Hét apró jel mutatja, hogy a riasztó adatok ellenére javul a magyar járványhelyzet

·2020.11.17

Mától Ausztria nem csupán iskoláit zárja be, hanem egész napos kijárási korlátozást is életbe léptet december hatodikáig. Mi a halottak és a kórházban ápoltak számában is rosszabbul állunk Ausztriánál. A szlovák és a brit miniszterelnök után vasárnap az osztrák kancellár is bejelentette, hogy országa tömeges tesztelésbe fog. Vajon mi tesztelhetnénk hat-hétmillió embert néhány nap alatt, ha a múlt héten napi 20 ezer teszt mellett is összeomlott a jelentési rendszerünk? Ha az egészségügyünknél csak a közigazgatásunk van ramatyabb állapotban, amely gyakran arra sem képes, hogy meghozza a karanténról szóló határozatokat? (Ma kétszer annyi igazoltan fertőzött van szabadlábon, mint akinek az ajtajára piros cetli került.) Ha ezek a körülmények nem is, hét apró adat azért bizakodásra ad okot a magyar járványhelyzettel kapcsolatban. Mutatjuk azokat is.

Az osztrák kancellár megrettent, amikor november 11-én 9250-re nőtt a kilencmilliós ország napi új koronavírus fertőzöttjeinek száma. Az akkor már több mint egy hete tartó – Magyarország által éppen most lemásolt – puhább zárlat semmilyen eredményre nem vezetett. A politikusok már megtanulták, hogy egy döntés után két hetet kell várni a hatás első jeleire, de azt is, hogy négy hét múlva az esetszámok növekedési hulláma elérheti a kórházakat, majd újabb egy-két hét múlva a halottasházakat. Ausztriában pedig nem kell kancellárnak lenni ahhoz, hogy bárki láthassa, melyik tartományban hány százaléka foglalt a kórházi és az intenzív ágyaknak. A nyilvános adatokból tudható, hogy Felső-Ausztria és Tirol tartományban már most is fekszik valaki az intenzívterápiás ágyak 80 százalékán. A politika lépéskényszerbe került, mert bármennyire tartott a zárás gazdasági következményeitől, egy dologtól még a gazdaság hanyatlásánál is jobban rettegett: a kórházak folyosójára kiszoruló koronavírusosokról szóló híradásoktól. Sebastian Kurz tehát lépett, és lezárta Ausztriát Mikulás napjáig. Amióta pedig Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarország egy-két hét késéssel követi a járványügyi labornak tekintett szomszédos államot, mindenki azt találgatja, vajon a magyar miniszterelnök mikor követi Kurz példáját.

A magyar helyzet sok szempontból ráadásul rosszabb az osztráknál. Nálunk ugyan nincs 9250-es napi esetszám, de nem is lehet, mert a magyar egészségügy csak most kezd eljutni arra a szintre, hogy el tudjon végezni annyi tesztet, amennyivel ilyen sok új fertőzött egyáltalán kimutatható. 

Árulkodó jelek azért vannak. Kórházban hazánkban immár több mint 7000 ember fekszik, Ausztriában csak 3600. Valószínű, hogy nálunk az idős korosztályok sokkal fertőzöttebbek, ezért van ennyi kórházi eset. 

A legsokkolóbb azonban a halottak száma. Ausztriában pénteken haltak meg eddig a legtöbben, 57-en, Magyarországon örülni kell annak, hogy a 107-es halálozási csúcs nyolc napig érvényben volt, mert közben kétszer is járt az elhunytak száma ilyen magasságban. Az utóbbi néhány napban a halálesetek napi átlagos száma száz, az egészségügy pedig vészjelzéseket kezdett adni az intenzív osztályok túlterheltségéről.

Nem állunk tehát jól, és a csehek példája mutatja meg legélesebben, milyen eredményes tud lenni a középkor óta alkalmazott karantén. Ha egy egész országot vesztegzár alá helyez a kormánya, néhány hét alatt jelentősen csökken a fertőzöttek száma. A cseheknél lényegében feleződött október vége óta az új esetek száma, a hétnapi mozgóátlag (ami kiküszöböli a hétvégi ingadozásokat) 14 ezerről hétezer alá. Még mindig magas érték, de a számok napról napra csökkennek. 

Csakhogy ennél keserűbb orvosság nincs a világon – most már a bezárásnak az a tétje, hogy az év legfontosabb kereskedelmi szezonját, a karácsonyit is tönkreteszi. A könyvesboltok magukkal ránthatják a könyvkiadást, a játékboltok a játékgyárakat, a butikok a varrodákat, az autószalonok pedig a gyárakat és a beszállítókat. A szlovákok, akik egyik szemükkel folyton Csehországot figyelik, ettől megijedve rendeltek el november elején tömeges tesztelést. Velük együtt egyre több európai állam gondolja úgy, hogy nincs más lehetőség: a kijárási korlátozás vagy a lakosság átszűrése. Tehát vagy egy teljes országot küldenek karanténba, vagy csak a fertőzötteket, de őket tömegével. 

Arra azonban kevesen számítottak, hogy a történelem valaha volt legnagyobb egészségügyi akciójának a legélesebb hangú ellenzője maga az egészségügy lesz. Igor Matovič szlovák kormányfőnek is akkora ellenállással kellett szembenéznie saját járványügyesei részéről, hogy végül az egész folyamatot nem is velük vezényeltette le, hanem egy olyan szervezettel, amelyet a parancsok végrehajtására hoztak létre: a hadsereggel. Boris Johnson brit miniszterelnököt kórusban támadják országa legbefolyásosabb szakértői azt állítva, hogy a tömeges teszt pénzkidobás. A sorból Müller Cecília magyar tisztifőorvos sem lóg ki. Amíg nem tudta, hogy miniszterelnöke is antigénteszt-párti, addig fölényes hangú szakmai érvekkel oktatta ki a pedagógusok tömeges tesztelését a fővárosban bejelentő Karácsony Gergely főpolgármestert. Orbán Viktor viszont lenyúlta az ellenzéki politikus ötletét, és rövidesen megkezdődhet a tanárok tesztelése orvosi egyetemisták segítségével. 

Közép-Európában megfordultak a szerepek. A volt szocialista államok által mintának tekintett Ausztria azért küldött 30 katonát Pozsonyba, hogy a tapasztalatokat hazavihessék Bécsbe. 

Lesz mit mesélniük, mert a szlovákok ugyan eléggé kaotikus módon szervezték meg a tömeges teszteket, de így is figyelemre méltó eredményeket értek el. Az országos akció előtt 2900 volt az új esetek napi számának hétnapos csúszóátlaga, ezt sikerült leszorítaniuk hétfőre 1800-ra. Vagyis ugyanazon az úton haladnak, mint a csehek, csak kevésbé fájdalmas módon. A vírus reprodukciós rátája mutatja meg, hogy egy ember átlagosan hány másiknak adja át a fertőzést. Marek Krajčí egészségügyi miniszter szerint jelenleg az érték 0,7 és 0,9 között van, Szlovákia pedig ezzel egyszerre a legirigyeltebb európai államok közé került. 

Erdei Anna immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese kettő és három közé becsülte a magyarországi számot, vagyis a járvány élesen felívelő szakaszban van nálunk. Mindez nem látszik az új fertőzések számának napi alakulásán, mert Magyarország Ausztriához és Szlovákiához mérten is keveset tesztel, ezért rengeteg a rejtve maradó eset, vagyis aki anélkül adja át másoknak a vírust, hogy ennek tudatában lenne. 

Katonák járőröznek Miskolc belvárosában az esti kijárási tilalom időszakában. Fotó: MTI/Vajda János

Az elmúlt két hétben ráadásul Magyarországon összeomlott a járványügyi jelentőrendszer. A 45. héten (november első napjaiban) Borsod-Abaúj-Zemplén megyével kezdődött a kalamajka. Ebben a népes és fertőzött térségben hét nap alatt a hivatalos adatok szerint egyetlen esettel nőtt a fertőzöttek száma. A múlt héten azután bedőlt két másik kelet-magyarországi megye adatszolgáltatása is. Előbb napokig irreálisan alacsony számokat küldtek be a központba, aztán hétfőn irreálisan magasat.

Szabolcs-Szatmár-Beregben például hétfőn 1495 fertőzöttet találtak 24 óra alatt, miközben az egész múlt héten 1630-at. A szám lehetetlenségét jelzi, hogy a háromszor népesebb főváros legmagasabb adata november 6-áról: 1382. Ha a szabolcsi szám valós lenne, az operatív törzs szirénázó autókonvojjal robogott volna Nyíregyházára.

Hétfőn tehát úgy dőlt meg a magyarországi rekord (közel 6500 új fertőzöttet találtak), hogy az adatban az ide-oda könyvelgetett múlt hetiek is benne vannak. 

A járvány kezdete óta most először nem lehet kiszámítani a fertőzöttek heti számának alakulását, a politikusok úgy állnak, mint a katonák, akiknek egy sorsdöntő csata előtt mond csütörtököt a fegyverük, vagy kénytelenek bekötött szemmel tüzelni. 

Az elmúlt hetektől eltérően mégsem csak rossz hírek érkeztek. Van néhány jó fejlemény is, amelyeket a töredékes adatokból is ki lehet olvasni. 

1. A múlt héten ismét nőtt az elvégzett tesztek száma, az emelkedés 16 százalékos, és először haladta meg a napi átlagos vizsgálati szám a 20 ezret. A növekedés ötödik hete tart az antigéntesztek bevezetésének és az orvosi egyetemisták hadrendbe állításának köszönhetően. 

2. Augusztus eleje óta, vagyis 11 hét után most először mérséklődött a tesztek pozitivitási rátája – a 100 teszttel megtalált pozitív esetek száma – 24,4 százalékról 22,9 százalékra.

3. Soha ennyi általános iskolában nem rendeltek el ideiglenes szünetet, mint amióta a kormány bezáratta a középiskolákat és az egyetemeket. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár hétfőn azt mondta, „31 iskolában van rendkívüli szünet, 501 iskolában van digitális oktatás a gimnáziumokon kívül.” Emlékeztetőül: ez két szám múlt hétfőn, a kormányfői bejelentés előtt 11 és 26 volt, miközben az iskolák már annyira szét voltak a fertőzve, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke arra bíztatta a szülőket, ne engedjék oda a gyermekeiket. Nem valószínű, hogy hirtelen ennyivel több iskolai, tantestületi járvány alakult ki. Valószínűbb, hogy az igazgatók és a tankerületek kevésbé érzik kockázatosnak az átmeneti bezárásról szóló döntést, mint a nyitva tartást.

4. Továbbra is emelkedik a koronavírusosok kórházban töltött napjainak száma, de lassult a növekedés üteme. (A Nemzeti Népegészségügyi Központ azt az adatot adja meg, naponta hány ember volt kórházban és lélegeztetőgépen.) A múlt héten is jelentős, 26 százalékos volt a növekedés a kórházban töltött napok számában, de két hete még 51, azt megelőzően 60 százalékos, szinte robbanásszerű volt a súlyos esetek számának emelkedése. 

5. A lélegeztetőgépen töltött napok száma a múlt héten 32 százalékkal emelkedett, de előtte még 41 százalék volt a növekedés. Pici lassulás, de ennek is örülni kell, mert ebben a szegmensben tényleg közel járunk már a kapacitások végéhez. 

6. A koronavírusos halottak száma hat százalékkal magasabb, mint az elmúlt héten, holott előtte hat héten keresztül sosem volt kisebb a növekedés 40 százaléknál. 

7. Nem tudjuk, hogyan alakult a fertőzések országos száma a már jelzett zűrzavar miatt, mert Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza nélkül nem értelmezhető Magyarország járványügyi helyzete. Ugyanakkor jó néhány területen stagnált a fertőzöttek száma (Budapest, Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád, Pest és Somogy megyében), ami biztató jel, hiszen közben a tesztelések száma emelkedett. Húsz százalékost meghaladó növekedést négy megyében észleltünk: Heves (1,6), Vas (1,5), Nógrád (1,4) és Komárom (1,3). Két hete csaknem az ország egész területén ezt messze meghaladó volt az új esetek számának emelkedése. 

Minek köszönhető mindez? Vélhetően a szeptember végétől bevezetett szigorúbb intézkedéseknek, például annak, hogy az emberek néhány hete komolyabban veszik a kötelező maszkviselést és a távolságtartást. 

A kérdés csak az, hogy ez elég lesz-e. A helyzet súlyos. Ha túl közel kerülünk a kórházi kapacitások végéhez, Orbán Viktor is lépni fog, ahogy a cseh, a szlovák kormányfő és az osztrák kancellár megtette. Vajon teljes lezárást határoz el, vagy tömeges tesztelést legalább az ország nagyon fertőzött területein? Van-e esélye Magyarországnak arra, hogy a szlovák, brit és osztrák példához hasonlóan egy viszonylag normális karácsonyt biztosítson a polgárainak a tömeges szűrés segítségével? Zárás vagy teszt? Ez tehát a kérdés. Más alternatíva – jelentős emberáldozat nélkül – nem látszik a védőoltás megjelenéséig.

Laboratóriumi tesztekkel azonban nem lehet tömegeket átvizsgálni. A PCR hiába a legérzékenyebb vizsgálati módszer, drága és lassú, Magyarország az elmúlt nyolc hónapban pedig odáig sem tudott eljutni, hogy a tünettel rendelkezőket karanténba helyezze. 

Kiderült ugyanis, hogy hazánknak az egészségügyénél van egy sokkal gyengébb pontja: a közigazgatása. Az országban jelenleg 75 ezer olyan aktív fertőzött van, akinél nem rendeltek el karantént, mert a hatóságok nem bírják a tempót a tesztelőkkel. Igen, kétszer annyi aktív (még nem gyógyult) fertőzött van „szabadlábon”, mint akinek az ajtajára vörös cetli került. Az ok nemcsak abban áll, hogy az elmúlt években jelentős elbocsátások voltak a közigazgatásban, de a határozatokat több helyen nem elektronikus aláírással látják el, hanem kinyomtatják, kézzel aláírják és szkennelve küldözgetik tovább.  Egészségügyi forrásaink szerint még az is előfordul, hogy írógéppel töltik ki a dokumentumot. Napi néhány tucat fertőzöttnél ez még működhet, de amikor megyénként naponta 200-600 új fertőzött van, akkor feltorlódnak az akták. Ám, ha jelenleg napi átlagosan 20 ezer tesztnél képtelenek elrendelni a karantént, akkor 6-7 millió vizsgálatnál mi történne? A tömeges tesztelés ugyanis azt jelentené, hogy néhány nap alatt az egész lakosságot át kell szűrni, a fertőzötteket és családjukat karanténba küldeni, és mindezt egymás után kétszer, a kiemelten fertőzött területeken pedig még többször.  

A szlovák módszer lényege: egész országot lezárják, a legszigorúbb kijárási korlátozást vezetik be, ám ebből negatív teszteredménnyel azonnal szabadulni lehet. Máris érdekeltté válik a polgár, hogy megjelenjen a tesztelésen. A szlovákok többnyire a szavazókörletek helyén hoztak létre tesztelési pontokat, az illető megmutatta az igazolványát, felvették az adatait, majd levették tőle a mintát. Várt 15-30 percet az eredményre, majd kapott egy borítékot és távozott. Ha negatív lett a tesztje, akkor felmentették az országos zárlat alól a koronavírusos menlevél segítségével. Ha pozitív, akkor maradt karanténban a családjával együtt 10 napig. A tesztelés önkéntes, senkit sem kényszerítettek, de aki nem ment el, arra úgy tekintettek, mintha fertőzött lenne. Még a munkahelyén sem jelenhetett meg.

Országos tesztelés a szlovákiai Dunaszerdahelyen. Fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs

Nem kevés új fertőzöttet találtak a szlovákok, összesen 57 500-at két hétvége alatt, miközben a járvány kezdete óta PCR-ral összesen csak 77 ezret. A szlovák miniszterelnök azóta Európa legboldogabb politikusa, mert csak olyanokat kell nyilatkoznia, hogy ez volt az október óta a legkevesebb fertőzöttet hozó pénteki nap, vagy éppen vasárnapi. A szlovákok pedig életükben nem láttak még olyat, hogy az Egyesült Királyságból érkeznek szakértők a módszerük tanulmányozására, mert a kis közép-európai ország egészségügye előttük jár.  

A gyorsteszt előnye, hogy az eredmény leolvasása ugyanolyan egyszerű, mint egy terhességi teszté, nem kell hozzá egészségügyi végzettség. Két dologra kell figyelni: hogy a szükséges idő leteljen, valamint el kell tudni számolni kettőig (esetleg háromig), mert ennyi a különbség a megjelenő vonalak számában negatív és a pozitív eredmény között a tesztek fajtájától függően. Tehát a folyamatnak ez a része önkéntesekkel vagy a hadsereg kivezénylésével is megoldható (ahogy Szlovákiától az Egyesült Királyságig történik). 

A kulcskérdés a mintavétel módja. A szlovák tesztnél ez hasonló a PCR-hez, és pálcákkal vesznek kenetet orr illetve garat mélyéről, amihez egészségügyi szakszemélyzetre van szükség. Róka fogta csuka – az államok azért kényszerülnek lezárásokra, mert az egészségügy teljesítőképességének határára érkezett, nincs elég nővér, orvos. A teszteléshez viszont éppen ők kellenének óriási tömegben. A britek ezért egy másik antigén teszttel próbálkoznak. Az eszköz nagy előnye, hogy nyállal is működik, az emberek maguk is elbánnak a kis pálcikákkal, így jóval kevesebb egészségügyi dolgozóval is levezényelhető a tesztelés. 

Hátránya viszont az antigénteszteknek a PCR-rel szemben, hogy nem a vírus örökítőanyaga, hanem a vírusfehérjék jelenlétét érzékelik. A betegség kezdetén – és enyhe, tünetmentes lefolyás esetén – a vírus fehérjéi olyan kis számban lehetnek jelen, hogy azt az antigén teszt nem mutatja ki. Pedig az egész tömegteszt lényege a panaszmentesek és enyhe tünetűek kiszűrése. (A betegeket továbbra is a biztonságos PCR-tesztek segítségével vizsgálják.)

Itt jutunk el a tömeges tesztekhez szükséges szemléletváltáshoz. A járványügyesek egy része számára horrorisztikusan hangzik, ha a teszt 30-50 százalékban is tévedhet. Ám a tömeges vizsgálat nem az egyént célozza, hanem a közösséget. Egy negatív eredménytől a vizsgált személy még pozitív lehet, nem szabad elrohannia és összecsókolgatnia a szívbeteg nagymamáját. Csakhogy ha így ötvenezer fertőzöttet ki tudnak emelni, aki enélkül szabadon adná át a vírust újabb ötvenezernek, akkor néhány hét múlva csökkenni fog az esetszám, és a kórházakra nehezedő teher is. Közben nem kell blokkolni az országot, elég csak a fertőzötteket s a a családjukat karanténba helyezni. 

A járványkezelésnek ez az új módja a briteknél ugyanolyan heves vitát váltott ki, mint a szlovákoknál. Az oxfordi egyetem részvételével végzett kutatás szerint a gyorsteszt 323 vírusfertőzött közül 248-at talált meg, vagyis 77 százalékot. Hamis negatív eredményt kaptak 23 százaléknál. A teszttel tehát négy pozitív személyből hármat lehet felfedni. Kórházi vizsgálatoknál ez kevés, de el lehet vágni vele a tünetmentesek fertőzési láncait. Ám ezt az eredményt is vitatják, mert volt, ahol csak minden második fertőzöttet tudtak kimutatni a teszttel. 

A szlovákok az SD-Biosensor antigéntesztet használják, ami 109 személy közül 77-et ismert fel, tehát 71 százalékot, a többit tévesen negatívnak mutatta. A tesztelés mégis sikeresnek látszik egyelőre. 

A britek első tömegesen tesztelt városa, Liverpool 90 ezer teszten van túl és 336 pozitív esetet találtak, azaz még négy ezreléknyit sem. A brit kormány azonban nem áll le, és közel 70 újabb területen kezdik el a tesztelést, mert hajtja őket a remény, hogy az emberek így visszakaphatják a régi életüket. Rövidesen lesz tehát a világnak egy négymilliós szlovákiai és egy félmilliós liverpooli tömeges tesztről való tapasztalata, és Magyarország is rövidesen felzárkózhat az innovatív járványkezelők közé a pedagógusok és az egészségügyiek hetenkénti tesztelésével.


Nyitókép: az Országos Mentőszolgálat szűrőbusza a budapesti Pók utcában 2020. november 13-án. Fotó: MTI/Mónus Márton

Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Nagytotál