Legyen érettségi – de kötelező maszkhasználattal!

·2020.04.20

A legkevésbé rossz döntést hozta meg a kormány egy helyzetben, amelyben jó döntést hozni lehetetlen – írja a Válasz Online-nak küldött cikkében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány ügyvezető igazgatója. A kormány döntését szülői csoportosulások is keményen bírálják, Thaisz Miklós szerint azonban a további lázongásnak nincs értelme: ha biztosítják és kötelezővé teszik a maszkhasználatot, az írásbeli érettségi jó eséllyel megtartható biztonságosan. Az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) pedagógusszakmai szervezetek által választott tagja nemcsak amellett érvel, miért jobb az írásbeli megtartása a megajánlott jegynél, de azt is indokolja, szerinte miért jobb az online érettséginél is. A Válasz Online ezúttal is az értelmes vita pártján áll – ebben a szellemben várjuk a további hozzászólásokat érettségiügyben.

Az érettségi a legtöbb ember életében az első – sokak számára pedig az egyetlen – igazán komoly, téttel bíró vizsga. Gimnáziumi vagy szakgimnáziumi éveink alatt végig arra készülünk, a vizsga a középiskolai tanulmányok ünnepélyes lezárása. Érettségi egyszer van az ember életében. Az érettségi vizsga pillanatában egyszerre teszünk tanúbizonyságot tudásunkról a legkülönfélébb területeken a matematikától az idegen nyelveken keresztül a történelemig. Az érettségi sok tízezer magyar fiatal számára egyben felvételi vizsga is, ezért tétje óriási. Az idei érettségi vizsga törlésének, hosszú időre való elhalasztásának vagy az eljárásrend drasztikus megváltoztatásának beláthatatlan következményei lehetnének egy egész évfolyam – közel 100 ezer diák – számára. Egy világjárvány idején persze lehetnek olyan érvek, amelyek minden más szempontot felülírnak.

Lehetett volna jobb döntést hozni a jelenlegi magyarországi helyzetben? A jelenleg rendelkezésre álló járványügyi információk alapján véleményem szerint alapvetően nem.

Az alábbiakban a három legfontosabb szempontot – az egészségügyi, a szakmai és a továbbtanulási szempontot – veszem szemügyre.

Az egészségügyi szempont

Az első szempont világjárvány idején értelemszerűen az egészségügyi. Arra a kérdésre kellett válaszolnia a döntéshozónak, hogy az egészségügyi kockázat minimalizálható-e valamilyen módon. A viszonylag kevés kivételtől eltekintve csak írásban megszervezett érettségi – a korábban tervezett 320 ezer helyett legfeljebb 4500 szóbeli érettségi várható idén – a megfelelő egészségvédelmi előírások biztosítása esetén kevés személyes kontaktussal jár, valószínűleg biztonsággal megszervezhető.

Ahhoz, hogy a lehető legalacsonyabb legyen az egészégügyi kockázat, az érettségi lebonyolításához számos intézkedés szükséges: az államnak a fenntartók közreműködésével precíz forgatókönyvet kell kidolgoznia;

biztosítania kell a megfelelő számú és minőségű maszkot, gumikesztyűt, folyékony szappant, fertőtlenítőszert, egyéb szükséges eszközt; tudnia kell garantálni a megfelelő létszámú tanári gárdát és technikai személyzetet; továbbá elegendő tanteremnek kell rendelkezésre állni.

Az idei érettségi megszervezésének szabályairól szóló kormányrendelet a Magyar Közlöny 2020. évi 77. számában jelent meg. Ez az eljárási szabályok mellett néhány, a biztonságos megszervezést garantáló előírást is tartalmaz. A köznevelési államtitkár a rendelet megjelenése után újságírói kérdésre azt is megerősítette, hogy az állam minden diák számára biztosít maszkot. Ezeket biztosítani azonban valószínűleg úgy van igazán értelme, ha viselésüket kötelezővé is teszik. Szükség van még az érettségi biztonságos megszervezését szolgáló további részletszabályokra is – kevés szó esett például a diákok helyszínre utaztatásáról, beléptetéséről. Remélhetőleg a nyitott kérdésekre nagyon rövid időn belül megszületik a megnyugtató válasz az állam és az iskolafenntartók együttműködésével. Az ember józan paraszti ésszel azt gondolná, hogy az érettségire készülő diákok tesztelése sem ártana, úgyhogy ebben a kérdésben nem tehetünk mást, mint az országos tisztifőorvos vezette operatív törzs döntésének helyességében bízunk – tudomásom szerint a többi uniós országban sem tesztelik az érettségi előtt álló diákokat.

hirdetés

Fontos körülmény továbbá, hogy az írásbeli érettségi vizsgán felügyelő tanár eleve nem lehet az adott tantárgy szaktanára, így lehetőség van arra is, hogy a veszélyeztetett csoportba tartozó pedagógusok (vagy azok, akik életkörülményeik miatt nem tudják vállalni a felügyeletet, például azért, mert idős szüleikkel élnek egy háztartásban) ne vállaljanak felügyeletet. Felügyelő tanár a jelenlegi szabályozás mellett is lehet bárki, akinek középiskolai tanári végzettsége van, függetlenül attól, hogy tanárként dolgozik-e. Ezt a lehetőséget értelemszerűen meg kell és meg is lehet adni az önként jelentkező pedagógusoknak és tanári végzettséggel rendelkezőknek annak érdekében, hogy  minél kevesebb pedagógust kelljen „kötelezni” a felügyeletre. A jelenlegi helyzetben a végzős diákok számára sem kötelező most érettségizni: a rendelet alapján választhatják az őszi érettségit is. (Persze aki ezt választja, kizárja magát a felsőoktatás őszi szemeszterkezdéséből.)

Ha tehát elméletileg senkinek sem volna kötelező, miért kell mégis megadni a lehetőséget a májusi érettségire? Ezen a ponton térnék rá a szakmai szempontokra.

A szakmai szempontok

A magyarországi érettségi jól felépített, eljárásrendi szempontból alaposan kipróbált, megfelelően bemért, korszerű, nagyrészt kompetenciaalapú rendszer. Nem véletlen: annak ellenére, hogy míg a jelenleg regnáló kormány a köznevelési, szakképzési és felsőoktatási rendszerben egyaránt jelentős változtatásokat hajtott végre az elmúlt években, a 15 éves érettségirendszerhez nem nyúlt. Az sem véletlen, hogy Hiller István egykori szocialista oktatási miniszter is amellett foglalt állást két héttel ezelőtt, hogy vagy csak szóbeli vagy csak írásbeli érettségit kell tartani idén. Hiller hangsúlyozta: a kormányzatnak világosan és egyértelműen ki kell mondania, hogy az idei érettségi egyenértékűségét a korábbiakkal. Ez utóbbit értelemszerűen azért lehetett a napokban jogszabályban is kimondani, mert az érettségit valóban megtartják, ha idén csak írásbeli lesz is.

A döntés nehézségét mutatja, hogy az ellenzéki, szakmai ellenérvek, javaslatok között nincs összhang – leszámítva azt, hogy rossz döntést hozott a kormány.

Ahány megszólaló volt, annyiféle javaslatot lehetett hallani az elmúlt napokban, aminek van egy nagyon egyértelmű üzenete: nincs abszolút jó megoldás, sokféle lehetséges forgatókönyv képzelhető el. Légvárakra azonban – még ha jogos felvetésekből születnek is – nem lehet építkezni.

Valóban nem ideális a helyzet, hogy csak április közepén született meg a végső döntés az idei magyarországi érettségi módjáról és időpontjáról. Ezt kár lenne tagadni. Azt is könnyű azonban belátni, hogy a jelenlegi helyzetben nincs „jó” döntés. A helyzetet úgy érdemes vizsgálni, hogy a körülményekhez képest lehetett-e volna „kevésbé rossz” döntést hozni. Az érettségi vizsga a középiskola 4 vagy 5 évének legfontosabb megpróbáltatása, az érettségi vizsgák követelményrendszere az egész köznevelési rendszer legfontosabb – és szinte az egyetlen téttel bíró – kimeneti követelményrendszere. A diákok egy része számára vonzó lehetőség, hogy őszre halasztják az érettségit, mert a biztos családi háttere miatt megtehetik, hogy hónapokig „szabadok” maradnak, később fordulnak rá a felkészülés hajrájára.

Sok diáknak azonban a hosszabb halasztás gyakorlatilag egyet jelent az érettségiről való teljes lemondással.

Iskolafenntartóként rálátok ezekre az iskolákra is. Azokra a kevésbé szerencsés helyzetű diákokra, akiket a családjuk nem tud támogatni további 2, 3, 6, ki tudja, hány hónapig. Ők munkába kényszerülnek. Az ön- és családfenntartás terheivel küzdve egyre kisebb valószínűséggel tudnak maguknak lehetőséget adni az érettségire. Különösen úgy, hogy akkorra már nem lesznek ott mellettük osztályfőnökük és iskolájuk sem. Még a legjobb iskolákban tanító pedagógusoknak is van olyan diákja, aki halasztott, de végül már sosem alakult úgy az élete, hogy le tudja tenni az érettségit. Ha ez tömegessé válna, azzal megint csak súlyos bűnt követne el a kormány diákok csoportjával szemben.

Sokakban felvetődött a kérdés, hogy nem lehetett-e volna egy az egyben online érettségit szervezni idén. Nem állítom, hogy ezt ne lehetett volna megtenni, arra azonban felhívnám a figyelmet, hogy egy eljárásrendileg, technikailag, szakmailag megfelelő, bemért, kipróbált, objektív, az esélyegyenlőséget legalább hozzávetőlegesen biztosítani tudó rendszer kidolgozásához idő kell. Gondoljunk csak a diákok és a pedagógusok eltérő digitális tudására, eszközellátottságára, hogy egyetlen digitálisan megtartott kontaktóra megszervezése is milyen nehézségekbe ütközik sok esetben még másfél hónappal az átállás után is annak ellenére, hogy a pedagógusok döntő többsége tényleg mindent megtesz a sikerért. „Ha egyik napról a másikra át lehetett állni digitális oktatásra, ugyan miért ne lehetne megszervezni az érettségit online, megfelelő felkészülési idő után, akár júniusban vagy júliusban?” – hallottam ilyen felvetést is.

A digitális oktatás és az érettségi azonban nem keverendő össze. Míg az első esetben a kezdeti nehézségek, döccenések természetesek és korrigálhatók, a rendszer fejleszthető, az érettségi egyszeri alkalom.

Lehet, hogy le lehetne bonyolítani jól. De az is lehet, hogy nem. Senki sem tudhatja, hogyan sikerülne. Márpedig annak a sok tízezer embernek, aki idén végez a középiskolában, ez lesz élete egyetlen érettségije. Nem lenne méltányos velük kísérletezni.

Az érettségi ugyanis tényleg nem csak egy vizsga. Alkalomhoz illően felöltözni és legalább elégséges szinten megfelelni öt teljesen különböző tantárgyból a középiskolai tanulmányok lezárásaként életre szóló élmény, felejthetetlen pillanat. Most biztosan sokan kételkednek a döntés helyességében. A sikeres vizsgát követően, évek múlva az a közel 100 ezer ember, aki idén érettségizik, büszkén fog visszagondolni: ebben a rendkívül speciális, szomorú időszakban is képes volt letenni az érettségit.

A továbbtanulás szempontja

Mint tudjuk, Magyarországon az érettségi egyben felsőoktatási felvételi is. Érthető, hogy sok diák, szülő és tanár teszi fel a kérdést: miért nem lehetett halasztani az írásbeliket, ha ilyen későn született meg a döntés. Bármilyen jogos ez a kérdés, itt is azt érdemes vizsgálni, milyen alternatívái lehetnek a döntésnek. Az őszre szervezett érettségi és a felsőoktatási tanév eltolása, adott esetben egy teljes évfolyam „keresztféléves” – azaz 2021. februári – egyetemi/főiskolai indulása szintén hátrányos lett volna az idén érettségiző évfolyam számára. Kérdéses az is, hogy a bolognai rendszerre hosszú évek alatt nehezen átállt magyar felsőoktatási rendszer képes lenne-e ekkora rugalmasságra alig néhány hónap alatt (hiszen ez nemcsak az új hallgatók első évfolyamát érinti, hanem az egész képzést is).

A csak írásbeli érettségi 2-3 hetes halasztása még biztosan megvalósítható és talán indokolt is lehetne – különösen, hogy a járvány magyarországi tetőzését május 3-ára prognosztizálta a miniszterelnök április 19-én. Az érettségi őszre halasztása azonban mindenképpen problémás lenne. A korábban említettek mellett a hosszabb halasztás ellen szóló érv az is, hogy a külföldi továbbtanulást tervező diákok esélyei is jelentősen sérülnének a nemzetközi felvételiken, hiszen az érettségi-felvételi vizsgák a magyar diákok számára legnépszerűbb külföldi országokban a szokott időben zajlanak le. Az érettségi megszervezését illetően az Európai Unió országai sem harmonizálták döntéseiket, a vizsgákat viszont valamilyen módon szinte minden országban megtartják.

Németországban lesz érettségi, sőt a középiskolák végzős évfolyama május elejétől szigorú biztonsági előírások mellett visszatér az iskolába, egy tanteremben legfeljebb 15 tanulóval. Ausztriában is megtartják az érettségi vizsgákat május 18-i kezdettel. Még a legnagyobb halálozási aránnyal rendelkező Olaszországban is megszervezik júniusban az érettségi – csak szóbeli – vizsgákat. Annak ellenére, hogy az oktatás náluk csak szeptemberben kezdődik újra.

Sajnálatos, hogy a felkészülés utolsó másfél-két hónapja a megszokottól eltérően történik az idén érettségizők számára, azt azonban teljes joggal nyilatkozta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, hogy speciel az érettségiző évfolyam számára áll rendelkezésre a legtöbb online elérhető feladat, alkalmazás, videó, segédanyag, kidolgozott tétel. Online és ingyenesen elérhető például az elmúlt 15 év összes érettségi feladata és megoldókulcsa. (Az összes korábbi írásbeli érettségi feladatsor és megoldókulcs innen tölthető le.) Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az érettségiző diákok tanárai nyilvánvalóan keresték és meg is találtak a módját az elmúlt hetekben annak, hogy diákjaik felkészülését a lehető leghatékonyabban segítsék. Ha pedig vannak olyan diákok, akik úgy érzik, az iskolájuk vagy a tanáruk elengedte a kezüket az elmúlt egy hónapban, nekik is most van a legjobb esélyük megszerezni az érettségit: most a legfelkészültebbek, most van iskolai vizsgarutinjuk, most van élő kapcsolatuk tanáraikkal. Nem egy-két hónap tudása alapján méretnek meg, hanem az elmúlt 4-5, sőt 12-13 év munkájáról szerezhetnek objektív visszacsatolást.

Az utóbbi hetekben több internetes szavazáson az az eredmény jött ki, hogy a válaszadók nagy többsége az év végi osztályzatok alapján adna – vizsga nélkül – „érettségit” a végzős diákoknak.

Ennél igazságtalanabb eljárást nehéz lenne elképzelni. Hogyan lehetne így összehasonlítani az idei érettségizők eredményeit akár egymással, akár a korábbi vagy később érettségizők eredményeivel?

Ne feledjük: az érettségi egyben felvételi is! Ebben az esetben a legrosszabb színvonalú középiskolák év végi osztályzatai ugyanannyit érnének, mint a legjobb iskolában elért év végi eredmények. Nem beszélve arról, hogy ez pont azok számára lenne a legkényelmesebb, akiknek az érettségi csak egy szükséges papír, viszont mindazoknak, akik ambíciózusak, igényesek a munkájukra, akiknek fontos az eredmény, ez kiábrándító visszacsatolás lenne az élettől.

Mérlegelve az összes felbukkanó érvet úgy látom tehát: a kormány az írásbeli érettségi megtartásával a legkevésbé rossz döntést hozta meg egy helyzetben, amelyben jó döntést hozni lehetetlen. Fontos a részletszabályok mielőbbi kidolgozása, valamint, hogy az ingyenesen biztosított maszk viselését kötelezővé tegyék diákok és tanárok számára egyaránt, ám ha ez megtörténik, a bizonytalanságot szülő további lázongásnak nem látom értelmét.


Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

hirdetés

Kategória: vélemény