Válaszút előtt a lengyelek: véget érhet Kaczyński illiberalizmusa – Válasz Online
 

Válaszút előtt a lengyelek: véget érhet Kaczyński illiberalizmusa

Vörös Szabolcs
| 2020.07.10. | Világmagyarázat

Kényelmes diadalmenetnek tűnt, a koronavírus azonban fej-fej melletti küzdelmet csinált belőle. Lengyelország vasárnap elnököt választ, a tét pedig nem kevesebb, mint hogy Magyarország illiberális testvérállamában 5 év után ismét szerephez juthat az ellenzék – ez pedig nem várt komplikációkkal járhat az eddig csak aláírógépként tartott államfő után. Ahhoz, hogy az ellenzék egyáltalán labdába rúghasson, olyasmit kellett meglépnie, amit magyar kollégáiknak tíz év alatt sem sikerült: nem reflexből ellenezni minden kormányzati lépést.

KÖSZÖNJÜK!

A Válasz Online szerkesztőségi tulajdonban van, létét „előfizetőinek” köszönheti. Itt nincs bulvár, nincs propaganda. Kérjük, csatlakozzon támogatói körünkhöz!
CSATLAKOZOM

Annyira lefutottnak tűnt, hogy az ellenzék nem is nagyon próbált meg úgy tenni, mintha nem az lenne. Tavaly év végén a – parlamenti választásokat frissen elbukó – jobbközép–liberális Polgári Koalíció (KO) legnagyobb pártja, a Polgári Platform (PO) ugyan kiszenvedett magából egy előválasztást a 2020 májusára ígérkező elnökválasztásra, de az is annyira átlátszó volt, hogy a PO-t soraiban tudó Európai Néppárt novemberi zágrábi kongresszusán még a minden hájjal megkent akkori pártelnök, Grzegorz Schetyna sem nagyon tagadta, amikor erről érdeklődtünk nála: nem volt jobb ötletük, és a KO miniszterelnök-jelöltjeként 2019 októberében már lebőgött Szejm-alelnökből, Małgorzata Kidawa-Błońskából csináltak volna megint pofozógépet; a felmérések alapján úgy tűnhetett, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Andrzej Duda jelenlegi államfőnek második körre sem lett volna szüksége, hiszen jóval 50 százalék fölé mérték a népszerűségét.

Csakhogy jött a koronavírus, és a lebonyolítás módjával kapcsolatos PiS-en belüli nézeteltérés meg egy heteken át tartó alkotmányos kavarás után megszületett a döntés: május helyett június végén és július elején rendezik az elnökválasztást. A PO pedig meglátta a momentumot: a novemberben még az elnökjelöltségtől kerek perec elzárkózó (és Kidawa-Błońskát támogató) varsói főpolgármester – „Varsóra összpontosítok, nem indulok az elnökválasztáson” –, Rafał Trzaskowski ugrott be a biztos bukásra ítélt Kidawa-Błońska helyére. Varsó vezetőjeként a korábbi miniszter, miniszterhelyettes és EP-képviselő a legnagyobb érdemi befolyással rendelkező ellenzéki politikus a 2015 óta PiS-dominálta Lengyelországban – közjogilag is csak az ellenzéki felsőházi elnök, Tomasz Grodzki áll felette –, így ismertsége és a kínzó káderhiány miatt logikus lépés volt az indulása. A PO addigi gyengélkedése miatt áttörésben reménykedő alternatív jelöltek azonban sejthették: Trzaskowski színre lépésével esélyük sincs a második fordulóba jutni,

az elnökválasztás június 28-i első fordulója pedig ismét a Lengyelországot 2005 óta jellemző nacionalista jobb–jobbközép kétosztatúság bizonyítéka lett: Duda és Trzaskowski a rekordközeli, 64,5 százalékos részvétel mellett a szavazatok csaknem háromnegyedét zsákolta be (43,5 vs. 30,5 százalék).

13,9 százalékig jutott a katolikus vallását látványosan gyakorló Szymon Hołownia tévés személyiség, de az elmúlt évtized lengyel választásain szinte már hagyomány egy 10 százalék körüli harmadik erő, világnézetre való tekintet nélkül – mint ahogyan a süllyesztőben eltűnésük is. Hołownia ugyan fogadkozott, hogy intézményesíti a támogatottságát, de kérdéses, mi marad belőle. A következő parlamenti választást ugyanis – menetrend szerint – 2023-ban rendezik. (Lengyelországban, a PiS 2015 óta sugallt stabilitása ellenére sem ritkák az előrehozott választások; egy ciklus-közepi miniszterelnök-cserét a kormánypárt így is megejtett 2017 végén.)

Andrzej Dudát a jobb oldali térkép adatai aggaszthatják

Annak ellenére, hogy Duda magabiztosan hozta az első kört, a vasárnapi második forduló rég nem látott szoros eredmény ígér. Könnyen előfordulhat, hogy pár tizedszázalék fog dönteni: az elmúlt egy hét méréseiből felváltva jöttek ki győztesen, de mindig hibahatáron belül. Mivel Hołownia már támogatásáról biztosította Trzaskowskit, a kérdés az, hogy az első fordulóból „megmaradt” nagyjából 12 százalékból ki tud többet a maga oldalára állítani. „A szavazóbázis-bővítésre Trzaskowskinak van több opciója, a törzsbázisának tekintett választók közül ugyanakkor többen inkább nyaralni mennének, mint a szavazófülkébe, míg Duda tábora fegyelmezettebb, és az emberek a vasárnapi mise után leszavaznak rá. Trzaskowski láthatóan nyit a női szavazók felé – a felesége, Małgorzata rendre mellette szerepel –, és számíthat a szélsőjobbos Krzysztof Bosak fiatalabb szavazóira, akikről tisztelettel beszél” – mondja a Válasz Online-nak Renata Mienkowska politológus, a Varsói Egyetem Politikatudományi Karának tanára.

Bosak első körben kapott 6,8 százaléka valóban a mérleg nyelvét jelentheti, ezt a tábort mindkét elnökjelölt igyekszik körüludvarolni.

Hiába szabadelvű varsói polgármester – és Karácsony Gergely mosolypartnere –, Trzaskowski jónéhány identitás-meghatározó kérdésben eltér pártja eddigi szólamaitól, ezzel is erősítve a pártok feletti, „polgárok elnöke” imidzset. Például:

Az ellenzéki jelölt tehát pont azt a konszenzuskereső karaktert adja, mint amire pártja, a PO hosszú ideje képtelen. Az elmúlt 5 év választásain ugyanis rendre bebizonyosodott, hogy a harcos PiS-ellenesség önmagában még nem garantál győzelmet – éppenséggel váltópártból középpárttá süllyedést jelent –, ha nem párosul mellé alternatív vízió – persze azt meg nehéz adni olyankor, amikor szárnyal a lengyel gazdaság, minek köszönhetően bőven jut pénz az 500+ és más osztogató intézkedésekre.

Függetlenség napi menet 2018. november 11-én Varsóban. Trzaskowski csatlakozna. Fotó: Vörös Szabolcs

Egyáltalán nem biztos tehát, hogy Trzaskowski elnöki vétókkal rendre ellentartana a kormánynak. „Ezt akkor fogja használni, ha antidemokratikus törvényeket vagy megkérdőjelezhető válságkezelési intézkedéseket írattatnának alá vele. Nem lesz annyira kemény, hiszen a stratégiája a kiegyezésre épül, és hitelesnek kell maradnia, ha szeretné növelni az ellenzék választási esélyeit 2023-ban. Nem kreál káoszt, hacsak nem provokálják. De egyelőre próbálja kerülni a témát, és arról meggyőzni a szavazókat, hogy nem opponálja a kormányt, ha annak jó válságkezelő intézkedései lesznek” – mondja erről Renata Mienkowska. Hozzátéve: Trzaskowski ügyel arra is, hogy ne bélyegezhessék meg azokkal a jelzőkkel, amikkel a PO-t szokták: elitista, érzéketlen a vidék problémáira, németbarát.

Andrzej Dudának ilyen szempontból nehezebb feladata van: noha az első körös eredménye elég meggyőző – pár százalékkal még a pártversenyt utcahosszal vezető kormánypártnál is népszerűbb –, a tartalékai végesek. 57 százalék mégiscsak ellene szavazott. Egyetlen kiaknázható tartaléka a szélsőjobb, amely viszont gazdasági kérdésekben jóval konzervatívabb a PiS-nél, így Duda liberálisozása és olykor elég alpári buzizása nem biztos, hogy vonzó egy alapvetően fiatalokból álló szavazói bázisnak. Főleg, hogy – mint írtuk – Trzaskowski ilyen témákban jó érzékkel adagolja a konszenzusra törekvő üzeneteket. Ráadásul

nemcsak a gazdasági sikerek égtek rá, hanem Lengyelország EU-páriává válása is, hiszen nemigen tudott ellensúlyt mutatni az országot a háttérből irányító Jarosław Kaczyński PiS-elnöknek,

aki egyébként magát Dudát a 2015-ös elnökválasztásra – maga helyett – „kitalálta” a választást nagy meglepetésre elbukó Bronisław Komorowski ellen. (A mai napig sok lengyel ellenzéki szemében Komorowskinak – részben a népszerűségébe való belekényelmesedése miatt bekövetkezett – veresége jelenti az ősbűnt a PiS-dominancia kialakulásában. Ha ugyanis hivatalban maradt volna, a PiS kormánypozícióból sem tudta volna úgy kiüresíteni a parlament szerepét, mint ahogy magyar barátaiknak sikerült, hiszen folyamatosan kalkulálniuk kellett volna az államfői vétókkal.) „Duda Kaczyński és a PiS igen-embere volt, egyetlen döntése nem volt, amely a pártelnök ellen született volna. Megvétózott néhány törvényt, de alighanem ezt is a Kaczyńskiékkal való konzultáció után, így ezekkel sem sikerült azt a benyomást elérnie, hogy független szereplő lenne” – magyarázza Mienkowska, azt ugyanakkor megjegyzi, hogy Duda, mivel nem áll bele szügyig a PiS ideológiai harcaiba, már csak államfői mivolta miatt is többek számára elfogadható, mint a kormánypárt.

Jarosław Kaczyński (k) igen-embere beszédét hallgatja a Szejmben 2019. november 12-én. Fotó: AFP/Wojtek Radwanski

Nem erre számított a PiS, de azt elmúlt hetekben, Trzaskowski berobbanásával világossá vált:

vasárnap nem egyszerűen elnököt választanak a lengyelek, hanem az elmúlt 5 évről mondanak ítéletet.

Duda újrázása a kormányerők totális diadalát jelentené, amelynek következményeit magyar olvasónak aligha kell magyarázni: Orbán Viktor lengyel partnerei néhány éves spéttel, de hasonló módszerekkel kormányoznak, mint a Fidesz – leszámítva az alkotmányozó parlamenti többséget és a lengyel társadalomnak a magyarénál még mindig lényegesen nagyobb (például a korrupcióra elég kényes) ellenálló-képességét –, saját emberük hivatalban tartásával pedig biztos lenne, hogy újabb 3,5 év kormányzás következhet érdemi politikai ellensúly nélkül. Trzaskowski megválasztásával azonban minden bizonnyal megtörne a PiS lendülete és a legyőzhetetlenségébe vetett hit. Ráadásul a lengyel államfő szerepe sokkal kevésbé ceremoniális, mint a magyaré:

Az ellenzék tehát egycsapásra alkupozícióba kerülhetne, hiszen már abból is rengeteg komplikáció adódhat a PiS számára, ha Trzaskowski az általa ígért pártok feletti államfő lesz. Nem lesz olyan jogszabály, amelynél a kormánypárt biztosra mehet, ha pedig az elnök képes lesz meglovagolni Kaczyńskiék hibáit, azzal az egész ellenzéket magával húzhatja.

Hétfő reggel tehát megtudjuk: Lengyelország továbbra is tandemben halad Magyarországgal és marad az illiberalizmus (egyik) közép-európai kirakatállama, vagy pedig – szabadelvű államfőjével – ismét a 2015 előtti arcát mutatja majd a külvilágnak. Ez esetben türelmetlenül várjuk Rafał Trzaskowski első budapesti látogatását – ez azonban, mint ígérte, csak az után történhet meg, hogy Brüsszelben is járt.


Nyitókép: AFP/Wojtek Radwanski

Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

#elnökválasztás#Jaroslaw Kaczynski#Lengyelország#Magyarország#Rafał Trzaskowski