Ez nem a 7-es cikkely, az EU most tényleg büntethet [HetiVálasz 48]

·2020.11.19

Hétfő óta az EU következő hétéves költségvetésével és a koronavírus-hitelcsomaggal kapcsolatos magyar–lengyel vétó ügye borzolja a kedélyeket Európában. Miért állt elő ez a helyzet, miért jó ez Magyarországnak – ha jó egyáltalán –, és mi lehet a kiút a patthelyzetből? Ezekről volt szó a HetiVálaszban, a Válasz Online podcastadásában. A műsor kiindulópontja Stumpf András kollégánk szerdai írása, ezért vele és Magyari Péterrel (444.hu) beszélget Vörös Szabolcs műsorvezető.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.


Néhány idézet a műsorból

Nyáron úgy tűnt, örülhetünk, mert az Európai Tanács elfogadta a következő hétéves uniós költségvetést és a koronavírus-hitelcsomagot, most pedig az egész EU tanácstalan a magyar-lengyel vétó miatt. Mi történt a kettő között?

„Látszólag a nehezén túl voltak nyáron. A neheze általában a pénz: ki mennyit adjon bele, ki mennyit kapjon, és milyen feltételekkel. A feltételek között pedig nyitva hagytak egy apróságnak látszó, de magyar és lengyel szemmel nagyon fontos részt: a jogállamisági mechanizmus költségvetésbe építését. Az EU – a Bizottság, a Parlament és sok tagország kormánya – ciklusokon átívelően szeretett volna belerakni egy olyan féket, amely alapján pénzbüntetést lehet kiszabni az olyan tagállamokkal szemben, ahol a jogállamiság, a demokratikus intézményrendszer veszélyben van. Abban ugyan nyáron megállapodtak, hogy ennek a mechanizmusnak valamilyen módon benne kell lennie a költségvetésben, de hogy hogyan – arra azt mondták, majd eldöntik ősszel. (…) Hetekig tartó alkudozás során kijött a mostani javaslat – amely még mindig puhább, mint a Bizottság eredeti terve –, ezt az (EU soros elnök) németek leegyeztették egy csomó tagállammal, és azt mondták, hogy itt álljunk meg. Németország ezt bevitte a Tanácsba, ahol Magyarország és Lengyelország azt mondta, hogy nem.”

Miben különbözne a jogállami mechanizmus alapján indított eljárás a magyar kormányt és kormánypártot eddig érintő látványos, de évek óta húzódó folyamatoktól (a 7-es cikkely szerinti eljárástól, illetve a Fidesz európai néppárti tagságának megszüntetésétől)?

„Itt valódi büntetési lehetőség van. A 7-es cikkellyel az a probléma, hogy ha van büntetés, az a lehető legkomolyabb: a szavazati jog felfüggesztése – lényegében kizárás az EU-ból. Ilyen precedenst nem akar senki. A kifizetések felfüggesztésével viszont könnyebb lenne élni, ezért veszélyesebb is.”

Mi várható a decemberi EU-csúcsig, ahol végleg eldől, lesz-e magyar–lengyel vétó?

„Ha december 10-én (a csúcson) születik meg az alku, már az is nagyon késő. Arra lenne szükség, hogy mire odamennek, már fejben mindenki tudja, hogy mi lesz, és ezt elő lehessen készíteni. December 1. és 5. között kéne ezt lejátszani ahhoz, hogy ez időben tartható legyen.”


Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Podcast