, lesz tucatnyi fajta hatásos és biztonságos vakcinánk. 

– Ha jól értem, abba az irányba haladunk, hogy csaknem az összes oltásra jelentkezőt be tudnák néhány héten belül oltani a kínai vakcinával, ha viszont ön lenne döntési helyzetben, azt mondaná, várjunk. 

– Igen, örülnék, ha kiderülne, hogy a kínai vakcinákkal is részletes klinikai vizsgálatokat végeztek, és megismerhetnénk ezek részleteit. Több, modern nyugati vakcináról viszont már tudjuk, hogy hatásosak és biztonságosak, nemsokára pedig elegendő mennyiségben érkeznek majd ahhoz, hogy ne csak a legveszélyeztetettebbek kaphassák meg a védőoltást.


Nyitókép: Válasz Online / Iványi Aurél

Ez az interjú olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Interjú