Összeomlóban a kontaktkutatás: több aktív fertőzöttről tudunk, mint ahányan karanténban vannak

·2020.10.13

Hiába dönt csúcsot a fertőzöttek száma, hétről hétre kevesebben vannak karanténban: már annyian sincsenek, mint amennyi aktív fertőzőt a járványügyi hatóság nyilvántart. A különbség napról napra nő, hétfőn már az ötezret is meghaladta. Mindez arra utal, hogy összeomlóban van a kontaktkutatás és a magyar hatóság korábbi szigorú karanténpolitikája. 

Október negyedikén fordult elő először, hogy több aktív fertőzöttet tartottak nyilván Magyarországon, mint ahány embert hatósági házikaranténra köteleztek. Hétfőn már 5341-gyel több koronavírusost tartott nyilván a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapja, mint hatósági zárlat alatt levőt. A mutató két jelenségre világít rá: a kontaktkutatás összeomlására és arra, hogy a koronavírusból nem olyan egyszerű felgyógyulni. Még egy enyhe eset is hosszú hetekre kieshet a munkából.

A karanténban levők száma szeptember elsejétől nőtt meg ugrásszerűen, ez érthető is, hiszen több lett a pozitív eset, és a kormány a külföldről hazatérőket 14 napi vesztegzárra kötelezte. A szabályt szeptember végén módosították, tíz napra szűkítve a karanténban töltendő időt. 

A hatósági zárlatban levők száma szeptember 18-ig meredeken nőtt, azóta viszont jelentősen csökken. Szeptember közepén 29 ezer ajtón volt piros tiltó felirat, most hétfőn 21 500-on. Nyilván kevesebben tértek haza külföldről, vagy megtanulták, hogy az első tesztet kint kell elvégeztetni, a másodikat pedig itthon, és így gyorsan szabadulhatnak. Közben a legtöbb új esetet éppen most szombaton, pénteken és hétfőn találták, emiatt meg kellett volna ugrani a karanténban levők számának is. Ám ez elmaradt.

Mondhatjuk, hogy azért nincs több hatósági zárlatban lévő, mert közben 14 napról 10 napra csökkentették az itthoni kontaktok számára is a vesztegzár időtartamát. Ám ezt a hatást kiolthatta, hogy korábban két negatív teszttel ki lehetett váltani a karantént, most viszont minden kontaktszemélynek ki kell várni a tíz napot. 

A járványügyi hatóság szerint hétfőn 27 ezer aktív fertőzött volt Magyarországon (9 ezer a fővárosban és 17 ezer vidéken), ebből következően karanténban is legalább ennyi, vagy ennek többszörösének kellene lenni. Csakhogy ötezerrel kevesebb van.  

Pedig Magyarország hivatalosan továbbra is szigorú karanténpolitikát folytat, és minden személyt tíznapos kényszerpihenőre küldenek, aki egy fertőzöttel közeli kontaktusba került a tünetek kezdetét megelőző két naptól számítva. Szoros kontaktnak minősül mindenki, akivel egy háztartásban él, az összes ember, akivel kezet fogott, 15 percnél többet töltött el együtt zárt helyen két méteres távolságban (például együtt ebédeltek, autóban egymás mellett ültek).

Magyarországon az átlagos háztartásnagyság a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 3,4 fő, ezért egy pozitív teszt miatt legalább három embert kellene karanténba helyezni. Ám aki iskolába jár, dolgozik, baráti vacsorán vesz részt, társaságban meccset néz, lakodalomba vagy osztálytalálkozóra megy, ennél sokkal több emberrel tölt együtt 15 percet. Hogyan lehetséges mégis, hogy a karanténban levők száma nem többszöröse az aktív fertőzöttekének, hanem még kisebb is?

Feltettük a kérdést az operatív törzsnek, de lapzártánkig nem válaszoltak. Háttérbeszélgetéseink és saját számításaink szerint két ok játszhat közre: egyrészt elégtelen a kontaktkutatás, emellett a járványügy nem biztos, hogy valóban az aktív esetek számát közli aktív esetként. 

Vegyük sorra. Szeptember végén módosították az eljárásrendet, ez alapján továbbra is kötelező kontaktkutatást végezni. A járványügyi hatóság embere felhívja a fertőzöttet, közli vele, hogy maradjon otthon, és kikérdezi, kikkel találkozott a tünetek jelentkezése előtti két napban. (Tünetmenteseknél a mintavétel előtti két napban.) A szoros kontaktok határozatot kapnak, amelyben tíz nap kötelező karantént írnak elő számukra. Az már nem mindig derül ki, hogy ők maguk megfertőződnek-e, mert a kontaktból fertőzötté váló személynél nem kötelező tesztet kérni. 

A kontaktkutatás elégtelenségét jelzi egy jónevű pesti gimnáziumban tanuló diák esete, akinél szeptember 23-án derült ki, hogy több koronavírusos is van az osztályában. A hatósági zárlatot mégis csak október 6-án rendelték el – számolt be tapasztalatairól egyik olvasónk. A „karantén” nagy részét a gyerekek az osztályteremben tanulva töltötték, a határozat túl későn érkezett.

„A »karantén« nagy részét a gyerekek az osztályteremben tanulva töltötték.” (Képünk illusztráció.) Fotó: MTI/kormany.hu/Árvai Károly

Egy dunántúli falu háziorvosa is azt tapasztalta, hogy a járványügyi szakemberek jelentős késéssel nyomoznak a kontaktok után. A járványveszélyt komolyan vevő orvosok ezért átveszik a feladatot, és azzal próbálják a kontaktokat a hatóság jelentkezéséig otthon tartani, hogy tesztet kérnek nekik. „A kontaktkutatás nem a háziorvos feladata. Magunkra hagytak minket, nem tudjuk, kihez fordulhatunk a kérdéseinkkel. Sajnálatos módon ez nem új tapasztalat, csak most kiélezettebb a helyzet” – fogalmaz az orvos. Egy pesti háziorvos azt mondta lapunknak: nagy nehézségek árán tudja fiatal, enyhe tünetes fertőzött pácienseit otthon tartani, miután a hatóságok nemhogy az egyetemisták kontaktjait, de még magukat a fertőzöttet sem helyezték karanténba. (Vagy legalábbis nem érkezett meg hozzájuk az erről szóló értesítés.) Több vidéki nagyvárosból viszont olyan jelzést kaptunk, hogy flottul működik a rendszer, és a karantén végén a kontaktokon is elvégzik a „felszabadító tesztet”. 

Mindenhol így kellene lennie, hiszen nem létezik védőoltás és gyógyszer sem, amellyel megelőzhető volna a fertőzés. A járványügynek csak három eszköz van a kezében: a tesztelés, amellyel a tünetes fertőzöttek minél szélesebb körét fel lehet tárni, valamint a kontaktok felkutatása és karanténba helyezése. Illetve létezik még jó néhány drasztikus eszköz is, kijárási korlátozástól a szükségállapotig, lényegében az egész ország karanténba helyezése, amit mindenki szeretne elkerülni. 

Ha tehát a járványügy késve rendeli el a zárlatot, az már önmagában is csökkenti a hatósági zárlat alatt levők számát. És a járványügy gyakran késik. Budai olvasónk kislányán egy hétfői napon észlelte a tüneteket, ám csütörtökig képtelen volt elérni a gyerekorvost telefonon. Az új szabályok szerint a szülő már néhány napos távollétet sem igazolhat, emiatt rengetegen keresik az orvosokat, a vonal folyamatosan foglalt. Mobilszámot, emailt ritkán adnak meg a háziorvosok, a vonalas telefon pedig csak a napi két-három órányi rendelési időben működik. Csütörtökre a gyereknek már az íz- és szagérzékelésével is gond volt. A tesztet példásan gyorsan, már pénteken elvégezték a XIII. kerületben egy ambuláns mintavételi ponton. „Az azonos időpontra hívott emberek egy része az utcán állt, az eleje bent az épületben, többen közülük erősen, szárazan köhögtek” – állapította meg olvasónk. Szerencsére a mentősök „kifejezetten kedvesek, jófejek voltak”. A teszt pozitív lett, de addigra a panaszok már a másik két gyereknél és az anyánál is jelentkeztek. Újabb öt nap telt el, a járványügy ekkor telefonált. Olvasónk meglepődött, mert a kormányhivatalnok arról tájékoztatta őket, hogy az igazolt fertőzött gyerek mintavételétől kell számítani mindannyiuk számára a tíznapos karantént. Két nap múlva tehát – függetlenül a többiek állapotától – mindenki mehet iskolába és dolgozni.

„Gondolom, más szoros kontakt nincs” – zárta le a beszélgetést a kormányhivatalnok, és nem jegyezte fel a gyerek osztálytársainak nevét, mert „ha lesznek más pozitív esetek, azt az iskola kezeli” – fogalmazott. A családból a tünetek ellenére sem vizsgált senkit a hatóság. Olvasónk elkeseredetten jegyezte meg: „Kontaktkutatás nem létezik. A hivatalos eredmények köszönőviszonyban sem lehetnek a valósággal. Az emberek magukra vannak hagyva.” 

Magyarország szeptember 14. és 20. között érte el tesztelési kapacitása eddigi csúcsát, akkor egy hét alatt 78 ezer vizsgálatot végeztek. Azóta hétről hétre esik a PCR-tesztek száma. A múlt héten már csak 66 ezer embert vizsgáltak meg, mintegy 12 ezerrel kevesebbet a szeptemberi csúcshéten regisztráltnál. Napi szinten Magyarország ugyan képes 13 461 vizsgálat elvégzésére is, de ezt a múlt hét jobb napjain is 1500-2000 teszttel múlták alá. Mindebben szerepe van a magánegészségügy hátralépésének is: a 19 500 forintos hatósági ár bevezetése után megtorpantak a magánvizsgálatok. Míg korábban volt olyan hét, amikor az összes teszt 44 százalékát a privátszolgáltatók végezték, ez az arány a 39. hétre 23 százalékra csökkent – derült ki Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem rektorának egyik előadásából.

A koronavírusos esetek megoszlása laboratóriumi hely szerint naptári hetenként (Merkely Béla előadásából)

Persze ha kevesebb a teszt, kevesebb az igazolt fertőzött is. Az új fertőzöttek számában a 38. héten, a hatósági áras tesztelés és a kontaktszemélyekkel kapcsolatos szabályok megváltozása után valóban volt egy kis visszaesés, ám azóta megint nő az új esetek heti száma. A múlt héten például 8 százalékkal, miközben a teszteké három százalékkal megint csökkent. Persze nyolc százalékkal több pozitív eset szinte nem is látszik a járványgörbéken a csehek, a szlovákok gyorsan romló számaihoz képest.

Nem elképzelhetetlen tehát, hogy a kevesebb teszttel az a cél, hogy mesterségesen alacsonyan tartsák az igazolt fertőzöttek számát.

Az elmúlt napokban mindenesetre a kevesebb teszt ellenére is sosem látott magasságokba emelkedett az új fertőzöttek száma, a valóságban azonban ennél is meredekebb lehet az emelkedés. A pozitivitási ráta (az a mutató, hogy száz tesztből hány bizonyul pozitívnak) hatodik hete növekszik, múlt héten először emelkedett tíz százalék fölé (10,6 százalék). Mindez azt jelzi, hogy a tesztelési szám már nem alkalmas arra, hogy követni lehessen a járványügyi folyamatokat. 

A WHO-ajánlás szerint addig kell növelni a tesztek számát, hogy minden huszadik vizsgálattal találjanak új fertőzöttet. Mi ellenkező irányba haladunk: nemhogy nőne, egyre csökken a vizsgálatok száma. Lassan megint a tavaszi trend érvényesül, amikor zömmel csak a súlyos tünettel rendelkezőkről derült ki, hogy koronavírusosak, és riasztóan magas arányúvá vált körükben a halálozás. Az Európai Unió járványügyi ügynökségnek (ECDC) küldött magyar adatokon látszik: meredeken esik vissza a fiatal fertőzöttek aránya, miközben az időseké növekszik. Lehet, hogy így van. Meg az is lehet, hogy ez csak a látszat, a valóság meg az, hogy az enyhébb esetek egyszerűen nem jutnak már tesztlehetőséghez.

Tegyük hozzá, hogy az ötszázalékos pozitivitási arányt még az egészségügyre többet költő országok közül sem mind tudja tartani. A járványhelyzet egész Európában egyre súlyosabb: Hollandia, Ausztria, Csehország és Szlovákia is kínlódik ezzel. Viszont ők növelik a tesztek számát.

A magyar kormányfő által „járványlaboratóriumként” figyelt Ausztriában egy süteményt sem lehet úgy megenni, hogy a cukrászdában ne jegyeznék fel az illető elérhetőségeit, hátha róla, vagy a szomszéd asztalnál ülőről utólag kiderül a fertőzöttsége, és így karantén alá tudják vonni.

Intő jel, hogy az esetszámok még a járványkezelésben jeleskedő németeknél is emelkednek, és a sokáig járványkezelési bajnoknak látszó csehek, szlovákok is szigorú lépéseket terveznek, akkora a baj náluk. A járvány felfutó, egyre súlyosbodó szakaszában vagyunk. 

Több olvasónk számolt be arról, hogy a járványügyi szakemberek szinte megkönnyebbülnek, amikor közlik velük, hogy nincs több szoros kontaktjuk, mivel annyi az új eset, hogy alig bírják a terhelést. A fertőzötteken is nagy a nyomás, őket a kontaktjaik kérlelik, ne mondják be a nevüket. Miért? Azért, mert a magyar táppénz szintje alacsony, mindössze 50-60 százalékos (a megelőző folyamatos munkaviszony hosszától függően). Anyagilag teljesen legális munkaviszonyban is nagy érvágás tehát a karantén, nem is szólva a szürke foglalkoztatásról. Nem mindenki fájlalja hát, ha a kormányhivatal embere nem forszírozza a valódi kontaktlistát és elhiszi, hogy az illető remeteként él egy nagyváros közepén.

A koronavírusos esetek életkor szerinti bontásban március 8. és október 4. között százezer lakosra vetítve. Forrás: ECDC

Az egyéni védekezésnek, távolságtartásnak, a szájat és orrot takaró orvosi minőségű maszknak és a gyakori kézmosásnak is egyre nagyobb a szerepe, hiszen jelentős számban mászkálnak közöttünk olyan potenciális fertőzöttek, akiket elmulasztottak hatósági karanténba helyezni. Ám az még mindig nem derült ki, hogyan lehet több aktív fertőzött, mint ahányan karanténban vannak. Nézzük most ezt a kérdést.

Ugyan a járványügynek az eljárásrend szerint minden fertőzöttről kötelező esetkartont vezetni, de gyanúnk szerint az aktív fertőzöttek száma nem az aktív fertőzötteket fedi: csak a pozitív tesztekét. Ugyanazt a személyt márpedig többször is vizsgálhatják, többször is lehet pozitív a lelete. Így fordulhat elő, hogy egy aktív fertőzöttet több esetként tartanak nyilván. A 27 ezer aktív fertőzött túl soknak is látszik, ha figyelembe vesszük, hogy eddig összesen hat napon érte el az ezret az új esetek száma.

Ám ettől még a kontaktkutatás gyengén működik, és ezzel elveszítjük az egyik legfontosabb védőeszközünket a vírus elleni harcban. Nehéz időszak előtt állunk. Budapesten ugyan a múlt héten az előzőhöz képest 18 százalékkal visszaesett az új fertőzöttek száma, de ilyen alacsony tesztszámnál nem lehet megmondani, hogy a központi régióban tényleg csillapodott-e a járvány, vagy csak a vizsgálatokhoz való nehezebb hozzáférés miatt látszik így. Több megyében is gyorsan terjed viszont a járvány: Zalában 2,3-szorosa volt a múlt heti adat a megelőző hetinek, Veszprém és Békés megyében 1,7-szeres, Borsodban, Hevesben, Nógrádban, Somogyban másfélszeres; Győr-Moson-Sopronban 1,4-szeres; Csongrádban, Szabolcsban pedig 1,2-szeres. 

Miért is baj ez? Hiszen a kormányfő korábban azt mondta, hogy ősszel nem az esetek, hanem a halálesetek számára kell figyelnünk. Nos, az egyik szám természetesen húzza maga után a másikat, s most már az Orbán Viktor által figyelt mutató is drámai: a múlt héten ötven százalékkal több ember halt meg, mint egy héttel korábban, és a lélegeztetőgépen levők is pont ennyivel vannak többen.

Október 13-án tehát kijelenthetjük: rosszul védekezünk. Egyénileg és kormányzati szinten is.


Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Nagytotál